Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
Tudomány — Technika „Szem-füles" oktatás ücycsitctl Hozzávetőleg egy évtizeddel ezelőtt került be a köztudatba az audió-vizuális oktatás fogalma, a hallásra és látásra egyidejűleg építő oktatási mód „mindenhatóságának” meghirdetése idején. Maga a módszer nem új, hiszen valójában a táblára rajzoló és közben magyarázó tanár is audió-vizuális .módszerrel oktat. Ám a pedagógia rendelkezésére álló eszközök időközben a modern technika (közelebbről: az optika és a híradástechnika) jóvoltából megváltoztak, s ez jogosít fel bennünket -nagyobb reményekre. Tehát kezdetben volt a tábla és a kréta, amelyet hellyel-köz- zel bemutatóeszközök egészítettek ki. Később a vetített képek, majd a filmek is — néma és hangos változatban — az oktatás szolgálatába szegődtek. Döntő fordulatot hozott a magnetofon és a televízió megjelenése, mivel a szöveg és a látnivaló kombinálásának számtalan lehetőségét teremtette meg . Az eszközökkel párhuzamosan kellett fejlődni az oktatási metodikának is, amely végső soron a mai legmodernebb oktatási formához, a programozott oktatáshoz vezetett. A program itt azt jelenti, hogy a pedagógusnak szinte percre beosztott tervet kell készítenie, megoldva a sokoldalú szemléltetés, a tananyag rögződése érdekében végzett „sulykolás”, a visszakérdezést, stb. nehéz feladatát. Milyen modem eszközök állnak ma rendelkezésre mindehhez. A fekete táblára történő rajzolás helyett (amikor kényszerű módon hátat kell fordítania az osztálynak használhat olyan készüléket — az ún. napfény- projektort —, amelyre a katedra mellett ülve, a hallgatók felé fordulva tollal rajzolhat, s a kép a mögötte elhelyezett vetítő- vásznon felnagyítva jelenik meg a teremben, nappali világosságnál. A nagy fényerejű, félautomatikus diavetítőbe előre behelyezheti az oktató az előadás ß BÉKÉS MW!2; 1970. OKTOBER 20. oktatás. szemléltetésének egész képanyagát, hogy később távirányítással, gombnyomással hajtsa vére a váltásokat. Ha a magyarázó szöveget az oktató előzőleg magnetofonszalagra veszi fel — a képi anyagot és a szöveget megfelelően szinkronizálva — ,a magnószalag lejátszásával i$ oktathat . A korszerű filmvetítőgépek ma már tetszés szerint gyorsíthatok vagy lassíthatok, akár meg is állíthatók (anélkül, hogy a film elégne), ami a látnivalók megértése szempontjából szükséges lehet A legújabb, kazettás filmvetítőknél nincs szükség filmbefűzésre, áttekercselésre. A filmet tartalmazó kazettának a gépbe történő egyszerű behelyezése után, gombnyomásra máris kezdődhet a vetítés, s egymás után akárhányszor lejátszható a végtelenített filmtekercs. A kazettás filmvetítőgépek mellett a kazettás magnetofonok is nagy szerepet tölthetnek be az audió-vizuális programozott oktatásban. Maga az a tény, hogy a hallgató akár fel is veheti az oktató előadását, magyarázatát, hazaviheti magával, azt akárhányszor visszajátszhatja, rendkívül nagy előny az oktatás hatékonysága szempontjából. De a filmek „hangosítására”, visszahallgatással önmagunk ellenőrzésére, az oktatási anyagnak postán történő továbbítására stb. is lehetőséget ad a magnetofonba illeszthető hangszalagkazetta. A televíziőkamerával és a terem különböző pontjain elhelyezett vevőkészülékkel felszerelt oktatóhelyiség ma még ritka. Pedig ott a tanár a kísérletek, preparációk, mikroszkópos megfigyelések olyan apró részleteit is megmutathatja a hallgatóknak — akár egy nagy terem egész közönségének —, amelyeket egyébként nem tehetne közkinccsé. Az iskolatelevízió egyetemes elterjedésével is beláthatatlan távlatok nyílhatnak meg az audió-vizuális oktatás területén. Még nagyobb lehetőségek rejlenek a külföldön is csak nemrégen alkalmazott, de remélhetőleg rövidesen világszerte elterjedő kazettás televízióban, amely azzal az előnnyel is rendelkezik majd, hogy nem lesz időhöz kötve az oktatás, hiszen a készülékbe elhelyezett képkazetta szalagjáról bármikor és akárhányszor megjeleníthető a képernyőn a szemléletes oktatási anyag. A korszerű audió-vizuális eszközök leggyakoribb felhasználói napjainkban a nyelvi laboratóriumok. Fülkékre osztott tantermek ezek, fülhallgatókkal, magnetofonokkal, vetítővászonnal és vezérlőasztallal, ahonnan a tanár irányítja az oktatást. A modern nyelvi laboratóriumok fülkéit hangtompító-falak választják el egymástól. Az elülső fal üvegből van, a tanár áttekintheti az osztályt, a hallgatók pedig láthatják a vetítő- vásznat. A kétsávos magnetofonok az oktatás „főszereplői”. A tanuló „élőben” (fülhallgatón keresztül) meghallgathatja a tanár majd pedig a saját maga kiejtését, miközben számtalan lehetőség nyílik az ellenőrzésre, ismétlésre, javításra. A tanuló fényjelzéssel érintkezik a tanárral, akinek asztalán több magnó, mikrofon és jelzőlámpa van ,ha akarja, rögzítheti a feleleteket, szólhat külön-külön, de együttesen is a hallgatókhoz. Napjainkban ez az intenzív audió-vizuális oktatási mód a legjobb hatásfokú (természetesen csak akkor, ha az oktatás előre gondosan kidolgozott, következetesen végrehajtott program alapján történik). Ha ma még nincsenek is meg mindenütt az audió-vizuális oktatás összes anyagi és tárgyi feltételei, nem mondhatunk le arról, hogy fokról fokra előre ne lépjünk a korszerű oktatásnak e nagy reményeikre jogosító útján, Persze ázéjQLa.jnóö* szer túlértékelésétől is tartózkodnunk kell, hiszen csodák nem várhatók tőle, „csak” a hatásfok igen jelentős emelése. a képtelefon ■ Á jövő telefonjához a képernyő is hozzátartozik majd. A hívást nem a tárcsa elforgatásával, hanem megszámozott gombok megfelelő sorrendben történő lenyomásával hajtjuk majd végre. Amerikai mérnökök a felvételen látható módon alakították ki a videotelefont. Az Egyesült Államokban ez év elején helyezték üzembe az első „képesített” telefonhálózatot (a Szovjetunióban már korábban létrehozták a képtelefonhálózatot Moszkva, Leningrad és több más nagyváros között). A képtelefonnak nemcsak az a „hivatása”, hogy a beszélő partnereik kölcsönösen láthassák egymás arcát. Hasznosítására egyéb lehetőségek is vannak: rajzok, fényképeik, levelek, dokumentumok, táblázatok stb. „közvetíthetők” vele gyorsan és egyszerűen. Sőt, ha elektronikus számítógéppel kötik össze a videotelefon-hálózatot, arra is mód nyílik, hogy a komputer „memóriájában” tárolt adatokat, képeket, számításokat, értékeléseket egyetlen gombnyomással „lehívják’' a készülék képernyőjére. . A videotelefon először nyújt lehetőséget a süketnémáknak arra, hogy nagy távolságból is „beszélgethessenek” egymással. Íj kutaíóliajó Á szovjet tudományos meteorológiai szolgálat új kutatóhajója, a Passzát, Odesszából indult el els* útjára. Fedélzetén a munkatársak az Atlanti-óceánon vizsgálják az atmoszféra jelenségeit, és az adatokat továbbítják a világ minden jelentős hidrometeorológiai központjába. Az időjárás alakulásáról az operatív jelentéseket a kereskedelmi flotta és a folyamhajózás is megkapja. A tengerészek és a tudományos munkatársak nagyon elégedettek az új hajóval, amelyet szovjet megrendelésre egy lengyel hajógyárban készítettek. „ácapulca Arany99 — és „Panama ForőV’ Limában, az archeológiái múzeumban számos koponya találtató a trepanálás kétségtelen nyomával: lyukakkal, amelyeknek, ha sima a széle, a beteg túlélte a műtétet, ha repedezett és töredezett szélű, akkor a beteg belehalt a koponyaléke- lésbe. A sebészek eszközei kezdetlegesek voltak Ugyan, de volt valami, amit az inkák orvosai már ismertek: azt az eljárást, amellyel a koka-cserje leveleiből kokaint lehet kivonni. Ezért tudtak — a kokainnal helyi érzéstelenítést alkalmazva — agylékel éséket és más súlyos műtéteket elvégezni. Az Andok fennsíkjain és a Kordillerákban ma élő késői inka-leszármazottak, akik különböző, de nagyon alacsony kulturális fokon élnek, sebészeik mesterfogásait régesrég elfelejtették, de az évszázados hagyomány megőrizte számukra a kokal evei eket. Rágógumiként rágcsálják s tudják, hogy ez serkenti őket és elmulasztja a fáradtság érzését. A friss koka-levelek — mindé ellenőrzés és tilalom ellenére — nagy mennyiségben kerülnék Bolíviából Chilébe és Peruba, sőt még a távoli Buenos Airesbe is. Innen aztán tengeri, vagy légiúton kerül tovább a nagy fogyasztási központokba, Európába ás Észak- Amerikába, egy szervezett csempészlánc közvetí tésével. Néhány év óta ugyancsak Argentína osztja el a világon a Mexikóból származó marihuánát: az „Acapulca Arany” márkát, amelyet sötét dohánnyal keverve 100 grammonként 150 dollárért árulnak. Ennél sokkal olcsóbb, nem olyan hatásos a „Panama Vörös”, amelyet világos dohánnyal keverve árulnak 100 grammonként 100 dollárért. Sugárkezelt gomba A samplnyongomba, az első radioaktív sugárral termesztett mezőgazdasági termék, amelyet az Európai Gazdasági Közösség piacra visz. Egy holland kereskedelmi vállalat árusítja egom. bafajtát, amelyet az Euratom és a holland mezőgazdasági atomkutató központ közösen kísérletezett ki a wageningeni (Hollandia) kísérleti telepen. A gomba egészségre ártalmatlan voltáról többszörös vizsgálatok után győződtek meg az illetékes szervek. A radioaktív sugárzással kezelt gomba tartó- sabb és ízletesebb.
