Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
lövsdsIeTikiiliiihséiiük ás lltika Csónakos „bányászok” a Sebes-Körösön Ősi módszerrel, rudakra szerelt merítőkanállal termelik ki a folyami homokot Körös’ndánynál. (Fotó: Dcmény) Az állaltenvészlés nagyarányú fejlesztése, az anyagi- műszaki bázis növelése szerepel a békéscsabai tsz-ek programjában 1971-75-ös években A III. ötéves tervben 13—15 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő Békéscsaba termelőszövetkezetei. Ezzel szemben a növénytermesztés .49 százalékkal, az állattenyésztés pedig 104 százalékkal adott többet, mint 1965-ben. A közös gazdaságok árbevétele 66 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Bevételeikből 100 millió forintot ruháztak be a harmadik ötéves terv anyagi, műszaki bázisának fejlesztésére s ebből a közös vagyon 32 százalékkal tetézte meg a korábbi tervidőszak színvonalát, annak ellenére, hogy ebben az esztendőben 20 millió forint kárt okozott a belvíz. A jövedelemből 26,7 százalékot fordítottak üzemfejlesztési célokra, 73,3 százalékot pedig részesedésre. A szövetkezeti gazdálkodás azért hozott ilyen kimagasló eredményeket — mondotta Kovács Ferenc, a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője —, mert valamennyi gazdaságban nagy gondot fordítottak a szakmunkásképzésre, a betanított munkások létszámának növelésére, továbbá az egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot és középiskolát végzett káderek munkába állítására, öt évvel ezelőtt egy-két egyetemet végzett szakember dolgozott csal: Békéscsaba mezőgazdaságában, 1970-ben pedig tizenkettő. Rajtuk kívül kilenc felsőfokú és ötvenötközépfokon végzett technikus szolgálta a közös gazdaságok tagságát. A mezőgazdaságban és a város élelmiszeriparában dől sózó politikai és szakmai vezetőkkel közösen összeállították a XV. ötéves terv főbb gazdasági célkitűzéseit. Ezekben szerepel töbVárak Békés halárában A Békési Múzeumban lesz a Múzeumi Hónap legjelentősebb vasárnapi eseménye, ahol „Várak Békés határában” címmel (Banner János Békés-várdombi ‘ ásatásainak régészeti anyagát mutatják be a látogatóknak. A délelőtt 11 órakor kezdődő kiállítást Banner József, a megyei tanács vb által adományozott Máriái Sándor emlékérem első kitüntetettje nyitja meg. bek között a bővített újratermelés feltételeinek megteremtése, a tsz-tagek és az élelmiszeriparban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, a vezetés hatékonyságának növelése, a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának bővítése, az önállóság erősítése. Az osztályvezető azt is elmondotta, hogy Békéscsaba mezőgazdaságában a XV. ötéves terv 'Időszakában 20 százalékos hozam- növekedés elérését tervezik. A növénytermesztés fejlesztését úgy irányítják, hogy a tervidőszak végére búzából, kukoricából, lucernából általában tíz százalékkal termeljenek többet, mint 1970-ben. Városi átlagban,, holdanként 21 mázsa búza, 37 maffia kukorica (morzsolt) termés elérése a cél. Mindezt komplett gépesítéssel kívánják megvalósítani. Megállapodtak abban is, hogy a zöldségtermesztést Békéscsaba környékén fellendítik. Elsősorban a primőrökre, a korai szabadföldi kertészkedésre, valamint a konzerv és hűtőipar célját szolgáló termékek előállítására törekszenek. Az állattenyésztést úgy fejlesztik, hogy az 1970. évi eredményt 40 százalékkal szárnyalják túl. A III. ötéves terv időszakában az állattenyésztés kétszeresénél is valamivel többel meghaladta az 1965. évi színvonalat, moot mégis 40 százalékos hozamnövekedésre számítanak. Az állattenyésztés fellendítésében nagy tartalékokkal rendelkezik Békéscsaba mezőgazdasága. Az egy kocára jutó évj 12-es malacszaporulatot Í6-ra növelik. A tehenenként évente kifejt 2650 liter tejet 3300 literre fokozzák. Szarvasmarhából 100 holdra jelenleg húsz jut. A IV. ötéves terv végére 26-tal számolnak. A sertéstenyésztésben áttérnek * az iparszerű tartásra a békéscsabai Szabadság Tsz-ben. Ezzel ez a gazdaság majdnem annyi hízott sertést ad a népgazdaságnak, mint a város többi szövetkezete. A XV. ötéves terv végére évente 1500 hízott marhát, 10 ezer 500 vágósertést, 32 ezer hektoliter tejet és 25 millió tojást termelnek értékesítésre Békéscsaba közös gazdaságai. Az árutermelés növekedése vágómarhából 16. vágósertésből 43, tejből 31. tojásból pedig 233 százaléka? előirányzatot kapott. A következő tervidőszakban 120 millió forintot ruháznák be a város termelőszövetkezeteinek anyagi, műszaki bázisának fejlesztésére. Megépül a Szabadság Tsz-ben a szakosított sertéstelep (360 kocás), korszerűsítik a Lenin Tsz tojótelepét. A jelenlegi 40 ezer tojótyúk helyett 160 ezret tartanak, mivel áttérnek a ketreces tartásra. A gépesítés színvonalának emelésére 40 millió forintot költenek. A nagyarányú gazdaságfejlesztő munka hatására megteremtik a feltételét annak, hogy a bővített újratermelés Békéscsaba valamennyi termelőszövetkezetében megvalósuljon. Sőt, termelőszövetkezetenként két- három millió forint biztonsági alapot hoznak létre. Jelenleg ezen a számlán elenyészően kevés összeget tartalékolnak. A tervezett célkitűzések elérése esetén a. tagrészesedés kilenc százalékkal, a felosztható eredmény 20 százalékkal, a szövetkezeti eredmény pedig 14 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél. A részesedés és a felhal. mozás aránya 68:32 körül alakul. Tovább tart majd a szakosítás, ezért tizenkét egyetemet, illetve főiskolát végzett üzemmérnök, gépészmérnök, közgazdász munkába állítására nyílik lehetőség. De tovább nő a szakmunkások száma is. SZÁLLÍTÓ J ÄRMÜ- HIÁNYA VAN? FELÚJÍTOTT CSEPEL tehergépkocsik most raktárról kaphatók Használt Csepel gépkocsiját felújítottra kicseréljük. AFIT XIII. Autójavító Vállalat Kereskedelmi Részlege, Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Telefon: 12—756. 187165 Az ésszerű Előző két cikkünkben eljutottunk addig, hogy vázlatosan az olvasó elé tárjuk a mai helyzetet s a szükségszerű megoldások indokait. Vázlatosan, hiszen nem volt mód arra — még egy több részből álló cikk esetén sem —, hogy minden tényezőt akárcsak felsoroljunk. A jövedelemkülönbségek egyik döntő tényezőjéről, a szociálpolitikáról azonban semmiképpen nem lenne elegendő, ha csak az utalás erejéig szólnánk. Korábban említettük: napjainkban a jövedelmek 75 száza’éka származik a munkából, s 25 százaléka társadalmi iutta+ás. 1950-ben a megoszlás még 82 illetve 18 százalék volt. Az 1950—1970 közötti! két évtizedben a lakosság összes jövedelmei a kétszeresére nőttek, a társadalmi juttatások viszont megháromszorozódtak. Mindennapjainkban tehát fontos szerepet játszik az, hogy mit ad akár pénzben, akár természetben juttatásként a társadalom. Kicseréli világ A szociálpolitika eredményei a szó szoros értelmében kicserélték a dolgozó embert körülvevő világot. 1941-ben a lakosság négy százaléka volt nyugdíjas, 1968- ban ez 19 százalékra emelkedett..! 1930-ban 170 ezer házi cselédet tartottak nyilván, napjainkban alig néhány százra rúg a háztartási a’kalmazottak száma... A változások legfőbb elindítója a párt 1948 júniusában elfogadott pro gramnyilatkoza'.a, volt. amely megállapította a szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének szükségességé, s kimondta: ,.A szociálpolitika nagyarányú fejlesztésének alapja a termelés, a nemzeti jövedelem fokozása.” Ez a megállapítás érvényes ma is. A felszabadulás után végibement gyökeres változások az elosztási rendszer szerves részévé tették a szociálpolitikát. Az ilyen természetű kiadások gyor- : sabban nőttek, mint a nemzeti jövedelem. A népesség 97 százaléka biztosított, az állam évente 10 milliárd forintot fizet ki nyugdíjakra, s 3 milliárdot családi pótlékra. Azt azonban látni] kell: a szociálpolitika nem kizárólag állami feladat. Van abban] teendője a vállalatoknak, társadalmi szervezeteknek is. Változatlan elvek Szó sincs arról, hogy bármiféle változási következnék be a szociálpolitika alapelveiben, hogy a szocialista társadalom csökkenteni akarná az emberekről való gondoskodás e formáit. Arra van szükség, hogy a szociálpolitika tökéletesebben szolgálja az össztársadalmi érdeket, s egészséges munkamegosztást hozzon létre az állam, s a vállalatok között Ami eddig történt, az sem volt kicsiség. Hiszen 1938-ban — az utolsó „békeévben”! — az ipari munkások öregségi járadéka átlagosan havi 18 {jengő volt, az özvegyeké pedig 8.40 pengő... Már emlékezni is nehéz erre? De hiszen az első, egységes nyugdíjtörvényt mindössze 18 éve, 1952-ben alkották meg! Lám, milyen gyorsan természetessé, életünk szerves alkotóelemévé válnak dolgok! Ami eddig történt... A harmadik ötéves tervben több, mint negyven százalékkal emelkedtek a pénzbeni társadalmi juttatások. Növekedtek a nyugdíjak, a két gyerek utáni családi pótlék 75 forint helyett 300 lett, bevezetésre került a gyermekgondozási segély... Csak óvodákra ?00 millió forintot költöttek a tervidőszak alatt, a szakmunkásképző iskolákra félmilliárd forintot... Egymillió ember veszi igénybe naponta a kedvezményes üzemi étkeztetést, évente egymilliárd forintot költenek munka- és védőruhára, s hogy a változás dinamizmusát, gyorsa- j ságát is érzékeltessük: 1950-ben mindössze 303 millió forintot fizettek ki családi pótlék címén, 1969- ben 3 nvllíárdot; 1950-ben az állam 172 millió forinttal I- igazságos J5 O járult hozzá a gyógyszerfogyasztáshoz, 1969-ben 2,2 milliárd forinttal...! S végül: egy társadalombiztosítottra 1950-ben 492 forint jutott, 1909-ben pedig 26C8 forint, miközben a biztosítottak száma 4,4 millióról 10 millióra nőtt... Nem furcsa, hogy valamiként mindez „kifelejtő. d:k” abból, amit magunk között, baráti beszélgetéseken, életszínvonalnak nevezünk? Korszerű formák Ahogy a bérek, bérjellegű jövedelmek esetében, úgy a szociálpolitikában is korszerűbb formákkal kell fölváltani a régieket. Az oktatás, egészségügyi ellátás, a kultúra, a sport, az élet ezernyi területe szolgál gyakorló-terepül a szociálpolitikához, tehát a formáknak is mindenütt tökéletesedniük kell. Elsősorban azzal, hogy a társadalmi juttatásokon belül az eddigieknél na. gyobb szerep jut a pénzbeni támogatásoknak, például a nagy- családosok segítésének a családi pótlék emelésével, a nyugdíjasok helyzetének fokozatos javításával, s így tovább. Amint arra éppen az országgyűlés legutóbbi ülésén, a negyedik ötéves terv vitájában rámutattak: eljutottunk addig, hogy a társadalom egészét, s egyes csoport iáit tekintve egyaránt napirendre kerülhetnek a jövedelemelosztás társadalmilag hasznosabb, tehát ésszerűbb arányai. Ebben az államnak éppúgy megvannak a maga teendői, mint a vállalatok, nak, s .a különböző szervezeteknek. Az országgyűlés ülése — a miniszterelnök felszólalása ép- úgy, mint a képviselőké — ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a reáljövedelem egy főre jutó 25—27 százalékos növekedése, a reálbérek egy keresőre jutó 16—18 százalékos emelkedése döntő mértékben csakis akkor érhető el, ha fokozódik a társadalmi munka hatékonysága, növekszik a termelékenység Ez a kiindulópont, s a növekvő életszínvonal is erre hat vissza, kialakítva így azt a folytonosságot, mely a haladás éltető eleme. A következő esztendők mellében rejlő változásokat a párt Központi Bizottságának irányelvei a X. kongresszusra tömören így fogalmazták meg egyben a teendőket is megjelölve: „A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddigieknél következetesebbén kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez... Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme... A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét.” M. O. Makulatúra és hulladék újsáqnapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE. Békéscsaba. Szent István tér 18 tmmemssa Q 1970. OKTÓBER 24.
