Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

A Múzeumi Hónap megnyitása Gyulán

A hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is új múzeum avatásával kezdődött a megyei Múzeumi Hónap. Október I-én a zeneszerző szülőházában nyílt meg az Erkel Emlékmúzeum. — Képünkön: az első látogatók. (Fotó: Demény Gyula)

Döntött a Legfelsőbb Bíróság:

Vita a kötbér körül — Házastársak kárigénye — A gyermektartás mércéje

I kötbér érvényesítésével kapcsolatban irányelvül szolgáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon.

Egy vidéki mezőgazdasági gépjavító vállalat szerződésileg kötelezte magát, hogy megállapított hatái’idöre, az egyik tsz részére 3 millió 350 ezer forint költséggel 50 vagonos hűtó-gyü- mölcstárolót épít Hathetes késedelemmé! megtörtént az átadás, de 140 ezer forint értékű mennyiségi és minőségi hibát állapítottak meg. A javításra kitűzött határidőt a vállalat nem tartotta be, sőt arról értesítette a szövetkezetét, hogy ,,a hűtő- ház berendezése szétfagyott, nem helyezhető üzembe, a műszaki átadás további értesítésig elmarad”, öt hónappal később) az átadásról újabb tárgyalások] kezdődtek, s ennek során a tsz közölte a vállalattal: az üzem- behelyezési késedelemmel kapcsolatos kötbér és egyéb kárigényét fenntartja. Végül is majdnem 10 hónap múlva a létesítményt a szövetkezet átvehette, de mar ezt megelőzőéin 267 ezer forint kötbér megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy az Igény érvényesítésével a szövetkezet elkésett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A törvényességi határozat indokolása a következőket fejtette ki:

A kötbér esedékessé válik: 1. késedelem esetén, amikor a késéig megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértéket; 2. hibás teljesítésnél a kifogás közlésével;

3. szerződésszegés esetén, amikor erről a másik fél tudomást szerez. Ebben az esetben az elévülési határidőt félbeszakította a vállalat közlése, hogy kártérítési és kötbérigényét fenntartja, amihez járul, hogy a tsz a kötbérfizetés iránti keresetét a hűtőüzem végleges átadása előtt több mint 2 hónappal előbb nyújtotta be, amikor tehát a vállalat még teljesítési késedelemben volt.

Egy tisztviselő házaspár

autója, amelyet a férj vezetett, összeütközött egy szabályosan

4

Tifüjsici

1970. OKTÓBER 2.

szembe jövő gépkocsival. A karambol következtében a férj mellett ülő feleség oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy majdnem egy évig kórházban' kezelték. Végül is munkaképességének kétharmadát elveszítet. te és rokkant-állományba került. A baleset miatt a férjet súlyos testi sértést okozó gon- j datlan veszélyezetés miatt 9 hó- i napi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélték. Az Állami Biz-] tosító a kár megtérítését azzal az indoklással tagadta meg; hogy a feleség, mint házastárs, J férjével együtt az autó üzenv bentartójának tekintendő és így a kötelező autóbiztosítás alapján kártérítést nem követelhet.

ilyen előzmények után az asszony pert indított férje ellen, amelyben 10 ezer forintot és havi járadékot követelt. A férj pernyertessége érdekében azj ügybe áz Állami Biztosító is beavatkozott. A Központi Kerületi , Bíróság a keresetet elutasító íté- £ let indoklásában kimondta: a peres felek között házastársi vagyonközösség állt fenn, ezért ilyen jellegű per férj-feleség között fogalmilag kizárt. Közös üzembentartók egymástól kártérítést nem kérhetnek. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el:

fl Ilá7as*árs5 vagyonközösség és az autó közös üzem- bentartasa, továbbá az a körülmény, hogy az autó forgalmi engedélyét az asszony nevére állították ki, nein zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feleség kártérítési igénnyel léphessen fel férje, a kocsi másik üzembentartója ellen, akinek vétkességét egyébként jogerős ítélet állapította meg. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles. E jogszabály alapján a férj kártérítési felelőssége fennáll. Tévedett tehát a bíróság, amikor az asz- szony keresetét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kárigény jogi alapját megállapította, a kerületi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, illetve a kárösszeg megállapítására utasította.

Egy tsz-tag házasságát a járásbíróság felbontotta és a férjet gyermektartás címén „mindenkori jövedelme 20 százalékának” megfizetésére kötelezte, ítéletét azzal indokolta, hogy az apa változó jövedelmű munkakörben dolgozik és így- a százalékos 'megállapítás a gyermek érdekében áll. A legfőbb ügyész •

törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte.

Megegyezés hiányában a

gyermek és az anya fokozott bírói jogvédelem érdekében a gyermektartásdíj' összegét az apa, illetve a tartásra kötelezett személy kereseti (jövedelmi, vagyoni) viszonyai alapján kell megállapítani — hangzik a határozat. Az illetőt legalább olyan összeg megfizetésére kell kötelezni, ami havi jövedelmének 20 százalékát teszi ki. Ebben az esetben a járásbíróság nem tisztázta az apa jövedelmét, nem kereste meg a munkáltatóját, hanem elfogadta a férfi be. mondását. Ezenkívül a gyermek- tartás díját határozott összegben és nem százalékszerűen kell megállapítani.

Hajdú Endre

A helyettesek folytatják

A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői szerdán New Yorkban folytatták tanácskozásaikat a közel-keleti probléma békés rendezéséről. A I négy nagyhatalom képviselői 1

legközelebb október 12-én ülnek össze.

A felek megállapodtak abban, hogy helyetteseik folytatják megbeszéléseiket a négy nagyhatalom képviselői által eddig elért eredményeket rögzítő okmány összeállításáról. (MTI)

wb i fi mrew => i

Elkésett virágok

Ha egy filmhez — mint ahogy ehhez is — egy neves író nagy műve adja a sztorit, akkor abból valamirevaló alkotás biztosan jesz. Olyan ez, mintha a gólvonalra tett labdát kellene berúgni. Nagyon nagy ügyetlenség kell hozzá, hogy elrontsák.

Csehovról kötetnyi tanulmányt írtak már, s művei is igencsak közismertek. Az orosz irodalom nagy kritikai realistája ő, aki drámáiban, novelláiban nagyszerűen tudta ábrázolni az orosz arisztokrácia életképtelenségét s eltűnését, - illetőleg eltűnésének szükség- szerűségét. A kritikai realizmus fogalmát a középiskolákban tanítják s kritériumaként említik azt, hogy művésze élesen látja a társadalom ellentmondásait, de nem tud kivezető utat mutatni. Nos, ennek a tételnek szemléltetésére kitűnően alkalmas az Elkésett virágok. S talán ez az értéke is. A látott mű ugyanis nem több, mint egy Csehov-mű adaptációja, s mint ilyen, nagyszerűen alkalmas szemléltetésre a középiskolai irodalomtanításban. A ma embere számára azonban a századvégi orosz arisztokrácia tönkremenésének bemutatása már nem jelent különösebb társadalmi eseményt. Nem okoz benne konfliktusélményt, nem ad feleletet jelenlegi társadalmi problémáira, mert ez számára csak múlt... legfeljebb a történelem és az irodalomtörténet Iránt érdeklődők gondolkodását mozgatja.

Az átlagnéző' figyelmét viszont mégis csak le kell kötni, ezért különösen a film második felében a realizmust háttérbe szorítja a romantika. A szereplők egyéni sorsát és annak romantikus elemeit erősen hangsúlyozva — némi szenti- mentalizmussal megtoldva — egy másik „kaméliás hölgyet” kreálnak a történetből az alkotók.

Mindaddig, míg ez a romantikus stílusváltás el nem következik, a film jónak mondható. A rendezők kitűnő atmoszférát tudnak teremteni, remekül jelenítik meg a csődbe jutott hercegi családot. A mulatozó her- cegfival, a büszkeségében lassan megtörő nagyhercegnővel, vagy a lakájjal remek típusokat alkotnak meg. Mintha látták volna a mi Hippolit, a lakáj című filmünket és onnan kölcsönözték volna a figurát — mert ez a lakáj megszólalásig a Csortos-féle lakáj volt. Bár lehet — és ez a valószínű, —, hogy a lakáj típusát annyira eltalálta a mi művészünk, hogy azt jól ilyen módon kell eljátszani.

Kár, hogy a film második fele romantikussá válik. Kár, hogy helytelenül értelmezett ' eisensteini montázsokkal próbái érzelmeket kifejezni. Itt a szerelmi vallomás előtt bevágott üstdobosokra gondolok, akik buzgón kavarták hangszereikkel az érzelmi, lelki viharzásokat. Kár, hogy a film végén a főszereplő orvos, aki egész addigi életében csak a pénz megszerzésére tört, elmondja mindazokat a tanulságokat, amit minden néző nyilvánvalóan tud. Az utolsó jelenet azonban jó találat: a csalódott orvost mutatja, aki most már azért keresi a sok pénzt, hogy a lecsúszott arisztokrata továbbra is tudjon dorbézolni.

Péter László

Petrovácz István

Szombatra péntek

Regény

íi.

Szerencsére, amíg az iskolában laktunk, sok szabad időnk volt. A kövesúton állomáshelyünk alig három kilométerre esett a várostól, kerékpárral tíz percre, gyalog fél óra járásra.

Börcsök, hogy visszaminősítéséért kárpótolja magát, a nap nagy részét a városban, otthon töltötte. Reggeli után biciklire ült, s csak késő este tért meg ismét.

Nertl búsultunk, megvoltunk nélküle. A foglalkozások se hiányoztak. Soltész Dini péká soha nem rángatott bennünket. Egyszer Illés megpróbálta ránc- baozedni az őrsöt, riadót kongatott a kolompon, amire mi annyi felé szaladtunk, ahányan voltunk. S hiába jelezte kis idő elmúltával a riadó végét, csak ebédre jöttünk elő. |

A nappali s főleg az éjszakai őrködést lelkiismerettel elláttuk, de járőrözni nem volt kedvünk. A gabonát különben is be- hordták már a város alatti szérűkre, a kukoricásban, répában meg nem tesznek kárt a gyújtólapok.

Gyújtólapok! Mosebeszéd. .

A repülők Szolnokot bombázták, néha Véradót. És Debrecent. Fölöttünk csak áthúztak..

A partizánoktól se tartottunk. Ha jönnének is, gondoltuk, a kövesutat mesiszire elkerülik.

Azután az egyik reggelen, pontosan emlékszem a napra, augusztus negyediké volt, soha el nem felejtem, arra ébredtünk, hogy az iskola deszkakerítése recsegve-törve hull a földre, a kaput tartó kőoszlopok tompa robajjal rogynak össze. A kövesútról német páncélozott autók taroltak az udvarba.

Az autókról acélsisakos, gép- pisztolyos német katonák ugráltak le. Körbefogták az iskolát.

Álmosan kászálódtunk ki a teremből. Épp Belezned volt őrségben. A feljárón állt, remegő térdekkel, falfehéren, kezét feje fölé emelve.

Előkerült Soltész, Kelemen, Kelemen tudott valamicskét németül. Lementek az udvarra. De a géppisztolyosok csak a lépcső aljáig engedték őket.

Ügy-ahogy, Kelemen tudtukra adta. kik vagyunk, mért vagyunk itt. A németek leengedtek a géppisztolyok csövét. Egyik félretolta az ajtóból Beleznait s átkutatta a termet.

Két oldalkocsis motoroG az udvaron maradt, a páncélozott autók meglódultak, keresztül a kerítésen, ki az útra.

— Mit akartak? Te értetted, miről beszéltek? — csinált magának utat a könyökével Kelemenhez Börcsök. A helypéká eddig mögöttünk lapult.

— Partizánokat keresnek. Az

éjszaka lelőttek egy gépet a sit- kai erdő felett. A pilótának és a személyzetnek nyoma veszett.

— Itt keresik őket?

—• Mindenhol.

Körülállták Kelement s megindult a találgatás.

— Bolondok erre jönni. Mért mennének a városba? Elbújtak azok már az erdőben.

— A városban könnyebb elbújni. A határban a kutya felveszi a nyomot.

— A németek kutyával vannak?

— Biztosan.

— A pilóta megsebesülhetett. Ha a gépét lelőtték!

— Hallottad, kiugrottak ejtőernyővel.

— Angol gép volt? Vagy orosz?

— Nem mindegy?

— Az angolok kötelékben támadnak. Ez magányos gép lehetett. Még csak légiriadó sem volt.

— Akkor orosz...

Amíg m; vitatkoztunk. Széles elemelte a bejárat mellől a kerékpárt, s indult volna véle a hátsó kapu felé. Mert az iskolának hátsó kapuja is van, a tyúkudvarra.

Hanem Börcsök észrevette.

— Széles harmadikos! — kiáltotta utána. — Hova megy?

— Megnézem a malarnVat, — válaszolta ártatlanul Széles. — Régen nem vittünk nekik maradékot.

— Nem megy sehova! Itt marad! Értette7 — tOTX>r7ékolt a helypéká.— Mit ki nem találna! A malacoknak maradékot, amikor partizánok garázdálkodnak a területünkön!

— Értettem, — cammogott vissza hozzánk egykedvűen Szé-