Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197«. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK Ara 8« fillér XXV. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM A szocialista közgondolkodásról Száznegyven áj szociális és egészségügyi létesítmény vasutasoknak A pártunk X. kongresszusára való készülődés napjaiban a po­litikai és a gazdasági fejlődés elemzése közben gyakran esik szó belső fejlődésünkről, né­pünk gondolat- és érzésvilágá­nak változásairól, gazdagodásá­ról is. Jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy mind az ered­mények, mind a tennivalók megítélésében a bátor, bizako­dó, felelősségteljes hang a szo­cializmust építő, s szocialista módon gondolkodó ember hang­ja. Városon és falun szinte nap­ról napra nő azoknak a száma, akik jó közösségekben élnék, méltón és nagy felelősséggel képviselik közösségünket. Gya­rapszik azok száma, akik a ki­sebb közösség ügyes-bajos dol­gait intézvén, éretté váltak a nagyobb közösség, nagyobb fe­lelősségének hordozására is. Akik már a hazát s a népet lát­ják maguk előtt, amikor cselek­szenek, tetteiket a kitágult lá­tóhatár nagyobb követelménye­ihez szabják; Jó dolog, hogy ez így van, de az már kevésbé volna jó, ha az eddigi eredményekkel meg­elégednénk. Pártunk különösen jól látja, hogy a jövő nagy fel­adatainak végrehajtása megkö­veteli az emberek tudatának még hathatósabb formálását, a szocialista közgondolkodás kitel­jesítését. A X. kongresszus irányelveiben jelentős hang­súllyal szerepel a követelmény: „a szocializmus teljes felépíté­sének egyik fő feltétele a ma­gas eszmei és erkölcsi színvo­nalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kiala­kítása. Az önző kispolgári élet- szemlélettel, magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogül hat’! Az irányelveknek ez a be­kezdése tehát világosan megje­löli a tennivalókat, de arra is rámutat, hogy akadnak még szép számmal olyanok, akik ki­lógnak a sorból, akik nem a közös úton keresik a boldogu­lást. Ezek az emberek vagy nem értik miről van szó ná­lunk, vagy nem is nagyon akar­ják megérteni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját járják és az egyéni bol­dogulásban lelik meg életük célját és értelmét Ezek az em­berek hangoztatják leghango­sabban, hogy valamit valami­ért. De még ezt az alkut sem állják. Ök a semmiért akarják a valamit. Van sajnos jó néhány olyan ember is; aki megérti miről van szó, külsőleg nagyon is kő* zösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja ma­gát De megszállta a gyűjtöge­tés» a harácsolás ördöge, és szen­vedélyében nem hogy segítene másokon, inkább mindent ma­gának próbál megszerezni. Sok szó esett már a fridzsider-szo- cializmusról. Vagyis arról a je­lenségről, hogy gyarapodásunk növékvő lehetőségei jó néhány ember figyelmét elterelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyarapításra irányítot­ták azt Nem az itt a baj, hogy valaki fridzsidert, gépkocsit vagy víkend'házat akar, hiszen ezek mind azért vannak, hogy az ember életét kellemesebbé, jobbá tegyék. Bár már ott tar­tanánk, hogy mindezek meg­szerzése minél több dolgozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a harácsolás, az anyagiasság szen­vedélye kezdi elnyomni a tár­sadalommal szemben vállalt kö­telesség- és felelősségérzetet Amikor a közösen megálmodott cél szép látomását kezdik el­homályosítani az egyéni kis cé­lok csalfa képed. Amikor a ma­gánérdek szembefordítja az em­bert a közösség érdekeivel, az önzéstől megszállott ember a társadalmi tulajdont dézsmál­va, vagy összeköttetések, kap­csolatok útján sem restell jog­talan anyagi előnyökhöz jutni. Az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyök hajszolása az önzésből fakad. Márpedig az önzés közösségi életünk egyik legnagyobb ellensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfeszítéseket várni, hiszen mindent magának akar, és min­denáron akarja. Sajnos, sok, egyébként jól dolgozó, a szocializmust magá­énak valló embert is hatalmá­ba kerítette ez a szenvedély. Márpedig a vele kötött alku ki­zárja az őszinteséget. S ez a kettősség pedig bevallott vagy be nem vallott cinizmust takar, és cinizmust szül. Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgo­zó többség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki külön uta­kon jár? Könnyen felvetődik a közösségért élő emberekben is a kérdés: Érdemes így élni? Vajon nem az jár jobban, nem annak van igaza, aki a „kaparj kurta, néked is lesz” elve alap­ján éli világát, a szocializmust építő társadalomban is? Meglehelt, hogy az önző, ha­rácsoló ember pillanatnyilag jobban jár, mint az, aki a kö­zös boldogulás útját választotta, de pillanatnyi boldogulása könnyen múló, csak látszat. Az ilyen fajta boldogulás ugyanis ellenkezik céljainkkal, politi­kánkkal. Márpedig ennek a po­litikának éppen az a sajátossá­ga, hogy megtudja különböztet­ni a jót a rossztól. És van ere­je hozzá, hogy érvényt szerez­zen a jónak. Kékesdi Gyula A MÁV negyedik ötéves be­ruházási tervei a díeselesítés, a vasú tvillamosí tás, a hálózaitlkor- szerűsítés nagyszabású prog­ramján kívül a vasút szociális és egészségügyi hálózatának je­lentős bővítésére is kiterjednek; Szociális és egészségügyi célok­ra a negyedik ötéves tervidő­szakban 530 millió forintot köl­tenek, ebből 120 új szociális és 20 egészségügyi létesítményt építenek, illetve korszerűsíte­nek. Egész sor vasúti intézmény kap új öltözőt, mosdót, étter­met. Békéscsabán megkezdték annak a háromszintes épületnek az alapozását, amely 835 szemé­lyes öltöző-mosdóval, üzemor­vosi rendelővel, 1000 személyt ellátó konyhával és a hozzá tartozó étteremmel javítja a Vasutasok helyzetét. A Debreceni Vontatási Fő­nökségnél jövőre kezdenek nagyszabású építkezést. 20 mil­lió forintos költséggel 800 vas­utasnak építenek öltözőt, mos­dót, üzemi orvosi rendelőt, 600 adagos konyhát és éttermet. A negyedik ötéves terv to­vábbi éveiben is kezdődik egy- egy fontos MÁV-épitkezés. 1972. ben Komáromban és Tatabá­nyán, 1973-ban a budapesti fe­rencvárosi pályaudvaron kezdik alapozni az új szociális épülete­ket. A ferencvárosi pályaudva­ron például 2000 személyt ellá­tó üzemi konyháit, 3 melegítő- konyhát, 4 éttermet foglal majd magába az új épület. Ugyan­csak 1973-ban kezdődik meg Miskolc-tiszai pályaudvarán is az új öltöző-mosdó és az üzemi konyha építése. 1974-ben telje­sül a székesfehérvári járműja­ga: 9 millió forintos költséggel, 900 ember részére létesítenek öltöző-mosdó helyiségeket. A vasútegészségügyi intézmé- j nyék fejlesztésére a következő 5 \ évben 240 millió forintot fordí- j tanak. Békés megye postatörténeté-1 ről írt érdekes tanulmányt Bé- [ késcsabán Gecsen Lajos és Lip- j ták István. A „Postatörténeti emlékek Békés Vármegyéből” j című, több mint 230 oldalas kö-j tét első része a megyén átfutó postavonalak létrejöttével fog­lalkozik: 1787-től, az első me­gyebeli „státio” felállításától 1858-ig, a postahálózat kiszéle­sedéséig követi nyomon az ese­ményeket. A postaszolgálat ki­alakulásának történetét a szer­zők eredeti levéltári dokumen­tumokkal hitelesítik. Az időren­di sorrendben közölt közgyűlési iratok, megyefőnöki iratok és egyéb más német, latin és ma­gyar nyelvű okmányok hű képet adnak többek között a megyei postahálózat fejlesztése körüli több évtizedes huzavonáról, a szomszédos vármegyéknek a postautak létesítéséért folytatott harcáról, továbbá érdekes ada­tokat közölnek a postamesterek munkájáról, valamint az egy­kori postai díjszabásokról is. A gondosan megírt történeti áttekintést — a kötet második részében — gazdag bélyegzőnyo­mat gyűjtemény egészíti ki, amely a megyében működő ko­rabeli 26 postahivatal összesen 103 feladási és érkezési hely-, illetve keletbélyegzőjének ere­November végére fejezik be a békéscsabai 1800 vagonos mélyhüiötárolc építését Október 14-én dr. Szabó Já­nos építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes vezeté­sével szakbizottság tekintette meg az új 1000 vagonos mély- hűtőtárolót, amely Békéscsabán épül. A tájékoztatón elmond­ták, hogy a mélyhűtők építésé­nél először alkalmazzák a ter­vezők és a kivitelezők a köny- nyűszerkezetű építési módot. Ennél az acélszerkezeti vázra maűnyag hab höszigfetelésű, alu­mínium borítású oldalfal és te- tópanel kerül. Az elemeket elő­regyártják és a helyszínen sze­relik össze. A falpanelek súlya négyzetméterenként mindössze 15 kiló. Az építkezés ez év áprilisában kezdődött és november végén deti lenyomatát, továbbá azok pontos leírását tartalmazza. Az értékes, úttörő jellegű ta­nulmányt a békéscsabai MÁV Forgalom Bélyeggyűjtő Köre adja ki, s a Kner Nyomda gon­dozásában lát majd napvilágot. M. M. Kultúrfelelösök találkozója A KPVDSZ X. Kulturális Na­pok alkalmából az alapszerve­zeti kultúrfelelösök részére a KPVDSZ Békés me gyér bizott­sága október 17-én, szombaton délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Luther utca 6 szám alatti ME- DOSZ kultúrotthonban értekez­letet tart. A kultúrfelelösök ezen a napon délelőtt részt vesz­nek a KPVDSZ Kulturális Na­pok megyei szavalóversenyén, irodalmi, történelmi vetélkedő­jén. Délután dr. Boros Gábomé, a KPVDSZ központ munkatársa tart előadást számukra az idő­szerű kulturális feladatokról, majd a KPVDSZ Napsugár Báb­együttes mutatja be a II. Nem­zetközi Bábfesztiválon nagy si­kert aratott felnőttműsorát vító dolgozóinak régi kívánsá­•«BascBaasBaaaaaBBaBaaaBaáasaaa*BaaasasaasssaBaaasaaaaBaaaBassasasaaaBasBaa«asaassBaaaaasau Őszi mélyszántás Mándi Imre és Balogh István traktorosok a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz D4K traktorain. Fotó; Márton fejeződik be. Postatörténeti emlékek Békés Vármegyéből Kiadvány készül a postahálózat kialakulásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents