Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

Tiszán innen — Dunán túl A mai középdöntőm Békés megye—Bács megye A verseny együk megyei irá­nyítója mondta el telefonon: — Egy epizód a járdaépítés­ről: az elmúlt napok egyikén 11.15-kor felhívtak bennünket, hogy dolgoznának, de nincs ele­gendő anyag; a megyei tanács illetékes osztályától segítséget kértünk 11.20-kor; 11.25-kor megvolt a kiutalás; ez 11.45-re az érdekelt község vezetőinek a kezéhez jutott; 11.55-kor in­dultak a teherautók anyagért; néhány óra múlva elkezdődhe­tett a munka. S a végeredmény: Csorvás 300 méternyi járdát ad a megye összteljesítményéhez. *4* Michnay Gusztáv, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság üzemve­zetője: — Technikai szempontból ne­hezebb a feladatunk, mint Bács megyének. De minden lehetsé­ges módon készülünk, dolgo­zunk. Remélem, semmilyen za­var nem lesz a telefonösszeköt­tetésben... Ami pedig az esélye­ket illeti: vagyok annyira lo­kálpatrióta, hogy győzelmet vá­rok. *** Szabó Ferenc, a Megyei Le­véltár igazgatója, a vetélkedő Békés megyei csapatkapitánya: — Munkám nem tette lehe­tővé, hogy itthon legyek a leg­utóbbi forduló időpontjában. Aradon hallgattam a Komárom elleni küzdelmet. A verseny i szempontjából tehetetlenségre kárhoztatva kétszeres izgalom­mal figyeltem az eseményeket. S kétszeres öröm volt a győze­lem híre. Tudjuk, milyen gon­dosan készült Bács megye s hogy félelmetes ellenfél. #** Szabad Olga könyvtáros: — A könyvtárosnak két irányban is gondoskodnia kell egy ilyen jellegű vetélkedő előtt. Az egyes versenyző cso­portok fejével, hogy bibliográ­fiát készítsen, könyveket adjon az ipari, a mezőgazdasági, a helytörténeti, a művészeti és a többi szekciónak s a maga fe­jével, hogy lehetőség szerint meg tudja válaszolni a köny­veikre, irodalomra vonatkozó kérdéseket Hallgattuk az előző adásokat, s az elhangzottakat igyekeztünk „lefordítani” Békés megyére. Meg arra a megyére, amelyikkel éppen összecsapni készültünk. Ehhez válogattuk aztán a megfelelő — vagy an­nak vélt —v szakirodalmat. A mostani forduló időpontjára könnyen hozzáférhetővé tettük a békési gyűjteményt, s készen állnak a. könyvtárosok is. Végezetül egy felhívás: Két sikeres forduló után ma ismét a küzdőtérre lépünk. A csapatok tagjai, a technikai elö- ' készítésben és lebonyolításban részt vevők, az előzetes felada­tokat megoldó társadalmi mun­kások, megyénk egész lakossá­ga. Eddigi szereplésünk sikeres volt. A legjobb négy közé ke­rültünk. Új létesítmények szü­lettek, szebb, korszerűbb lett sok-sok megyei tér, út, utca. Az előkészületek során az emberek ezrei ismerték meg jobban szű- kebb hazájukat, annak múltját, jelenét. Erősödött az egészséges lokálpatriotizmus, cselekvések­ben nyilvánult meg a kollekti­vitás eszméje. A mai fordulóra is becsülettel készült megyénk. Igyekeztünk minél jobban megismerni ön­magunkat — és az ország egy másik vidékét, az ellenfél-me­gyét. S a részvevők nagyszerű helytállásával elkészült több ki­lométernyi járda. Ma este eldől, hogy Bács vagy Békés kerül-e a döntőbe. Kér­jük a megye lakosait, hogy az . eddigiekhez hasonlóan küzdje­nek, hogy ezúttal is tegyenek meg minden erőfeszítést a jó szereplésért. Hogy szégyenkezés nélkül fejezhessük be a küzdel­met, ha ellenfelünk győz és hogy emelt fővel várhassuk a következő fordulót, ha mi ju­tunk tovább. Békés megyei Népművelési Tanács Ä gssáaségi magasabb fejlettség szintié Miután az országgyűlés tör­vénybe iktatta a negyedik öt­éves terv célkitűzéseit, a felada­tok számbavétele, a részletek kidolgozása és a végrehajtás előkészítése került napirendre. E munkához hasznos tanulságo­kat szolgáltatott a parlamenti vita, amelynek középpontjában a népgazdaság intenzív fejlesz, tése, a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése állott. E témáról egyébként különböző megfogalmazásban gyakran hallunk mostanában. Elöljáró­ban szükséges hangsúlyozni: i nem valamiféle időleges kam-j pányról van szó, hanem a veze-! tés, a fejlesztés, a gazdálkodás j tartós módszeréről. Az átállási persze nem valósítható meg má­ról holnapra, bizonyos átme­neti időszakot igényel. Gazdaságunk jelenleg közepe­sen fejlett, s ennek megfelelően] az egy főre jutó nemzeti jöve­delem összege évenként 700—750 i dollár. A legközelebbi öt-hat évj célkitűzése: elérni a gazdasági-' lag fejlett országok küszöbérté- j két, az egy lakosra jutó évi lOOOj dolláros nemzeti jövedelmet. | Gazdasági fejlettségünk jelente-1 gi szintjét alapvetően extenzívj módon, a . foglalkoztatottak nö- j velősével értük el. Ezt az utat a; jövőben már csak a növekvői munkaerőhiány miatt sem jár-1 hatjuk tovább. Elkerülhetetlen' j tehát a gazdaságfejlesztés új. intenzív módszere, a meglevő [ erőforrásaink, eszközeink haté­konyabb kiaknázása, működte­tése. A gazdaság intenzív feljesz­Naponta 400 mázsa nemespontyot emelnek szárazra a Biharugrai Halgazdaságban Megszokott őszi kép október végén Biharugrán a nagyhálósi halászat. A halászok 200 méte­res óriáshálóval emelik száraz­ra a tavakból a nemespontyo­kat. Az idei halászat mégis ér­dekesebb a sok évi átlagnál. Igen gazdag a halállomány, rá­adásul a minőség várakozáson felüli. Zsírszegényebb a hal a szokásosnál s a világpiacon az ilyen halat keresik. A kiváló minőséghez a halá­szok lelkiismeretes munkája, a szakszerű etetés, gondozás nagy­mértékben hozzájárult, de a csapadékos nyár miatt jóval több volt a tavakban a termé­szetes táplálék, s ez jó irányban ingott a halhús' minőségére. 'A biharugrai nemespontyok­ból hazánk minden tájára, ezen­kívül Ausztriába, Romániába és más államba szállítanak. Az idén ez az egyetlen gazdaság csaknem 350 vagon hal- és ha­lastavi pecsenyekacsa-húst ad a népgazdaságnak. A jövőről is gondoskodtak: a telelőtavakba raktak öt és fél millió makk- egészséges, szépem fejlett egy­nyaras ivadékot. a. Üttöröparlament Békéscsabán Mint már lapunkban hírt adtunk róla, október 28-án tartották meg a békéscsabai városi úttö- ró'parlamentet. Képünkön: felszólal Zavalszky Éva, a X. számú iskola VIII. osztályos tanulója. (Fotó: Demény Gyula) tése nem, azonos a munka inten- j zitásának növelésével. Jóllehet, | magasabb szervezettséggel, na-1 gyobb fegyelemmel, bátrabb j anyagi ösztönzéssel az adott i műszaki feltételek mellett még lehet és kell is az egyéni telje­sítményeket növelni. De az egyéni szorgalomnál, a jobb munkánál többre van szükség. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés, a termelékenység­emelés nagy népgazdasági szin­tű tartalékait kell módszeresein feltárni és hasznosítani. Külö­nösen három fő tényező érdemel jelentőségének megfelelően nagy figyelmet: — a termelés szerkezetének korszerűsítése; — a kutatás, a fejlesztés ered­ményeinek gyors, gyakorlati hasznosítása; — a nemzetközi munkameg­osztás fejlesztése. AMI az első helyen említett témát illeti, elmondhatjuk, hogy ha népgazdaságilag hatéko­nyabb termelési ágazatokat az átlagosnál gyorsabban fejleszt­jük, a ráfizetéses ágak növeke­dését pedig korlátozzuk, eleve nő a társadalmi munka terme­lékenysége. Nem mindegy pél­dául, hogy az olcsón kitermelhe. tő, szállítható, importálható, jó hatásfokkal eltüzelhető szénhid­rogénekkel (kőolajjal és föld­gázzal) elégítjük ki az ország növekvő energiaigényét, avagy a drága szénnel. Az új ötéves terv ezért helyesen összponto­sítja a beruházási eszközöket a szénhidrogének termelésére, im­portjára és felhasználására. Hogy mást ne említsünk, sok­sok milliárdot költünk szénhid­rogén-kutatásokra, a feltárt al­földi kőolaj- és gázmezők kiak­názására, s arra, hogy új kőolaj- és földgázvezeték kapcsolja ösz- sze hazánkat a Szovjetunióval. De hasonlóképpen összponto­sítjuk az ország anyagi, pénz­ügyi és szellemi erőit a többi kiemelt program végrehajtására. A vegyipar, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a számí­tástechnika, az építő- és építő­anyagipar, a ruházati ipar, a hústermelés, mint ismeretes az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik. Ezzel nem csupán e gazdaságos ágazatok súlya, aránya növekszik, hanem a többi termelő és felhasználó ágazat fejlődése is meggyorsul, kedvező irányba alakul. Alig van olyan vállalat, üzem, szö­vetkezet az országban, amely­nek közvetlenül vagy közvetve ne adnának feladatot e kiemelt programok; I) súíynonrok képzése, a termelés szerkezetének korsze­rűsítése egyébként is valameny- nyi gazdálkodó egység feladata. Mindenütt, a keresett, az előnyö­sen értékesíthető, a nagy nyere­séghányadú termékek gyártását célszerű szorgalmazni. A gazda­ságtalan, korszerűtlen cikkek termelését pedig kívánatos csők. kentem, sőt beszüntetni. (Persze azzal a kikötéssel, hogy ez nem okozhat átmeneti hiányt és za­varokat a hazai ellátásban.) A vállalatok gyártmány összetéte­lének változtatása csak úgy jár­hat tartós haszonnal, a haté­konyság növekedésével, ha pá­rosul a termékek és a termelési eljárások szüntelen korszerűsí­tésével. Az előrelátás, az áldo­zat-, a kockázatvállalás, a ki­tartás gyakran csak évek múltán hozza meg gyümölcsét; Műszaki fejlesztésre, tudomá­nyos kutatásra az ötéves terv a nemzeti jövedelem 2,8 százalékát irányozza élő. (Az elmúlt öt év­ben az alacsonyabb szintű nem­zeti jövedelmek 2,4 százalékát fordítottuk ilyen célokra.) Fon­tos, hogy a kutató- és fejlesztő intézetek, a vállalatok a mű- szaki;tudományos forradalom magas követelményeiből, a gya­korlati igényekből kiindulva jól hasznosítsák ezeket az összege­ket. Itt is nélkülözhetetlen az anyagi és a szellemi erők kon­centrálása ahhoz, hogy az ered­ményeket minél gyorsabban hasznosíthassuk és ebben is utolérjük a fejlett tőkés orszá­gokat. A kutatási-fejlesztési té­mák számát tekintve viszont nem vehetjük fel a versenyt a világgal. Sok eredményt, vív­mányt olcsóbb átvenni kész li- cencek és gyártási eljárások for­májában. A tapasztalatok kiese, rélésére, a közös fejlesztésre kü­lönösen sok lehetőség nyílik a szocialista országokkal. B nemzetközi munkameg­osztás, a termelési kooperáció, a szakosítás fejlesztése még na­gyobb horderejű feladat. Lehe­tőve teszi a hazai adottságaink­nak leginkább megfelelő gyár­tási ágak gyors fejlesztését, a termelés korszerű, gazdaságos szerkezetének kialakítását. A külkereskedelmi forgalomban széleskörű nemzetközi összeha­sonlításra kínálkozik alkalom. Kiderül, hogy mely termékeink versenyképesek, értékesíthetők gazdaságoson. Ezeket célszerű hazai és külföldi szükségletre egyaránt nagy tömegben gyár­tani. Azokat a termékeket vi­szont, amelyek drágán és nem elég korszerű kivitelben készül­nek, kifizetőbb importból besze­rezni. így például a gazdaságos nagysorozatban készülő Ikarus autóbuszokért kombájnt, trak. tort, személygépkocsit és más termékeket vásárolhatunk. Az egyébként is gazdaságos áruink, köztük az autóbuszok verseny- képességét növeli, hogy az egyes alkatrészek, szerelési egységek (a kormány, az első és hátsó híd stb.) a készterméknél is na­gyobb sorozatban készülhetnek nemzetközi szakosítás és koope­ráció keretében. A hatékonyságot más módon is lehet még javítani. így a tel­jesítmények növelésével, a faj­lagos anyagráfordítások csök­kentésével, az álló- és forgóesz­közök jobb ldhasználásával, a fejlesztési és beruházási össze­gek ésszerűbb hasznosításával. A hatékonyság átfogó mutatója a vállalatoknál az egy főre jutó nyereség, népgazdasági szinten az egy lakosra számított nemzeti jövedelem.. Ahhoz, hogy a közepesen fejlett magyar gazdaság felsőbb osztályba léphessen, sokféle új és egyre növekvő követelményt kell teljesítenie. Ügy tűnik, va­lamennyi feltételezi a vezetés színvonalának emelését, a tudo­mányosan megalapozott móctsze. rek alkalmazását. Az esztergá­lyos és a szerelő, a szövőnő és a szabász, a hengerész és a ko­vács munkájának hatékonysága alapjában a kitűzött céloktól, a létrehozott feltételektől függ Er. demes tehát figyelni a köznapi munka átfogó, országos, nem­zetközi összefüggéseire. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy nö­vekednek a munkásokkal szem­ben támasztott igények is a fe­gyelemben, a szervezettségben, a szakképzettségben. Ám megéri vállalni az összetettebb, na­gyobb feladatokat. Gazdasági fejlettségünk magasabb szintje végül is országunk gyarapodá­sát, népünk jólétét szolgálja. • K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents