Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

A Szovjet Kultúra Napjainak eseményeiről Vichnál Páltól, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Békés j megyei titkárától kértünk tájé-1 koztatást a Szovjet Kultúra Nap- I jainak megyei eseményeiről : I — A rendezvénysorozat célja, j hogy megyénk lakosságával mi-! nél jobban megismertesse a; szovjet kultúra utóbbi évtizedei­nek eredményeit, hogy tovább erősítse a két nép barátságát. Ennek érdekében iskolák és ml velődési házak, könyvtárak és filmszínházak igyekeznek a ma­guk sajátcc eszközeivel a lehető legtöbbet tenni. Általános ás középiskoláink emlékműsorokkal, a tagozatos osztályok orosz nyelven előadott művekkel teszik emlékezetessé a Szovjet Kultúra Napjait. Nagy- bánhegyesen például október 30- án lesz orosz nyelvű műsor az általános iskolában, amelyet orosz tájakat bemutató kisfil- mekkel színesítenek. Sok művelődési házban, üzem­ben, tsz-ben a Szovjetunióban járt tanárok, állami és pártveze. tök tartanak kisfilmmel, illető­leg diaképekkel szemléltetett él­ménybeszámolót. Az orosházi és mezőkovácsházi járásban össze­sen hat községben fotókiállítás mutatja be a szovjet nép mai kultúráját. A könyvtárakban irodalmi es­tek és — mint például Békéscsa­bán — könyvkiállítáook várják az érdeklődőket. Leggazdagabb a filmszínházak programja. A megye mozijaiban a közelmúlt legkiválóbb szovjet alkotásait láthatja a közönség. A nagyobb lélekszámú helyeken több ilyen művet is bemutatnak. A Jókai Színház november 1- én Arbuzov: Szegény Marat ba­rátom című drámájának előadá­sával veszi ki részét a rendez­vény-sorozatból. Ugyancsak a színház művészei a szovjet iro­dalom legújabb alkotásaiból ösz- szeállított csokrot adnak elő az Ifjúsági és Űttörőházban, vala­mint a városi éo megyei tanács KISZ-szérvezeténél. Hasonló műsorral készül a kulturális napokra a Megyei Művelődési Központ Irodalmi Színpada, amely többek között a kötöttárugyárban, a konzerv­gyárban s a megye néhány köz­ségében lép majd fél. Ezekben a napokban érkezik megyénkbe a lenini páncélautó mása. Ezzel az eseménnyel kap- oiolatbar. kilenc községben Le­ninről sízóló dokumentumíilme- ket vetítenek. Sor kerül végül magyar és szovjet fiatalok személyes talál­kozásaira is. Békéscsabán, Mező. hegyesen. Gyulán és Buciján. Bú­csún például közös kultúrműsor, futballmeccs szerepel a prog­ramban. november elején pedig komszomolisták emléktáblát he­lyeznek el a hazánk felszabadí­tásáért vívott harcban életüket áldozó szovjet katonák sírján. Ifjúsági filmpályázatok A nyertesek részt vesznek az 197l-es moszkvai iilmíesztiválon A Szovjet Kultúra Napjai al­kalmából két filmpályázatot hir­det a KISZ, a Művelődésügyi Minisztérium és a MOKÉP. Az első pályázaton részt ve­hetnek a 14—24 év közötti dől- j gozó fiatalok, ipari tanulók, diá­kok. A versenyzőknek tizenöt kérdésre kell Írásban válaszol­niuk. Olyanokra például, hogy kik játszották a főszerepeket az Othello szovjet filmváltozatá­ban, hogy melyik alkotás nyerte az 1958-as Cannes-i fesztivál nagydíját, hogy a Bűn és bűn- hődés egyik főszereplője milyen filmekben játszott még, hogy ki az a rendező, aki a második vi­lágháborúban Magyarországon is harcolt stb. A második pályázaton a film. esztétikát is tanuló középiskolá­sok vehetnek részt, akik három téma közül választhatnak. Írhat­nak értékelő tanulmányt az utóbbi években bemutatott vala­melyik — irodalmi alkotásból készült — filmről (ebben a kate­góriában kötelező a Dosztojevsz- kij-regény alapján született Bűn és bűnhődés megtekintése: vizs. gálhatják, hogy a különböző for­mai eszközök — kameramozgás, képkompozíció. a vágások rit­musa stb. — hogyan fejezik ki az alkotók művészi mondaniva­lóját; végezetül pedig meghatá­rozott filmek — mint például az Egy év kilenc napja, a Szerelmi álmok, a Felszabadítás, az Egy nő a diplomaták asztalánál — közül valamenyikről elemzést készíthetnek. Érdemes részt venni a két ver­senyen, hiszen a „mellékdíjak” — lemezjátszó, táskarádió, köny­vek — mellett összesen négy, az 1971-es moszkvai filmfesztiválra szóló társasutazást nyerhetnek a legjobb pályamunkák bekül- - dói. A beküldési határidő: 1970. november 30, eredményhirdetés december közepén. Részletesebb felvilágosítást a középiskolák­ban, illetőleg a megye filmszín­házaiban kaphatnak az érdeklő­dők. A magunk megjegyzése mind­ehhez: a pályázat, a sok fiatal­ban meglévő versengési vágy tetté váltása jó módszere a film- mű veszet megszerettetésének, jobb értésének — és valószínű­leg a filmek nézőszámának ala­kulása szempontjából sem hát­rányos. Minden bizonnyal más művelődési ágakban — zenemű­vészet, színház, irodalom, mú­zeum stb. is sikerrel alkalmaz­hatnák az illetékesek. Bartók-emlékh a n g verseny a szarvasi Tudományos és Művészeti Heteken Bartók Béla halálának 25. év­fordulója tiszteletére október 28- án, szerdán este 6 órakor a Vaj­da Péter Művelődési Központ­ban emlekhangversenyt rendez a városi és a járási tanács mű­velődésügyi osztálya, a művelő­dési központ és a zeneiskola. Lang Gusztávnak, a zeneis­4 Bim i»70. OKTÖlii:' kola igazgatójának megemléke­ző szavai után felhangzik majd többek között a Gyermekeknek- sorozat néhány darabja, a híres Három szlovák népdal, az Este a székelyeknél, a Bolyongás, a Román táncok, a Jaj, de szépen esik az eső, a Csillagok, csilla­gok, s az Elindultam szép ha­zámból. A műsorban fellépnek a szarvasi 1. és 2. számú általános iskola és a Vajda Péter Gimná­zium, valamint a gyomai Kiss Lajos Gimnázium kórusai, s a szarvasi zeneiskola növendékei. Nem adták meg a pihenőnapot — Szabálytalanságok a leltározásnál f egyelmezés, némi furcsasággal NEB-vizsgálat tapasztalatai a mezőkovácsházi járásban Érdekes vizsgálatot folytatott le a NEB a mezőkovácsházi já­rásban. A Bánkúti Állami Gaz­daságban, a battonyai és domb­egyházi ÁFÉSZ-nél, a magyar- bánhegyesi BARTÖV-nél és a Mezőkovácsházi Építőipari Küsz­bén öt csoport, 16 népi ellen­őre ázt vizsgálta, miképpen tart­ják be a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit, s általáhan a munkaügyi szabályokat. Hogy mennyire időszerű volt e vizs­gálat, azt bizonyítja a 19 olda­láé, részletes jelentés, mély sok hibát tár fel és az ugyanolyan terjedelmű példatár, amelyben vállalatonként feltüntették hol, milyen hiányosságok voltak. A Battonyai ÁFÉSZ-nél például 26 pontban foglalták össze azokat az eseteket, amelyeknél szabály­talanságot tapasztaltak, s a többi munkahelyről sem volt sokkal kevesebb az ilyen feljegyzés. A munkajogi szabályokat és a dolgozók érdekét sértő gyakorlat bizonyítékai figyelmeztetnek ar­ra, hogy a szövetkezeteknél, ki­sebb vállalatoknál sokszor fi­gyelmen kívül hagyják a külön­böző munkaügyi rendelkezése­ket, nem mindig törődnek a leg- fontcnabbal: az emberrel. 33. Október negyediké, szerda. Kifeküdtem a napra, a bun­ker odalába. Ma megint kegyes hozzánk a napocska, s ilyenkor, mint az őszi legyek, azonnal a melegre, a fényre húzódunk. Pedig még csak október eleje van. Más években októberben meleg szokott lenni, a fűtést ti­zenötödikével kezdik az iskolá­ban. De az idén a természet rendje is megváltozott. Ha nem fűtenénk esténként, bizony meg­vesznénk a szobában. Persze, határban könnyebben lehűl a le­vegő, mint a városban, a tanyák vályogból, vert földből vannak, padlójuk döngölt agyag. S mi az agyara szórt szalmán alszunk. Aki sokat fészkelődik álmában, kifekszi maga alatt a szalmát, bizony a bőrén érzi, milyen hi­deg a föld. Amikor süt a nap, csak hagy- ján. De, ha esik az eső! És majd minden másnap esik. Az út sá­ros, a fű lucskos, a bunker doh­szagú. Talán ebből a naplóból ki sem derül igazán, hogy milyen mos­toha hozzánk az időjárás. Mert többnyire akkor írok, amikor süt a nap, száraz a föld, a fiúk szét­szélednek a tanyából, s én egye­dül maradok. Ha a füstös kony­ség szerepelt a vizsgált témák között. A munkaviszonyok létesítésé­vel kapcsolatos rendelkezéseket általában betartják. Ugyanígy nincs hiba a nők és a fiatalko­rúak védelméről szóló szabályok alkalmazásánál, csak elvétve akad egy-két kirívó eset. Annál több a visszásság az elbocsátá­soknál, a pihenőidő betartásá­nál, a szabadságolásnál. Enyhén szólva, furcsának tűn­nek az olyan esetek, amikor több éves munka után — bár szabályosan, (írásban tették) — közük a dolgozóval, nincs szük­ség ró. A Bánkúti Állami Gaz­daság lökösházi kerületében 13— 14, sőt 17 éve ott dolgozó embe­rek mentek el ilymódon, s mun­kakönyvükben a „Kilépett” be­jegyzés szerepel. Biz feltűnt a népi ellenőröknek is. A vizsgá­lat azonban nem derített fényt annak okára, miért szűnt meg a munkaviszonyuk. Errevonalko. zó okmányt ugyanis nem talál­tak. A gazdaságnál egyébként nagyon hiányos a nyilvántartás, több esetben például nem volt nyoma annak, hogy a kilépett, eltávozott vagy elbocsátott dol­gozó megkapta-e a munkaköny­vét. Egyesek még a vizsgálat idején sem vették át. hában szoronganak naphosszat, nincs kedvem az íráshoz. Nem szeretem, amikor belebámulnak a munkámba. Zavar. Nem örül­nék, ha bárki elolvasná, amit írok. Majd, valamikor, ha haza­megyünk innen, elolvashatják. De ne most! Azt mondhatnák, szerénytelen vagyok, mindig magamról fir­kálok, és dicsekszem. Pedig iga­zán nem akarok mást, mint min­denről pontosan beszámolni. Ott. hon, ha átmásolom a naplót egy füzetbe, azokat a részeket, ahol magamról írtam, kihagyom. De vannak események, amiket nem tudok úgy leírni, mintha én itt se lennék. Például a múlt szombati sikeres akciót a vonat- hídnál. Azóta többször is végiggondol­tam annak a délutánnak a tör­ténetét, onnan, amikor Jóska magamra hagyott az országúton, egészen amíg Török a kezembe adta a géppisztolyt. Rájöttem, hogy az én szerepem bizony jó­val kisebb, mint ahogyan még vasárnap is hittem, naplóírás közben. A veszélyt a két pálya­munkán vállalta, akik elvágták a vezetéket. S akikről én ismét nem tudok semmit. Jóformán meg se néztem őket. A hang­jukra emlékszem csak. is szabadnap nélkül dolgozott a nyáron egy teljes hónapot. An­nak sem volt nyoma, hogy a pihenőnapot pénzben „megvál­tották” volna. Szabálytalanságot tapasztaltak a Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nél is, ahol furcsa mó­don oldották meg a leltári tenni­valókat. Minden hálózati dolgo­zót boltvezető-helyettesként al­kalmaztak, viszont az ilyen cí­men járó szabadidőt nem bizto­sították. A dolgozóknak tehát csak a felelőssége, a kötelessége volt meg, a joga mór csorbát szenvedett. Az anyagi felelősség helyen. Ha valaki vét ellene, a következ­ményeket nem kerülheti el, ez természetes követelmény. De nem úgy, mint a Battonyai ÁFÉSZ-nél; ahol Torma Rélá- nét leltárhiány miatt anyagilag féleiősségre vonták, holott a leltári időszak alatt — ami 1969 januártól 1970 januárig tar­tott —, csupán november 18-tól dolgozott a vizsgált 7-es számú önkiozolgá’ó boltban. Felelős­ségre vonása csak akkor lett volna helyes, ha a leltáridőszak feléig és a végén is ennél a boltnál lett volna alkalmazva. “ Egyes helyeken furcsán értel­mezik a fegyelmi felelősségre vonóét is. Súlyos hiba például, hogy a fegyelmi büntetéshez mellékbüntetésként hozzákap­csolják a részesedési alap meg­határozott mértékű csökkenté­sét, sőt esetenként az alapbér- csökkentést. A Battonyai ÁFÉSZ-nél az egyik dolgozónak 10 .százalékos, a Dombegyházi ÁFÉSZ-nél pedig többeknek 20, sőt 50 százalékos nyereségelvo­nást is kiszabtak mellékbüntetés címén. A NEB a vizsgálat idején ta­pasztalt észrevételeket, valamint az ezekkel kapcsolatos javasla­tokat az érdekelt munkahelyek vezetői elé tárta. Ülésén meg is vitatta, s az eredményességet mi sem bizonyítja jobban: mint az, hogy az „érdekelt” vállala­tok, szövetkezetek vezetői egyet­értettek a megállapításokkal, in­tézkedtek is a hibák, visszássá­gok sürgős orvoslására. Kasnyik Judit Ki lehetett az a két ember? Válóban pályamunkások? Vagy ők rejtőznek Bakos bácsinál? Mii közük hozzánk, mi. közünk hoz­zájuk, hogy kerültünk ösz- sze...? Ha nem iß egyedül az én ér­demem a vonathíd felrobban­tása, nekem is van benne ré­szem. És Töröknek, Szélesnek, akik a hídig követtek titokban, hogy veszély esetén a segítsé­gemre siessenek. Azért talán mindenki elismeri, rajtam is múlott a siker. Ahogy Beleznain a sikertelenség a Fe­hér-Körös hídjánál. Beleznai ugyanarra a feladat­ra vállalkozott hétfőn. Át kellett volna mennie a Fehér-Körös vo- nathídján, amikor a pályamun­kások a hídhoz érnek. Még pon­tosabban: át kellett volna magát kísértetni az őrrel, hogy így el­terelje a figvelmet a két mun­kásról. De az őr elzavarta Be- leznait. Ráfogta a punkát, és Sa_ nyal elszaladt. így nem tudjuk, sikerült-e a kábelt elvágni? Az őr állandóan a pályamunkások nyomában volt, s amikor a csá- kányos a vezetékhez ért, a ka­tona rászólt: — Azzal vigyázzon! Robban! Most persze Beleznai lógatja az orrát, bár egyikünk sem tett Sanyinak szemrehánvást. Nekem valami birizgálta az oldalam, hogy emlékeztetetnem kellene rá. milyen undok volt. amikor én jelentkeztem a szombati fel­adatra. Feltételezte rólam, hogy hazu- dok. De nem bántom. Szégyelli-ma_ gát anélkül is. A vizsgálat elsősorban a mun­kaviszonyok létesítésének vagy megszüntetésének módszerére terjedt ki. Ezenkívül a munka­idő. a pihenőidő, a munkabér, a nők és fiatalkorúak védelme, az anyagi és a fegyelmi felelőo­KiilkeresMImi váFala’ok sikere Jugoszláviában A vásáron a tavalyinál egy­millió dollárral nagyobb érték­ben jöttek létre üzletkötések. A magyar vállalatok összesen 9,8 millió dollár értékű export- és j 1,8 millió dollár importszállí­tásokra kaptak megbízást, illet­ve kötöttek szerződést. Súlyos jogsértést tapasztaltak a népi ellenőrök a Dombegyház ás Vidéke ÁFÉSZ-nél Kovács Mihály esetében. A felmondó- levélben nem közölték vele, ho­vá fordulhat, ha fellebbezni akar, ráadásul — mint a vizsgá­lat kiderítette —, munkaköre sem szűnt meg, ahogyan az a felmondólevél indokaiban sze­repel. Ugyanabban a munkakör­ben mások még továbbra is dol­gozták. Nagyon sok szabálytalanságot tárt fel a vizsgálat a heti pihe­nőnapokat illetően. A Bánkút! Állami Gazdaságban Hursán András májusban öt pihenőnap helyett csak hármat kapott, azt is hét közben adták ki. Domokos Péterné júniusban, júliusban és augusztusban sem kapott pihe­nőnapot. Nagy Erzsébet, Nagy Istvánná. Fekete Anna. Isztim Péterné és Cg. Kotroczó Mária Pefrovácz István Szombatra péntek Regény

Next

/
Thumbnails
Contents