Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

MINI A G Aim KBimiiiiiiiiaiiiiiiieuiiiiiimiiiiiiii „Farkastorveayek kora' Kinek ssurkol a sportriporter? Ott leszünk a premieren — már meg is ígérjük a KISZ tör­ténelmi színpada tagjainak, akik okt. 19-én, hétfőn este 1 órától mutatják be új műsorukat Bé­késcsabán, a MAV-nevelőinté- zetben. Az előadás címe: Far­kastörvények kora, s a címet hallva, nem is gondolhatunk másra, mint arra, hogy a doku­mentum-műsor a hitleri fasiz­musról, a történelem legszégyen- teljesebb korszakáról szól. A KISZ Békés megyei Bizott­sága a hétfői esemény kapcsán programfüzetet adott ki. Idézete­ket olvashatunk benne Radnóti Miklós tollából, Peter Weiss: A j vizsgálat, Krauss-Kulka: Halál- jj gyár, Éjszaka és köd, Bálint 5 György: Emberi méltósággal című művéből. Megrázó sorok ezek, döbbenetes az auschwitzi halál-statisztika. És ezzel szem. ben a sophoklesi idézet: Sok van, mi csodálatos, de az em­bernél nincs semmi csodálato­sabb. Kíváncsian várjuk a premiert, amelynek célja az emlékezés, az emberiségbe vetett hit, az, hogy visszatekintsünk egy korra, s ki- ’ mondjuk az ítéletet: Soha töb- ■ bé! Személyében nyolc évvel ez­előtt kellemes hangú, szép kiej­tésű, mértéktartó stílusú ripor­tert ismerhettünk meg. Magyar­történelem szakos tanár, a rádió sportrovatának legfiatalabb munkatársa. A megyeszékhely­hez családi kapcsolatok is fűzik, s mindig szívósén látogat Békés. Csabára. Novotny Zoltán, — mert róla van szó —, legutóbb a békés­csabai Tízek Klubjának vendé­ge volt. Első riportja 1963-ban készült Granek Istvánnal, a ka­ják—kenu-válogatott edzőjével. Aztán jött az első labdarúgó­mérkőzés, a Salgótarján—Bp. Honvéd összecsapás. Érthető te­hát, hogy a történelem, a sport, és a rádió három szerelme. Eddig hússzor közvetített kül­földről. Kötetlen élménybeszá­molójában útjai során szerzett élményeit osztotta meg az érdek­lődőkkel. Beszélt a milánói San Síró-stadion szigorúan őrzött gyepéről, a mexikói srácokról Grázrói, Európa egyik síparadi­csomáról és a „halálnyugodK” bolgár rádiósokról. A negyedik emeleti, rövid, kétórás (egy él­ménybeszámoló mindig rövid) találkozón gondolatban fél Euró­pát bejártuk. Tíz óra is elmúlt már, mikor elhangzott az utolsó, ilyen al­kalmakkor elmaradhatatlan kér­dés: — Kinek szurkol? — Az Előrének, hogy beke­rüljön az NB I-be. Akkor Bé­késcsabára is jöhetnék közvetí­teni... Az egyre népszerűbb Novotny Zoltánt (képünk jobb oldalán) mindig szívesen látjuk — bár­milyen műfajú közvetítés során. Ami az NB I-be jutást illeti? Bízzuk ezt a labdarúgókra! F. I. 3Ci a bőlőiuLabb? (TANMESE) Alfabét király udvarában nagy-nagy ünnepsé­get rendeztek. A vendégeket Zéró, a bolond szó­rakoztatta, s nagy sikert aratott talpraesett vá­laszaival. Egyszer megkérdezte tőle a király, hogy mi a különbség és a hasonlóság, közte, a bolond, és az éleseszűnek egyáltalán nem mond­ható udvarmester között? Zéró így felelt: Igaz, hogy más-más feladatot látunk el az udvarnál, különbözőképpen tisztel­nek és fizetnek is'bennünket. Egy-valamiben ha-: sonlítunk csak egymásra: mind a ketten bolon­dok vagyunk. De amíg ért mesterségemnél fogva vagyok bolond, az udvarmester úr menthetetlenül az. Hódító kemnabiszok A párizsi Quartier Latin egyik eldugott beat-klubjá- ban szakállas ifjak, elva­dult külsejű lányok gug­golnak a pislákoló gyertya­fény körül, a conga dobok és elektromos orgonák sztereofonikus zenéje betöl­ti a kicsiny helyiséget, édes-kesernyés — a temp­lomok tömjénszagához ha­sonló — illat száll a levegőben. A társaság tagjai várakozástelje­sen figyelik a középen ülő férfit, aki megszokott, lassú mozdula­tokkal cigarettát sodor, majd sorra odanyújtja a mellette ülők­nek. Az új járvány egyre nagyobb rémületet okoz Nyugaton. Az ősi, gyönyörszerző kábítószer, a hasis, amit a beavatottak most egyszerűen „has”-nák, vagy egy­szerűen „anyag”-nak neveznek, riasztó gyorsasággal hódít az Egyesült Államokban és az utób­bi hónapokban átterjedt Nyu- gat-Európára, elsősorban az NSZK-ra. Mit mond a lexikon a kanna- biszok, e két veszélyes kábító­szer eredetéről? A kendert már 5000 év óta ismeri az emberi­ség: a porzós növény rostjaiból fonalat készítenek, a termős vi­rágai és levélvégződései élvezeti szerként szolgálnak. A mámort előidéző hatóanyag (tetrahidro- cannabisol) csak az indiai ken­derből nyerhető, amely a szub­trópusi klímában terem. Kábí­tószerként két változatban hasz­nálják. Marihuána. A levelek és a vi­rágok kiszárított keveréke, Mexikóban és az USA-ban pi­pákban, vagy saját készítésű ci­garettákban szívják. Hasis. A felső levelek mirigy- fejecskóiből nyert gyanta: kü­lönleges pipákban, cigaretták­ban, vagy italokhoz, ételekhez keverve fogyasztják. A marihu­ánánál a hasis lényegesen haté­konyabb. A hasis és a marihuána el­terjedésével két, egymásnak el­lentmondó nézet alakult ki: a tudósok egy része az ellenük való harc fokozását, a kábító­szerkereskedők és fogyasztók szigorú megbüntetését követeli. Azzal érvelnek, hogy a kanna- bisz-származékok, bár kevésbé veszélyesek, mint az ópium, he­roin, vagy mint az LSD. mégis félelmi depressziót, üldöztetési mániát, delíriumot okoznak, ál­talános egykedvűséget váltanak ki és lépcsőfokot jelentenek az egészségre, még ártalmasabb kábítószerek fogyasztása felé. Mások veszélytelenebbnek tart­ják e szereket és egyenesen él­vezetük és kereskedelmük en­gedélyezését ajánlják, ettől re­mélve népszerűségük csökkené­sét. Akárhogy is döntenek a nyu­gati törvényhozók, nincs sok re­ményük rá, hogy a megindult lavinát megállítsák. Az USA- ban a legutolsó felmérések sze­rint legalább tízmillióan próbál­ták ki a tiltott gyümölcsöt, sőt a kollégiumokban minden ötö­dik diák találkozott már a ká­bítószerekkel. Tavaly augusztus­ban a woodstocki beat-fesztivá- lon a 400 ezer résztvevő ki. \ le­ven százaléka teljesen nyíltan szívta a marihuánát. Tény, hogy e divat, irányzat, mozgalom, vagy bárminek is nevezzük, el­sősorban a középiskolai és az egyetemi diákok között terjed. Szorosan kapcsolódik az ameri­kai és angol eredetű „pop” és „protest” mozgalmakhoz. Kevés olyan Pop-zenekar van, a Beat- lestől a Mothers of Invention, Fugs, Boiling Stones együttese­kig, amelyik ne próbálta volna ki a kábítószert és dalaikban, szövegeikben ne magasztalták volna csodálatos hatását. A kábítószerek ilyen méretű elterjedését sokan lekicsinylik. Ügy beszélnek a mámorba zu­hant fiatalokról, mint akik egy­szerűen csak jól akarják érezni magukat, s kíváncsiak arra, mi­lyenek lehetnek a valószínűtlen, varázslatos hallucinációk, a fe­lejtés, a nyugalom és az együtt- lét érzése. A Times című amerikai újság ennél tovább megy. Mint írja, a fiatalok elmenekülnek a mai amerikai valóságtól és vissza- hozatalukra nincs is remény, amíg világuk a bizonytalan há­borúk, az egyenlőtlen esélyek és jövedelmek, az elavult in­tézmények világa marad. H. R, Rendhagyó meghívó Kedves Mini Magazin! Csak azért ragadtam tollat, bogy értesítselek: a napokban világra jöt­tem. Nevem: Ifjúsági Bár. Lakóhelyem: Gyula, Jókai Műve­lődési és Ifjúsági Iláz nagyterme. Nem vagyok hencegő, s így sze­rénységemhez mérten, csak annyit árulok el, hogy szüleim igen bőke­zűen gondoskodtak öltöztetésemről, s ami a legszebb, saját maguk csi­náltak mindent. A fényt adó csillá­rokat, a képzőművészeti alkotások életnagyságú nagyításait, a nagyte­rem sarkában a gusztusos bárpultot és mindenj, amivel büszkén dicse­kedhetnek a szomszédoknak és roko­noknak. Tervük az, hogy szerény, józan életre neveljenek. Ne legyen még kőzetemben sem tömény (rum, ko­nyak és társai), csak olyan űditő ital, ami nem lövi fejbe a fiatalt és nem teszi állattá az embert. £n na­gyon örülök a tervüknek és azon leszek, hogy sikerüljön. Hssszúhajú Különös módon szinte vala­mennyien csak végletekben tu­dunk gondolkodni, ha az ifjú­ságról esik szó. Saját sémáink szerint soroljuk be a fiatalokat, legtöbbjüket a két pólusba: ve­szélyeztetett, kallódó fiatalok, illetve a céljaiban, életmódjá­ban rendkívül értékes „elit” kö­zé. Ha ért a skálát színesíteni akarjuk, akkor kerül szóba a beat hangversenyek jól öltözött, értékeit rejtegető ifjú közönsé­ge. Az okkeresés mélysége gyak­ran kimerül a EMKE aluljáró ődöngő csoportjainak faggatásá­ban, szocialista ifjúsági brigá­dok interj ú volásában, a beafc- rajongók ex tartsanak ecseteié-' seben. A riportervér gyakran csábít könnyű, tetszetős kalan­dokba, a fiatalok egyes rétegei­nek gondos elemzése színtelen — elkerüli az olvasó, a néző fi­gyelmét. A publikációknak sok­szor csak a szándéka több, mint a korábbi, a fiatalokról általában írt és többnyire med­dőségre ítélt vitáké. Számtalan módját sorolták fel a fiatalok társadalmának pere­mén élő ún_ veszélyeztetett gyermekek védelmének. Az ott­hon kitaszítottjainak többségét az állam veszi gondjaiba. Ez azonban korántsem azonos a társadalom közös, még kevésbé önkéntes vállalkozásával. A szülők, a család felelőtlensége még csak a bizonytalan útra in­dítja a fiatalt, de a társadalom — ha úgy tetszik, a közvéle­mény — taszítja lejjebb, amikor a szokásait, törvényeit egyszer megszegőket újra, meg újra ki­veti magából. Az ok: a közgon­dolkodás elmaradottsága. Ezen kell változtatnunk, ennek érde­kében is kellene a társadalmi, politikai szervezeteknek, a saj­tónak tevékenykednie — kézbe véve gondolkodásformálás min­den szocialista fegyverét. Kis­polgári ítéletekkel és módsze­rekkel sem visszarettenteni, tem nevelni nem lehet azt, aki már egy másik társadalmi rendben született. A másik véglet, az ifjúságnak az a szintén szűk csoportja, amelyről szívesen beszélünk. Ve­lük, látszólag egyszerű szót érte­ni. Tanulnak, dolgoznak — többet, mint annak rendje- módja szerint szükséges lenne — szabad idejükben olvasnak, színházba és hangversenyre jár­nak, társaságban közös gondja­ikról vitáznak és önmagukkal korántsem elégedettek. Egyetlen jelzőt kell még rájuk ragaszta­Kétszemélyes zenekarról is gon­doskodtak, igy aztán boldogan csö­röghetnek a fiatalok szombat estén­ként. De nemcsak a táncra gondol­tak, hanem arra is, hogy míg sznsz- szantanak a srácok, addig komo­lyabb műsorral is szolgáljanak. Vers, próza tolmácsolásával, országunk és megyénk nagyjainak bemutatásával. Művészekkel, Írókkal, költőkkel és egyéb nagyságokkal Ismerkednek meg a fiatalok és próbálnak majd műhelytitkaikba belesni. Ma, szombaton este lesz az első be­mutatkozásom. Kicsit szurkolok, de remélem, hogy minden úgy sikerül, ahogy ők gondolják. Boldogan vennék szüleim, de én is nagyon örülnék, ha a Mini Magazin is képviseltetné magát, szórakozá­sukban részt venne, bábáskodna egy kicsikét és az első lépéseimnek szemtanúja lenne. Szívélyes üdvözlettel: Ifjúsági Bár, Gyula. Lejegyezte: Krasznahorkal Géza. gondolatok ni: türelmetlenek és ezzel le te zárjuk jellemzésüket. Ügy tű­nik, velük kell legkevesebbet foglalkoznunk, ők már „sínen vannak”. Ahhoz, hogy tegyünk értük, nincs szükség külön in­tézményekre. Minél gyorsabban és hathatósabban kell megolda­nunk gazdasági feladatainkat, felszámolni értelmetlen, admi­nisztratív kötöttségeket, eltöröl­ni hamis erkölcsi normákat, túl­élt szokásjogokat Az igazi gondok akkor kez­dődnek, ha megkérdezik, hogy ebben a munkában milyen sze­repet szántak és milyen szere­pet adnak nekik — már most Ők részt kívánnak maguknak, a mainál nagyobb hányadot a tet­tekből, a felelősségből, a kezde­ményezésből. Mindezt azonban a maguk módján, a maguk nor­mái szerint Normáik pedig gyakran éles ellentétben állnak a kialakultakkal. Heves ellen­állást váltanak ki a pioníridőket felejteni akaró „felnőtt világ” képviselőiből. Sok fiatal ebben, a másodlagos harcban adja fél a küzdelmet: így elvesz szándé­kaik lényege is. Pozíciónyerésükért, beleszólá­si joguk szélesítéséért intézke­dések születnek, társadalmi me­chanizmusok hatnak, de a meg­valósítás formáját szép erkölcs- vállalásukat — amelyekhez ra­gaszkodnak — csak maguk jut­tathatják érvényre. Ez harcuk a haladásért, de megvívása így is több segítséget igényel, mint személyes erényeik puszta di­cséretét Valahová e két véglet közé szokás helyezni azt a képlékeny masszát amelyet „beat korosz­tálynak” titulálunk. A beat zene rajongóinak táborát jellemző is­mérveket, a beat tömeghódításá­nak okait már többé-kevésbé ki­elemeztük. Ez azonban, a tizen­évesek felméréséhez még egy „alkalmi” szociológia erejéig sem elég Körültapogattuk sajá­tos közösséggé formálódó hatá­sát a kiváltott élmény kortük­rözését. Igen kevéssé tudjuk vi­szont, hogy milyen igényeket elégít ki most, és milyen újabb kívánalmakat támaszt majd. Hogyan módosítja a közösség­formálódás új módja a hagyo­mányosakat, milyen revíziókra kényszerülünk majd az ismere­tek, élmények tolmácsolásában, ha ez a generáció színre lép? Ezeket a kérdéseket ugyanez a korosztály fogja majd feltenni — nem is olyan sokára — és a válaszadásra elő kell készül­nünk. Kékesi Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents