Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
Béke-remények a szovjet—francia találkozé után A.'1 A moszkvai francia nagykövetség az egyik alkalommal fogadást adott Pompidou tiszteletére, Képünk: a francia államfő Pavel Popovics és Jurij Beregovoj szovjet űrhajósokkal. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ma elnökválasztás Egyiptomban Böcz Sándor, az MTI kairói tudósítója jelenti: Csütörtökön több mint hétmillió egyiptomi választópolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza a váratlanul elhunyt Nasszer elnök utódját, az EAK új elnökét. Az országos népszavazáson egyetlen jelölt indul : Änvar Szadat ideiglenes elnök, akit az AraJb Szocialista Unió Központi Bizottsága és az egyiptomi nemzetgyűlés egyhangúlag jelölt az államfői tisztségre. A népszavazás reggel nyolctól délután ötig tart, s a választók több mint 15 000 választási körzetben adhatják le szavazataikat. A sárga színű szavazólap közepén ez a kérdés áll: „Egyetért-e Mohamed Anvar Ei Szadat köztársaságig elnökké választásával?” A kérdés alatt piros körben az „egyetértek”, s fekete körben a „nem értek egyet” válasz olvasható. A szavazás úgy történik, hogy a választópolgár megjelöli a véleményével egyező választ. A szavazófülkékből a 205 választási főbizottsághoz viszik az urnákat, s nyomban megkezdődik a szavazatszámlálás. Az eredményről folyamatosan tájékoztatják a népszavazás adminisztratív irányító központját. A belügyminiszter pénteken teszi közzé az elnökválasztás végeredményét. A választás napján az egyiptomi iskolákban, egyetemeken szünetel a tanítás. Az alkotmány értelmében az elnökjelölt megválasztásához az szükséges, hogy elnyerje a népszavazáson a szavazatok abszolút többségét. Az új elnök szombaton leteszi az esküt a nemzetgyűlés előtt. Az elnökválasztás egyébként hat évre szól, a népszavazási eredmény kihirdetésétől számítva. (MTI' Kína diplomáciai tárgyalásai Moszkvai megfigyelők Pompidou elnök szovjetunióbeli hivatalos látogatásának legfontosabb mozzanataként emelik ki, hogy az összesen körülbelül tíz óra hosszat tartó szovjet—francia megbeszélések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: a látogatás új fejezetet nyit a két ország politikai és gazdasági együttműködésének történetében. A Moszkva és Párizs közti bizalmat megerősíti, a két ország közti nemzetközi vonatkozású együttműködés szféráját kitágítja a jelentőségénél fogva államközi szerződés benyomását kettő szovjet—francia jegyzőkönyv, ennek kapcsán megfigyelők emlékeztetnék arra, hogy fontos előrelépés történt a négy évvel ezelőtti, 1966-os szovjet—francia deklarációhoz képest, amelyet De Gaulle tábornők szovjetunióban hivatalos útjának befejeztével hoztak nyilvánosságra. Akkor inkább csak a politikai konzultáció témakörét szabták meg. Most a jegyzőkönyv konkrétan szabályozz» a politikai együttműköZöld út Ammanban Ammanban elvben aöld utat1 kapott a jordániai kormány és a Palesztinái ellenállás együttműködése az Izrael ellen vívott harcban. Husszein király és Jasszer Arafat megállapodást írt alá, amely Bahi Ladgham, Tunézia miniszterelnöke, az Arabközi Békéltető Bizottság vezetője szavaival élve „szilárd és tartós alapja a kölcsönös tiszteletnek és bizalomnak”. Az ammani megállapodás részleteit a helyi rádió és a közel-keleti hírügynökség alapján ismertetik a sajtóirodák. A megállapodás első része a kormány és a gerillák viszonyának általános elveit foglalja össze; a második rész a konkrét intézkedéseket taglalja. A mostani megállapodás végrehajtását — csakúgy, mint a szeptember 27-i kairói egyezményt — Arabközi Békéltető Bizottság ellenőrzi. Ennek vezetője továbbra is Bahi Ladgham tunéziai miniszterelnök. (MTI) dés „mechanizmusát”, vagyis a békét fenyegető, vagy a nemzetközi feszültséget felszító helyzetek esetén a két kormány haladéktalanul érintkezésbe lép egymással. Kimondja a szovjet—francia jegyzőkönyv azt is. hogy a közös érdekű kérdésekben a konzultációk bővítése és elmélyítése céljából a két ország külügyminiszterei vagy megbízottjai elvben évente kétszer, de ha szükséges többször is találkoznak. A szovjet fővárosban nem kételkednek abban, hogy a felek a most kiépített „diplomáciai-konzultációs csatornákat” maximálisan ki fogják használni s „élővé” teszik a Moszkva —Párizs kapcsolatot Mint Moszkvában megállapítják: Pompidou elnök látogatása újabb „zöld utakat" nyitott a további szovjet—francia közeledés és gyümölcsöző együttműködés előtt. (MTI) A kínai—kanadai diplomáciai kapcsolatok felvételének híre világszerte élénk visszhangot keltett. Máris több kormány bejelentette, hogy lépéseket kíván tenni kapcsolatainak rendezésére a Kínai Népköztársasággal. Róma Az olasz külügyminisztérium kedden este a kanadai—kínai diplomáciai kapcsolatok felvételével foglalkozó közleményében leszögezte: ez azt a reményt kelti hogy az Olaszország és a Kínai Népköztársaság között folyó hasonló tárgyalások hamarosan szintén kielégítő eredményre vezetnek”.. Tokió A Kyodo japán hírügynökség szerdán reggel japán külügyminisztériuma forrásokra hivatkozva közölte: Ausztria és a Kínai Népköztársaság kormány- szintű tárgyalásokat kezdett a két ország diplomáciai kapcsolataink felvétele érdekében. Brüsszel Miután Kanada elismerte a Kínai Népköztársaságot, bel- gium is „felülvizsgálja” kapcsolatait Pekinggel. Brüsszeli diplomáciai körök úgy tudják, hogy Ünnepi ENSZ-közgyűIés Edvard Hombro, az ENSZ- közgyűlés elnöke szerdán ünnepélyes kerete^ között megnyitotta a közgyűlés 25. ülésszakát. Az ünnepi ülésszak jelszava: „Béke. igazság és haladás”. A közgyűlés elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a ma élő nemzedék többsége számára már ismeretlen az a tragédia, amely az ENSZ megalakításához vezetett. „A mi feladatunk, hogy ez ismeretlen maradjon a mai gyermekek számára is” — mondotta Hamb- ro. (MTI) 2 békés mm. 197«. OKTOBER 15. A sofőrök hóskölte menye egyenesen lenyűgöző. Az ember fogalmat alkothatott róla, ha látta a nehéz teherautót, amint rakomány nélkül tér viasza a frontról, a félig leégett, a golyósbomba repeszei által kilyuggatott karosszériát maguk után vonszolva A sebtében kijavított motor csodák csodájára még működött. A sofőr felénk intett, s elhajtott a barlangban megbúvó javító-szerelő műhely felé. A kórházban a sebész, aki épp most operált meg egy sofőrt, a következőket mesélte nekem: „Valószínűleg a teherautó-sofőrök a legbátrabbak hőseink közül. Éjjel egyedül vannak az úton, felelősek a rakományért, amelyet vár a hadsereg. Hármasával vagy négyesével indulnak útra, s egymástól nagy távolságra haladnak, olyan utakon, amelyeket különösen gyakran érnek bambatámadások. Itt aztán senki segítségére nem számíthatnak. Nincs, aki a tüzet oltsa, ha kigyullad a kocsi, nincs, aki megjavítsa a szétlőtt utakat A falvak az utaktól távol rejtőzködnek. La ászban alacsony a népsűrűség, s ezért nincs rá szükség, hogy az emberek mindenképpen ragaszkodjanak a művelésre alkalmas kis földdarabhoz, ha az a veszélyes övezetben vagy átkelőhelynél, vagy utak közelében van. A néptelen utakon a sofőr csak saját erewörfts Mekong* III. rés« f ö r ö k jére támaszkodhat. Ha például a hegy lejtőjét átszelő utat kimosta a víz, mert a szétbombázott dzsungel nem tudta tovább medrében tartani a vízmo. sásokat, vagy egy bomba sziklára talált, s a szikladarabok az útra hullottak, vagy tölcsérekkel szabdalták át meg át. A sofőr fogja a feszítővasat és a lapátot, előszedi a maga robbanóainvag- csomagiát. Hozzászokott, hogy az ilyen helyzetekből is kikászálódjék. A szerszámokon ki- vü! fegyver is van nála, hogy védekezni tudjon, ha esetleg ellenséges osztagokkal találkozik Fegyverre néha azért van szükség, hogy lelőhesse az ejtőernyőn leereszkedő világítórakétákat. Az ejtőernyő nélkül a rákéta lézuhan és időnek előtte kialszik.., Szerencsére a laoszi táj a sofőr hű szövetségese. A természet akkor is mellénk szegődött, amikor ezt a riportot készítettem. Gyalog mentünk, néha autón. A hatalmas gyorsasággal repülő sugárhajtású gépnek igen nehéz eltalálnia a hegyek, a meredek sziklafalak között mászó gépkocsit, ahol még a bombák és a napalm után is buján tenyésző növényzet elfedi a földutat. Ha pedig az agresz- szorok helikoptereket vetnek be, hogy nagyobb pontossággal támadhassák a Front támaszpontjait, akkor ezeket a hegyhátak között elhelyezett légvédelmi őrszemek fedezik fel. Ilyen esetekben még a hegytetőn, az erdőrész megtisztításával foglalkozó paraszt puskája is veszélyes fegyver lehet ellenük. Laoszba érkezésem után néhány nappal egy amerikai repülő. akit túlságosan elragadott a teherautó-vadász szenvedély, ködbe burkolózó hegycsúcsnak ütközött. A repülőgép felrobbant. A sofőrnek még csak meg sem kellett állnia, s egy golyót sem vesztegetett rá. Mikor utazásunk után visszatértünk, golyósbombával teli konténert mutattak nekünk. A vadászbombázó, amelyik ledobta, célt tévesztett. A bombákat most virágvázának használják. A Lao hazafiai. akiktől távol áll, hogy sikereiket túlértékeljék, hosszantartó háborúra készülnek. Országuk fontos láncszeme az amerikai torekvéscka belga kormány, amely már eddig is síkraszállt a Kínai Nép. köztársaság ENSZ-tagságáért, most fontolóra kívánja venni, hogy Kínával való viszonyában „újabb lépést tegyen-e előre”. Tokió Mint egy szóvivő mondotta, a japán külügyminisztérium — lehetőleg nagyköveti tárgyalások útján — kész kormányszintű kapcsolatokat felvenni Pe- kinggel. Hozzáfűzték még, hogy Japánnak szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatai vannak Tajpejjel, mint Kanadának, éppen ezért .„rendkívül óvatosan kell megközelíteni a kínai kérdést”. Tajpej A tajvani külügyminisztérium kedden kiadott hivatalos közleményében igen barátságtalan gesztusnak minősítette Kanada elhatározását, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot és diplomáciai kapcsolatokat létesít vele. Egyébként a külügyminisztérium kedden este bejelentette, hogy tiltakozásul a kanadai gesztus ellen, bezárja ottawai nagykövetségét és vancouveri főkonzulátusát. (MTI) nek. A laoszi nép makacs ellenállása az imperialisták összes tervét halomra dönti. Es Laosz- ban minden pillanatban emlékeztetik őket erre. Búcsúzásunk alkalmával ünnepséget rendeztek, i Bekapcsolták a villanygenerátort. „La vongot” táncoltunk, s a Rizses- köcsög Síkságon elért győzelmet dicsőítő dalokat énekeltünk. A legszebb dalt a Felszabadító Hadseregben harcoló lány szerezte. Az egyik barlangban jöttünk össze. Az esés évszak első napja már nyúlóssá változtatták lábunk alatt a talajt. Megosztottuk egymással kininünket, meg egy maréknyi sós rizst. A sötét boltívek börtöncellára emlékeztettek, a barlang azonban erődítmény volt, a győzelem bástyája, testvéri menedékhely. S ebben hasonlított a Front összes többi barlangjára. Olyan élet van ott, melyet soha nem lehet megtörni-. Vietnami testvéreiknek és a khmerpartizánokhoz hasonólan ezekben a barlangokban győztesek élnek, akik az igazi civilizációt jelentik. Tudtam, hogy mindegyikük, aki olyan vidáman énekel, nevet ezen az éjszakán, sok szenvedésen ment keresztül. A harcosok öröme volt ez, akik készek vérüket is ontani az igaz ügyért, ha a szükség úgy hozza. Talán már holnap. (Folytatjuk)
