Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
KULTURÁLIS MELLÉKLET fi könyvtár: társadalmi alapintézmény enin a kulturális színvonalat a könyvtárak fejlettségével mérte. Tette ezt azért, mért mint tudás és forradalmár világosan látta, hogy a könyvtár társadalmi alapintézmény, amely az iskola mellett a modern társadalomban minden egyén, de minden kulturális intézmény számára is egyaránt biztosítja a művelődéshez, a tanuláshoz szükséges irodalmat, könnyen hozzáférhető formában. A gazdaságirányítás új rendszerének megjelenése előtt a kulturális irányításban is többnyire központi utasítások döntötték el, hogy hol, milyen és mekkora fejlesztés-beruházás indokolt. A megyék, a városok és a falvak művelődésügyének irányítói a magasabb döntés végrehajtói voltak. Ma azonban az övék a döntés és a felelősség is, hogy a kultúrára szánt anyagi eszközöket, a művelődést szélesen alapozó intézményekre, iskolákra, könyvtárakra fordítják- e elsősorban, vagy látványos népszórakoztató vállalkozásokra költik; A könyvtárhasználatnak nálunk több mint kétmilliós tömegbázisa van. Tavaly a ül 90 tanácsi és szakszervezeti könyvtárból (állományuk 23 574 940 kötet) több mint 50 millió könyvet kölcsönöztek ki. A Szovjetuniót, Angliát, Dániát és talán Svédországot kivéve egyetlen európai országban sem olyan magas a könyvtárból kivitt, egy lakosra jutó könyvek száma, mint hazánkban. Mégis, számos igazgatási-művelődéspolitikai vezető szemében a könyvtár csak so- kadrangú intézmény. Közfelfogásunk a könyvtárat valamiféle szépirodalmi kölcsönzőhelynek tartja, amely jó ha van, de nem nagy baj, ha nincs . Nem látja benne — távlatában sem — azt az információs központot, amely minden ember számára biztosítja a szükséges irodalmat az egyéni érdeklődéshez, a továbbképzéshez, a művelő- •déshez és a szórakozáshoz. Ilyen könyvtárakhoz — történelmi okok folytán — nem szokott hozzá a nép, de a pedagógus és termelési-műszaki szakember sem. Fejlődésünk meggyorsítását, főként a műszákiak állandó továbbképzésének a megalapozását, a tájékozódást és visszakeresést lehetővé tevő korszerű könyvtárak nélkül nem érhetjük el. den városában új könyvtárat építhessünk. De vajon felmérték-e mindenütt a vezetők, hogy nem költe- nek-e milliókat olyan in,. , ,, , , . tézményekre, amelyek csak rosokban kell kifejeztem akkor jogosultak> ha az a nagy információs értékű kola a könyvtár már központok könyvtárat. Vidéki városaink 90 százaléElsősorban a vidéki váMolnór Antal kában nincs modem értemegvan, nem költik-e látványos fesztiválokra, gyák- lel meg még a minimális lemben vett könyvtár. Egy Üres., parád?fra 3 követelményeknek sem. Kü• delkezesukre álló pénzt, Ionosén a művelődési ottlentkező gimnáziumi ta- ame1^1 Pedig évtizedek- honokban elhelyezett . , . re szóló, a jovot szolgáló, könyvtárak szűkösek. A korszerű könyvtárat le- —-1— hetne létrehozni? nuló a 40—50 ezer városból gyakran pesti könyvtárban kénytelen megkeresni a szükséges ki kis községekben létrehozott klubkönyvtárak sem váltották be a hozzájuk fű________ ________ A nemrégen lezajlott ora dványokat. Van jó'néhány szagos népművelési konfe- zött reményeket, a könyvkorszerű, gazdagon ellátott renciának talán a legfon- tár a régi állapotában makönyvtárunk — például tosabb tanulsága, hogy radt, sőt, nem ritkán a koBékéscsabán Kaposvárt meS hell vizsgálni a kőnk- rabbinál rosszabb helyzetTatabányán, Veszprémben, rét tennivalókat az egyes be került. Kiskunhalason —, ame- intézmények fejtésével Megoldatlan ma még Helyekre méltán büszke a kapcsolatban. A kör^vtá- hány városunkban a megye, a város lakossága, rak vonatkozásában a leg- nvvtár elhelyezése Kecs sőt az ország is De meg- fontosabb feladat megvizs- konyvtar einelyezese. Jyety;sot az ország is. f*e meg hogvan áramlik ool- kemét naSy múltú, 100000 jelentek mar kisebb va- Sál*11- hogyan áramlik poi nagyságára az orrosokban, sőt községekben a konyv- ismeretes, kötetes, nagysagara az or is az igazi könyvtárak: h°Sy a tanácsi könyvtárak- szagban a hatodik, s egy* Gyulán, Pakson, Szigetvá- ban a beszerzésre fordított legjobb gyűjteményű vidé- ron, Marcaliban,’Pilisvörös- hitelek az 1964-es 29 mii- ki közművelődési könyvtá- várón, Mélykúton, Kiskun- hóról 1968-ig 18 millióra, ra 553 négyzetméteren szovagyis évi tízmillióval rong; 60oo felnőtt olvasójá- csökkentek. Súlyosbítja a val, Hasonló a helyzet Ba- gondot, hogy ez a csökkenés elsősorban a falusi majsán, Szombathelyen, Miskolcon, Nyíregyházán és Barcson pedig a közeljövőben nyílik majd meg európai színvonalú könyvtár, könyvtarak ezreit sújtotta: tábor számszerű növekedésében jelentkezik, hanem abban is (különösen a veszprémi és a kaposvári példa mutatja), hogy a város értelmisége, a közélet vezetői nélkülözhetetlennek tartják a könyvtárt mindennapi munkájuk ellátásában. Éppen a legjobban ellátott helyeken szorján és Sopronban; az utóbbi helyen a könyvtárat réa 10 millióból 7 millió esik S* helyéről alagsort», a Ahol létrejöttek, igény- fa]ura! Könyvkiadásunk réginél rosszabb korulmebevételük is igen nagyfo- növekvő ütemét a csökkent nyék közé helyezték. Cégkú. Ez nemcsak az olvasó- könyvbeszerzési keretek léd könyvtára a 10 000 laegyre kevésbé elégítik ki, , „ ................ . .. h ogy a konyvhiany nyo- mán az olvasólétszám stag- seö“". nálása, majd fogyása szűk- A sok kis könyvtár lét- ségszerűen bekövetkezik. rehozása hasznos volt a Változott-e azóta a hely- tórfdal™ kn** zet? 1969-ben 2 milUóval szakaszában, de ma mar javult a mérleg. Reméljük, alTa van szükség, hogy el- hogy a következő években sosorban a nagy központi tovább javul. Elgondolkoz- városi könyvtárakat fej- galmazzák és támogatják a tetó a2onban ezeknek az lesszük (ezek természetesen városok párt és tanácsive- összegeknek az esetlegessé- lehetnek megyei vagy já- zetői a könyvtár további ge Ennél is nagyobb gond rási tanácsok által fenntar- bővítését, mert kiteljese- az hogy az egyes műkő- tott könyvtárak), amelyek- dett működése rádöbben- dési feltételek tekinteté- nek korszerű ismeretet tette őket az intézményié- ben a szocialista országok- nyújtó anyaga intézmény- lentőségére, arra, hogy a hoz viszonyítva igen elva- hálózati csatornákon aleg- könyvtár valóban, a lenini gyunk maradva. Például a kisebb faluba is eljuthas- értelemben „kulturális könyv táros okkal való ellá- son. alapintézmény”. . tottság tekintetében. A így jutottunk el a kér- Szovjetunióban 1400—1500, dés lényegéhez: ahol ez a Romániában és Bulgáriá- felismerés még hiányzik, ban 3000 falusi lakosra felülről kiszabott kénysze- esik egy-egy föfoglalkozá- rítő normák pedig nem slj könyvtáros, nálunk pe- lesznek rá, ott az egyes ve. dig a nagyobb településhe- zetők politikai érettségétől, iyű megyéinkben 10—15 „olvasottságától” függ, fej- ezer> aprófalvas megyéink- lődik-e a könyvtárügy, vagy ben pedig 40—50 ezer la- háttérbe szorul, mint pél- kosra. Könyvtáraink külső megjelenését — az említett eredmények ellenére is — dáu] Győrött, ahol a vendéglátóiparnak adták a könyvtár régi helyét, szinte falusi színvonalra szorítva vissza az egyik legnagyobb városunk könyvtárát. özéleti tényezőink egyre világosabban látják a könyvtári helyzet megjavításának szükségességét, a könyv és a könyvtárak művelődésügyi jelentőségét. Ezt fejezi ki az írószövetség „Olvasó népért” mozgalma, s a sajtó a következő tények jellem- ^ egyre többet foglalkozik a témával. Sok jel biztat a reményre: a könyv és a könyvtár nem lesz sozik: könyvtári fiókokon (számuk 2600) általában szekrények értendők, a Gazdasági erőforrásaink 2800 községi könyvtár kö- k£ig periférikusán kezelt nem teszik lehetővé, hogy zül legalább 1600, a 101 já- területe a közművelődés- most egyszerre, pénzt nem rási közül legalább 50, a nek_ kímélve, az ország min- 32 városi közül 25 nem fe- Sallai István Házudvar Királyhegyi Pál: Relativitás Stewardess. Megrázóan csinos. Huszonhárom éves. Minden épeszű nyelvin beszél. Ő mesélte ezt a történetet. így: — Akkor repültem először. Egyetlen gyerek vagyok, és egyetlen anyám reggeltől estig aggódik értem. Lebeszélt a pályáról, de én egyáltalán nem félek a repüléstől, mint ahogy nem félek sem a gyalogjárástól, sem a taxitól. Mégis lámpalázam volt az első repülés előtt; szeretni fognak-e az utasok, a kollégák és egyáltalában, jól fogom-e ellátni munkámat? Anyuka, aki Pesterzsébeten lakik, kikísért a Ferihegyi repülőtérre, ezer tanácsot adott, négyszer kezdett sírásba, félt, hogy lezuhanok, félt, hogy a levegőben maradok, félt, hogy a súlytalanság állapotába kerülök, mire a gép megérkezik Moszkvába. Ezerszer elbúcsúztunk, a mama lengette a zsebkendőjét a gép után, aztán már nem láttam se mamát, se zsebkendőt. Kettőt néztem, már meg is érkeztünk; két óra « menetidő Pesttől Moszkváig. Amikor kikötöttünk, a lélegzetem is elállt a nagyszerű látványtól. Moszkva, a mérhetetlen város, a rengeteg utas, a soknyelvű hangszóró. A nagy élmény lenyűgözött, de aztán hirtelen eszembe jutott a mama. Meg a zsebkendő. Én itt vagyok Moszkvában, a mama meg talán most kezd igazán aggódni értem. Gondoltam, megnyugtatom, beszaladtam a legközelebbi telefonhoz és felhívtam pesti lakásunkat. A telefon lelkesen csengetett, de senki nem vette fel a kagylót. Hirtelen az órámra néztem és megdöbbentem. Hát persze, a mama ilyenkor még nem lehet otthon. Amíg elindul vele az autóbusz vissza a Vörösmarty térre, amíg onnan továbbmegy a tizen- ötössel a Boraros térig, amíg ott vár a csatlakozásra, aztán az erzsébeti busz, aztán még a gyaloglás. ...Sebaj. Mire visszatérek Pestre, biztosan hazaérkezik. Vollmuth Frigyes Napsütés
