Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
A nők foglalkoztatottságát » Szarvasi Fehérnemű Ktsz kihelyezett részlege is segíti. A község 1970. július 1-én emelkedett nagyközségi rangra. Szarvas és Békéscsaba közti te. lepülés. Északon Hunya, keleten Kétsoprony, délen Csorvás és Nagyszénás, nyugaton pedig Szarvas határolja. A szarvasi járáshoz tartozó nagyközség csaknem hétezer lakossal, mintegy 16 ezer katasztrális hold terüle. ten fekszik. Nevével a Váradi Regestrumban 1229-ben találkozunk. Tehát régmúltú település. Most a történelmen századokat ugrunk át, hiszen sorsa egy volt a már bemutatott településekkel, hol elpusztult teljesen, hol újra. éledt, úgy, ahogy az akkori háborúk érintették. Épül a MÁVAUT-állomás. Kondoros nevét híressé tette 1827 óta a Szarvasi út mellett épült Betyár-csárda. Bizonyára nem véletlen, hogy ezen a tájon élte virágkorát a nemzeti ellenállás egyik formája, a békési betyárélet. Ennek , a csárdának kacskaringéé kéménye és titokzatos alagútjá sok betyárt befogadott. A betyárok sok gondot okoztak a hatóságoknak. Sokszor keresték itt Rózsa Sándort is. A kondorosi csárda köré fonódott romantika és valóság nem egyszer ihlette meg legjobb költőinket és íróinkat, mint Petőfit, Aranyt, Adyt és Móricz Zsigmondot. A gyulai születésű Erkel Ferencnek, a nagynevű magyar zeneszerzőnek egyik kedves emlékét őrzi a nép ajkán mindmáig megmaradt hagyomány, mely szerint Erkel Pestre menet, betért a kondorosi betyárokhoz, akiknek társaságé, ban jót mulatva, őt onnan Szolnokig kísérték el. A régi csárdát már átalakították, illetve egyeo részeit restaurálták, venaz eredeti sírkövét a Csabai úti általános iskola őrzi még ma is. A mai község, a régi csárda és a volt zsandár-iaktanya között a múlt század közepétől kezdett kialakulni. A lakosság fő foglalkozása a fölművelés volt, bár igen kevesen dolgoztak a saját portájukon. Az egészségtelen birtokmegoszlásra és annak következményeként jelentkező súlyos elnyomorodáisra vetnek fényt a következd adatok: 1935-ben a mezőgazdasági népességből önálló kisgazda 744, eltartottja 2250. Mezőgazdasági cseléd 716, és eltartottia 2059! Az akkori 5780 lakosból 2642 volt szabadulás. És az élet kezdődött azzal, hogy megalakították a Kommunista Párt helyi szervezetét és a földre éhes nincstelenek közül 998-nak jutott föld az úri birtokokból. Milyen fejlődésen ment keresztül azóta a község? Sok lenne még csak fel is sorolni. Egyet azonban mégis megemlítünk: földművelő népként említettük, ma is azok, csak egészen más körülmények között. Nagybirtok van ma is. Ám a három termelőszövetkezet tulajdonosai most nemcsak megélnek, de jól is élnek. Ide tartozik a község lakosságának több mint a fele. övék a gazdaság, ők terveznek. Az első hallóéra hihetetlennek tűnik, hogy ebben a községben, ahol 1935-ben alig kétezer sertést számoltak össze, most a volt nincstelenek évi 18 ezer hízott sertést kibocsátó telep létesítésére társultak. Tervüket a jövő év végén be is akarják fejezni. Üj szín'a község életében az ipar fejlesztése is. Figyelemre méltó fejlődése a felszabadulást követő tíz évre esik. Az asztalos, szabó, cipész szakma hódított tért. most pedig a vegyesfűtésű gázkazán készítése vált híressé. Nem panaszkodnak a kondorosi asszonyok sem, eavre több lehetőség nyílik elhelvezkedésükre. A község fejlődéséről Tóth Pál tanácselnök így beszélt: — Kezdődött azzal, hogy a párt és a tanács összehangolta g B£gSWWSE3 1970. OKTOttfcK 25. Nemcsak a csárda híres, hanem a vegyes! iizelésü kazánok is. A gépjavító az ország minden ré zébe szállítja a VK—7-es és a VK—4-es kazánokat. déglátónak használják. Zeg-zu- gos kéményei ma is eredeti állapotban láthatók és figyelemre méltó idegenforgalmat bonyolítanak le. Még egy másik nevezetességet is említettek: Petőfi István Kondoroson hunyt el 1880. április 30-án, 54 évee korában és kereső, a többi eltartott. Persze olyanok is voltak, mint Geist Gyula 1566 kataszteri holddal vagy Bolza Pál gróf 1303 katasztrális holddal. No meg a többiek 6—700 holddal. Ennek az aránytalanságnak vetett örök véget 1944. október 6-a, a felKondoros i lagyközség munkáját; megtalálta a közös feladatok közös nyelvét. Minden problémát megbeszélünk és figyelembe vesszük a lakosság kívánságát. A tanácstagok olyan szoros összekötő kapocs szerepét töltik be a lakosság között, hogy minden jogos észrevétel, panasz, kívánság eljut a tanács vezetőihez. Bizonyságul nézzük meg a tényeket — és rakta elém a dokumentumokat, én pedig lejegyeztem belőle néhányat: betervezték a tisztasági fürdő építését, amely már üzemel; létrehozták a bölcsődét, az öregek napközi otthonát; bővítették a központi orvosi rendelőt; a könytár megfelelő helyiséget kapott; megépült a négy tan termes általános iskola; saját és járási beruházásból diákotthont létesítettek; épül a korszerű autóbuszállomás; a sportöltözőt felújították; a kézilabdapályát is megépítették; elkészült az új házasságkötő-terem; befejezéshez közeledik húsz család részére az OTP-lakás építése. Bisztrót, falatozót és korszerű üzleteket létesítettek. Amíg jegyeztem ezeket a tényeket ,a tanácselnök sorolta, hogy a lakosság társadalmi segédletéből elsősorban az utak, járdák építését szorgalmazták. Meg, hogy a tanácsi fejlesztésen és a társadalmi munkán túl, a lakosság pénzzel is hozzájárult az építkezéshez. Így a Hosszú sor villamosítása 129 ezer forintba került. A Krucsó-dűlő 54, a Szi. ráczki-dűlő 24 ezer forint értékű járdát „vásárolt”. . Ilyenformán a Dolgozók Tsz kertészetével együtt csaknem 3 kilométer hosszú járdát építettek saját pénzen. A csaknem másfél milliós össztársadalmi munkában az egész lakosság részt vett, lehet mondani, hogy szinte Kondoros apraja-nagyja, öregje, fiatalja. De ez csak egyike a társadalmi összefogásnak. A másik talán éppen ennyire jelentős: társulás útján akarják megvalósítani a szenny- és csapadékvíz-elvezetését. Ám itt a nagv bökkenő. A Szegedi Vízügyi Igazgatóság azt mondja, hogy csak azoknak lehet társulni, akiket érint í! ?). A huza-vona tart — mondja a tanácselnök és hogy meddig, ki tudja? — Mi nem unjuk meg a küzdelmet, mert szükség van az elvezető csatornákra, a lakatsáénak is ez a kívánsága. Persze van még más gondjuk is, ami hasonló nasv munkát igényel és bÍ7onvos anvaei fedezetet is megkövetel, amellyel egyelőre nem rendelkeznek. Ilyenek a Tóth Pál, a nagyközség tanácsának elnöke közvség keményburkolatú utainak fejlesztése és a meglevők felúji- tása. Az új művelődési ház meg. építése, a szenny- és csapadékvíz elvezetése, valamint a meglevő iskola négy tanteremmel való bővítése. Az óvodai csoportok száma és férőhelye bár javult, de még további bővítésre van szükség. Elmaradt a Kecskesori dűlőn egy fúrott kút létesítése is. Mindennek ellenére bizakodóak, hiszen sokat fejlődött a község az utóbbi években, néhány területen azonban még erőteljesebb haladásra van szükség. Mi a további cél? Erre Tóth Pál tanácselnök így válaszolt? — Ügy fejlesszük tovább ezt a nagyközséget, hogy a történelmi levegőjét, hangulatát megőrizze, de azért továbblépjen és vesse le régi ruháját, legyen pezsgőbb élet falai és terei között. Rocskár János Öt, többemeletes OTP-lakás épül a November 7 I akótdepen. (Fotó: Demény Gyula)
