Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

Hatszoros szocialista brigád Havonként csaknem félmillió forint forgalmat teljesít End- rődön az önkiszolgáló élelmi­szerbolt héttagú kollektívája. E kereskedelmi egységet — melyet az ÁFÉSZ és a FÜSZÉRT kö­zösen üzemeltet — a fiatalok boltjának is nevezik, mégpedig joggal. Ugyanis átlagéletkoruk alig haladja meg a 24 évét Ebben az évben az endrődi ÁFÉSZ kereskedelmi és ven­déglátóipari egység dolgozói kö­zül 15 kollektíva kelt versenyre a szocialista brigád cím elnye­résére. Tanai Ferenc, az OFT tagja, a szövetkezet elnöke va­lamennyi közül a legjobb kol­lektívaként emlegette az önki- szolgáló bolt dolgozóit, akik 1964 óta minden évben elnyer­ték a szocialista brigád címet. Bolti forgalmukat figyelembe véve a megyei és az országos átlagot — évek óta 14—16 szá­zalékkal növelik. A leltárhiány ismeretlen fogalom Endrőd ön- kiszolgáló élelmiszerboltjában. Tanai Ferenctől, a szövetke­zet elnökétől megtudtuk, hogy e ki« kollektíva hat tagja közül ketten kiérdemelték a „Kiváló Dolgozó” jelvényt. B. Ti 30000 adat Hogyan művelődik, szórako­zik egy szocialistabrigád-veze- tő? — Erre keresett választ a Pécsi Szákszervezeti Iskola és a Szakszervezetek Elméleti Kuta­tó Intézete egy közös felmérés­sel. Az iskola hallgatói közül 169 szocialista brigádvezető 40 kérdésre adott feleletet lyuk­kártyarendszer segítségével dol­gozták fel nemek korosztály, szakmai és iskolai végzettség, valamint családi állapot szerin­ti csoportosításban. Az így ka­pott több mint harmincezer adat hasznos tájékoztatást ad a szocialista brigádvezetők ál­talános műveltségi színvonalá­ról. A brigádvezetők érdeklődé­se a politikai, társadalmi kér­dések iránt jónak ítélhető. Kép­zésük leggyengébb pontja az állami oktatásban való rész­vétel. Szakmai képzés területén a szakmunkássá válás tűnik legnehezebbnek, ami az állami és szakszervezeti vezetőkre ró feladatot. Az olvasás, moziba- és színházba járás, múzeumlá­togatás „mennyiségi” mutatói­val nincs baj. Viszont az ízlés­fejlesztés, a művészeti érdeklő­dés felkeltése terén nagyon sdk a tennivaló. Miért nem halod vetés Orosházán? Mit mondanak a tsz-elnökök —■ mi a valóság? A nvnap egyetlen kér­désre kerestünk választ Oroshá- j zán: Miért csak 42 százalékra teljesítették október 22-ig búza­vetéstervüket a termelőszövet­kezetek? Az összegyűjtött ada­tokat csokorba szedtük, mert a feltett kérdésre egyértelmű vá­laszt nem kaptunk. így a körül­ményekből levonható bizonyos következtetés az orosháziak ké­sedelmes munkájának megítélé­sében. Kezdjük azzal, hogy a városi tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya — Tóth Já­nos osztályvezető mondotta — már háromszor „kongatott” aj város termelőszövetkezeti veze- tőinek a munkák meggyorsítá­sára Először szeptember közepe táján, amikor esedékes volt az őszi búza vetöágyának készítése, a vetőmag beszerzése, a műtrá­gya szórása és így tovább. Má­sodszor október 9-én, amikor a főagromómusokkal beszélték meg a vetéssel kapcsolatos szak. mai intézkedéseket, harmad­szor pedig október 23-án, ami­kor a tsz-elnökök és párttitká­rok részére tartottak értekezle­tet. Ekkor a tsz-vezetők mór soknak vélték a velük való tö­rődést,' s egyikőjük-másikójuk így fakadt ki: — Ha sokáig idegesítenek bennünket ezzel a búzavetéssel, akkor olyan állapotba kerülünk, hogy nem tudunk elvetni'! Vajon a város párt- és tanácsi . vezetői idegesítik-e a termelő- j szövetkezetek elnökeit, felelős vezetőit? Ezt egyáltalán nem le­het mondani, hiszen ahogyan Tóth János említette, csupán a felelősségérzetet, a íelkiismere- tet szerették volna felébreszteni azokban, akik úgy irányítják az őszi mezőgazdasági munkát, hogy kenyérgabonából még a felét sem vetették el a terve­zettnek. Az orosházi Petőfi Tsz tervezett kenyérgabona vetésé­nek csak 9 százalékát teljesítet­te október 22-ig! Ez is mutatja, hogy mennyire szükséges a ve­zetőkben ismételten felébreszte­ni a felelősségtudatot azért, hogy az ország kenyérellátását hazai termésből lehessem előte­remtenünk. Ez az állásfoglalás különben egybeesik a kormá­nyéval és a minisztérium>, vala­mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának akaratá. val is. Ezt azért mondjuk, mert Tompa Sándor, a Szabadság Tsz alapiszervezetének titkára így védekezett: — Nem értem, hogy miért szorgalmazza a város vezetősége a kenyérgabona elvetését, ami­kor most jövünk egy másik ér­tekezletről, ahol arról kaptunk tájékoztatást, hogy a Mezőgaz­A stroncium nyomában Radioaktivitás! vizsgálatok az Egészségügyi Világszervezet megbízásából Gyakran lehet hallani ma- napság a WHO (World Health j Organization), az Egészségügyi Világszervezet sokoldalú tevé­kenységéről. A szervezet egyik fontos feladata a közfogyasztás­ra kerülő élelmiszerek radio­aktív szempontból való vizsgá­latainak a megszervezése. A radioaktív anyagok közül főleg a hosszabb felezési idejűek (például a stroncium) lényege­sek, hiszen ezek évtizedek múl­va is „élnek” s ráadásul a kál- ciumtartalmú anyagok (tej, to­jás, csontok stb.) hajlamosak is stroncium befogadására. Hazánkban nyolc ilyen radio­aktivitást vizsgáié laboratórium működik, az egyik a Békéscsa­bai Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézetben. A jól fel­szerelt csabai labor vizsgálatai­nak eredményei eddig rendkí­vül megnyugtatóak: a káloium- tartalmú élelmiszerek radioak­tivitása is alig haladja meg a mindenütt megtalálható sugár­zási intenzitás („háttér”) né- hányszorosát. Az elővigyázatosság, az éber­ség persze sosem árt. Az ada­tokat folyamatosan továbbítják a világszervezet központjába, j ahol gondosan regisztrálják és értékelik a vizsgálatok ‘ ered­ményét és szükség esetén —az illető ország hatóságaival kar­öltve — megteszik a szükséges intézkedéseket. dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium csökkenteni kívánja a kenyérgabona vetésterületét! Mondani sem kell, hogy Tompa Sándor bejelentése bőm. baként robbant, s ott álltak a város vezetői megtorpanva. Va­jon nem beszélünk egy nyelven a kenyérgabona elvetése ügyé­ben? Felkerestük a ísz-szövetséget, ahol Szabó Ferenc közgazdász a következőt mondotta: — A tsz-szövetség megbízásá­ból vettem részt az október 18- án Orosházán tartott tanácsko­záson, ahol dr. Tóth Béla arról beszélt, hogy a IV. ötévei^ terv végére a kormányzat 300 ezer holddal csökkenteni kívánja az őszi búza vetésterületét. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy 1970- bein és 1971-ben országosan el kell vetni a hagyományos terü­letet, azaz 2 millió 300 ezer hol­dat, mert az ország kenyérellá­tása a jelenlegi hozamok mellett csak így biztosított! Csak ez a módja annak, hogy az 1970-ben és 1971-ben felelt kenyérgabo­na tartalékot a korábbi szinten tárolhassuk. Különben ebben az esztendőben kereken 100 ezer vagonnal kevesebb búzát vásá­rolt fel a gabonatröszt, mint a múlt esztendőben. Szabó Ferenc közgazdász még azzal egészítette ki az előbbie­ket, hogy a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége tel­jes egészében támogatja a párt­nak és a kormánynak azt a tö­rekvését, hogy kenyérgabonából az 1969. évi vetésterületet a to­vábbiakban is búzával haszno­sítsák a közös gazdaságok! Az Oktober 23-i megbe­szélésen több szövetkezeti veze-J tő úgynevezett objektív körül­ményre hivatkozott, ami miatt elmaradtak a vetéssel. Gönczi István, a Dózsa Tsz elnöke azzal magyarázta a késedelem okát, hogy október 18-án kapták meg a vetőmagot. Utánanéztünk. A Vetőmagtermeltető és Ellátó j Országos Vállalat Délmagyaror- j szági Központjában a tsz részé-! ről aláírt szállítólevelekről a kö­vetkezőket olvastuk. Az oroshá­zi Dózsa Tsz-be október 9-én Szarvasról 200 mázsa vetőmag­búzát szállítottak. Tizenkettedi­kén további 35 mázsát, 17-én 45 mázsáit s ugyanezen a napon Sarkadról 160 mázsát, s a köz­vetlen import 450 mázsa vető­búzát nem 18-án, hanem már 17-én megkapták, 19-én pedig Sarkadról újabb 142 mázsás té­tel érkezett a Dózsa Tsz-be. Ez­zel szemben október 15-ig csak 220 holdon vetették el a búzát, október 15-től 22-ig pedig 120 holdon fejezték be a vetést. A Béke Tsz elnöke, Arató Jó­zsef alkatrészhiányra panaszko­dott. Nincsen lánctalpas csap­szeg, lámckerók-kocsá, a vetőgé­peknél hiányosak a vetőelemek, az orkán silózót ékszíj hiányá­ban nem tudják üzemeltetni, a ZMAJ sziecskázókés fosztóhen­gerén tönkrement a gumigyűrű. Azután gumiköpenyek hiányát tette szóvá, s azt mondta, hogy a szövetkezet nyolc lánctalpas traktorából általában öt mindig áll. De amelyik mehet, az miért csak nyújtott műszakban szánt? A Szabadság Tsz-ben nem mű­ködik az OROS-adapter. Mit lehetne tenni a gépalkat, rész-gondjának enyhítésére, hogy a vetés emiatt ne maradjon el? A termelőszövetkezeti vezetők­nek és az Orosházán működő mezőgazdasági gépjavító válla­latnak kooperálni kellene. Va­jon Boros János, a gépjavító igazgatója megtagadná-e a ké­rést bizonyos pótalkatrészek ki­adására, hogy az OROS-adapter a Szabadság Tsz-ben üzemelhess Btmmrm, 1970. OKTOBER 28, 3 sen? Nem tagadná meg. A től< telhető segítséget nyújtaná ah­hoz, hogy a munka meggyorsul­jon a határban.. De ha a prob­lémával nem keresik fel, akkor ő nemi tud segíteni. A ZMAJ- hoz szükséges gumigyűrűk be­szerzésében is megkereshetnék egymást a termelőszövetkezetek, akadnak ugyanis, olyan gazdasá. gok, amelyek rendelkeznek ilyen alkatrésszel. De a központi ellátás is megfelelő. A gumikö­peny-ellátás rendkívül sokat ja­vult. Az AGROKER a Béke Tsz elnöke által említett speciális igényeket is ki tudja elégíteni, mint ahogyan tette is a többi tsz esetében. Mások, miután a nagy igény bevételtől a gépek jórésze tönk­rement, új gép vásárlásának gondolatával foglalkoznak, de ezt hitel hiányában nem tudják megtenni. Így a bankra hárítot­ták a felelősséget. A bank azon­ban rögvest visszadobta a lab­dát, mert a Petőfi Tsz-nek és a Szabadság Tsz-nek, amikor igé­nyelt, rendelkezésére bocsátot­tak 1,2 millió forint hitelt gép­vásárlásra. A Béke Tsz a na­pokban 900 ezer forintot kért ilyen célra. Ez intézés alatt áll. A város vezetői, miután szabad kézből megkontrázták a szövetkezeti vezetők állítását, a következőt kérték: A termelő­szövetkezeti tagságot — az anya­gi ösztönzés módszereit is al­kalmazva — mozgósítsák a2 ősei betakarítás gyorsítására, hogy legyen szabad terület, ahol a sízántótraktorok elkezdhetik az őszi vetés talajelőkészítését. Az­után jó lenne, ha a gépek ki­használására nagyobb gondot fordítanának. Különösen a két műszak lenne indokolt, mivel a munka gyorsításához csak ez vezethet gyors eredményre. Kü­lönben könnyen megismétlődhet a nyári betakarításnál tapasztalt helyzet, amikor a város termelő, szövetkezetei nem fejezték be az aratást, hanem abbahagyták; Vajon hogyan lesz meg az or­szág kenyere saját termésből jö­vőre, ha Orosházán abbahagy­ják a vetést, miért kifutnak az időből? Dupsi Károly Miről ír a Magyar Ifjúság ? A pártkongresszusra készü­lődve értékelést ad a lap a szo­cialista brigádmozgalomról. A Hármas egységben című cikk a Diósgyőri Gépgyárban, a Május 1 Ruhagyárban, a Ganz- MÁVAG Mozdonygyárban és az UVATERV-nél szerzett tapasz­talatok, valamint a SZOT ille­tékeseinek véleménye alapján vonja meg a mérleget. Szívhez szóló írást közöl a lap a Pécsi Porcelángyárból, ahol egy beteg fiatalembert vett pártfogásba az egyik szocialis­ta brigád. A sok betegséget át­élt, nehéz felfogó képességű fiú­ból szakmunkást kívánnak fa­ragni s ehhez széles körű tár­sadalmi segítséget nyújtanak. A riporter is reménykedik: mind­ezek alapján néhány év múlva jó hír érkezhet majd a sasréti erdészlakba a fiúról. Erőteljesen bíráló hangvéte­lű a Balassagyarmaton készített irás, amelyben azt boncolgatja a szerző: hogyan lehetséges, hogy a Budapesti Finomkötött- árugyár Balassagyarmati Üzem­egysége fiataljainak kezdemé­nyezését a „minőségláncra” vo­natkozóan visszautasítják a bu­dapesti anyaüzemben. A rövid, de velős bírálat mellett egy ugyancsak rövid, de annál ér­tékesebb tudósítás szól arról: átadták a 650.— (s a harmadik ötéves tervben 350.) KISZ-la- kást a szombathelyi ifjúsági la­kótelepen. Budapestről szól, de koránt­sem csak budapestieknek az al­bérleti viszonyokról készített ri­port: Balladák az albérletről címmel. Jó néhány példa alap­ján — elsősorban a KISTEX és a Lőrinci Fonó fiatal dolgo­zóinak helyzetére építve — a Jászfényszaruról, Leninvárosból és az ország más tájairól Bu­dapestre érkezett, és munkás- otthon híján albérletbe kény­szerült fiatal lányok életét mu­tatja be a szerző. Nagyszabású elemző és bíráló anyag jelent meg a csillebérci úttörőváros építkezése körül zajló huzavonáról a lap 9. olda­lán. E héten fejeződik be a lap munkaátrsainak Japánról és a Közel-Keletről szóló útiriport- sorozata. (ká) SEGÍTSE A VÍZVÉDELEM : MUNKÁJÁT! A vízszennyezést kérjük, közölje az OVH VIKÖZ. Vízminő­ségvédelmi Ügyeletével. Budapest, XIII., Kresz Géza utca 44. Telefon: 182—930 vagy vidéken: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula), Vízminőségi Felügyelete. Telefon: 240 vagy Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged), Vízminőségi Felügyelete. Telefon: 126— 50. 1528

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents