Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

Tiszán innen — Dunán túl

A mai középdöntőm Békés megye—Bács megye

A verseny együk megyei irányítója mondta el telefonon:

— Egy epizód a járdaépítésről: az elmúlt napok egyikén 11.15-kor felhívtak bennünket, hogy dolgoznának, de nincs elegendő anyag; a megyei tanács illetékes osztályától segítséget kértünk 11.20-kor; 11.25-kor

megvolt a kiutalás; ez 11.45-re az érdekelt község vezetőinek a kezéhez jutott; 11.55-kor indultak a teherautók anyagért; néhány óra múlva elkezdődhetett a munka. S a végeredmény: Csorvás 300 méternyi járdát ad a megye összteljesítményéhez.

*4*

Michnay Gusztáv, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság üzemvezetője:

— Technikai szempontból nehezebb a feladatunk, mint Bács megyének. De minden lehetséges módon készülünk, dolgozunk. Remélem, semmilyen zavar nem lesz a telefonösszeköttetésben... Ami pedig az esélyeket illeti: vagyok annyira lokálpatrióta, hogy győzelmet várok.

***

Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója, a vetélkedő Békés megyei csapatkapitánya:

— Munkám nem tette lehetővé, hogy itthon legyek a legutóbbi forduló időpontjában. Aradon hallgattam a Komárom elleni küzdelmet. A verseny i szempontjából tehetetlenségre kárhoztatva kétszeres izgalommal figyeltem az eseményeket. S kétszeres öröm volt a győzelem híre. Tudjuk, milyen gondosan készült Bács megye s hogy félelmetes ellenfél.

#**

Szabad Olga könyvtáros:

— A könyvtárosnak két irányban is gondoskodnia kell egy ilyen jellegű vetélkedő előtt. Az egyes versenyző csoportok fejével, hogy bibliográfiát készítsen, könyveket adjon az ipari, a mezőgazdasági, a helytörténeti, a művészeti és a többi szekciónak s a maga fejével, hogy lehetőség szerint meg tudja válaszolni a könyveikre, irodalomra vonatkozó kérdéseket Hallgattuk az előző adásokat, s az elhangzottakat igyekeztünk „lefordítani” Békés megyére. Meg arra a megyére, amelyikkel éppen összecsapni készültünk. Ehhez válogattuk aztán a megfelelő — vagy annak vélt —v szakirodalmat. A mostani forduló időpontjára

könnyen hozzáférhetővé tettük a békési gyűjteményt, s készen állnak a. könyvtárosok is.

Végezetül egy felhívás:

Két sikeres forduló után ma ismét a küzdőtérre lépünk. A csapatok tagjai, a technikai elö- ' készítésben és lebonyolításban részt vevők, az előzetes feladatokat megoldó társadalmi munkások, megyénk egész lakossága.

Eddigi szereplésünk sikeres volt. A legjobb négy közé kerültünk. Új létesítmények születtek, szebb, korszerűbb lett sok-sok megyei tér, út, utca. Az előkészületek során az emberek ezrei ismerték meg jobban szű- kebb hazájukat, annak múltját, jelenét. Erősödött az egészséges lokálpatriotizmus, cselekvésekben nyilvánult meg a kollektivitás eszméje.

A mai fordulóra is becsülettel készült megyénk. Igyekeztünk minél jobban megismerni önmagunkat — és az ország egy másik vidékét, az ellenfél-megyét. S a részvevők nagyszerű helytállásával elkészült több kilométernyi járda.

Ma este eldől, hogy Bács vagy Békés kerül-e a döntőbe. Kérjük a megye lakosait, hogy az . eddigiekhez hasonlóan küzdjenek, hogy ezúttal is tegyenek meg minden erőfeszítést a jó szereplésért. Hogy szégyenkezés nélkül fejezhessük be a küzdelmet, ha ellenfelünk győz és hogy emelt fővel várhassuk a következő fordulót, ha mi jutunk tovább.

Békés megyei Népművelési Tanács

Ä gssáaségi magasabb

fejlettség

szintié

Miután az országgyűlés törvénybe iktatta a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, a feladatok számbavétele, a részletek kidolgozása és a végrehajtás előkészítése került napirendre. E munkához hasznos tanulságokat szolgáltatott a parlamenti vita, amelynek középpontjában a népgazdaság intenzív fejlesz, tése, a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése állott. E témáról egyébként különböző megfogalmazásban gyakran

hallunk mostanában. Elöljáróban szükséges hangsúlyozni: i nem valamiféle időleges kam-j pányról van szó, hanem a veze-! tés, a fejlesztés, a gazdálkodás j tartós módszeréről. Az átállási persze nem valósítható meg máról holnapra, bizonyos átmeneti időszakot igényel.

Gazdaságunk jelenleg közepesen fejlett, s ennek megfelelően] az egy főre jutó nemzeti jövedelem összege évenként 700—750 i dollár. A legközelebbi öt-hat évj célkitűzése: elérni a gazdasági-' lag fejlett országok küszöbérté- j két, az egy lakosra jutó évi lOOOj dolláros nemzeti jövedelmet. | Gazdasági fejlettségünk jelente-1 gi szintjét alapvetően extenzívj módon, a . foglalkoztatottak nö- j velősével értük el. Ezt az utat a; jövőben már csak a növekvői munkaerőhiány miatt sem jár-1 hatjuk tovább. Elkerülhetetlen' j tehát a gazdaságfejlesztés új. intenzív módszere, a meglevő [ erőforrásaink, eszközeink hatékonyabb kiaknázása, működtetése.

A gazdaság intenzív feljeszNaponta 400 mázsa nemespontyot emelnek szárazra a Biharugrai Halgazdaságban

Megszokott őszi kép október végén Biharugrán a nagyhálósi halászat. A halászok 200 méteres óriáshálóval emelik szárazra a tavakból a nemespontyokat. Az idei halászat mégis érdekesebb a sok évi átlagnál. Igen gazdag a halállomány, ráadásul a minőség várakozáson felüli. Zsírszegényebb a hal a szokásosnál s a világpiacon az ilyen halat keresik.

A kiváló minőséghez a halászok lelkiismeretes munkája, a szakszerű etetés, gondozás nagymértékben hozzájárult, de a csapadékos nyár miatt jóval

több volt a tavakban a természetes táplálék, s ez jó irányban ingott a halhús' minőségére.

'A biharugrai nemespontyokból hazánk minden tájára, ezenkívül Ausztriába, Romániába és más államba szállítanak. Az idén ez az egyetlen gazdaság csaknem 350 vagon hal- és halastavi pecsenyekacsa-húst ad a népgazdaságnak. A jövőről is gondoskodtak: a telelőtavakba raktak öt és fél millió makk- egészséges, szépem fejlett egynyaras ivadékot.

a.

Üttöröparlament Békéscsabán

Mint már lapunkban hírt adtunk róla, október 28-án tartották meg a békéscsabai városi úttö- ró'parlamentet. Képünkön: felszólal Zavalszky Éva, a X. számú iskola VIII. osztályos tanulója.

(Fotó: Demény Gyula)

tése nem, azonos a munka inten- j zitásának növelésével. Jóllehet, | magasabb szervezettséggel, na-1 gyobb fegyelemmel, bátrabb j anyagi ösztönzéssel az adott i műszaki feltételek mellett még lehet és kell is az egyéni teljesítményeket növelni. De az egyéni szorgalomnál, a jobb munkánál többre van szükség. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés, a termelékenységemelés nagy népgazdasági szintű tartalékait kell módszeresein feltárni és hasznosítani. Különösen három fő tényező érdemel jelentőségének megfelelően nagy figyelmet:

— a termelés szerkezetének

korszerűsítése;

— a kutatás, a fejlesztés eredményeinek gyors, gyakorlati hasznosítása;

— a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése.

AMI az első helyen említett témát illeti, elmondhatjuk, hogy ha népgazdaságilag hatékonyabb termelési ágazatokat az átlagosnál gyorsabban fejlesztjük, a ráfizetéses ágak növekedését pedig korlátozzuk, eleve nő a társadalmi munka termelékenysége. Nem mindegy például, hogy az olcsón kitermelhe. tő, szállítható, importálható, jó hatásfokkal eltüzelhető szénhidrogénekkel (kőolajjal és földgázzal) elégítjük ki az ország növekvő energiaigényét, avagy a drága szénnel. Az új ötéves terv ezért helyesen összpontosítja a beruházási eszközöket a szénhidrogének termelésére, importjára és felhasználására. Hogy mást ne említsünk, soksok milliárdot költünk szénhidrogén-kutatásokra, a feltárt alföldi kőolaj- és gázmezők kiaknázására, s arra, hogy új kőolaj- és földgázvezeték kapcsolja ösz- sze hazánkat a Szovjetunióval.

De hasonlóképpen összpontosítjuk az ország anyagi, pénzügyi és szellemi erőit a többi kiemelt program végrehajtására. A vegyipar, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a számítástechnika, az építő- és építőanyagipar, a ruházati ipar, a hústermelés, mint ismeretes az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik. Ezzel nem csupán e gazdaságos ágazatok súlya, aránya növekszik, hanem a többi termelő és felhasználó ágazat fejlődése is meggyorsul, kedvező irányba alakul. Alig van olyan vállalat, üzem, szövetkezet az országban, amelynek közvetlenül vagy közvetve ne adnának feladatot e kiemelt programok;

I) súíynonrok képzése, a

termelés szerkezetének korszerűsítése egyébként is valameny- nyi gazdálkodó egység feladata. Mindenütt, a keresett, az előnyösen értékesíthető, a nagy nyereséghányadú termékek gyártását célszerű szorgalmazni. A gazdaságtalan, korszerűtlen cikkek termelését pedig kívánatos csők. kentem, sőt beszüntetni. (Persze azzal a kikötéssel, hogy ez nem okozhat átmeneti hiányt és zavarokat a hazai ellátásban.) A vállalatok gyártmány összetételének változtatása csak úgy járhat tartós haszonnal, a hatékonyság növekedésével, ha párosul a termékek és a termelési eljárások szüntelen korszerűsítésével. Az előrelátás, az áldozat-, a kockázatvállalás, a kitartás gyakran csak évek múltán hozza meg gyümölcsét;

Műszaki fejlesztésre, tudományos kutatásra az ötéves terv a nemzeti jövedelem 2,8 százalékát irányozza élő. (Az elmúlt öt évben az alacsonyabb szintű nemzeti jövedelmek 2,4 százalékát fordítottuk ilyen célokra.) Fontos, hogy a kutató- és fejlesztő

intézetek, a vállalatok a mű- szaki;tudományos forradalom magas követelményeiből, a gyakorlati igényekből kiindulva jól hasznosítsák ezeket az összegeket. Itt is nélkülözhetetlen az anyagi és a szellemi erők koncentrálása ahhoz, hogy az eredményeket minél gyorsabban hasznosíthassuk és ebben is utolérjük a fejlett tőkés országokat. A kutatási-fejlesztési témák számát tekintve viszont nem vehetjük fel a versenyt a világgal. Sok eredményt, vívmányt olcsóbb átvenni kész li- cencek és gyártási eljárások formájában. A tapasztalatok kiese, rélésére, a közös fejlesztésre különösen sok lehetőség nyílik a szocialista országokkal.

B nemzetközi munkamegosztás, a termelési kooperáció, a szakosítás fejlesztése még nagyobb horderejű feladat. Lehetőve teszi a hazai adottságainknak leginkább megfelelő gyártási ágak gyors fejlesztését, a termelés korszerű, gazdaságos szerkezetének kialakítását. A külkereskedelmi forgalomban széleskörű nemzetközi összehasonlításra kínálkozik alkalom. Kiderül, hogy mely termékeink versenyképesek, értékesíthetők gazdaságoson. Ezeket célszerű hazai és külföldi szükségletre egyaránt nagy tömegben gyártani. Azokat a termékeket viszont, amelyek drágán és nem elég korszerű kivitelben készülnek, kifizetőbb importból beszerezni. így például a gazdaságos nagysorozatban készülő Ikarus autóbuszokért kombájnt, trak. tort, személygépkocsit és más termékeket vásárolhatunk. Az egyébként is gazdaságos áruink, köztük az autóbuszok verseny- képességét növeli, hogy az egyes alkatrészek, szerelési egységek (a kormány, az első és hátsó híd stb.) a készterméknél is nagyobb sorozatban készülhetnek nemzetközi szakosítás és kooperáció keretében.

A hatékonyságot más módon is lehet még javítani. így a teljesítmények növelésével, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésével, az álló- és forgóeszközök jobb ldhasználásával, a fejlesztési és beruházási összegek ésszerűbb hasznosításával. A hatékonyság átfogó mutatója a vállalatoknál az egy főre jutó nyereség, népgazdasági szinten az egy lakosra számított nemzeti jövedelem..

Ahhoz, hogy a közepesen fejlett magyar gazdaság felsőbb osztályba léphessen, sokféle új és egyre növekvő követelményt kell teljesítenie. Ügy tűnik, valamennyi feltételezi a vezetés színvonalának emelését, a tudományosan megalapozott móctsze. rek alkalmazását. Az esztergályos és a szerelő, a szövőnő és a szabász, a hengerész és a kovács munkájának hatékonysága alapjában a kitűzött céloktól, a létrehozott feltételektől függ Er. demes tehát figyelni a köznapi munka átfogó, országos, nemzetközi összefüggéseire. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy növekednek a munkásokkal szemben támasztott igények is a fegyelemben, a szervezettségben, a szakképzettségben. Ám megéri vállalni az összetettebb, nagyobb feladatokat. Gazdasági fejlettségünk magasabb szintje végül is országunk gyarapodását, népünk jólétét szolgálja.

• K. J.