Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Garai Gábor: Orpheusz átváltozásai Tucatnál több vers-, próza- és mflfordításkötet után Garat Gá­bor verses játékot írt. Megírta azt a művet, amelyet tulajdon­képpen már régen várni lehetett tőié. Az 1957-ben született Odys­seus és Kirké című pároldalas dialógus meg a néhány eszten­deje megjelent Verses táncjá­ték, a Rapszódia az elragadta­tásról okán. Az Orpheusz át­változásai magasabb szintű folytatása, összefoglalása előde­inek: életről, művészetről, sze­relemről vall benne a költő. Különös mű. A megszokott Orpheusz-Kürtidlké történetek­től elsősorban témájában téréi. A főhős egész életét mutatja be, pontosabban annak lénye­gét. a felnőttéválástöl a fizikai halálig terjedő szakaszát. Hét pillanatban -1- az ő sza­vával; hét átváltozásban — idé­zi fel Orpheusz sorsát az író. Amikor a hős vadászból költő­vé válik; amikor övé lesz Eurüdiké; amikor elveszti sze­relmesét; amikor sikerrel pe­relné az alvilágtól, de az utolsó pillanatban mégis visszanéz; amikor asszonyok ölelésében keres vigasztalást — hiába; amikor egy öreg pásztor sípjá­val társulva lantjával munka- dalra. másokat vidító tánenó- tára kap; végül pedig, amikor — saját dalává változva — el­tűnik az evilági embereik kö­zül. Különös mfl. Orpheusz sorsát többféleképpen lehet magyaráz­ni. Ö maga lehet a szerelem­ben csalatkozó ember típusa, akit végül asszonyok Ölnek meg. Lehet a sok mindennel próbálkozó, közben keserűre ér­lelődő emberé. Lehet a költőé, aki lanttá változtatta Íját, s hi­ába keresvén a boldogságot, vé­gül hivatása jelképét vándor- bottá kell silányftania, Csak az utolsó mondatok cá­folják ezeket a magyarázato­kat. És a befejező sorok szol­gálnak egyben az egész mfl kul­csául is. Az öreg vincellér azt mondja Orpheuszról: „nem él”, de „meg se holt. Csak tulajdon dalává változott”. Különös mfl. Egyetlen nagy ívben formált, mégis apróléko­san kidolgozott. Könnyed, le­begő. Elegáns, higgadt ritmus­sal, rímekkel. S a valóságban gyökerező érett, tiszta szenve­déllyel. A költészet, a művészet hasz­nos voltáról tesz benne vallo­mást a szerző, tágabb értelem­ben pedig minden emberi mun­ka, tevékenység semmi mással nem helyettesíthető fontosságá­ról, az élet legyőzhetetlenségé­ről. Közben vitatkozva a mű­vészet értelmét tagadó, tudo­mányosnak álcázott, valójában téves elméletekkel s egyben hirdetve a humanizmus, első­sorban a szocialista humaniz­mus eszméjét, lassan-lassan egyre szélesebb körben a gya­korlatban Is érvényesülő gon­dolatát. Az Orpheusz átváltozásai né­hány hete jelent meg könyv- alakban s az elmúlt szombaton mutatta be — igazán szép, stí­lusos előadásában — a rádió. V. Nevelésügyi Kongresszus Az iskola a jövőt alakító ember személyiségét formálja x. Hazánk felszabadulása ne­gyedszázados évfordulójának esztendejében a magyar pedagó­gusok méltóképpen csatlakoz­tak a kiemelkedő országos ren­dezvények soréhoz, az V. Neve­lésügyi Kongresszus megrende­zésével. A nagy érdeklődés (hatszéz pedagógusküldött, 12 Békés me­gyei) és a nagyszámú társadal­mi képviselet, viszont azt is tükrözi , hogy a szocializmust építő magyar társadalom is mél­tó figyelemmel kíséri a nevelés és a nevelők munkáját. Lényegében közös erőfeszítés eredménye, hogy a magyar ne­velésügy az elmúlt negyedszá­zadban történeti fejlődésének minőségileg magasabb rendű korszakába lépett. Megszűnt a vagyonos osztályok iskoláztatási kiváltsága. A tanulás és a mű­velődés valamennyi fokon min­denki számára lehetővé vált. Oktatási intézményeinkben a pedagógia a tudományosság, a maradandó kulturális értékek alapjára helyezkedett. Egész ne­velési rendszerünkben központi feladattá vált a tudományos világnézet és a szocialista haza­Miről ír a Magyar Ifjúság? (Előzetes a lan oktúbar 23*1, 42. számából) E számunk kiemelkedő anya­ga a Magyar Ifjúság kerekasz- tal-beűzélgetése, a DÍVSZ veze. tőivel, akik a Magyarországon megtartott DlVSZ-kongresszuson vettek részt, S rövid ideig fővá­rosunkban tartózkodtak. Sza­bad Idejükben meglátogatták szerkesztőségünket, a lapunk munkatársainak nyilatkoztak a világ haladó Ifjúságának szere­péről, a béke megteremtésében. Másik igen érdekes riportunk a SZÁMÖK-ban, a Számítás­technikai Oktató Központban ké­szült. Munkatársunk, Maros Dé­nes beszélgetést folytatott a köz­pont igazgatójával, Faragó Sán­dorral, az emberek és a számító­gépek jelenlegi viszonyáról, a jövő terveiről, s a számítógépek jelentőségéről a modem élet­ben. ««•StisassMsHsssilisiiMMiaaiaiiatntamiiiiimiiiMBmiMiiisisssiisiliMiCfiBinssss^ ■ ■ — Mit akarsz? — tért első- i nek magához Beleznal. Radnai « a barátságtalan hangra abba- [ hagyta a vigyorgást, a kézigrá- : nátot és a pisztolyt letette a \ fűbe. ■ — Azt hittem valami bajotok : ■történt, — nézett ránk, bocsánat. ■ kérőn. S — Hogy mertél a pisztolyhoz : nyúlni? — jött meg Dénes hang- ; ja is. : — Te mondtad, hogy előve- S hetjük, ha szükség lesz rá — : állta Dini mérges tekintetét La- : jós. í — S te úgy láttad, hogy szűk- j ség van rá? l — Ügyi : Lassan ocsúdtunk. Dénes Be- • leznaít felküldte a magasflgye- j lőbe,' s Radnaival behívatta a j kanális partjáról Szélest. j Türelmetlenek voltunk, de : vártunk, hátha közben megke- > rül Török. Rosszat sejtettünk. ■ Török bajban van. Ha egyál- • talán még él. Mert meglehet, hogy hajnalban őrá lőttek, s az­óta már halott. Kivert a hideg verejték, ha erre gondoltam. Akár él, akár nem, valami fé- le bizonyosságot kell szerezni róla. Hosszas tanakodás után Dini Szélest és engem útnak Indított, megtudni, mi történt Törökkel. Szerettem volna a pisztolyt, vagy legalább egy kézigránátot magammal vinni, ám Dénes hal­lani sem akart róla. (Folytatjuk) es is motoron pillantottam Egyenletesen, lassan haladt. Jelentettem Beleznainak i 6 továbbadta a hírt Désenek. — Ha a motoros letérne a töltésről s erre jönne, te Is gye­re le. Addig maradj I — utasított Dénes, Fogam öasze-összekoeeant a hidegben, reszkettem, de fél­szemmel a motorost figyelve, körülnéztem, nem fenyeget-e másfelől is veszély? A motoros velem egy vonal­ban megállt « töltésen. Kicsit vért, s megfordult. Megkönnyebbültem. Hanem vagy kétszáz méter után ismét megállt. S újra fe­lénk jött. És megint viasza. Le-föl. le-föl a töltésen, jó óráig. Végül megunta. Engedélyt kaptam, hogy le­mászhatok. Bementem a tanyába, felöltöztem. Dini, Beleznai is. Széles, Radnai ruháját magunk­kal vittük. A bunkerhoz értünk s meg­döbbenve látjuk: Radnai a ki­járat előtt ül, vigyorogva. Egyik kezében a pisztoly, a másikban kézigránát. A váratlan fordulattól nem ju­tottunk szóhoz. Azt hiszem, mindhárman egyet gondoltunk. Radnai most szénen kikészít bennünket.Mint a kutyákat. Meg­érdemeljük. Tudtuk, hogy az ap­ja nyomozó, a németekkel cim­borái. mégle befogadtuk. Nem gyötörtük gyanakvásunkkal, megbíztunk benne. S ő csak a kedvező alkalmat várta, hogy lessámcájon velünk, Külpolitikai rovatunkban foly­tatódik Takács István közel-ke­leti riportsorozata. Kiküldött munkatársunk, Baktai György pedig beszámol az NDK-ban le. zajlott Fegyverbarátság fedőne­vű hadgyakorlatról, A kulturális rovat 1 perces interjújának vendége ezúttal a népszerű táncdalénekeanő, Ko­vács Kati. Megjelent nagyleme­zéből, kólzülő tv-show műsorá­ról, valamint terveiről számolt be olvasónknak. S végül a sportbarátok figyel­mét hívjuk fel a 24. oldalon megjelenő riportra. A hazai fut­ballvilágban lassan megszokjuk az edzők lemondását vagy „la­pátra tételét”, hiszen ma már nem a játékos a vándormadár, hanem az edző, A Ferencváros edzője, Kalocsai Géza dr. saját tapasztalatairól, munkájáról és a hibákról számol be az érdek­lődőknek. (ká) Ifjúsági nap Kunágotán A kunágotai KlSZ-alapszerve- zet nagysikerű ifjúsági napot rendezett. A program kerékpár­versennyel kezdődött, melynek győztese Kecskés Sándor lett. Délelőtt Ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg Mesko Anna és Póka György gyulai festők kiállítását. Ezenkívül sakkver­senyt, kispályás labdarúgó-mér­kőzést és kézilabda játékot is rendeztek. Délután az ÁFÉSZ közreműködésével divatbemuta­tó volt, mely nagy közönséget vonzott. Ezt követően a község fiatalsága Molnár Piroska kun- ágotnl származású művésznővel találkozott, akii jelenleg a Sze­gedi Nemzeti Színház tagja. Igen érdekes volt az a szellemi vetélkedő, amelyet négy csapat részvételével történelmi, irodal­mi és mozgalmi kérdésekből szerveztek. A vetélkedőt Kun- ágota nyerte. Az Ifjúsági nap hangulatos bállal fejeződött be. szeretet kialakítása, az inter­nacionalizmus és a humanizmus szellemének ápolása ,a társada­lom valamennyi tagja egyéni képességének kibontakoztatásá­ról, személyiségének harmoni­kus fejlődéséről való gondosko- | dás. Nagymértékű fejlődés kö- ! vetkezett be az egyes vidékek művelődés beid visszamaradott­ságának felszámolásában, n vá­ros és a falu ,a szellemi és a fizikai dolgozók közti művelt­ségben különbségek csökkenté­sében. Szocialista fejlődésünk előre­haladása és a korunkban kibon­takozó tudományos-technikai forradalomnak szükségletei ter­mészetesen folytonosan maga. sobb Igényeket támasztanak köznevelésünkkel szemben, A jelen nevelőmunkájával ugyanis a jövőt alakító ember személyi­ségének alapvonásait formáljuk. Ilyen értelemben tekintetbe kell [ venni — nevelésügyünk minden | dolgozójának és irányítójának —, hogy a szocializmus teljes felépítése ,a jövő nemzedékek életében a kommunizmusra való áttérés, a tudományos és tech­nikai forradalom kibontakozá­sa, kulturális forradalmunk to­vábbfejlesztése, a két társadal­mi rendszer közötti verseny fo­kozódása, mind kikerülhetetle­nül napirendre tűzi népünk és a jövő nemzedék általános és szakmai műveltségi színvonalá­nak további emelését, erkölcsi- politlkal-vllégnczetl tájékozott­ságának és meggyőződésének erősítését, vagyis a nevelés nö­vekvő szerepének biztosítását társadalmunk egész életében. A kongresszus ezekből az alap­elvekből kiindulva tanácskozott mind a két plenáris ülésen, mind pedig az öt témabizottság más­fél napos szekcióülésein. Az öt központi téma a következő volt: 1. A gazdasági, társadalmi és tudományos, technikai fejlődés­nek az iskolai nevelésre és okta­tásra kiható fő tényezői. 2. Korunk nevelési feladatai és a nevelési tényezők együtt­működése. 8. A pedagógus hivatás és to­vábbképzés. 4. A neveléstudomány helyze. te, feladatai, intézményei, kap­csolatai más tudományokkal. 8. A közoktatási Irányítás kor­szerűit lése. Minden téma önmagában is horozó tanulmányok vagy még inkább kötetek anyaga lehetne. Ezúttal csak egészen vázlatos be. tekintésre vállalkozhatunk, azt is inkább szintetizálva, a kong­resszusi ajánlások konzekvenciá­jának (Szintjén tehetjük. M* A kongresszus egyhangúan el­fogadott állásfoglalásainak meg­felelően, a társadalmi fejlődésre vonatkozó prognózisok, a távlati tervek iránymutatása alapján, az eddiginél behatóbban kell fog­lalkoznunk intézményes nevelé­sünk továbbfejlcnztésével. Nevelésügyünk továbbfejlesz­tése során iskoláinkat nevelőin­tézményekké kell kialakíts,, nunk, amelyek valóban nevelő (és nem csak oktató) intézmé­nyek. Amelyek tehát a szocia­lista tároadalom szükségletének megfelelően „nyitottak” a társa­dalmi élet egésze Irányában. Sajátos kénzési, azaz oktatási, nevelési feladataikat Össztársa­dalmi közegben oldlák meg, s célul a felnövekvő lflúnég egész életgyakorlatának, étvezetésé­nek irányítását, átfogését tűzik ki. mauumm 5 1970. OKTÓBER 20. A személyiség harmónikus fejlődésének elengedhetetlen fel­tétele továbbá az egészséges élet. módra nevelői. Nagyobb gondot kell fordítani a személyi és menthálhigiéniai, valamint egészségi nevelésre. Csat az élet­re felkészítő iskola lehet való­ban a jövő Iskolája, a sokolda­lúan fejlett ember képzőiének és nevelésének vezető tényezője, s csak a harmónikuxan fejlett ember lehet a záloga a szocia­lista gazdaság és társadalom di­namikus fejlődésének, Mindez csak akkor valósít­ható meg. ha az iskolák belső életében általánosan sikerül ér. vényre juttatni ugyanazokat az erőket, amelyek társadalmunk egészének l,i alapvető hajtóerői. Ha az Iskolai és osztályközössé­geik alkalmassá válnak a szocia. Unta demokratizmus gyakorlaté, nak előkészítésére, az életkori lehetőségekhez és kívánalmak­hoz alkalmazkodó közösségi ak­tivitás, önkormányzó-képesség kibontakoztatására, és befolyá­solni képesek a szabad Idő igé­nyes felhasználását. A gyerekeknek, az Ifjúságnak több figyelemre, törődésre és megért ősre van szüksége. Eszkö­zökét és módot kell kapniuk a sokirányú aktivitásra. Eletko. raknak megfelelően és felelő*, »égtudatuk állandó fejlesztésé­vel lehetőséget kell számukra biztosítani ügyeik Intézésére, érdekeik védelmére. Meg kell tanítanunk őket. hogyan élionek szocialista emberhez méltóan Jogaikkal és kötelességeikkel. A világnézeti nevelés tudó. mányos ismereti alapjainak biz­tosításával összhangban el kell érni, hogy a fiatalok már Isko­láskorban közösségi és társadal­mi tapasztalatokat szerezzenek, mégpedig pozitív nevel óhatások megszervezése, konkrét élettevé­kenység útján. Az iskolának ebben az értelemben Is „nyitott­nak”, tevékenyeknek, emberfor­málónak, szocialista életünk részének kell lennie . A Jelen és a Jövő társadalmi- pedagógiai Igényelnek kielégí­tése érdekében gondoskodni kell az óvodai hálózat fokozottabb fejlesztéséről és Jelenlegi iskola­rendszerünk teljes .kiépítéséről. Mindenekelőtt az általános isko­lai szakrendszerű oktatás telje» megvalósításáról, a körzeti Isko­lai, a diákotthoni és kollégiumi hálózat megfelelő fejlesztéséről és felszereléséről. De hasonlóan nagy gond a kö­zépiskolai rendszer távlati fej­lesztése Is. Ennek elvi perspek­tívája: az egységnek és diffe­renciáltságnak az egyéni és társadalmi érdekeket egyaránt figyelembevevő megvalósítása, az általános és szakképzés isko­laszervezeti és iskolatípuson be­lüli viszonyának és arányainak megfelelő alakítása, a fejlődés szükségletéhez Igazítása, az egyenlő segélyek elvének szocia­lista érvényesítése, A szakmunkásképző intézmé- mények fejlesztése a nagy távla­tokhoz igazodó, a népgazdasági követelményeknek és a területi igények összehangolt kielégíté­sét biztosító hálózatának kiépí­tése alapján történhet. Gondos­kodnunk kell továbbá a szak­munkásképzésnek A középfokú oktatási intézmények rendszeré­be való szerves beépítéséről, pedagógusellátot faágának biz­tosításáról is. Dr. Tóth Lajos a kővetkező (Befejező számban) Épületlakatos és TMK-munkák Irányításéban jártas gépész­technikusokat keresünk felvételre Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezést írásban a GYULAI VÍZMÜVEK, GYULA, Szent László u. 18 címére kérünk, 1970. október 24-ig. 18387118

Next

/
Thumbnails
Contents