Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

Család és együtt — de hogyan? M a már a neveléspoliti-' ka kétszer kettőjének hangzik mindenki számára, hogy az ok­tatás-nevelés nem pusztán az iskola privilégiuma, hanem ösz- szetett és együttes hatások ered­ménye, s ezek a hatások zömmel a családban és az iskolában érik a felnövekvő nemzedéket. Ezért elengedhetetlenül szüksé­ges volna, hogy ezek a hatások, viselkedési normák azonosak lennének családon és iskolán belül, kölcsönösen támogatnák egymást. Hogy erre miért van szükség? Az V. Nevelésügyi Kongresszuson elmondott beszé­dében Aczél György elvtárs, a következőképpen summázta: „... az ifjúság sohasem merő­ben más, mint a társadalom egésze. Minden jó és rossz tu­lajdonsága azzal a társadalmi környezettel kapcsolatos, amely­ben él, a felnőtt generáció hatá­sából fakad, azt folytatja, vagy arra reagál.’[ Vajon hogyan is áll nagy ál­talánosságban az idézett „felnőtt generáció hatása” a család és iskola kapcsolatára, együttmű­ködésére leszűkítve? Eddigi pe­dagógiai gyakorlatunkban a család és iskola kapcsolata év­nyitókban, szülői értekezletek­ben, családlátogatásokban és év­zárókban jutott kifejezésre, ön­ámítás volna azt mondani, hogy ezek a formák az eltelt évek alatt is teljességgel és jól szol­gálták a nevelés-oktatás ügyét. Az utóbbi két évben viszont határozott msszaesés mutatko­zik ezen érintkezési formák nép. szerűségében, egyre kevesebb és kevesebb a különböző rendezvé­nyeken megjelenő szülők száma, s a megjelentek között is zömé­ben olyan gyermekek szülei ta­lálhatók, akiknek csemetéjével nincs különösebb baj. Az okok keresésében csak az összetett­ség ad reális képet. A szülők egy része otthoni elfoglaltsága miatt marad távol, jelentős r'- szüket viszont — és ez a veszé­lyesebb — az érdektelenség tart­ja távol az iskolától Így adód­nak aztán olyan ijesztő statisz­tikai adatok, hogy egy összevont szülőd értekezleten, melyen csaknem 300 felsőtagozatos diák szülője lett volna érdekelt, ez pedig 600 anyukát, illetve apu­káit jelent, s alig harminc volt az érdeklődők száma. Így aztán érthető az is, hogy a tanulók ellenőrző könyvecskéiben miért vannak heteken, hónapokon át Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára gyakorlott titkárnőt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. x aláíratflanul maradt érdemje­gyek. nemtörődömség vesze­delmes az élet minden területén, de különösen nagy károkat tud ten­ni ott, ahol a felnövekvő nemze­dék értelmi, érzelmi arculatát formálják. Ilyen esetekben a szülők talán nem is gondolnak arra, hogy elsősorban saját gyermekük döbben rá előbb- utóbb arra, hogy miért csak a tanár nénik és bácsik hajtogat­ják állandóan, hogy tanulni kell, otthon pedig még arra sem jut idő, hogy egy évben két alka­lommal azon a szülőd, értekez­leten megjelenjen valaki a szü­lők közül, s megismerje az is­kola célkitűzéseit, terveit, gyer­meke tanulmányi munkáját, mely nélkül elképzelhetetlen a család és iskola összefogása a gyermek érdekében. Petiig higy- gyék el a kedves szülők, érde­mes odafigyelni a mai iskola változatos munkájára. Gyerme­keik a különböző tantárgyakból korszerű ismereteket sajátíta­nak el, gyakorlati foglalkozáso­kon csiszolják kézügyességüket, a különböző társadalmi meg­mozdulásokból lelkesen kiveszik részüket Tengerit törnek, répát szednek és vasat gyűjtenek az árvízkárosultaknak, szakkörök­re járnak, nyelvet és zenét ta­nulnak, hogy csak a legjellem­zőbbeket említsem. Kár volna mindezt nem észrevenni, és fo­kozottabban kellene odafigyel­ni rá a jövőben, s ahol mód és lehetőség kín^kozik rá, támo­gatni, segíteni. Félreértés ne es­sék, nem fokozottabb anyagi tá­mogatásról van szó, hiszen ab­ban nincs hiány. Öröm nézni azt a sok jól öltözött, jól fel­szereléssel ellátott tanulót, aki az iskolapadokban ül. Sokszor olyan érzése is támad a neve­lőnek, hogy a szülő a kelleténél még többet is vállal magára eb­ben, mondván, ha már neki nem adatott meg, hát legyen gyer­mekének öröme benne. A tol zásokra persze itt is vigyázni kell, mert azok sokszor válthat- nak ki ellenkező ered- : ményt. A gyermeknek látnia, ! tudnia kell, hogy a szülő mit és : mennyit dolgozik a család bol- j dogulásáért, hi-zen csak így S tudja azokat a javakat becsülni, j melyekben része van. Az érem ■ másik oldala viszont; a gyér- i mek is elvárja, hogy az ő mun- S kaja iránt is érdeklődjenek, azt 5 is szemmel tartsák, s ahol kell, [ segítsék. És végezetül: talán van 5 itt is az éremnek harmadik d S a dala. Felül kellene vizsgálni, ■ hogy a család és az iskola kap- ■ csolatát szolgáló eddigi érint- • kezési formák mennyiben tud- ■ nak a megváltozott körűimé- ■ nyék között is eredményesen j funkcionálni, vagy itt-ott mó- ? dcsításra, kiegészítésre szorul- £ nak, éppen a megváltozott ok- ; tatási-nevelési körülmények, cé- • lók miatt. És éppen a gyerme- ■ kék érdekében. Szilárd Adám ■ Bucsa : ■ S ■ A DÉMÁSZ SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1970. október 19-én feszültség alá helyezi Békéscsabán: a Szabadság Tsz részére épített 20 kV-os vona­lat és transzformátorállomást; Magyarbánhegyesen: a BARTÖV részére épített 20 kV-os vo­nalat és transzformátorállomást; Vésztőn: a Kossuth u., Bartók u., Ady telepen épített kisfe­szültségű kábelhálózatot és közvilágítási berendezéseket. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes. 164923 Korszerű gépekkel javítják a vasúti pályát Szajol—Lökösháza között A MÁV Vezérigazgatóság Pá­lyafenntartási Szakosztálya olyan nyolc egységből álló gépláncot tart üzemben, amely az ország legfontosabb vasútvonalán na­ponta — szalagsaerűen szerve­zett munkával — 2 kilométeres szakaszon hozza rendbe a pá­lyát. A géplánc szeptember 28- tól november 27-ig marad a megyében és jelenleg Gyoma— A Fővárosi Bíróság fellebbe­zés folytán ítélkezett a Mátyás- templom múzeumában történt betörésekkel kapcsolatos ügy­ben. A múzeumba két alkalommal : törtek be. Először Stanisovszky László és az első fokon jogerő­sein elitéit Arató Miklós, 21 éves foglalkozás nélküli, budapesti lakosok hatoltak be a múzeum­ba. Második alkalommal Zöldi János, 22 éves segédmunkással együtt követték el a bűncselek­ményt. Erre a betörésre Adam Kozlowaki, 40 éves lengyel ál­lampolgárságú, varsói lakos, egy japán cég ügynöke bújtotta fel őket. A lopott értékek közül Kozlowski többet kicsempészett Magyarországról és értékesített A bűncselekmény elkövetését segítette Csorba Jenő, 24 éves segédmunkás, aki közvetítősze­repet játszott Kozlowski és a betörők között. Kozlowski ezen­kívül segítséget nyújtott ahhoz, hogy Zöldi és Csorba, akik az ellenük kiadott elfogató-parancs elől bujkáltak, jogellenesen kül­földre távozzanak. A kiadatásuk iránti eljárás folyamatban van. A bíróság Stanisovszky Lász­lót 4 évi és 6 hónapi, Adam Kozlowskit 3 évi szabadságvesz­tésre ítélte. Stanisovszkyval szemben elrendelte korábbi fél­Csárdaszállás között működik Szajoltól Lökösházáig 70 kilo­méteres pályaszakaszt javít ki. A géplánc üzemelése miatt naponta 5—6 órát szünetel a forgalom. Jelenleg reggelenként egy Békéscsabáról és egy Buda­pestről érkező személyvona utasai autóbusz-átszállással köz­lekednek. iigyébeis vesztésének végrehajtását, Adam Kozlowskával szemben pedig — a büntetés letöltése után — ki­utasítást, nagyobb összegű el­kobzást pótló egyenérték megfi­zetésére is kötelezte őket. A bűnügy előzményei júniusi 27-re nyúlnak vissza. Az nap i este a két Mohácsi testvér a vésztői művelődési házba ment szórakozni, ahol éppen bál volt. Ott összetalálkoztak egyik isme­rősükkel: Juhász Zsigmonddal és ezután együtt iszogattak. Zár­órakor — hajnali egykor — el­indultak hazafelé és magukkal vitték az egyik üveget, melyben még maradt ital. Amikor a Kos­suth és a Liszt Ferenc út ke­reszteződéshez értek, egy másik, hazafelé igyekvő társaság érke­zett, kerékpáron. Az egyik gé­pen ketten ültek: Rábai Erzsé­bet és Nagy Sándorné. A nőket meglátva Mohácsi Endre sértő megjegyzéseket tett, amiért a társaság másik tagja: Nagy Sán­dor figyelmeztette a fiatalembe­reket, hogy ,,ne szemtelenkedje­nek”, mert akire a megjegy­zést tették, férjes asszony. • Szó szót követett és pillanatok alatt dulakodás támadt a két társaság Kiállítás! tárgyak az egykori vasercszálliló mozdonyok A Rudabányai Érc. és Ás­ványbányászati múzeum rövide­sen új ipartörténeti emlékekkel gazdagodik. Megtalálták azokait a kis gőzmozdonyokat és érc­szállító kocsikat, amelyek 1926- ig a községet és a Sajó völgyét összekötő keskenynyomtávú vas­útvonalon közlekedtek. Ezeket negyvennégy évvel ezelőtt — a normál vasúti pálya kiépítése után — az akkori tulajdonos, a Rimamurányi Részvénytársaság ózdi és bonsodnádasdi gyárában állította munkába, s érdekes, hogy a régi mozdonyok közül kettő és egy ércszállító kocsi még ma is használatban van, A két gyár ezeket a műemlékjelle- gű mozdonyokat és a szállítóko­csit az év végén kiselejtezi és átadja Rudabányának, anol azo­kat a szabadtéri múzeumban helyezik el. között. Vígh Józsefné könyörgött a verekedőknek, hogy hagyják már abba. Mohácsiék mindezek ellenére sem tágítottak, sőt has­ba rúgták, aroul ütötték az asz- szonyt is. Mohácsi Endre a vere­kedés közben elővette zsebkését és Vígh József szívébe döfte. Amikor meglátták kibugy- gyanni a vért és elcsendesedni az áldozatot, a két fiatalember elszaladt. A vádlottak a nyomozás so­rán a terhűkre rótt cselekmény elkövetését tagadták, szerintük őket támadták meg minden in­dok nélkül, és a támadás ellen védekeztek. A Békés megyei Bíróság előtt október 22—23-án felél majd tetteiért Mohácsi Endre első­rendű vádlott, akit emberöléssel és Mohácsi Vilmos másodrendű vádlott, akit garázdasággal vá­dolnak. B. O. függesztett tízhónapi szabadság­iaaBaBBBBBaBBBBBIBBBBBBRBBIBaBIBBBBIBBBBIBIBBBBBBBBBBBBBRBBBSBBB8RIZRI(EBfSSBaBSSiaBBBaS&? BIBaBSBBRaBaOBBBBRaSBSBS 5SSBBBBBBBBBRIBBRBBSS? A Fővárosi Bíróság ítélete a Mátyás-templomi betörések Hogyan történi a vésztői gyilkosság? Petrovácz István Szombatra péntek Regény 24. — Nem néztem ki belőled, — biccentett, felém. S ez jól esett. Jobban, mintha bárki más di­csér meg. Liini elkészült Török sebesült vadával, s küldte volna be a tanyába, de Török az ellenkező irányba, indult. — Hová mégy? — kiáltottuk utána. — Ne gyulladjatok meg Gsak a csomagomért. — Majd segítek! — akartam megelőzni. — Hagyd! Nehéz; Török valóban súlyos zsákot és egy nagy ládát cipelt magá­val. Hogyan bírta eddig egye­dül? Behurcoltuk a tanyába, s a hátsó szobában raktuk le a csomagot Dini azonnal döntött: ezentúl éjszaka két őr vigyázzon! Inkább nappal aludjunk, de sötétben ne hagyjunk senkit egyedül. S mert közben elmúlt tíz óra, mindjárt fent maradt velem. Dénes ritkán kérdezősködött, én szégyellek magamról beszél­ni, így Török elintézéséről nem esett több szó köztünk. Am az esemény észrevehetően félzak­latta Dinit. — Nem érnek semmit az aka­dályok, a csapdák. Bárki átjöhet raítuk, — morgolódott rosszked­vűen. Megpróbáltam elhessenteni nyugtalanságát, azt bizonygat­tam, hogy Török ismeri a tanya környékét Még sötétedés előtt a közelünkbe lopódzhatott. Az idegent biztosan észrevennénk. D én est az is idegesítette, miért jött vissza, mit akar itt Török? Ezért a mai napot mindjárt Tö­rök kivallatásával kezdtük. Még virradat előtt felráztuk. Mi már mindnyájan talpon voltunk, éj­szaka sem hunytuk le a szeműn, két — Honnan tudtad, hogy még itt vagyunk? — hajolt Török fölé Széles. — Nehéz volt kitalálni, — bosszankodott a korai ébresztő miatt Török. — Nem voltatok otthon. — S a másik oldalára fordult — Lehetnénk másutt is. Pél­dául munkaszolgálaton. — Nem nézlek én olyan bo­londnak. Jóska! Erre a kiszólásra az eddig zord Szélen is megenyhült Leült Tö­rök mellé a szalmára. — Miért nem maradtál ott­hon? — Te mért nem mentél haza? — Kaptál értesítést? Behí­vót? — Háromszor. De a doktor űr kétezer adott igazolást. Hogy tüdőgyulladásom van. — Török hálásan nézett Dénesre. — Har_ madszor már nem mentem el hozzá. Úgyse fogadnák eL — Leléptél? — Amint a mellékéit ábra mu­tatja. Nem kellett nagyon stra­páira magam. C*3szecsomagcá- tam és kisétáltam a városból? — Senki nem kérdezte, hova igyekszel? A hídnál nem igazol­tattak, nem követtek? — Most ugrattok vagy való» ban ennyire hülyének néztek — ült fel a szalmaágyon sértetten Török. — Először is, nem a hí­don jöttem. Másodszor: ne gon­doljátok, hogy ti csavarogtok, bújkáltók egyedül az erdőben, a határban. — Mi nem bújkálunk, nem ciiavargunk! — szakította félbe Törököt Beleznai. — Hanem? — Mi ellenállók vagyunk! — Na, ne mondd, öcsi! — csapta össze a tenyerét Török. — És mivel álltok ellen? Szeges­bottal? Kinek? — A németeknek! — Jól van. Akkor felcsapok én is ellenállónak. S hogy lás­sátok, kivel van dolgotok, ve­gyétek tudomásul, nem jöttem üres kézzel. Hoztam ezt-azt. Legyen mivel ellenállni. Komótosan felcihelődött a szalmáról, átcammogott a másik szobába, s kihozta a zsákját. A konyha közepén kezdett kipa­kolni belőle. . Elsőnek egy forgópisztolyt hú­zott elő. Letette a konvha kövé­re. Utána sapkára való töltényt borított ki eey zacskóból. Majd a törölközőjéből hat darab nye­les kézigránátot csomagolt ki. — Otthon még van egy géo-

Next

/
Thumbnails
Contents