Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

Honvédelmi járőrverseny a 611-eseknél II hódmezővásárhelyi szakszolgálati állomás készíti el megyénk két állami gazdaságának fejlesztési tervét Áz elméleti ismereteik meg­szerzése után egy-egy napot a pályán gyakoroltak a 611. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanulói, hogy aztán tízfős fiú- és leánycsapatok vetélked­jenek a Legjobb egység címért. A másodévesek többek között célbadobásban, függeszkedés­ben, gerendamászásban, árok- ugrásban s a kúszófolyosón való átjutásban bizonyíthatták ügyességüket s emellett terepta­ni ismeretekből és lőelméletből vizsgáztak. A harmadévesek ezen felül a polgári védelem te­rületéről is kaptak kérdéseket. A lányoknál mindkét évfo­lyamon a fodrász tanul ók voltak a legjobbak, a fiúknál a másod­évesek közül a vasasok, a har­madévesek közül pedig az au­tószerelők és villanyszerelők bi­zonyultak a legkiválóbbnak. Az érettségizett tanulóknál, az úgy­nevezett C-tagozaton az elekt­roműszerészek érték el a leg­több pontot és a legjobb időt. Nem nyert díjat a II/l. osz­tály egyik raja — a legnagyobb elismerést mégis ők érdemlik. Futás közben egyik társuk el­esett, nem tudta tovább foly­tatni a versenyt. A fiúk azon­ban ölbekapfák és bár emiatt lassabban tudták teljesíteni a távot, vele együtt érkeztek a célba. Napjainkban a korszerű me­zőgazdaság elképzelhetetlen a legűjabb agro-zootechnlkai is­meretek, okos gépek, hatásos vegyszerek alkalmazása nélkül, örvendetes, hogy mindezek mel­lett egyre inkább rangot nyer a szellemi tőke és egyre jobban kamatozik mind az állami gaz­daságokban, mind pedig a ter­melőszövetkezetekben. A rentá- bilisabb gazdálkodást szolgálja a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kebelében működő szakszolgálati állomás és labo­ratórium is. A szakszolgálati ál­lomás két' esztendeje alakult és bár elég mostoha körülmények, adottságok között, egyre jobban szolgálja a Békés és Csongród megyei állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket. Túljutottak a kezdet nehéz­ségein. 1968-ban 13 Békés me-1 gyei állami gazdaságnak, tavaly úgyszintén, a növényvédelem­ben, az erdő- és vadgazdálko­dásban, a közgazdasági témák­ban végeztek jelentős munkát, f Az elmúlt évben értékében is' szemmel láthatóan javult a szakszolgálati állomás tévé-1 kenys'ége. Két esztendővel ez-, előtt összesen mintegy 750 ezer forint értéket produkáltak, a ta­valyi év végére csaknem 2 mil­lió forintot. Napjainkban egyre több me­zőgazdasági üzem keresi fel az állomást és a laboratóriumot, a szaktanácsadás-kéréstől kezdve a tapasztalatcsere-látogatásokig. Az elmúlt időszakban növény- védelmi technológiát, műszaki ellenőri feladatokat, területren­dezési tervet. készítettek a me­gyei gazdaságoknak. A labora­tóriumnak is igen jó híre van. Tavaly például 12Ö0 alkalom­mal vizsgáltak gyors-szórított lisztet, 370 alkalommal szálas takarmányt, 85-ször silótakar­mányt és sok esetben különbö- j ző takarmánymintákat A labo- j ratórium! munkákat a Békés— I Qsongrád megyei állami gazda­ságok 37,9 százalékban, a kör­nyező szövetkezetek 62,1 száza­lékban vették igénybe, míg a szakszolgálati munkákat az ál­lami gazdaságok 66,5, a tsz-ek pedig • 33,5 százalékban. Igen jelentős, hogy a negye­dik ötéves tervre szóló fejlesz­tési terveket is a szakszolgálati állomás készíti el. így többek között a Vizesfásd és a Domb- egyházi Állami Gazdaságnak a fejlesztési tervét is. Kidolgozza a növényvédelmi technológiát, műtrágyázási szaktanácsadással és tápanyagvizsgálattal szolgál. Lényegében egy-egy gazdaság bejelenti, hogy hány holdon kí­ván mondjuk búzát termeszteni s milyen átlagokat szeretne el­érni. A szakszolgálati állomás kidolgozza a vetéstervet, hogy milyen elővetemények a ]egiob- bak, milyen összetételű műtrá­gyát adagoljanak. Vagyis a föld milyen körülmények között fej­ti ki optimális hasznát. Kényelmesség a pult két oldalán At egyik legnehezebb a!c*<1íS!y a kúszófolyosó Véli, " -s- . » ■ ­ii» Még néhány lépés... (Fotó: Szák Kocsis Papír a raktárban — Kifizetődő'© a pelenkamosás? pisztolyom. Elástam a kertben. Ha kell, hazamegyek érte. — Honnan szerezted? — vette a kezébe a pisztolyt Dénes. —. Találtam. — Hol? — A nagymama szobájában. — Csak azt ne mondd, hogy a nagymamáé volt! — Nem. A tizedesé, akit nyolc bakával hozzánk szállásoltak be. A nagymama szobájába. Amikor tovább vezényelték őket, a tize. des az éjjeliszekrényen felejtet­te... — A géppisztolyt is? — Nem. A géppisztolyt én ákasztottam le az ajtófélfáról, a szegről. Kercvsték reggel indu­láskor, s amjlíor mégsem talál­ták. ' nem estek túlságosan két­ségbe, — Tudod, hogy statárium van? Aki feeyvert rejteget, szó nélkül felakasztják. — Én nem rejtegetem! Hoztam magammal. A géppisztolyt is hoztam volna, de akkor más nem fér a ládába. — A pisztolvt és a kézigráná­tokat elvesszük tőled, — ielen- tette ki parancsnokhoz méltó ha­tározó-tsággal Dini. — És mit csináltok veié? — Eldugjuk. — Te mondtad, hogv aki fegy­vert rejteget, azt felakasztják! — Mi törvényen kívül va­gyunk. S itt nem találják meg. __Csak a bolond ember dobja e l a fegyverét! — Nem azt mondtam, hogy el­dobjuk, hanem, hogy eldugjuk. Szóval, értetted? — Megtudhatom, hova dug­játok? — Mindenki megtudja majd. ! Együtt tesszük el. S ha szükség j lesz rá, bárki előveheti. Ha szűk. j ség lesz rá! — Majd én megtanítlak ben- ! neteket, mit hogyan kell hasz- ; nálni! — csillant fel Török sze. | me. Hanem a zsákban és a ládá- : ban más meglepette is akadt. Vagy hat doboz konzerv. Marha­hús, máj, hal. Nagy zacskó tej­por. Három pár bakancs. Zseb­lámpa, autós szemüveg, literes üveg olaj, szappan. És egy hatalmas cipő. Az ennivaló láttán abbahagy­tuk a faggatást Jól bereggeliz, tünk, elrejtettük a pisztolyt ás a kézigránátokat a háromkijára- tú bunker gerendái alá. Délelőtt Radnaival és Széles­sel fáért voltunk az erdőben. Jött volna velünk Török is, de nem vettük hasznát, a válla csúnyán feldagadt, állandóan bo­rogatni kell. Török, legalábbis eddig, nem i mutatta, hogy megorrolt volna rám, amiért leütöttem. Ellenke­zőleg, hozzám volt a leebarát- ságosobb, velem beszélgetett leg­tovább. Török arrafelé lakik, amerre mi. Többször találkozott anyá­val, nagyapával. Nagyapa, azt beszél’k, mindenkivel örwzevész a szomszédok félnek, még oiyat talál mondani, amiért elvihetik. Jólesett az otthoniakról hal­lani. De meg is fájdult a «szívem, ahogy rájuk gondoltam. Török megérezhette. — Te mikor voltál... a város­ban? — kérdezte. (Folytatjuk) Ha valaki nyitott szemmel jár, szinte minden pillanatban ta­pasztalja, hogy az emberek több­sége mennyire görcsösen ragasz­kodik megszokott dolgaihoz. Amikor a fejlődésnek, a színvo­nal emelkedésének a feltételei egyébként meg is vannak, a ma- radiság, a kényelemszeretet nemcsak késlelteti, hanem meg is akadályozhatja, hogy egy lé­péssel előbbre kerüljünk. Természetesen mindez a keres­kedelemre is vonatkozik. Előfor­dulj hogy egy-egy áru rtem js ' hiánycikk, csuk á lustaság teszi azzá. Máskor viszont egy egy újabb árucikk forgalma lényege­sen nagyobb is lehetné, ha a vá­sárló nem ragaszkodna a meg­szokott, de korszerűtlen áruk­hoz. Ezekre szeretnék most pél­dákat bemutatni, mégpedig a papír, és írószerkereskedelem­ből, mely, bár a forintösszeget tekintve, a többi áruhoz képest „bagatell”, mégsem egészen lé­nyegtelen. Néhány hónapja a diplomater­vem beadandó példányához jó minőségű papírra volt szüksé­gem. Nem kio szaladgálás után sikerült csak szereznem, azt is érdekes módon egy orosházi ma­szek papírboltban. Az üzletek legtöbbje ugyanis legfeljebb két­féle papírt árusított. Azokat a fajtákat, amelyek irodai célokra a leggyakrabban használatosak. Nem létezne tehát jobb minősé­gi irodapapír? Dehógyisnem. A PIÉRT békéscsabai raktárában például mázsaszámra állnak a kiváló minőségű, úgynevezett „műnyomó”, és „offset”-papírok is, a boltok azonban — néhány kivételtől eltekintve —, nem kér­nek belőle. Pedig attól, hogy né­hány száz ívet rendelnének, még nem dőlne ömze a világ és az árukészlet sem lépné túl (vagy nem emiatt lépné túl) a megen- j gedettet. Arról van csak szó, | hogy eggyel több sort kell írni a megrendelőlapra... Nagyobb összeget és egy kis­sé bonyolultabb problémát je­lent a golyóotollak választéka. Az árulistán nem kevesebb, mint 56-féle golyóstoll szerepel hét forinttól 139 forintig terjedő áron. A vidéki ÁFÉSZ-üzletek azonban alig néhány fajta go­lyóstollat árusítanak, azokat is csak az olcsóbbakból. Pedig a ■ golyóstoll ma már általánosan használt és egyré szélesebb el­terjedése az igények növekedésé­vel jár a legkisebb községben is. Mivel napjainkban sokan járnak be a falvakból a környező váro­sokba, könnyen lehet, hogy az igényesebb vásárlók az otthon nem kapható jobb minőségű áru­cikkeket (például golyóstollat is) inkább a városban vásárolják meg. Az „ördögi kör” — lega­lábbis ezen a területen — köny. nyen bezárulhat, kitörni belőle csak akkor lehet, ha a boltvezető többféle minőségű és áru tollat mer rendelni. Egy régi, de ma jp érvényes kereskedő-szabály ugyanié azt mondja: „A jó áru­nak eljön egyszer a kuncsaftja!” Maradiság, túlzott óvatosság azonban nemcsak a boltosok, ha­nem gyakran a vásárlók részéről is tapasztalható. Ha valaki kül­földön jár, láthatja, hogy a fej­lett országokban higiéniai okok­ból rendkívüli mértékben elter­jedt a papír használata a textil­áruk helyett. A papírruha egy kicsit más kérdés, maradjunk csak a zsebkendőknél, a törül­közőknél, a pelenkáknál. Ezeket a cikkeket ugyanis nálunk Is árulják, a forgalom azonban Felvételt hirdet a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Békés és Csongrád megyei Irodája Szarvas, Budai N. A. u. 5 szám női agrármérnökök részére talajvizsgáló laboratóriumába. A felvételi kérelemhez részletes önéletrajzot kell mellékelni. x megyénkben lényegesen kisebb, mint az országos átlag. Főleg a közületek, ott is elsősorban a vendéglátó-intézmények tehet­nének többet a papíráruk elter­jedéséért. Nem lehet ugyanis mindegy, hogy egy étteremben kézmosás után a vendég kétes tisztaságú váűzon törülközőbe vagy pedig azonnal eldobható papírba törli meg a kezét. Ami pedig a maszek fogyasztókat il­leti : egy törülköző 12 fillérbe, egy papír-pelenka alig több, mint 60 fillérbe kerül. Az utób­binál különösen érdemes volna egy kis gazdaságossági számí­tást elvégezni. Vajon egy pelen­ka kimosásához hány fillér ér­tékű mosópor kell, mennyi a vízmelegítéshez és a mosógép­hez Szükséges energia költsége, éo hogy a különbségért érdemes. e olyan munkát elvégezni, mint amilyen a pelenkamosás? Ráta László Művezetőt felvételre keres az „ÄFOR” III. sz. Gépkocsijavító Üzeme, Nagyszénás. Szükséges végzettség autóközlekedési technikum Jelentkezés a fenti címen. SIMACfPES DOLGOZÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KAZÁNHÁZI FŰTŐ- SEGÉDMUNKAST, TAKARÍTÓNŐKET ÉS SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ. ÉS GYÉR- MEKGONDOZÖNÖT felvesz a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyára. békés mmsa 5 1970. OKTÓBER 17.

Next

/
Thumbnails
Contents