Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

A nők foglalkoztatottságát » Szarvasi Fehérnemű Ktsz kihelyezett részlege is segíti. A község 1970. július 1-én emelkedett nagyközségi rangra. Szarvas és Békéscsaba közti te. lepülés. Északon Hunya, keleten Kétsoprony, délen Csorvás és Nagyszénás, nyugaton pedig Szarvas határolja. A szarvasi já­ráshoz tartozó nagyközség csak­nem hétezer lakossal, mintegy 16 ezer katasztrális hold terüle. ten fekszik. Nevével a Váradi Regestrumban 1229-ben találko­zunk. Tehát régmúltú település. Most a történelmen századokat ugrunk át, hiszen sorsa egy volt a már bemutatott településekkel, hol elpusztult teljesen, hol újra. éledt, úgy, ahogy az akkori há­borúk érintették. Épül a MÁVAUT-állomás. Kondoros nevét híressé tette 1827 óta a Szarvasi út mellett épült Betyár-csárda. Bizonyára nem véletlen, hogy ezen a tájon élte virágkorát a nemzeti ellen­állás egyik formája, a békési be­tyárélet. Ennek , a csárdának kacskaringéé kéménye és titok­zatos alagútjá sok betyárt befo­gadott. A betyárok sok gondot okoztak a hatóságoknak. Sok­szor keresték itt Rózsa Sándort is. A kondorosi csárda köré fo­nódott romantika és valóság nem egyszer ihlette meg legjobb költőinket és íróinkat, mint Pe­tőfit, Aranyt, Adyt és Móricz Zsigmondot. A gyulai születésű Erkel Ferencnek, a nagynevű magyar zeneszerzőnek egyik kedves emlékét őrzi a nép aj­kán mindmáig megmaradt ha­gyomány, mely szerint Erkel Pestre menet, betért a kondorosi betyárokhoz, akiknek társaságé, ban jót mulatva, őt onnan Szol­nokig kísérték el. A régi csár­dát már átalakították, illetve egyeo részeit restaurálták, ven­az eredeti sírkövét a Csabai úti általános iskola őrzi még ma is. A mai község, a régi csárda és a volt zsandár-iaktanya kö­zött a múlt század közepétől kezdett kialakulni. A lakosság fő foglalkozása a fölművelés volt, bár igen kevesen dolgoz­tak a saját portájukon. Az egész­ségtelen birtokmegoszlásra és annak következményeként je­lentkező súlyos elnyomorodáisra vetnek fényt a következd ada­tok: 1935-ben a mezőgazdasági népességből önálló kisgazda 744, eltartottja 2250. Mezőgazdasági cseléd 716, és eltartottia 2059! Az akkori 5780 lakosból 2642 volt szabadulás. És az élet kezdődött azzal, hogy megalakították a Kommunista Párt helyi szerve­zetét és a földre éhes nincste­lenek közül 998-nak jutott föld az úri birtokokból. Milyen fejlődésen ment ke­resztül azóta a község? Sok len­ne még csak fel is sorolni. Egyet azonban mégis megemlítünk: földművelő népként említettük, ma is azok, csak egészen más körülmények között. Nagybir­tok van ma is. Ám a három ter­melőszövetkezet tulajdonosai most nemcsak megélnek, de jól is élnek. Ide tartozik a község lakosságának több mint a fele. övék a gazdaság, ők terveznek. Az első hallóéra hihetetlennek tűnik, hogy ebben a községben, ahol 1935-ben alig kétezer ser­tést számoltak össze, most a volt nincstelenek évi 18 ezer hí­zott sertést kibocsátó telep lé­tesítésére társultak. Tervüket a jövő év végén be is akarják fe­jezni. Üj szín'a község életében az ipar fejlesztése is. Figyelemre méltó fejlődése a felszabadulást követő tíz évre esik. Az asztalos, szabó, cipész szakma hódított tért. most pedig a vegyesfűtésű gázkazán készítése vált híressé. Nem panaszkodnak a kondorosi asszonyok sem, eavre több lehe­tőség nyílik elhelvezkedésükre. A község fejlődéséről Tóth Pál tanácselnök így beszélt: — Kezdődött azzal, hogy a párt és a tanács összehangolta g B£gSWWSE3 1970. OKTOttfcK 25. Nemcsak a csárda híres, hanem a vegyes! iizelésü kazánok is. A gépjavító az ország minden ré zébe szállítja a VK—7-es és a VK—4-es kazánokat. déglátónak használják. Zeg-zu- gos kéményei ma is eredeti ál­lapotban láthatók és figyelemre méltó idegenforgalmat bonyolí­tanak le. Még egy másik neveze­tességet is említettek: Petőfi Ist­ván Kondoroson hunyt el 1880. április 30-án, 54 évee korában és kereső, a többi eltartott. Persze olyanok is voltak, mint Geist Gyula 1566 kataszteri holddal vagy Bolza Pál gróf 1303 ka­tasztrális holddal. No meg a töb­biek 6—700 holddal. Ennek az aránytalanságnak vetett örök véget 1944. október 6-a, a fel­Kondoros i lagyközség munkáját; megtalálta a közös feladatok közös nyelvét. Minden problémát megbeszélünk és fi­gyelembe vesszük a lakosság kí­vánságát. A tanácstagok olyan szoros összekötő kapocs szerepét töltik be a lakosság között, hogy minden jogos észrevétel, panasz, kívánság eljut a tanács vezetői­hez. Bizonyságul nézzük meg a tényeket — és rakta elém a do­kumentumokat, én pedig leje­gyeztem belőle néhányat: be­tervezték a tisztasági fürdő épí­tését, amely már üzemel; létre­hozták a bölcsődét, az öregek napközi otthonát; bővítették a központi orvosi rendelőt; a könytár megfelelő helyiséget ka­pott; megépült a négy tan termes általános iskola; saját és járási beruházásból diákotthont létesí­tettek; épül a korszerű autó­buszállomás; a sportöltözőt fel­újították; a kézilabdapályát is megépítették; elkészült az új há­zasságkötő-terem; befejezéshez közeledik húsz család részére az OTP-lakás építése. Bisztrót, fa­latozót és korszerű üzleteket lé­tesítettek. Amíg jegyeztem ezeket a té­nyeket ,a tanácselnök sorolta, hogy a lakosság társadalmi se­gédletéből elsősorban az utak, járdák építését szorgalmazták. Meg, hogy a tanácsi fejlesztésen és a társadalmi munkán túl, a lakosság pénzzel is hozzájárult az építkezéshez. Így a Hosszú sor villamosítása 129 ezer forintba került. A Krucsó-dűlő 54, a Szi. ráczki-dűlő 24 ezer forint értékű járdát „vásárolt”. . Ilyenformán a Dolgozók Tsz kertészetével együtt csaknem 3 kilométer hosszú járdát építettek saját pénzen. A csaknem másfél mil­liós össztársadalmi munkában az egész lakosság részt vett, lehet mondani, hogy szinte Kondoros apraja-nagyja, öregje, fiatalja. De ez csak egyike a társadalmi összefogásnak. A másik talán éppen ennyire jelentős: társulás útján akarják megvalósítani a szenny- és csapadékvíz-elveze­tését. Ám itt a nagv bökkenő. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság azt mondja, hogy csak azoknak lehet társulni, akiket érint í! ?). A huza-vona tart — mondja a tanácselnök és hogy meddig, ki tudja? — Mi nem unjuk meg a küzdelmet, mert szükség van az elvezető csatornákra, a lakat­sáénak is ez a kívánsága. Persze van még más gondjuk is, ami hasonló nasv munkát igényel és bÍ7onvos anvaei fedezetet is megkövetel, amellyel egyelőre nem rendelkeznek. Ilyenek a Tóth Pál, a nagyközség taná­csának elnöke közvség keményburkolatú utainak fejlesztése és a meglevők felúji- tása. Az új művelődési ház meg. építése, a szenny- és csapadék­víz elvezetése, valamint a meg­levő iskola négy tanteremmel való bővítése. Az óvodai csopor­tok száma és férőhelye bár ja­vult, de még további bővítésre van szükség. Elmaradt a Kecske­sori dűlőn egy fúrott kút léte­sítése is. Mindennek ellenére bi­zakodóak, hiszen sokat fejlődött a község az utóbbi években, né­hány területen azonban még erőteljesebb haladásra van szük­ség. Mi a további cél? Erre Tóth Pál tanácselnök így válaszolt? — Ügy fejlesszük tovább ezt a nagyközséget, hogy a történel­mi levegőjét, hangulatát meg­őrizze, de azért továbblépjen és vesse le régi ruháját, legyen pezsgőbb élet falai és terei kö­zött. Rocskár János Öt, többemeletes OTP-lakás épül a November 7 I akótdepen. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents