Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
Meg kell gyorsítani a közúti szállításokat! R Békés megyei Szállítási Bizottság felhívása Jövedelemkülönbségek és szociálpolitika © A többért többet Á közúti áruszállításban előállott rendkívüli helyzet a közelmúltban több intézkedést tett szükségessé. Az 1040/1970 (Vili. 22.) kormányrendelet felhatalmazása alapján a közületi tehergépjárművek igénybevételére került sor. A Volán Tröszt október 10—11-én, valamint október 17-én és 18-án a kielégítetlen fuvarigények csökkentésére országos szervezéssel biztosította a tehergépkocsi-állomány nagy résziének üzemelését A napokban a közlekedési tárca a sajtóban is felhívással fordult a tehergépjárművel rendelkező közületekhez, hogy minél nagyobb erővel segítsék a hétvégi áruszállítást. A fentiekre való tekintettel a Békés megyei Szállítási Bizottság operatív bizottsága rendkívüli ülést tartott. Ezen megállapította, hogy meg a rossz idő beállta előtt meg kell gyorsítani a köziúti szállításokat, elsősorban az ár- és belvízkárok folyamán elő. állott lakóházépítkezésekhez az építőanyag-, az elmaradt útépítési anyagok szállításainál, valamint a mezőgazdasági termények betakarításánál. Éppen ezért szükségesnek látszik, hogy október 24-én és 25- én, valamint október 31-én és november 1-én is folytatódjék a gyorsított közúti áruszállítás. Ezért kéri az operatív bizottság a célfuvarozási vállalatok, tehergépjárművel rendelkező kö- zületeket és a termelőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit, hogy mdnéi nagyobb járműállománnyal és rakodómunkásokkal vegyenek részt a hétvégi áru- szállításokban. kérdése. A már aláírt szerződés parlamenti ratifikálása az a következő lépés, amelyből a Brandt-kormány szándékainak igaz voltáról s a parlamenti erőviszonyok mai állásáról meggyőződhet majd a világközvélemény. Mert, ha a Bundestagban a jelenlegi „papírforma” szerint vékony kis többséggel rendelkezik is a koalíció, a polarizálódás kellemetlen meglepetések okozója is lehet. A már említett Zoglmann-ügy rávilágít a polgári-liberális szabad- demokrata párt titkolt belső betegségére: Zoglmann, a dúsgazdag gyáros nem áll egyedül azzal a nézetével, hogy a párt úgynevezett „keleti politikája” (tehát Brandt és a szabaddemokrata Scheel külügyminiszter a realitásokat végre számbave- vő közös politikája), nem hasznos a kis- és középtőkés csoportok számára. Nagyon sok jel mutatja, hogy Zoglmann és társai már nemcsak a Kiesinger —Strauss-féle kereszténydemokrata állásponthoz közelednek, hanem egy — egyelőre aláírás- nélküli — röpirat útján, megkísérlik a neonáci gondolkodású választók befolyásolását is, mégpedig a legszélsőségesebben jobboldali jelszavakkal. A POLARIZÁLÓDÁS egyik mellékvonása az úgynevezett „kitelepítettek” revansiszta csoportjai és a koalíciós kormányzat közötti, már előbb is meglevő ellentétek kiéleződése. Nemrég, amikor Friedlandban A 8. stz. Volán vállalja, hogy a fuvarozó vállalatok, valamint a fuvarozási igénnyel jelentkező vállalatok érdekében fuvar- vállaló irodáin keresztül (AKÖV főnökségek és kirendeltségek) gondoskodik a szervező és lebonyolító tevékenységről. Intézkedés történt arra is, hogy a fuvarozó vállalatok gépkocsivezetői és rakodómunkásai az említett napokon felemelt különdíjazásban részesülnek. A kifizetett bérek nem terhelik a fuvarozó vállalatok béralapját. Szombati napokon egy-egy ledolgozott fuvarórára 15 forintot, vasárnapokon pedig 20 forintot fizet ki a Volán fuvarvallaló irodád útján. Ehhez azonban a fuvarozó vállalatok által érvényesített kötelezvények szükségesek, amelyek a fuvarvállaló irodáknál beszerezhetők. Egyébként az irodák ehhez részletes felvilágosítást adnak. Meggyőződésünk, hogy a közületiek segítségeit nyújtanak az őszi forgalom gyorsításához, ezzel elősegítik a megyében jelentkező szállítási feladatok sikeres és mielőbbi lebonyolítását. Az ez évi rendkívüli időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a megye termelőszövetkezeteinek abráktakarmány-ellátását. Az elmúlt évhez hasonlítva, a megye mezőgazdasági széktaraiban 38 ezer 597 katasztrális hold területtel csökkent a kukorica föld területe. A csökkenés mellett az elmúlt évi 24,4 mázsás átiagtertömeggyűlést tartottak ezek a revansiszta csoportok, a szónokok heves kirohanásait a hallgatók azoknak a transzparenseknek magasba emelésével üdvözölték, amelyeknek ez volt a felirata: „A SPD és az FDP hazaáruló!” „Döntsétek meg az árulók uralmát!” Az ellenzék' harci riadója, a szovjet—német szerződés ellenfeleinek csatasorba állása persze csak az egyik oldala a képnek. A kereszténydemokraták soraiban is akadnak már, akik felismerték: a reálpolitikai gondolkodás segíthet csak megerősíteni az NSZK helyzetét. Egy-egy ismertebb kereszténydemokratavezető — Rainer Barzel vagy Georg Schröder, az első a parlamenti frakció vezetője, a második Kiesinger potenciális utódjelöltje a vezéri székben —, a többieknél jóval árnyaltabban fogalmazza meg ellenzéki álláspontját; elképzelhető, hogy a szovjet—német szerződés ratifikálása kérdésében még nem végleges a nemleges állásfoglalásuk. NOVEMBER két tartományi választása és a Bundestag előkészületei a ratifikálásra nyilván tovább mélyítik az ellentéteket a szemben álló csoportok között — az azonban már jó látható, hogy a polarizálódást jelző határvonalak nem mindenütt esnek egybe a pártokat jelző vonalakkal. Gárdos Miklós Békés megyei festők Szlovákiában Október 21-én nyílt Presov- ban (Eperjesen) Ezüst György és Upták Pál közös kiállítása. A megnyitó érdekessége volt, hogy a szokásos bemutatóbeszéd mellett az első látogatóknak rövid hangversenyt adott a Zdruzenia Kamarazenekar. A kiállító művészek közül Ezüst György jelent meg a tárlaton. A tavalyinál gyengébb a termés vetőmagvakból Az Országos Vetőmagterrnél- tető és Értékesítő Vállalat Délmagyarországi Központjának szarvasi 2-es számú üzemébe az idén a tavalyinál kevesebb mag érkezik feldolgozásra a gazdaságokból. Borsóból például 60 vagon a kiesé®, lucernamagból pedig 82 vagon helyett mindösz- sze 17 várható. Ennek ellensúlyozására napraforgóból a 6ö vagonos tervét megkétszerezte az üzemű A kapacitás kihasználására több állami gazdaságnak és tsz-nek vállalt vetőmagtisztítást. Ugyancsak vállalta 60 vagon szovjet import őszi vetőbúza tisztítását, amelyet már javarészt feldolgozott és a gazdaságok el is szállítottak. A tisztított vetőmagvak több mint egyharmada várhatóan exportra kerül. Jelentős tételt képez a napraforgó, a bükköny és az étkezési borsó. mécsei szemben ez évben — a fagyok ezt is csökkentették — 22,6 mázsa átlagtermés várható, ami mintegy 12 ezer 659 vagonnal kevesebb, mint az elmúlt évben volt. Ez nagyban befolyásolja az állatállomány, s ezen belül is elsősorban a tenyészkoca- állomány szinten tartását. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó V. négyezer vagon felvásárlást tervez abraktakarmányból a hiány mérséklésére, s ugyanakkkor előreláthatóan 8 ezer 659 vagon lesz az az abraktakarmány mennyiség, amit központilag kell biztosítani a jövő év új terméséig. A megyei tanács vezetőinek az országos szervekhez terjesztett ilyen irányú kérelmét figyelembe vették és a nagy takarmány- hiány enyhítésére a központi alapból mintegy 7—8 ezer vagon takarmányt biztosítanak a megye termelőszövetkezeted számé, ra. Hat lakás november 10-ig A Szarvasi Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz Fehérgyarmaton négy családi házai épít, kettőt pedig helyreállít. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy november 10-ig, a megszabott határideig nemcsak egy-egy szobát és konyhát tesznek lakható, vá, hanem mind a hat építkezést teljesen befejezik. A szövetkezet csaknem másfél millió forint költséggel új telephelyet létesített, ahol betoncsöveket, járdalapokat, kéményajtókat és az építkezésekhez szükséges más betonelemeket készít. Nemcsak hazánkra, hanem minden európai szocialista országra jellemző, hogy az 1950— 1970 közötti két évtizedben a reáljövedelmek növekedési üteme mindig meghaladta a reálbérekét. Ugyanakkor, szemben a hazai gyakorlattal, a szocialista országok többségében arányaiban nagyobb szerepet biztosítottak a reálbéreknek, a társadalmi juttatásokon belül pedig elsősorban a pénzbelieket növelték. Az a felismerés tehát, hogy az egymástól eltérő jellegű, fajtájú, színvonalú és hatásfokú — eredményességű — munkáért el. érhető kereset különböző tétele döntő az ösztönzőerők között, az- I az társadalmi érdek, egyben azt io jelenti, hogy néhány kérdésben új utat kell járni, más dolgokban pedig a járt uta.t egyenesebbé, áttekinthetőbbé szükséges formálni. Nemcsak a fizetés... Tény a személyi jövedelmek átlagos színvonalát a nemzeti jövedelem átlagos színvonala határozza meg. Ezért a személyi jövedelmek növelése egyik napról a másikra véghezvihetetlen. Tökéletesíteni azonban a jövedelemelosztást nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges. Az iparban a műszakiak átlagkeresete csak ötven százalékkal haladja meg a munkásokét, s ez kevés, nem ösztönző. (1950- ben a különbség még 80 százalék volt). Ha most a torzításokat kiszűrő — mert a havi, évi keresetet sókféle tényező befolyásolja — életkeresetét nézzük, tehát a munkában töltött idő folyamán megszerzett jövedelmet, akkor kiderül, hogy a műszakiak átlagosan csak 24 százalékkal keresnek többet, mint a szakmunkások. Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A minden szak- képzettség nélküli munkáok keresete csak 22 százalékkal kisebb. mint a betanított és szak- munkácoké. Jogos igény tehát, hogy a munka kvalifikáltságától, eredményességétől függően, az eddigieknél nagyobb jövedelemkülönbségek jöjjenek létre a különböző csoportok — de vállalatok között is. Az emberek, családok közötti jövedelmi, életszínvonalbeli különbségeket azonban nemcsak a különböző nagyságú fizetés hozza létre. Éppen ezért a fizetések differenciáltsága nem mond ellent annak, hogy a társadalom minden rétegének életszínvonala emelkedjék. Csak éppen nem kizárólag a bérek, bérjellegű jövedelmek útján. 8 fogyasztás: beruházás A lakosság fogyasztását leghelyesebb úgy felfogni, mint a legfőbb termelőerő t — az ember — fejleeztésére fordított beruházást. Ennek megfelelően kell formálni a fogyasztás szerkezetét, s támogatni egyik területét, adóval terhelni a másikat. Nem mindegy1 azonban, melyik ez az „egyik” s melyik a „másik” terület! Néhány adat. A lakosság egy főjére jutó reáljövedelem 1969- ben 46,4 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban, ha a munka utáni bevételeket vesz- szük alapul. A reálbér 24 százalékkal volt nagyobb 1969-ben, mint 1960-ban. Tehát: az élet- színvonal növekedését nem lehet csupán a bérek emelésén lemérni. Hiszen 1969-ben a lakosság összes jövedelme 193 milliárd forint volá, ám ebből 43 milliárdot a társadalmi juttatások tettek ki. Amelyeket a legtöbben észre sem vesznék, természetesnek tartanak, nem számítják életszínvonalúkhoz... Indokolt tehát a kérdés: vajon kdfizetődő-e a termelőerők legfontosabbját, az embert érdektelenségre kárhoztatni azzal, hogy bére, fizetése nem eléggé igazodik munkája eredményességéhez, s hogy ugyanakkor a társadalmi juttatásokból sem érdemessége szerint részesül? Azaz: miért ne lehetne az eddigieknél sokkal inkább a termelést ösztönözni, előnyökben részesíteni, többet fizetni a több és jobb munkáért, s rábízni az egyénre, a családokra, hogy fogyasztásúkat miként alakítják, jövedelmüket mire, hogyan költik el? Illetve: hagyni a bérek, személyi jövedelmek erős „szóródását”, s ugyanakkor a szociálpolitika tökéletesítésével elősegíteni a családok közötti jövedelemkülönbségek csökkentését. Magyarországon az összes egy főre jutó jövedelem 75 százaléka függ a munkától, s negyede társadalmi juttatás. Mivel a bérnövelés életszínvonalbeli hatása ! döntően attól függ. a család hány tagja között oszlik meg — azaz: milyen a kereső ás eltartott arány — az életszínvonal- politika sem állhat meg az egyéni kereseteknél. Az egy főre jutó jövedelmeket, a családok helyzetét kell vizsgálnia, hogy a teendőket megállapíthassa, s rangsorolhassa. Kis és nagy pénzek A szakembereknek pontos mércéket kell alkotniuk ahhoz, hogy áttekintő képet nyerhessenek a gazdaság vagy a társadalom bizonyos, számokba foglalható vonásairól. E mércék egyike a családok egy főjére jutó jövedelem, mely alacsony, ha havi 800 forint alatt van, közepes 800—1600 forint között, s magas 1600 forint felett. E mércét alkalmazva, megállapíthatjuk: a lakosság 25 százaléka az alacsony, 14 százaléka a magas, s 61 százaléka a közepes jövedelmű kategóriába tartozik: Ha most tovább finomítjuk mércénket, s a kimondottan magas, illetve a kimondottan alacsony jövedelműeket nézzük — előbbieknél a család egy főjére havi 2000 forint feletti, utóbbiban havi 600 forint alatti jövedelem jut —, akkor azt láltjuk: a lakosság öt százaléka, félmillió ember tartozik az első, s a lakosság százaléka, egymillió ember a második csoportba. (A fejlődés érzékeltetésére: 1962-ben még hárommillió ember tartozott ebbe a kategóriába!) Ha pedig az egyes társadalmi rétegek jövedelmét nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a munkások összes jövedelmét száznak véve, a parasztság és a nyugdíjasok alatta maradnak e szintnek, míg a többi rétegek fölötte állnak annak. A családnagyság miatt egy- egy társadalmi csoporton belül is erősek az eltérések. A legalacsonyabb és legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok esetében ugyanis — havi 400, illetve 2000 forint — az egy keresőre jutó bérek különbsége csak kétszeres, míg az egy főre jutó jövedelem különbsége ötszörös. Nem elég tehát a bérezést tökéletesíteni, s általában emelni a béreket. A szociálpolitikának kell alkotnia azt az „ellensúlyt”, mely minden család számára lehetővé teszi a kiegyensúlyozott, nehéz anyagi gondoktól mentes életet. M. O. (Következik: Az ésszerű — igazságos). Makulatúra és hulladék újságpapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsabai Szent István tér 18 SMMMmSÍ 3 1970. OKTÓBER 23. •■•■■nuamMiiiiiiiiiiiiiHiiniiiiinimHa>HfliuiiHiHnaH»ni>iiini>i* Nyolcvanezer vagon takarmány központi alapból
