Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
Család és együtt — de hogyan? M a már a neveléspoliti-' ka kétszer kettőjének hangzik mindenki számára, hogy az oktatás-nevelés nem pusztán az iskola privilégiuma, hanem ösz- szetett és együttes hatások eredménye, s ezek a hatások zömmel a családban és az iskolában érik a felnövekvő nemzedéket. Ezért elengedhetetlenül szükséges volna, hogy ezek a hatások, viselkedési normák azonosak lennének családon és iskolán belül, kölcsönösen támogatnák egymást. Hogy erre miért van szükség? Az V. Nevelésügyi Kongresszuson elmondott beszédében Aczél György elvtárs, a következőképpen summázta: „... az ifjúság sohasem merőben más, mint a társadalom egésze. Minden jó és rossz tulajdonsága azzal a társadalmi környezettel kapcsolatos, amelyben él, a felnőtt generáció hatásából fakad, azt folytatja, vagy arra reagál.’[ Vajon hogyan is áll nagy általánosságban az idézett „felnőtt generáció hatása” a család és iskola kapcsolatára, együttműködésére leszűkítve? Eddigi pedagógiai gyakorlatunkban a család és iskola kapcsolata évnyitókban, szülői értekezletekben, családlátogatásokban és évzárókban jutott kifejezésre, önámítás volna azt mondani, hogy ezek a formák az eltelt évek alatt is teljességgel és jól szolgálták a nevelés-oktatás ügyét. Az utóbbi két évben viszont határozott msszaesés mutatkozik ezen érintkezési formák nép. szerűségében, egyre kevesebb és kevesebb a különböző rendezvényeken megjelenő szülők száma, s a megjelentek között is zömében olyan gyermekek szülei találhatók, akiknek csemetéjével nincs különösebb baj. Az okok keresésében csak az összetettség ad reális képet. A szülők egy része otthoni elfoglaltsága miatt marad távol, jelentős r'- szüket viszont — és ez a veszélyesebb — az érdektelenség tartja távol az iskolától Így adódnak aztán olyan ijesztő statisztikai adatok, hogy egy összevont szülőd értekezleten, melyen csaknem 300 felsőtagozatos diák szülője lett volna érdekelt, ez pedig 600 anyukát, illetve apukáit jelent, s alig harminc volt az érdeklődők száma. Így aztán érthető az is, hogy a tanulók ellenőrző könyvecskéiben miért vannak heteken, hónapokon át Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára gyakorlott titkárnőt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. x aláíratflanul maradt érdemjegyek. nemtörődömség veszedelmes az élet minden területén, de különösen nagy károkat tud tenni ott, ahol a felnövekvő nemzedék értelmi, érzelmi arculatát formálják. Ilyen esetekben a szülők talán nem is gondolnak arra, hogy elsősorban saját gyermekük döbben rá előbb- utóbb arra, hogy miért csak a tanár nénik és bácsik hajtogatják állandóan, hogy tanulni kell, otthon pedig még arra sem jut idő, hogy egy évben két alkalommal azon a szülőd, értekezleten megjelenjen valaki a szülők közül, s megismerje az iskola célkitűzéseit, terveit, gyermeke tanulmányi munkáját, mely nélkül elképzelhetetlen a család és iskola összefogása a gyermek érdekében. Petiig higy- gyék el a kedves szülők, érdemes odafigyelni a mai iskola változatos munkájára. Gyermekeik a különböző tantárgyakból korszerű ismereteket sajátítanak el, gyakorlati foglalkozásokon csiszolják kézügyességüket, a különböző társadalmi megmozdulásokból lelkesen kiveszik részüket Tengerit törnek, répát szednek és vasat gyűjtenek az árvízkárosultaknak, szakkörökre járnak, nyelvet és zenét tanulnak, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem. Kár volna mindezt nem észrevenni, és fokozottabban kellene odafigyelni rá a jövőben, s ahol mód és lehetőség kín^kozik rá, támogatni, segíteni. Félreértés ne essék, nem fokozottabb anyagi támogatásról van szó, hiszen abban nincs hiány. Öröm nézni azt a sok jól öltözött, jól felszereléssel ellátott tanulót, aki az iskolapadokban ül. Sokszor olyan érzése is támad a nevelőnek, hogy a szülő a kelleténél még többet is vállal magára ebben, mondván, ha már neki nem adatott meg, hát legyen gyermekének öröme benne. A tol zásokra persze itt is vigyázni kell, mert azok sokszor válthat- nak ki ellenkező ered- : ményt. A gyermeknek látnia, ! tudnia kell, hogy a szülő mit és : mennyit dolgozik a család bol- j dogulásáért, hi-zen csak így S tudja azokat a javakat becsülni, j melyekben része van. Az érem ■ másik oldala viszont; a gyér- i mek is elvárja, hogy az ő mun- S kaja iránt is érdeklődjenek, azt 5 is szemmel tartsák, s ahol kell, [ segítsék. És végezetül: talán van 5 itt is az éremnek harmadik d S a dala. Felül kellene vizsgálni, ■ hogy a család és az iskola kap- ■ csolatát szolgáló eddigi érint- • kezési formák mennyiben tud- ■ nak a megváltozott körűimé- ■ nyék között is eredményesen j funkcionálni, vagy itt-ott mó- ? dcsításra, kiegészítésre szorul- £ nak, éppen a megváltozott ok- ; tatási-nevelési körülmények, cé- • lók miatt. És éppen a gyerme- ■ kék érdekében. Szilárd Adám ■ Bucsa : ■ S ■ A DÉMÁSZ SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1970. október 19-én feszültség alá helyezi Békéscsabán: a Szabadság Tsz részére épített 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást; Magyarbánhegyesen: a BARTÖV részére épített 20 kV-os vonalat és transzformátorállomást; Vésztőn: a Kossuth u., Bartók u., Ady telepen épített kisfeszültségű kábelhálózatot és közvilágítási berendezéseket. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes. 164923 Korszerű gépekkel javítják a vasúti pályát Szajol—Lökösháza között A MÁV Vezérigazgatóság Pályafenntartási Szakosztálya olyan nyolc egységből álló gépláncot tart üzemben, amely az ország legfontosabb vasútvonalán naponta — szalagsaerűen szervezett munkával — 2 kilométeres szakaszon hozza rendbe a pályát. A géplánc szeptember 28- tól november 27-ig marad a megyében és jelenleg Gyoma— A Fővárosi Bíróság fellebbezés folytán ítélkezett a Mátyás- templom múzeumában történt betörésekkel kapcsolatos ügyben. A múzeumba két alkalommal : törtek be. Először Stanisovszky László és az első fokon jogerősein elitéit Arató Miklós, 21 éves foglalkozás nélküli, budapesti lakosok hatoltak be a múzeumba. Második alkalommal Zöldi János, 22 éves segédmunkással együtt követték el a bűncselekményt. Erre a betörésre Adam Kozlowaki, 40 éves lengyel állampolgárságú, varsói lakos, egy japán cég ügynöke bújtotta fel őket. A lopott értékek közül Kozlowski többet kicsempészett Magyarországról és értékesített A bűncselekmény elkövetését segítette Csorba Jenő, 24 éves segédmunkás, aki közvetítőszerepet játszott Kozlowski és a betörők között. Kozlowski ezenkívül segítséget nyújtott ahhoz, hogy Zöldi és Csorba, akik az ellenük kiadott elfogató-parancs elől bujkáltak, jogellenesen külföldre távozzanak. A kiadatásuk iránti eljárás folyamatban van. A bíróság Stanisovszky Lászlót 4 évi és 6 hónapi, Adam Kozlowskit 3 évi szabadságvesztésre ítélte. Stanisovszkyval szemben elrendelte korábbi félCsárdaszállás között működik Szajoltól Lökösházáig 70 kilométeres pályaszakaszt javít ki. A géplánc üzemelése miatt naponta 5—6 órát szünetel a forgalom. Jelenleg reggelenként egy Békéscsabáról és egy Budapestről érkező személyvona utasai autóbusz-átszállással közlekednek. iigyébeis vesztésének végrehajtását, Adam Kozlowskával szemben pedig — a büntetés letöltése után — kiutasítást, nagyobb összegű elkobzást pótló egyenérték megfizetésére is kötelezte őket. A bűnügy előzményei júniusi 27-re nyúlnak vissza. Az nap i este a két Mohácsi testvér a vésztői művelődési házba ment szórakozni, ahol éppen bál volt. Ott összetalálkoztak egyik ismerősükkel: Juhász Zsigmonddal és ezután együtt iszogattak. Zárórakor — hajnali egykor — elindultak hazafelé és magukkal vitték az egyik üveget, melyben még maradt ital. Amikor a Kossuth és a Liszt Ferenc út kereszteződéshez értek, egy másik, hazafelé igyekvő társaság érkezett, kerékpáron. Az egyik gépen ketten ültek: Rábai Erzsébet és Nagy Sándorné. A nőket meglátva Mohácsi Endre sértő megjegyzéseket tett, amiért a társaság másik tagja: Nagy Sándor figyelmeztette a fiatalembereket, hogy ,,ne szemtelenkedjenek”, mert akire a megjegyzést tették, férjes asszony. • Szó szót követett és pillanatok alatt dulakodás támadt a két társaság Kiállítás! tárgyak az egykori vasercszálliló mozdonyok A Rudabányai Érc. és Ásványbányászati múzeum rövidesen új ipartörténeti emlékekkel gazdagodik. Megtalálták azokait a kis gőzmozdonyokat és ércszállító kocsikat, amelyek 1926- ig a községet és a Sajó völgyét összekötő keskenynyomtávú vasútvonalon közlekedtek. Ezeket negyvennégy évvel ezelőtt — a normál vasúti pálya kiépítése után — az akkori tulajdonos, a Rimamurányi Részvénytársaság ózdi és bonsodnádasdi gyárában állította munkába, s érdekes, hogy a régi mozdonyok közül kettő és egy ércszállító kocsi még ma is használatban van, A két gyár ezeket a műemlékjelle- gű mozdonyokat és a szállítókocsit az év végén kiselejtezi és átadja Rudabányának, anol azokat a szabadtéri múzeumban helyezik el. között. Vígh Józsefné könyörgött a verekedőknek, hogy hagyják már abba. Mohácsiék mindezek ellenére sem tágítottak, sőt hasba rúgták, aroul ütötték az asz- szonyt is. Mohácsi Endre a verekedés közben elővette zsebkését és Vígh József szívébe döfte. Amikor meglátták kibugy- gyanni a vért és elcsendesedni az áldozatot, a két fiatalember elszaladt. A vádlottak a nyomozás során a terhűkre rótt cselekmény elkövetését tagadták, szerintük őket támadták meg minden indok nélkül, és a támadás ellen védekeztek. A Békés megyei Bíróság előtt október 22—23-án felél majd tetteiért Mohácsi Endre elsőrendű vádlott, akit emberöléssel és Mohácsi Vilmos másodrendű vádlott, akit garázdasággal vádolnak. B. O. függesztett tízhónapi szabadságiaaBaBBBBBaBBBBBIBBBBBBRBBIBaBIBBBBIBBBBIBIBBBBBBBBBBBBBRBBBSBBB8RIZRI(EBfSSBaBSSiaBBBaS&? BIBaBSBBRaBaOBBBBRaSBSBS 5SSBBBBBBBBBRIBBRBBSS? A Fővárosi Bíróság ítélete a Mátyás-templomi betörések Hogyan történi a vésztői gyilkosság? Petrovácz István Szombatra péntek Regény 24. — Nem néztem ki belőled, — biccentett, felém. S ez jól esett. Jobban, mintha bárki más dicsér meg. Liini elkészült Török sebesült vadával, s küldte volna be a tanyába, de Török az ellenkező irányba, indult. — Hová mégy? — kiáltottuk utána. — Ne gyulladjatok meg Gsak a csomagomért. — Majd segítek! — akartam megelőzni. — Hagyd! Nehéz; Török valóban súlyos zsákot és egy nagy ládát cipelt magával. Hogyan bírta eddig egyedül? Behurcoltuk a tanyába, s a hátsó szobában raktuk le a csomagot Dini azonnal döntött: ezentúl éjszaka két őr vigyázzon! Inkább nappal aludjunk, de sötétben ne hagyjunk senkit egyedül. S mert közben elmúlt tíz óra, mindjárt fent maradt velem. Dénes ritkán kérdezősködött, én szégyellek magamról beszélni, így Török elintézéséről nem esett több szó köztünk. Am az esemény észrevehetően félzaklatta Dinit. — Nem érnek semmit az akadályok, a csapdák. Bárki átjöhet raítuk, — morgolódott rosszkedvűen. Megpróbáltam elhessenteni nyugtalanságát, azt bizonygattam, hogy Török ismeri a tanya környékét Még sötétedés előtt a közelünkbe lopódzhatott. Az idegent biztosan észrevennénk. D én est az is idegesítette, miért jött vissza, mit akar itt Török? Ezért a mai napot mindjárt Török kivallatásával kezdtük. Még virradat előtt felráztuk. Mi már mindnyájan talpon voltunk, éjszaka sem hunytuk le a szeműn, két — Honnan tudtad, hogy még itt vagyunk? — hajolt Török fölé Széles. — Nehéz volt kitalálni, — bosszankodott a korai ébresztő miatt Török. — Nem voltatok otthon. — S a másik oldalára fordult — Lehetnénk másutt is. Például munkaszolgálaton. — Nem nézlek én olyan bolondnak. Jóska! Erre a kiszólásra az eddig zord Szélen is megenyhült Leült Török mellé a szalmára. — Miért nem maradtál otthon? — Te mért nem mentél haza? — Kaptál értesítést? Behívót? — Háromszor. De a doktor űr kétezer adott igazolást. Hogy tüdőgyulladásom van. — Török hálásan nézett Dénesre. — Har_ madszor már nem mentem el hozzá. Úgyse fogadnák eL — Leléptél? — Amint a mellékéit ábra mutatja. Nem kellett nagyon strapáira magam. C*3szecsomagcá- tam és kisétáltam a városból? — Senki nem kérdezte, hova igyekszel? A hídnál nem igazoltattak, nem követtek? — Most ugrattok vagy való» ban ennyire hülyének néztek — ült fel a szalmaágyon sértetten Török. — Először is, nem a hídon jöttem. Másodszor: ne gondoljátok, hogy ti csavarogtok, bújkáltók egyedül az erdőben, a határban. — Mi nem bújkálunk, nem ciiavargunk! — szakította félbe Törököt Beleznai. — Hanem? — Mi ellenállók vagyunk! — Na, ne mondd, öcsi! — csapta össze a tenyerét Török. — És mivel álltok ellen? Szegesbottal? Kinek? — A németeknek! — Jól van. Akkor felcsapok én is ellenállónak. S hogy lássátok, kivel van dolgotok, vegyétek tudomásul, nem jöttem üres kézzel. Hoztam ezt-azt. Legyen mivel ellenállni. Komótosan felcihelődött a szalmáról, átcammogott a másik szobába, s kihozta a zsákját. A konyha közepén kezdett kipakolni belőle. . Elsőnek egy forgópisztolyt húzott elő. Letette a konvha kövére. Utána sapkára való töltényt borított ki eey zacskóból. Majd a törölközőjéből hat darab nyeles kézigránátot csomagolt ki. — Otthon még van egy géo-
