Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
Korrekt kapcsolatot! Tizenöt százalékos alkalmi árkedvezményt kapnak a mezőgazdrági nagyüzemek a nitrogén mütrágyá a — Kedvező az ellátás A termelőszövetkezetek mai gazdasági helyzetükben különösen indokolt az üzemek közötti kapcsolatról beszélni Október 15-e körül több tsz-ben azért nem fizették ki a szeptemberi munkateljesítmények utáni bért, mert a közösben előállított termékek nagy részét fizetőképtelen gazdaságok vették meg. Azzá] áltatták az eladókat, hogy majd fizetnek, ha elszállt'ják. A fizetésből azonban semmi sem lett. Az Ilyen fajta vásárlással semmilyen körülmények között nem lehet egyetérteni A kel ő anyagi a'ap nélküli árubeszerzés pénzügyi zavart okozott azokban a gazdaságokban, amelyek jóhiszeműen bocsátották áruba javaikat De nem volt szerencsés a fedezet nélküli állat- vásárlás azért sem, mert az új helyre került állatok takarmányozása a gazdaság saját erőforrásaiból nem oldható meg. Ezért olyan további intézkedések szükségesek, melyek a központi alapok újahb igénybevételére irányulnak. így egy gondból kettőt csináltak azok, akiknek elsősorban és m-’ndenekelőtt a szövetkezet saját meglevő anyagi forrásaival kellene alapozni a következő évet, A nem kellően átgondolt vá* 40 busz vidéki Csaknem húszmilliárd forintot fordítanak a negyedik ötéves tervben Budapest és a vidéki városok helyi közlekedésének javítására. Tizenegymilllárdért új beruházásokat végeznek és mintegy 9 milliárd forintot fordítanak a már meglevő eszközök — a hálózat, a járműpark — felújítására. A következő öt évben országo. san 88 új, nagy befogadó képességű csuklós vil'amos kerül forgalomba. Ebből 49 javítja a főváros, 39 pedig Miskolc, Szeged és Debrecen közlekedését. A régiek közül teljesen kiselejtezik a favázas kocsikat. Miskolcon a jelenlegi 23-ról ség, vagyis értékét tekintve a tervezett beruházások felének sorsa az építők kezébe van letéve. A tervezett 400 ezer lakosból például az építőipar szocialista szektorának legalább 280 ezret keli felhúznia. Jelentős a szerepe az építőknek a központi ipari beruházásokban is: az olaj- és a földgázprogramhoz új vezetékeket, feldolgozó üzemeket, ezekhez lakótelepeket kell építeni. A települések bekapcsolása a föld- gázhálózatba szintén építési feladat. A kohászat, a vegyipar, a cellulóz és a papír új üzemei átlagon felül építésigényesek. A mezőgazdaságban a korszerű állattenyésztés és feldolgozóipar-fejlesztés sem mehet végbe az építőipar nélkül. A szállítás és hírközlés rekonstrukcióprogramja is 46—47 százalékban építésigényes: a közúti hálózat fejlesztése önmagában is nagy feladat. Létezik víz— csatorna- és közműfejlesztési program is — főszerep az építőké. — Az új egészségügyi szociális és kulturális beruházások az építőipari kapacitás 10 százalékát igénylik. (8000 kórházi ágy, több mint 3000 általános- és középiskolai tanterem, 9000 diákotthoni férőhely és így tovább.) A fenntartási, felújítási munkák értéke pedig — 1975- ig — majd 100 milliárd forint. Ezeknek a feladatoknak az építők csak akkor lesznek képesek megfelelni, ha a kivitelezési kapacitást legalább 43 száza’ékkal, az építőanyag-ipar termelését pedig legalább 55 százalékkal, növelik. Ezért az építőipar saját ötéves terve — sáriások mögött felfedező e4 ők az állami kedvezmények megszerzésének gondolata is. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, bőgj’ a tenyészüszők lceiletése utáni negyedév végén bejelentették Igényüket a törvényben biztosított állami segítségre. De ezt nem kaphatták meg, mert az óvadékból gazdálkodó tsz-ek mindennemű bevételét — pénzügyi szabályaink értelmében — az MNB visszatartja. De azok a tsz-ek sem rendelkeznek bevételeikkel, melyek esedékes hiteleiket nem törlesztették, vagy ahol az év végi esedékes hitelek visszafizetése már most akadályokba ütközik. így hát minden olyan törekvés, amely más szövetkezetek rovására akarja erősíteni saját anyagi alapjait, zátonyra fut. A korrekt kapcsolatnak tehát rendkívül nagy je’cntösége van a ma! időben. A tsz-ek élén álló vezetők, a pénzügyi szervek és a tsz-ek szövetségeiben dolgozók egységes, józan összefogása szükséges ahhoz, hogy az üzemek pénzügyi helyzete ne bonyolódjon tovább, hanem rendeződjön. városoknak 44-re, Szegeden 25-ről 40-re nő a csuklós kocsik száma a következő öt évben, Debrecenben szintén csökken a villamosok zsúfoltsága, mert megszűntetik az egyvágányú vonalak egy részét, a rajluk közlekedő szerelvényeket pedig a kétvágányú szakaszokra helyezik át. Az egyvágányú vonalak fokozatos meg. szünte'ésével egyidőben autóbuszokat helyeznek üzembe. Szegeden is megszüntetik az egyvágányú szakaszok egy részét. A három vidéki városban. 1975-ben 4900-zal többen utazhatnak egyidőben a villamosokon, s a szerelvények kétharmada csuklós lesz. összhangban az országos tervvel, . az előbb vázolt feladatokkal — kimondja, hogy a műszaki-technikai fejlesztésnek az építés valamennyi döntő technológiai folyamatára egyszerre kell kiterjednie. Az előregyártott vasbeton- szerkezetek felhasználását 30— 40 százalékkal, a könnyű- és ne- hézacél-szerkezetekét kétszeresére tervezik emelni az építők. 240 ezer lakást korszerű technológiával kell megépíteni. A házgyári kapacitást 1975-re legalább az évenkénti 42 ezar lakás szintjére kívánják emelni, ezért az ágazaürányíiás a már folyamatban levő házgyári fejlesztéseken túl további öt új házgyár munkába állítását tervezi. A komplex gépláncok, egyes munkafolyamatok teljes gépesítését kell megoldni: acél, hogy 1975-re a jelenlegi egy munkásra jutó 3 gépi lóerő helyett 5 lóerő legyen a gépesítés foka. Hat új közműépítő vállalatot állítanak fej 1973-ig: Kelet-Magyarországon, Észak- Dunántúlon, Pest megyében, Dél-Magyarországon, Pél-Du- nántúlon és Észak-Magyarorszá- gon. Az építőipar technikai bázisának bővítésére mintegy 15 milliárd forintot irányoz elő az ágazati terv — s ennek több mint felét — saiát, vállalati forrásból teremtik elő. A cement termelését 80 százalékkal. a falazóanyagokét 25 százalékkal, a tetőfedő anyagokét 35 százalékkal kell fokozni ahhoz .hogy az építőanyag-piac teljesíthesse negyedik ötéves terv „megrendeléseit”. A síküvegtermelés két és félszeres, a A mezőgazdasági nagyüzemek az év első kilenc hónapjában több mint hárommillió tonna műtrágyát vásároltak, ami rekordot jelent. Az üzemek összesen 410 ezer tonnával több ta- lajerőpótló anyagot használtak fel a tavalyinál. A kínálat is jobban megfelel az igényeknek, mint egy évvel ezelőtt, bár kálisóból az elmúlt hónapokban sem tudták kielégíteni a szükségletet. Az elmúlt 2 hónapban a mezőgazdaságban eléggé ritka eset adódott: a nagyüzemek egyre- másra mondják vissza a korábAz árvíz után gyorsan helyre kellett állítani a fehérgyarmati téglagyárat. Részt vett abban a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat központi gépműhelye is. De amíg azt csinálta, elmaradt azoknak a gépeknek és berendezéseknek a gyártásával, amelyeket már előbb vállalt más téglagyáraknak. A gépüzemben azonban nem olyan emberek dolgoznak, akik ebbe csak úgy egyszerűen belenyugodnának. Elhatározták, hogy „ráhúznak” egy kicsit a munkára és év végéig teljesítik az eredeti tervükben meghatározott feladatokat. Volt már valameny. nyi túlóra is, főként azonban szorgalommal, a munkaidő alapos kihasználásával érték el, hogy végre „egvenosbe” jutottak. A hátralevő időben további le- heterég van arra, hogy hozzájáruljanak a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléseihez. Ne érezze meg az egész ország az 1970. évi természeti csapások miatt keletkezett károkat és kezdődjék jól a IV. ötéves tervidőszak. ZéoPáros János 13 tagú, háromszoros szocialista lakatos- brigádja kitűnő munkájáról nefalburkolőcsempe-ellátás . há- • romszoros emelése lehet elfő- : gadható. Űj cementgyárak: Be- • remend, Hejőcsaba. Síküveg- • gyár: Orosháza. Betonelemgyár: • Szentendre. Előreláthatóan azonban, a fej- ■ lesztés ilyen aránya mellett sem í lesz elegendő mennyiség bizo- ! nyos építési anyagokból, s ezért £ a tárca a KGST keretében, a ; már eddig lezajlott tervegyez- \ tető tárgyalások során gondos- : kodott a szükséges import 80 £ százalékának lekötéséről. Emel- | lett Bulgáriából felvonók, Len- j gyelországból radiátorok, lég- £ és klímatechnikai berendezések £ érkeznek majd. • Az építőiparban is, miként a • többi ágazatban, most a saját, I konkrét, vállalati tervek össze- > állításának ideje következik. A ! népgazdasági terv fő irányait J az ágazati terv mintegy „lefor- ; dította”, konkretizálta az épí- • tők számára: most a vállalata- ! kon a sor, úgy összeállítani a j saját középtávú munkaprog- i ramjukat, hogy az egy egész ; ágazat, s ezen keresztül az egész j ország megfelelő ütemű gyarapodását szolgálja. Ezekben a j vállalati tervekben a munka- : fegyelem megszilárdítására a • minőség javítására is gondolni ! kellene, konkrét intézkedések- : kel, mert pusztán az anyagi £ eszközök előteremtése és mun- | kába állítása ezek nélkül alig- ! ha hozhatja meg a szükséges ! eredményt. Pedig az építőknek £ kulcsszerep jutott a negyedik ! ötéves terv valóra váltásában 8 (Következik: Rekonstrukció—! a jobb eliá'ósért) Gerencsér Ferenc j ban megrendelt műtrágyát, elsősorban a nitrogén talajerő pótlót. A gazdaságok ugyanis még nem ismerik pontosan az idei terméseredményeket és anyagi bevételeik alakulását, minden bizonnyal ezért tartózkodnak a vásárlásoktól. Az AGROTRÜSZT a mezőgazdasági üzemek vásárlóerő gondjának enyhítésére október 1-től alkalmi árkedvezménnyel kínálja a nitrogén műtrágyát. A gazdaságok az év végéig 15 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a fontos vegyianyaghoz. vezetes. Sok elismer ónt kapott már és nem kis szerepe volt abban, hogy a gépüzem tavaly elnyerte a Szocialista üzemrész címet A brigádvezető nemigen tud megkülönböztetést tenni az emberek között. Mindenkinek van valami olyan tulajdonsága, amit az együttes munkában hrrznosí- tani lehet s ki így, ki úgy járul hozzá az egy százalékhoz, ö például a baggerekhez egy jelen, féktelennek látszó, de mégis nagyon fontos kis alkatrészt konstruált, amely az agyag kitermelését folyamatossá teszi. — Mi a gazdasági haszna? — kérdezem. — Naponta legalább fél óra állásidőt takarít meg a bagger- kezelő, ami pedig mintegy két köbméterrel több agyagot jelent. — Ebből hány tégla készülhet? — Nyolcszáz. Nem csekélységről van szó tehát. Mazula András lakatont a pontos munkájáról ismerik. Sértőnek tartja, ha szakembernek visszaadnak egy munkatdarabot, hogy csinálja újra. így vélekedik — Persze a jó munkához idő kell — helyesebben: az időt alaposan ki kell használni. Aki pedig tud. törekedjen észszerűbb megoldásokkal még több időt teremteni magának a jó munkára és a gondolkodásra. Ezért jött rá Mazula András, hogy a sebességváltó kapcsolási rendszerét lehet egyszerűsíteni is. — Elfogadták az újítását? — A műszak elfogadta, de 037embe sincs, hogy ilyen semmiséget újításnak adjak be. Nem egyszer kitalálunk mi hasonlót. — Mi ennek a gazdasági haszna? — Hat baggert gyártunk, nyolc órát megtakarítunk. Több idő marad más munkára, ennyi az egész. — És egyénileg mit jelent? — Majd az egyösszegű utalványon mov’-iiuk. Mert arra rákerül ebből ie néhány forint. Légrádi István lakatos nagy szorgalmával érdemelte ki társai elismerését. — Mi van még a tarsolyában A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat október 20-án (kedden) Békéscsabán, a MÉH Vállalatnál, Sallai u. 6 sz. alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, ill. bonyolítását végzi. 80970 Szalcmunkishiány a kereskedelemben A kereskedelmi szakmunkás- képzés és a dolgozók továbbképzésének helyzetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban Tardos Béláné főosztályvezető. A belkereskedelem különféle oktatási intézményeiben jelenleg mintegy 53 000-en, ebből a szakmunkásképző Intézetekben több mint 27 G00-ren tanulnak. Sohasem volt ennyi tanulója a kereskedelemnek, ennek ellenére szakmunkáshiánnyal küzdenek, elsősorban a fővárosi élelmiszerkereskedelemben. A kereskedelem létszáma a következő öt évben 60 000-rel növekszik. ahhoz, hogy személyileg is hozzájáruljanak az egy százalékhoz? — Több már alig. Azaz néha- néha megmérgesedem, ha valami nem megy. Először rácsapok a vasra és megkérdezem tőle: „Te vagy az okosabb, vagy én?” Ha visszanevet, még egyet kap a kalapáccsal, aztán már nem bántom. Vívjunk meg egy_ mással ésszel! — magyarázza nekem tréfásan, ami ugvan átvitt értelemben egéuz közel áll a valósághoz. — Ne is hagyja magát! — biz. tatom. — Nem én. Most is rájöttem egy fogásra. Persze nem váltom meg vele a világot, de néhány percet megtakarítok magamnak. Pár perc is valami, pláne, ha az naponta ismétlődik, o Kovács Mihály nem tartozik már a legfiatalabb korosztályba, ö a brigádban az egyetlen segédmunkán, aki amolyan mindenes. Tud fúrni, köszörülni Is, a fő feladata azonban az anyag biztosítása. Nemrég könnyűgép. kezelői és motoros villástargonca vezetői vizsgát tett. Tőle kérdezem: — Miben tud hozzájárulni az egy százalékhoz? — Én kérem? Ha gondoskodom az anyagról és vigyázok a rendre. Sok függ tőlem. Társaitól csak dicséretet kap: — Nélküle létezni sem tudnánk — mondják többen is. Nem áll egy percet sem. Keresi, hogy hol, mit kell tenni. Haladjon a munka. Lehetetlen kiszámítani, hogy mit tesz az egy százalékhoz. De, hogy nem keveset, az bizonyos. Zdolik András lakatos úgy véli, hogy tartalék még mindig van. Talán öt—tíz perc. Mert a reggeli kezdéskor előbb tekint- get az ember, csak aztán fog munkához. Ö is. Igen jónak tartja a brigádot. Mint párttag, néha-néha beszélget társaival a nevezetes egy százalékról. Hogy olykor-olykor És csak játékból inkább: úgy határozott a brigád, hogy aki munkaidő kezdetére nem érkezik meg pontosan, fizet egy karikák Drága dolog. Jobb, ha az ára megmarad. Pásztor Béla békés 3 ltot*. Oii.njoc.li 17. D. K. Húszmilliárd forint a helyi közlekedés javítására Az egy százalékért az eszükbe juttassa. Nem azért, hogy nógassa őket, hiszen itt arra semmi szükség.
