Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Halálra ítélt csemeték! A megyében létesített szövetkezeti faiskolák vezetői panaszolták, hogy jövőre az ideinél lényegesen kevesebb gyümölcsfa-csemetét' termelnek szaporító anyag hiánya miatt. Ugyanakkor a nemes gyümölcsöt termő fák iránt az utóbbi időben nemcsak a hazai kerttulajdonosok érdeklődése növekedett meg, hanem ax exportálás) lehetőség Is. A külföldi, különösen a baráti államok nagy mennyiségű alma és körte facsemete szállítására adtak megbízást. A kondo- rosi dolgozók Tsz-nek több millió forint bevétele származott a tavaszi facsemete-exportból, melyet a Szovjetunióba irányítottak. Ezért is tűzték napirendre Kondoroson is, meg a békéscsabai Lenin Tsz-ben is a faiskola bővítését. A HERMES Szövetkezet arra vállalkozott, hogy a faiskolák magonc-ellátásán javít. Ezért tagjait vetőmaghoz juttatja és a betegségmentes magoneok értékesítését megszervezi. Az így létrehozott magonc-iskolákat az idén több alkalommal ellenőrizték a HERMES, a növenyvé- dőállomás, a szaporitó-anyag felügyelőség és az állami szakfelügyeletét ellátó szervek megbízottai. Most azután kitűnt, Itthon a Körös táncegyüttes A gyulai Körös Táncegyüttes a múlt hét szombatján utazott el Romániába, ahol Arad megyében lépett öt helyen a közönség elé. A magyar népi tánc és népzene Békés megyei követed ezzel a szerepléssorozatukkal az Arad megyei Folklór Együttes látogatását adták visz- sza. Fazekasvarsándon, Pécskán, Zerinden, Kisiratoson és Aradon mutatták be — zsúfolt nézőtér előtt —■ műsorukat, s méltán arattak nagy sikert. Különösen tetszett az Arad megyei közönségnek Bőm Miklós táncxeldol- gozása A román leány és a Méhkeréki legénye®. Az együttes csütörtökön délután érkezett vissza a vendégszereplésről. nyato® zenebonára riadtunk hajnalban. Mint amikor szünet nélkül villámlik a fejünk felett, s a dörrenések egymásba folynak, egyetlen hömpölygő, mellünkben hüUámzó, dobhártyánkon dübörgő égzengéssé ,olyan érzés volt az ágyúzást hallgatni. Török azt mondta, sztálinorgoná- val lőnek, amit Jóska mindjárt megcáfolt: Szerinte katyusákkal. Behúzódtunk a bunkerbe, ott lapultunk másfél óráig Vártuk, mikor csapódik be a közelünkbe is egy gránát vagy akna. Amikor megvilágosodott, Jóska kibújt a fedezékből, s hiába kiáltott utána Dénes, felmászott a magasfigyelőbe. Akármilyen vakmerő is Jóska, csak néhány percig maradt ott. Azzal tért vissza, hogy a város felől nem iát tüzeket, nem hall robbanásokat. Az oroszok nem a várost lövik. Nem az erdőt, s s nem a hidak környékét Akkor mit? Ügy tudtuk, a város körül nem épültek erődítmények, még csak megerősített állások sem. Pársoros szögesdrót védte az utakat, s néhány futóárok. Német csapatok érkeztek volna? Vagy az árkokat lövik, lassan két órája? Ügy azokban már alig lézenghet élő. Az égzengésszerű robaj egyik percről a másikra elhalt. Csend lett, idegőrlő, lassú csend. Széles újra föllopakodott a magasfigyelőbe. Mi is elhagytuk a bunkert, s a futóárokban a jegenye közelében bújtunk meg. — Látsz Valamit? — kérdezgettük percenként Jóskától, de ő csak a fejét ingatta. Mint egy elvonuló égiháború hogy a szaporítóanyag felügyelőség pallossal járta a ínagonc- iskolákat, mert amit a többi ellenőrző és felügyeletet gyakorló hatóság jónak ítélt, lemészárolta. Így volt ez Zvara Pál csaba- csűdi kertésztechnikus esetében is .akinél nyolcezer vadalma is 30 ezer vadkörte csemetére mondta ki a halálos ítéletet. Több okból is elgondolkoztat«) a szaporítóanyaggal kapcsolatos „halál” osztogatása. A faiskola- vezetők kérése: legyen több és jobb ellátás magoncból, hogy a facsemeték beszerzése iránti hazai és külföldi rendeléseket teljesíteni tudják. A tények azt tanúsítják .hogy ez az óhaj nem egyéb a pusztába kiáltott szónál. Akadnak ugyanis olyanok, akik féken tartják e törekvéseket. Talán a törvényes felügyeletet gyakorló megyei tanács vb Illetékes szakfelügyeleti csoportja megvétózhatná a szaporítóanyag felügyelőség határozatát. Ha a csemeték minősége és növényegészségügyi -állapota megfelel a szabványban előírtaknak, akkor nem halálra kellene ítélni az emberi munkát, hanem másokat Is biztatni, hogy az országos gond megoldásából részt vállaljanak. O. K. Befejezték az őszi búza vetést Tegnap Méhkeréken a Nico- lea Balcescu Termelőszövetkeze székházának kultúrtermében termelési tanácskozást tartottak Ezen Rúzsa György, a termelő- szövetkezet elnöke, Borszéki Tivadar, a községi tanács vb-elnö- ke, a tsz brigádvezetői és az üzemegység vezetői vettek részt. Az elnök beszámolt arról, hogy a mostoha időjárás, az elavult géppark ellenére is, ma, október 31-én öt órára befejezik a tervezett 1300 katasztrális holdon a búzavetést, sőt mintegy 40—50 holddal túl is teljesítik; Sikerült elérni, hogy a gyulai járásban az elsők között fejezték be az őszi búza vetéséti Jellemző az igyekezetre, hogy a tsz vezetősége j premizálásra 60 ezer forintot fizetett ki. ■ ■ ■ ■ ■ utolsó hullámaként éles katta-! nás rázkódtatta meg a levegőt.: A csattanást tompa, futó moraj > követte. S — A híd! — kiáltotta Jóska. • — A vonathid a Fehér-Körösön!! Felrobbant! Nem mertem felemelni a fe- : jem. Nehogy Beleznalra nézzek... > Nemsokára újabb kiáltás ho- i zott mindannyiunkat izgalomba:: — Itt vannak! : Olyan kitörő örömmel s va- • lószínűleg oly heves mozdulat- • tál adta tudtunkra a hírt Jós- • ka,, hogy az ág megreccsent : alatta, ő egyensúlyát vesztette, : alig tudta újra feltornászni ma- • gát a hajló gallyról, amelyet fél j kézzel elkapott, a csúcsra. : — Mit látsz? — formált töl- ■ csért a tenyeréből a szája elé S Dénes. : — Egy autót. Terepjárót. — És még? — Várj...! Egyelőre... Na j most... Egy ágyút. Lovak húz- ! zák. Még egyet. És katonákat. Futnak a Fekete-Körös hídja : felé. : ■ —Hányán vannak? — Talán negyvenen. \ — Nem tévedsz? Biztosan : oroszok? • — Várjatok... Azt hiszem, ' mégis magyarok. Akik a hídnál . voltak. Menekülnek. Értitek, * menekülnek! Az egyik levágta ' a lovakról az istrángot. Az ; ágyúkat az úton hagyják. Két- | ten kapaszkodnak egy lóra. A ; gyalogosok beszaladnak az er- • bőbe. ! (Folytatjuk) : Ismét helytálltak A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Országos Elnöksége Budapesten t rendezte meg az állami és szövetkezeti önkiszolgáló boltok pénztárosainak II. országos versenyét. Megyénk szövetkezeteit az a csapat képviselte, amelyik az utóbbi két évben országos első lett a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek bolti pénztárosainak versenyén. A kemény küzdelemben megyénk szövetkezeti pénztárosai most is helytálltak. Az AFÉSZ-ek valamennyi csapatát maguk mögött hagyva, az elsők lettek. Az állami kereskedelem pénztárosaival történt versenyben országos negyedikek lettek megyénk ÁFÉSZ-pénztárosaí. Képünkön Békés megye egyik szövetkezeti pénztárosát mutatjuk be, verseny közben. (Fotó: Balkus) A tsz-vezetők felelősség:© Kultórliáza! ava’nak Kevermesen, november 7-én Tudósítónktól Kevermesen befejezéséhez kő. zeledik az új kultúrház építése. A száz falu — száz könyvtár) mozgalom felhívása nyomán a kevermesi községi tanács végrehajtó bizottsága eldöntötte, hogy a könyvtár építésével egy- időben átalakíttatja a régi, korszerűtlen községi fcultúrházat is. Az új könyvtár közvetlenül csatlakozik az átalakított kul- túrházhoz, így a kevermesiek úgyszólván kultúrkombinátot vehetnek birtokba november 7- én, amennyiben a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz a még hátralevő munkálatokkal elkészül. A 12 helyiségből álló kombinátban a fiatalok és a felnőttek egyaránt megtalálhatják a7 érdeklődési körüknek megfelelő szórakozási, művelődési lehetőségeket. Az átépítés, illetve az új könyvtár építése csaknem egymillió forintba kerül. A költ-, ségékhez az Országos Népművelési Tanács 160 ezer, a járási tanács ugyancsak 160 ezer forinttal járult hozzá. K. G. Bővíti fafeldolgozó üzemét az okányi ÁFÉSZ Négy évvel ezelőtt kezdte meg a termelést az Okányi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet fafeldolgozó üzeme. Termékeit azóta is szívesen vásárolja a VIDIA Nagykereskedelmi, valamint a TÜZÉP Vállalat. A múlt év végéig csak ásó-, kapa-, lapát- és kaszanyeleket készített az ÁFÉSZ üzeme. Ez év elején viszont már új termékekkel bővítette profilját a húsz dolgozót foglalkoztató üzem. Ugyanis jó fél éve ajtókat, ablakokat, sőt veranda-fa- részeket is gyártanak. Ez együttvéve tette lehetővé, hogy a tervezett egymillió 900 ezer forint idei termelési értéket már a harmadik negyedév végére csaknem teljesítettéli. Az okányi fafeldolgozó üzem az elkövetkező hónapokban további nagy fejlődés előtt áll. Az ÁFÉSZ igazgatósága megvásárolta a község régi malomépületét, melynek átalakítását hamarosan megkezdik. B. 1. 5 1970, OKTÓBER 81. Januárban okkal restelték az orosháziak mindazt, ami a Vörös Csillag Tsz-ben a zárszámadás körül történt. A gazdálkodás szervezetlenségéből több millió forint bevételi kiesés keletkezett, amit tetézett az összekuszált és hiányos nyilvántartás. Mindennek tudatában a közgyűlés által megválasztott vezetők a zárszámadás előtti időszakban „leléptek” a tsz éléről. A termelőszövetkezetet az 1969. évi gazdálkodása alapján szanálni kellett. A tagság kéj- felé szakadt. Az egyik csoport az Űj Élet Tsz-hez, a másik pedig a Béke Tsz-hez csatlakozott. Ez év tavaszán a munkák első hetei bep már visszaállt a Vörös Csillag Tsz területén is a termelési fegyelem. így a gazdálkodás színvonala mindkét tsz- b’n a kedvezőtlen időjárás ellenére is tovább növekedett. Az emberek megtalálták számítá_ saikat, helyzetük javítására közügy volt a segítség .megadása. De azt is el kell mondanunk, hogy a „lelépett” vezetőgarnitúra felelősségre vonása elmaradt. Bár azokat, akik a mulasz. tások elkövetésekor párttagok voltak, a párt városi bizottsága az MSZMP Szervezeti Szabályzata alapján felelőssé tette. Több azonban nem történt, sőt egyi- kük-másikuk a tsz-ben viselt tisztségénél nagyobb hatásterületű beosztást kapott. A közKs«é<;nek, a társadalomnak több milliós károkozás után meglepő, hogy elmaradt a törvény előtti felelősségre vonás. De ez nemcsak Orosházán volt igy, hanem hasonló más esetekben is. A termelőszövetkezeti tagság ezért joggal veti fel: miért nem lehet a törvény előtt is felelősségre vonni azokat, akik a közösség vagyonával nem aszerint bánnak, amint vállalták, kik százezres, vagy milliós tételekben okoznak kárt. Gyakran megesik az is, hogy a közösség számláján keletkezett kár, személyes anyagi érdekhez kötődik: prémium-i hajhászás, kapzsiság. Köztudott, hogy egynémelyik j tsz-elnöknek, főagronómusnak, főkönyvelőnek, főmérnöknek több az évi jövedelme, mint bár- ] melyik miniszternek. S mennyi I a tévedési lehetősége egyiknek s| mennyi a másiknak? Nem nehéz j kitalálni. A tsz-vezetők tévédé- j séből származó bevételi hiányt azonban az állam valamilyen j úton — dotáció, óvadék, hitelek — rendezi, mert azt valljuk, hogy egy-két ember mulasztását nem szenvedheti meg ezer. Ez a felfogás így helyes. De az igen tekintélyes személyi jövedelem megszerzésének kellene, hogy legyen felelősségtelibb oldala is. Végső soron a kárt okozó emberek nemcsak a tsz-tagságnak ártanak, hanem a népgazdaságnak is. A bevételi hiánnyal gazdálkodó tsz-ek anyagi egyensúlyának rendezésében ugyanis az állam eszközeit veszik igényebe. A tern«el«Í8*övefke- xeti vezetők elhibázott döntéseiből keletkezett károk után nincsen törvényes felelősségre vonás. Ugyanakkor gazdasági életünk más területein a vezetők nemcsak erkölcsi értelemben, hanem anyagilag is felelősek a rájuk bízott értékekért, emberekért Meg kellene találni a módját annak, hogy egy-egy tsz gazdálkodásáért az erkölcsi felelősségre von ásón tű! az anyagi is érvényesül ion! Valószínű, hogy ebben az esetben valamennyi tsz-vezető az eddigieknél nagyobb energiát fordítana a gazdálkodás szervezésére, a jövedelem céltudatos felosztására, a fejlesztési alapok rendszeres növelésére. Tavaly emiatt következett be az orosházi Vörös Csillag Tsz szanálása. Ebben az esztendőben — a háromnegyedévi pénzügyi mérleg alapján —, újabb, igen jó adottságú tsz-ek jutnak az orosházi Vörös Csillag Tsz sorsára. Érdemes lenne tehát megelőzni a leselkedő bajt. Persze az idő.ehhez nem sok, de a jövőt illetően a megelőző munkának rendkívül nagy fontossága van. Ehhez azonban feltételezzük a bizalmat a tsz-ek vezetői részéről a megyei párt- és állami vezetők iránt. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a tsz-vezetők csak a bajban keresték fel a felsőbb szerveket. Amikor jól mennek az ügyek, a jó tanácsot nem igen hallgatják meg. Ilyenkor hangsúlyozzák az üzem önállóságát, a döntési jogot s nem szívesen engednek bepillantást kulisszáik mögé. Mindebből azonban egyáltalán nem szabad olyan következtetést levonni, hogy az üzemi vezetők cselekvési határát szeretnénk szűkíteni. Erről szó sincs! Csupán az eddiginél nagyobb felelősséggel és talán nagyobb hatékonysággal kívánunk előrébb lépni a megye előtt álló üzemfejlesztési feladatokban. Hangsúlyozzuk azt a jogot, e jog szükségességét, melyet a gazdaságirányítás reformja során osztottak ki a mezőgazdasági üzemek vezetőinek is azért, hogy felelősségtudattól áthatva dolgozzanak és vezessék a tsz-eket a vállalatszerű gazdálkodás útján. Dupsi Kúrely
