Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
40 ezer hold búzavetés a múlt héten Törik a kukoricát — Felszedték 9 100 holdon a cukorrépát A tennivalókra kerestek és adtak választ a Békés megyei állami Építőipari Vállalat kommunistái A műit hét igen kedvező változást hozott az őszi mezőgazda - sági munkák előrehaladásában megyénk egész területén. Fran- ,kó János, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy október 10-ig 147 és fél ezer holdon végeztek vetőszántást a tsz-ekben. Vetés alá 98 ezer 147 holdon készítették elő a talajt Őszi takarmánykeverékből 3 és fél ezer holdat, őszi árpából csaknem 10 ezer holdat, kétszeresből — őszi búza és őszi árpa keveréke — majdnem 7 ezer Tudományos és Művészeti Hetek Szarvason Október 10-én, a Vajda Péter Gimnáziumban nyitották mega Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett Tudományos és Művészeti Heteket. A csaknem három hónapig tartó eseménysorozatot Dauda Mihály, a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Vincze Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Karának tanszékvezetője mondott ünnepi beszédet A programot jól egészítette ki a nagyrészt Bartók-művekből összeállított műsor, amelynek előadói között voltak a zeneiskola tanárai és növendékei, a Repülj páva vetélkedőn nagy sikert aratott Lipták Agnes és az 1. számú általános iskola ének-zenei tagozatának kórusa. Az estet a Harcban a termőföldért című film bemutatója zárta. Kitalálhattam volna. Azért tanulok a leckéből. Megfogadom, nagy elhatározással, hogy megmutatom, nem vagyok se vak, se süket! Lesz még alkalmam, s akkor mindent bebizonyítok. Hiszen az igazi próba hátra van. Majd ha ideér a front. Itt lődöznek a fejünk felett Hiába én vagyok az őrsben a legfiatalabb, s bármennyire is bután viselkedtem a Körös-parton, a mai naptól minden másképp lesz. Hiszen minden csak elhatározás dolga. Holnap éjfél utánra Is jelentkezem őrségbe! Legközelebb én megyek a városba! És minden nehéz feladatot magamra vállalok Szeptember tizenhetedike, vasárnap. Dini péká reggel megkérdezte tőlem, hogyan haladok a naplóírással? Azt feleltem, elég lassan. Panaszkodtam, nincs helyem, hol írjeik, amit eddig papírrá- vetettem, szinte olvashatatlan, át kellene másolni tiszta lapokra. Dénes biztatott, igyekezzem, mert szeretné már látni, mit végeztem. A legszívesebben összetépném a papírokat, s azt mondanám, elázott, elveszett, vagy mit tudom én, mi lett a naplóval... Hiszen annyira nem másnak írtam, amit írtam. Vagyis hogy másnak; és nem Dénesnek, Jóskának, Beleznaiéknak. Azoknak, akik hónapok múlva, vagy évek holdat, takarmánybúzából 12 és fél ezer holdat, kenyérgabonából pedig 40 ezer 106 holdat vetettek el. Különösen a múlt héten „ugrott” meg a búzavetés. Szeptember végén ugyanis csak szórványosain vetettek el né- hánys2áz holdat Több termelőszövetkezetben vetőmagellátási gondra panaszkodtak, de továbbra is hiányolták az őszi betakarításhoz, szántáshoz, vetéshez szükséges gépeket Hunyán, Ecsegfalván, Bélmegyerein és még máshol is. A tsz-ekben most minden erőt az őszi búza minél hamarabbi elvetésére összpontosítanak. Jól érzékelhető ez a vetőszántásból és a vetéselőkészítésből. Sajnos a belvíztől és árvíztől sokat szenvedett határrászekben nagyon nehéz jó vetőágyat készíteni az ősziek alá. A Körösök térségében általában 8—10 talajmunka. művelet szükséges ahhoz, hogy elfogadható magágyat csinálja, nak. Megérkezett Záhonyba a Szovjetunióból exportált Be- zosztája II., III. szaporításé fokozatnak megfelelő vetőmagbúza. Valószínű a hét első napjaiban Békésbe irányítják az első szállítmányt, s ezzel a búza vetése újabb lendületet kaphat A cukorrépa betakarítása 9 ezer 100 holdon, a napraforgó szedése 9 ezer 230 holdon, a kukorica törése pedig 13 ezer 149 holdon szintén befejeződött A „vériasszonyok nyara” eddig rendkívül kedvezett az őszi mezőgazdasági mpnkák gyorsítására, A termelőszövetkezetek mindegyikében hathatós intézkedéseket tettek az igen kedvező idő kihasználására. Ennek eredményeként elmondhatjuk még azt is, hogy 121 ezer 749 holdon befejezték a műtrágya szórását, s a szántótraktorok egyrészét már az őszi mélyszántásra osztották be. A jövő tavaszi vetések alá 67 ezer 437 holdon forgatták meg a talajt. múlva, ha vége lesz a háborúnak, kutatnak utánunk, s nem tudnak meg mást rólunk, csak amit ez a napló őriz. Ha egyáltalán kutatnak .~ Néha az az érzésem, senkinek nem hiányzunk, senki nem tartja számon eltűnésünket a világból. Kinek juthat az eszébe ebben az országos fefordu- lásban, öt gimnazista után szaglászni? Akár haza is mehetnénk, s élhetnénk otthon nyugodtan, ahelyett, hogy itt bujkálunk a puszta határban, nappal árkokban, bunkerban, éjjel az elsötétített szobában, mint a patkányok? A szomszéd tanya lakóit sem fenyegetné több veszély, mint most. A kutya sem jár felénk, de ha jönnének, ugyan mit tehetnénk a védelmükben? Még mindig sokat gondolok múltkori szerencsétlen horgászatunkra. Azóta leromlott az idő, igazi ősz lett, nyirkos, borongó« ősz. Az alacsonyan úszó felhők szinte súrolják a jegenyefa csúcsát. A nappali őrködés egyre kényelmetlenebb. Húzódnánk be a tanyába s hevernénk a szalmán naphosszat, de Jóska nem engedi. Egyszerre csak ketten tartózkodhatunk bent, a másik három kint lődörög az esőben, még akkor is, ha semmi dolga az udvaron. Nehogy meglepjenek bennünket! Jóska kezd olyan lenni, mint Börcsök volt. Rendelkezik, parancsol. Nem veszi észre, hogy unjuk. (Folytatjuk) Az MSZMP Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Bizottságának pártértekezletén a beszámoló és a hozzászólások legfontosabb mondanivalója egy főkérdés köré csoportosult: hogyan lehetne az eddigieknél jobban, korszerűbben, eredményesebben dolgozni? Köztudott, hogy a vállalat eddig is kulcsszerepet töltött be a megye arculatának formálásában. Tevékenysége nyomán vált lehetővé, hogy hatalmas gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek jöttek létre, amelyek ezrek és ezrek számára biztosítanak munkát, megélhetést. _Csak az elmúlt négy évben 1950 lakást, vlalamint több kulturális szociális és egészségügyi intézményt épített. Ám a feladata a jövőben — a társadalmi igényeknek megfelelően — még növekszik. A gond és baj eddig sem volt kevés a vállalatnál. Ezek egy része, így a munkaerő és az egyes építési anyagok krónikus hiánya javarészt külső okokra vezethető vissza, vannak azonban olyanok is melyek a vállalat és egyes személyek hibájából erednek. Megszüntetésük elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jövő feladatai megvalósuljanak. Nagy gondot okoz a munkaerő-vándorlás A legtöbb szó a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekben hangzott el. Lehet-e változtatni a jelenlegi helyzeten? Valaki erre így válaszolt: javítani kell a munkakörülményeket, a szociális és a munkavédelmi helyzetet, a dolgozók munkahelyi közérzetét és el kell érni, hogy aki jobban dolgozik, kérésén többet Hallottunk egy példát: X. kőműves 20 éve dolgozott a vállalatnál, mégpedig rendszerint vidéki munkáknál Kérte, hogy most már osszák be olyan helyre, ahonnan nem kell rendszeresen kijárnia. A vezető röviden így válaszolt neki: „Szakikám, a munkaerőmozgatást bízza rám!” X. elment egy ktsz-hez hasonló munkakörbe. Nem a magasabb kereset reményében. Csak megmutatta, hogy vele nem lehet packázni. És bár nagyon megbánta, hogy a 20 évével maga mögött hagyta a vállalatot, az | önérzete nem engedi meg, hogy visszatérjen. A méltánytalan bánásmód egy törzsgárdataggal végeredményben egy igen jó dolgozó elvesztését jelentette. A munkaerőfluktuációját azonban főként a nagyobb kereslet és a könnyebb munka reménye okozza. Egyes kis építőipari egységek lényegev sen több pénzt fizetnek kevesebb és egyszerűbb munkáért, ami társadalmilag rendkívül káros. A megye építőiparában sehol nem olyan magas fokú a szervezettség és a gépesítés, mint az állami építőipari vállalatnál. A termelékenység mindenütt jóval alacsonyabb, mégis nem egy helyen magasabb béreket fizetnek ki. Ennek a kérdésnek a rendezése központi intézkedést sürget. Sokszor előfordul, hogy a vállalattól felelőtlen ígérgetésekkel csábítják el az embereket. Azt híreszteük például, hogy külföldön fognak dolgozni. Néha egész brigádok elmennek és néhány hét múlva csalódva visszajönnek. Az elvándorlók között kommunisták is vannak, pedig éppen nekik kellene elsősorban fellépniük a munkaerő-csábítással szemben. Jól kvalifikált munkás alacsony termelékenységű munkát önérzetből sem vállalhat* H termelékenység növelése alapvető érdek A dolgozók — és ez természetes— mindig magasabb és magasabb munkabért szeretnének elérni. Ennek feltétele a jobb, szervezettebb munka. Meg kell teremteni a pénz fedezetét képező árut A munkaerő-vándorlás, a fegyelmezetlenség, a hanyagság és az, hogy olykor „két ember dolgozik egy helyett”, semmiképpen sem szolgálja a társadalom érdekeit. Gátolja a fejlődést az új, a korszerűbb technikai eljárásoktól való tartózkodás, a megszokotthoz való ragaszkodás. Hónapokig folyt a vita például azon, hogy kell-e az újonnan felépített poligon- üzem, vagy sem. Amikor a vezetés a termelékenység növelésére törekszik egyesek azt kérdezik: miért kell ilyennel foglalkozni, amikor nem jár érte célprémium? A termelékenység további növelése alapvető gazdasági érdeke a vállalatnak, célszerű tehát ilyen vanatkozás- ban is az anyagi ösztönzést megfelelően kialakítani. A pártértekezleten az a vélemény alakult ki, hogy az anyagi ösztönzés módszerét általában is javítani kell, hogy az valóban a termelés hatékonyságát szolgálja. A kommunisták fontos felada-1 ta, hogy segítsék elő a párt gazdasági elveinek érvényesítését. A taggyűléseken és a termelési tanácskozásokon elhangzó javaslatokat igyekezzenek hasznosítani. Ami a hatáskörüket meghaladja, továbbítsák a pártbizottsághoz, vagy a felsőbb gazdasági vezetőkhöz. A pártértekezlet határozott fellépést követelt azokkal szemben, akik nem Szombaton délután a gyulai Jókai Művelődési Ház nagytermében nyitották meg a KPVDSZ X. Kulturális Napjait. A megnyitón részt vett többek között Nagy István, az SZMT titkára, Jakó András, a Mátra—Bükkvidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság vezetője és dr. Krekács György, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára, aki az ünnepi beszédet is tartotta. Elöljáróban arról beszélt, hogy a politikai és gazdasági élet szocialista módon való alakulása önmagában még nem jelenti céljaink teljes elérését, hogy utóbbihoz az emberek gondolkodásának megváltozása is szükséges, s hogy ebben rendkívül nagy szerepe van az ideológiai és a kulturális munkának. A továbbiakban elemezte, hogy ilyen vonatkozástűrik a jogos bírálatot és ezért valami módon megtorlást alkalmaznak. II kommunisták többsége becsülettel teljesíti feladatát A tapasztalat azt mutatja, hogy a párttagság egyre aktívabban vesz részt a taggyűlések vitájában. A hozzászólók vállalati, társadalmi érdekekért szállnak síkra. Az alapszervezetek augusztusi taggyűléséin teljes tárgyilagossággal sorolták a párt és a gazdasági munka hiányosságait és név szerint bírálták azokat, akik mulasztást, fegyelmezetlenséget követtek el. Az arra érdemeseket viszont él* ismerésben részesítették. A vállalat kommunistáinak többsége a párt- és gazdasági munkáját egyaránt becsülettel látja el. Sokan munkásőrök, szép számmal a szakszervezet és tanácsok, valamint az igazságszolgáltatásd szervekben tevékenykednek. A pártértekezleten megjelent Bruttyő János, az MSZMP Központi. Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Elmondta, hogy nemrég beszélt az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, aki így nyilatkozott: „Stabil vállalat a Békés megyei. Szerényen dolgozik, az újságok nem sokat foglalkoznak vele. Az ottani elvtársaknak van érzékük az űj iránt. Néha-néha lehetnének egy kicSit erőszakosabbak is.” (Az utóbbit főként az anyagbeszerzésre vonatkoztatta.) Elismerés csendül ki e néhány mondatból. Így látják tehát „felülről” a vállalatot. Ám közelebbről vizsgálódva megállapítható, hogy van bőven tennivaló. Erre kerestek és adtak is választ a kommunisták, a pártalapszer- vezetek augusztusi taggyűlésén és most, október 10-én a pártértekezleten. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a tanácskozásokon hozott határozatok annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőlük. Pásztor Béla ban a kulturális napok megrendezése komoly előrelépést jelent. Előadásának mintegy illusztrálása képpen ezután gazdag kulturális programot láthatott a kultúrházat zsúfolásig megtöltő közönség. Hajdúszoboszló köszönti Gyulát című összeállítást mutattak be a hajdú-bihariak, majd a Mátra—Bükkvidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság dolgozóinak kultúr- csoportja kedveskedett színvonalas versmondással a hallgatóknak. Az utolsó szó a házigazda gyulaiaknak jutott. A SZOT-üdüló alkalmazottai ezen a területen is megállták a helyüket. Back Gyula A KPVDSZ X. Kulturális Napolt ünnepi megnyitója
