Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

Nővédelmi tanácsadók — Baráti nőtalálkozók — Ankétok, előadások a Hazafias Népfront nőbizottságának programjában Kísérlet az iskolában A szülők megfigyelőként vesznek részt a tanításban A Hazafias Népfront megyei nőbizottsága érdekes témát tár­gyalt a megalakulás utáni első ülésén, melyet tegnap délelőtt tartott Békéscsabán a TIT Er- telmiségli Klubjában. Romvári László, a megyei ta­nács osztályvezetője a negyedik ötéves terv országos és megyei célkitűzéseiről adott tájékozta­tót. Többek között részletesen kitért azokra a témákra, ame­lyek elsősorban a nődolgozókat érdekük. Így például a szolgál­tatások bővítésével kapcsolat, ban elmondta, hogy a megyében 53 mállió forint áll rendelkezés­re ilyen célra. Ezt követően több kérdést intéztek az előadóhoz a bizott­ság tagjai a különböző fejlesz­tésekkel kapcsolatban. Majd megvitatták a megyei nőbizott­Zenés bemutató és színháztörténeti kiállítás Pénteken este fél hétkor nyí­lik a Jókai Színház előcsarnoká­ban a brátislavai Szlovák Nem­zeti Színház elmúlt fél évszáza­dát bemutató kiállítás. A meg­nyitó után kerül sor Wilde— Petrovics Hazudj igazat című zenés vígjátékának első csabai előadására. A századfordulón született darab mai muzsikával i felfrissített változatának fősze- j repeit Barcza Éva, Dénes Piros- j ka, Felkai Eszter, Romvári Gizi, | Gálfy László, Györgyfalvay Pé­ter és Székely Tamás játsszák. Zenei vezető: Holpert János, rendező: Turján György mv. új kézimunka- könyv ( Gazdagon illusztrált kézimun. ka-könyv kerül hamarosan a háziasszonyok kezébe, Kereszt- szemes kézimunkák címmel. A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában megjelent könyv a népihímzésnek egy nemzetközi­leg ismert, hazánkban igen gaz­dag változatokban elterjedt és kedvelt fajtájával foglalkozik Lengyel Györgyi munkája. A ti­zennégy fejezetből álló kézi­munka-könyvet számos fénykép és rajzolt ábra teszi könnyen érthetővé. A fényképeket Shil- ler Alfréd .a rajzokat és ábrá­kat Molnár Józsefné készítette, i A szerző körültekintő szakér­telmét és pedagógiai készségét dicséri, hogy a könyvben a művészet eredetéről, a kör­nyezet esztétikájáról, a népmű­vészeti hagyományokról és je. lentőségéről, a fonásról, szövés­ről, hímzésről lényeges ismerte­tést ad bepillantást nyújtva az alapoktól napjainkig a népi mű­vészet finomodásába fejlődésé­be. Célja — mint arról a könyv előszavában ír — a népi motí­vumok, díszítő elemek stiláris, esztétikájának megismertetése, megszerettetése. 4 ssäjasn 1970. OKI OBER 30. Ság 1970 '71 évi munkatervét, I melyet Nagy Imréné, a bizott­ság titkára terjesztett elő, s az írásos munkatervhez kiegészí­tést adott. A megyei nőbizott- j ság igen érdekes és részletes programot dolgozott ki a követ­kező hónapokra. Több előadást, ankétot és nőtalálkozót szervez. Ezek közül érdemes megemlí­teni, hogy előadások formájában imertetik az MSZMP KB 1970 februári határozatát, s a témát javasolják a községi népfront­Az Úttörők az árvízkárosult iskolákért címmel indított akció megyei operatív bizottsága a Vöröskereszt megyei titkársá­gán, Békéscsabán megbeszélést tartott. Fehér János, a MÉH megyei képviselője tájékoztatta a bi­zottság tagjait az eddigi ered­ményekről, az iskolák, valamint a MÉH-kirendeltségek munká­járól. Az a tapasztalat, hogy igen sok iskolában nagy lelkese, déssel és aktivitással vesznek részt a mozgalomban pedagógu­sok és úttörők egyaránt. Külö­nösen jó eredményt ért el a bd- harugrai általános iskola, ahol az egy tanulóra eső összeg meg­haladja a 19 forintot — az or­szágos terv 10 forint. Sajnos Gyulán egyes iskolákban még! mindig nem ismerték fel annak jelentőségét, hogy a hulladék- gyűjtéssel és az ezért kapott összeggel milyen nagy segítsé­get tudnak nyújtani az árvíz­sújtotta iskoláknak, úttörőcsa­patoknak. A tájékoztatás szerint vannak iskolák, ahol az igazga­tó szinte nem is engedi a gyűj­tésben való részvételt, s az út­törőcsapatvezetők sem szorgal­mazzák ennek szervezését. ’ Eddig a legjobb eredményt a szeghalmi járás iskolái érték el, összesen 13 ezer 874 forintot juttattak el a megadott csekk­számlán az árvízkárosult isko­láknak. Igen jó eredményeket értek el a mezökovácsházi já­rásban is, ahol sok helyen a MÉH-kirendeltségek nem is győzik a szállítást. A szeghalmi járásban Bihar­(I szeretet megnyilvánulása Tudósítónktól Emlékezetes nap lesz október : 24-e néhány idős szarvasi em- ; bér számára. Az öregek napközi ■ otthonában ugyanis a Vöröske- ■ reszt elekor rendezte meg az C öregek napját. A kellemes han- : gulatú ünnepségen Major Jó- • zsefné, a városi tanács szociál- ; politikai előadója üdvözlő sza- ! vai után az általános iskola út- £ törői virággal és kedves kis mű- : sorral köszöntötték az ünnepel- ; teket. Kiegészítette az úttörők 5 műsorát a „Röpülj páva” vetél- [ kedőöől jól ismert Lipták Ági, £ akinek dalai régi szép emléke- ■ két idéztek és könnyet csaltak • az ünnepség résztvevőinek sze- j mébe. A könyveket a megelége- : dettség, a boldog mosoly vál- ; tóttá fel, amikor a műsor után ; a vöröskeresztes aktivisták va- ! csorán látták vendégül az idős 1 embereket. A vacsora megren- £ dezéséhez a helyi termelöszövet- ■ kezet is hozzájárult. —sl— : bizottságok üléseire is, valamint klubfoglalkozásokra, szakkörök megbeszéléseire. A Nemzetközi Nőnap alkalmával nőtalálkozó­kat szerveznek szovjet és viet­nami asszonyokkal. A tervben szerepel nővédelmi tanácsadó­hálózat létesítése is. Á kereske­delmi szolgáltatásról, a máso­dik műszak megkönnyítéséről ankétet tartanak a vállalatok, kereskedelmi szervek szakembe. rednek részvételével. ugra mellett említést érdemel még a szeghalmi 1-es általános iskola, ahol 4 ezer 687 forintot küldtek el az úttörők. A 2-es számú álltalános iskola sem ma­radt le sokkal, az eddig gyűjtött hulladékért összesen 4 ezer ?52 forintot kapott és adott tovább. A megyében összesen 36 ezer 867 forint gyűlt össze a legutób­bi napokig. A gyűjtési akció már csak november 15-ig tart, s az akcióbizottság éppen ezért úgy határozott, hogy körlevél­ben fordul azokhoz az iskolák­hoz, járásokhoz, ahol kevésbé halad a hulladékgyűjtés. Szó volt a tanácskozáson a szállítási gondokról is. Sok he­lyen az iskolaudvarokon gyűjtik össze a hulladékot, viszont az elszállítás nem történik a kívánt ütemben. Ennek oka részben, hegy nincs elegendő jármű. Vannak viszont jó példák: a kondorosi tanács tehergépkocsit biztosított az iskola részére, hogy a gyűjtött anyagokat el­szállíthassák. Hasonló segítsé­get szívesen fogadnának más iskolák is a tanácsoktól, az üze­mektől, vállalatoktól. 35. Egy közülük aknába botlott. A néma nem maradhatott to­vább az erdészházban. Menekül­nie kellett. Erre indult a ta­nyák fele. Tudta, hogy itt va­gyunk még vagy csak botorkált a vakvilágban? Nyomokat ta­lált, kitaposott ösvényt a kaná­lis partján, s hozzánk vetődött. Akárhogy volt, ezután Péter hozzánk tartozik majd. Gondos­kodni kell róla. — Srácok! — csapott akkorát a térdére Török, hogy maga is összerezzent. — Ez a kölyök azt mondta, a tehenei szétfutottak az erdőben. Fogjunk be egyet, s mindjárt lesz tejünk. — Hogy fognánk be? — bosz- S70i-kodott Dén-g. — Az erdő­ben a hídnál katonák - annak. — Talán ha abból .óznánk kiis húst. Amelyik felrobbant — bátortalan ködöt t Radnai, — Minek? — Enni. — Dögből? Ennél egy dög hú­sából? — támadt Lajosra Török. — Miért? Te élve eszed a marhát? Amíg a vágóhídról el­jut a boltba, onnan anyád haza­viszi, megfőzi, több idő telik el, mint amióta az az állat kimúlt, — állt Radnai pártjára Jóska. A békéscsabai 5. számú álta­lános iskola igazgatója Marik György arról tájékoztatott, hogy új módszerrel kísérleteznek ok­tatási intézményükben a szülők és a pedagógusok a gyermekek nevelésében. Október 29-től, no­vember 6-ig, nyolc napon ke­resztül három-öt szülő ugyan­úgy, mint a pedagógusok reg­gel fél nyolcra bemegy az isko­lába és a nevelőkkel karöltve részt vesz az osztályok foglal­kozásain. A szülök szerepe a megfigyelés. Szünetekben pedig együttes felügyelet a nevelőkkel a gyerekekre. Az új módszernek az a célja, hogy a szülők ismerjék meg az iskola munkáját, másrészt pe­dig közös nézőpontot alakítsa­nak ki a nevelésben a pedagó­gusokkal. A pedagógusok arra számítanak, hogy a nagy élet- tapasztalattal rendelkező szülők megfigyeléseikkel és a közvet­len kapcsolattal jelentős peda­szakban a textilipar leggyorsab­ban fejlődő ága a kötszövőipar lesz. Az évente jelenleg tizen­egyezer tonna készterméket ki­bocsátó kötszövőipar a tervidő­szak végére több mint 16 000 tonna kötött holmit állít majd elő. A közelmúltban lezajlott tex­tilipari műszaki konferenciának is egyik fő témája a gyártmány­összetétel változása volt. A nem szövött eljárással készülő texti­liák, ezen belül a kötöttáruk aránya a ruházati iparon belül lényegesen növekszik. A köt- szövőioari technológia fejlődése lehetővé tette azt is, hogy olyan termékek, például öltönyök, ka­bátok, műbőr-alapanyagok is készüljenek kötött kelméből, amelyek korábban csak szövet­ből voltak elképzelhetők. Hazánkban nyolc nagy vál­lalat állítja elő a kötszövőipari — Lajos mond valamit. Csak az a kérdés, hogyan hozzuk el? — Nem az egészet hoznánk. Csak, mondjuk, a négy combját, — lelkesedett Radnai. — Jópofa vagy — nevetett Jóska. — Annyit hozunk, amennyit bírunk. Amennyi még van belőle. Ha a varjak egészen szét nem szedték még. Csak egy dologra nem gondoltunk: az ak­nára. Ismerni kellene az aknák között az utat... A néma felnyögött: — ö! — Te ismered? — ö! — Elengedsz? — állt Dénes elé Jóska. — Meguntad az életedet? — Egy marhával kevesebb. De ha szerencsénk lesz, eggyel több. Azzal ,amit hozunk. — Humorod van! — Inkább sírjak? Sírni ké­sőbb is ráérek. Tehát, mehe­tünk? Szokatlan volt Jóska hetyke­sége. Széles eddig mindent két­szer megfontolt, megrágott. Most meg... A vállalkozásban az egész őrs részt vett. Egyedül Dénes ma­radt otthon a magasfigyelőben. Radnai a futóárok végén állt, készenlétben. Török Beleznaival gógiai segítséget tudnak t ini az iskola munkájához. A nyolcnapos kísérleti mun­kát értékelés követi, amelyen mintegy 24—30 szülő mondja majd el az iskola nevelőinek a tapasztaltakat, segíti munkáju­kat. Azt is elmondta az iskola igazgatója, hogy ebben a kísér­letben elsősorban olyan szülők támogatására számítanak, akik háztartásban dolgoznak, ez azonban nem zárja ki annak le­hetőségét, hogv műszakon kí­vül levő dolgozó szülők is be­kapcsolódjanak a kísérletbe. Szó van arról is, hogy eseten­ként — nagyon kivételes alkal­makkor — egy-egy szülőt a munkahelyről is elkér az isko­la. A kísérlet — véleményünk szerint —- eredményes lesz, s őszintén szólva kíváncsian vár­juk a nyolcnapos próbálkozás tapasztalatait. B. J. termékeknek mintegy 90 száza­lékát. Az utóbbi években a gyártási ágak közötti szigorú ha­tárok éppen a kötött termékek előállításánál kezdtek elmosód­ni. A Gyapjúmosó- és Szövő­gyár, valamint a Richards Fi­nomposztógyár KS szerzett be kötő-hurkoló gépeket és beren­dezkedett hurkolt kelme gyártá­sára a Magyar Viscosagyár is. A következő években előrelátha­tólag csaknem valamennyi meglevő nagy kötöttárugyár re­konstrukciós bővítésére sor ke­rül. Szükségesnek bizonyul egy új gyár építése is, amelynek tel­jesítménye évente ezer tonna lesz. A belföldi jobb ellátás, el­sősorban a választékbővítés ér­dekében több millió kötött-hur­kolt ruházati cikket importá­lunk máris, és ezt fenntartjuk a jövőben is. Az export azon­ban az importnak többszöröse. a híd innenső oldalán, a töltés tövében húzódott meg. A hídon hárman óvatoskodtunk át, én mindjárt a híd után felmásztam egy magas fára, ahonnan a kör­nyéket beláthattam. Széles a némával még tovább ment. Péter felrobbant tehene az er­dő és a töltéssel párhuzamosan futó nyúlgát találkozásánál ro­gyott össze, bokros, védett terü­leten. Jóskáék kúszva férkőztek a közelébe. Érkezésükkor hatal­mas raj varjú röppent fel, de nem szálltak messzire, a kör­nyező fák ágaira telepedtek, s károgtak veszettül. Ami nem csoda, Jóskáék éppen őket rövi­dítik meg azzal, hogy részt kö­vetelünk mi is a marhából. Kis idő múlva Jóska ölében jókora, még párázó húsdarabbal tűnt fel a bokrok mögül. Füty- tyentett, hogy menjek eléje. Le­másztam a fáról s futottam hoz­zá. Amikor összeértünk, láttam, hogy Széles ruhájáról csöpög a vér. Az alaktalan, szőrös, sáros, fap-gyús húsdarabtól felforuit a gyomrom. Nem nyúltam érte. — Ne finnyáskodj, — rivallt rám Jóska. *— Fogd, vidd át a hídon! Nem volt mit tennem, kabá­tomhoz szorítottam a mocskos combdarabot, s futottam vele. A híd tövében Török várt. Még egyszer fordultam, har­madszor Jóska és a néma is jöttek. A nagy sietségben a híd közepe táján leejtettem egy ki- lcsnyi mócsingot. Jóska leha­jolt érte s felvette. A dűlőúton lelassítottunk, s már viccelődni is volt kedvünk. A szeghalmi járás vezet az „Úttörők az árvízkárosult iskolákért" akcióban Kasnyik Judit •i»»««B«»»aca«*aaaft*«aa«aa8«acaaaa*aisfaaaft*aaaa*atB8«Ba-a*aaftaaaMaaaaaaaiaaa*aBa*aaaBaar <aaaBaaaaBaaaaBaaBaaaaaaaBaaBBaaaaaaaaaaaaaaaBB> Petrovácz István Szombatra péntek Reg6ny Ot év alatt több mint másfélszeresére növekszik a kötszövőipar termelése A következő ötéves tervidő-

Next

/
Thumbnails
Contents