Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Sok új magyar rövidfilmet vetítenek a mozik októberben Ismét a dohányzásról Gonda'atok egy cikk nyomán Ijesztő statisztikai adatokkal „fűszerezett” írás jelent meg a napokban a Népújság hasábjain, „Egyre korábban szoknak rá a dohányzásra a fiatalok” címmel. A számok bizonyítanak, a felso­rakoztatott érvek gondolkodásra késztetnek. A központi intézke­déseken kívül valóban társadal­mi összefogásra van szükség, melyben — a cikk írója szerint — „Sokat tehetnek... a szülők, az iskolák...” Az oktató-nevelő munka során az iskolákban számos esetben adódik alkalom a tudományos ellenpropagandára. Élővilág-órá­kon, osztályfőnöki beszélgetések alkalmával annak rendje és módja szerint sort kerítenek a pedagógusok a dohányzás káros hatásának bizonyítására. Ennek ellenére — tapasztalatból 'tu­dom — az utóbbi két évben ro­hamosan növekszik már az ál­talános iskola VII. és VIII. osz­tályban a cigarettázó gyerekek száma. Nem jó talán e tekintet­ben az oktatási módszerünk? Ta­lán nem is a módszer hibáztat­ható, inkább a szavak és a tet­tek között van némi ellentét Hogy mire gondolok? Arra, hogy a pedagógusok zöme az óra vé­gét jelző csengő hangjára szinte automatikusan cigaretta után nyúl.. M;t lát tehát « gyerek? Látja azt, hogy szívják a szülők, szív­ják a pedagógusok és még so­kon mások, s nekik azt magya­rázzák: ez káros! Itt van tehát az ellentét, hiszen a legjobb ne­velési módszer a személyes pél­daadás. Az igazsághoz tartozik az, hogy több alkalommal a szülő nem igényli a pedagógus segít- eégét, s azzal intézi el a dolgot: „Én engedtem meg gyerekem­nek a dohányzást”. A nevelés korántsem fejező­dik be az iskolától valú búcsú- zással. Társadalmi relációkban és távlatokban gondolkadva, úgy érzem, mindenkinek saját érde­ke, hogy egészségét óvja a ká­ros szenvedélyektől, s személyes példáján keresztül egyre több legyen azoknak a száma, akik a jó példa követői lesznek. E- nélkül a nevelés és a különféle szankciók is csak fél eredményt hozhatnak. Sz. A. „Tojás” című filmjét, a szelle­mes kis groteszk mindössze más­fél percig pereg, és egy mo­dem civilizáció ártalmaitól meg­riadó kiscsibe a főszereplője. A külföldi rövidfilmék közül is láthatunk néhányat. A „Kí­gyóvadászok c. szovjet film a különlegesen bátor kígyóvadá­szok munkáját mutatja be. A „Kávéházban” színes jugoszláv dokumentumfilm, amely a régi hagyományokat, a múlt hangu­latát őrző balkáni kávéházak egyikébe kíséri el a nézőt. Más vidékre vezet el a „ Jakut földön” című színes lengyel útirajzfilm. Ragyogó operatőri munkával, nagy francia költők verseinek kíséretével készült az „Évszakok és kastélyok” című színes fran­cia film, mely a nevezetes Lói re­menti kastélyokba kíséri el a mozi látogatót. A választék tehát gazdag, re­méljük, hogy az őszi és majd a téli hónapokban hasonló szín. vonalú rövidfilmeket vetíthetnék filmszínházaink. Vannak, akik szívesen meg­mutatják a követendő utat, ők nem azon járnak. Ha mindenki csak annyit kap. na az élettől, amennyit megér- deme1, nagyon sok lenne a kol­dus. Az elért ábrándoknak nem tu­dunk annyi Ideig örülni, mint , ameddig vártunk rájuk. * Több mindenre lenne időnk, ha nem lennénk annyira elfog­lalva önmagunkkal. Snii-an vannak, akiknek az életében kevés bab^r terem, de szerintem ennek nem a gyenge babértermés az oka. • Sok házasságot abba kééene hagyni már a mézesheteknét • Egyes ab®ztrakt festménvek- ben csak az a jó. hogy még a műértő sem veszi é«*re, ha for­dítva akasztják a falra. • Bartók — újra sikert aratott Sokkal tovább emlékszünk egy el nem követett hűtlenség­re, mint az elkövetettekre. • legszebb tájain A mozik műsorában a játék­filmek előtt rendszeresen bemu­tatnak egy-egy rövidfilmet is. A magyar filmgyártás az utóbbi időben mind színvonalasabb rö­vidfilmeket készít, és a színvo­nal emelkedést újabban már nemzetközi díjak megszerzése is bizonyítja. Az októberi program­ban szereplő rövidfilmek közül elsőként kell megemlítenünk Koltai János „Amikor még bol­dog voltam” című kisfilmjét. A rendezőt eddig csak színészként: ismerte a közönség, ez a film első rendezése. Filmjében iro­nikus képet fest szirupos, szenti­Egy tucat apróság Az uralkodóknak azért van szükségük nagy udvarra, hogy legyenek, akik dicsőítik őket, * A szocializmus építése is olyan, mint minden munkahely: vannak, akik húznak és vannak akik húzódnak. mentális magyar nótákról es kedvelőikről. Fehér Tamás ren­dező a „Plusz egy nap” címűkis- filmben arra keres választ, hogy miként élnek hazánkban a dol­gozók a szabad szombat nyújtot­ta lehetőségekkel? Sorha veszi a kikapcsolódás lehetőségeit és a dolgozók igényelt. A jelentős rö_ vídfilmek közé tartozik, ég ok­tóberben kerül a mozik műsorá­ra Kis JÓ7r>ef „A barátság út­ján” című filmje, mely az MSZBT megalakulásának 25. évfordulójára készült. A rendező egy hajó útját kíséri végig a Du­nán a hajógyártól Odesszáig. Be­mutatta magát a forgalma* ki­kötővárost is. Az októberi programban sze­repel még Knoll István „Pest— Buda szerelmesei” e. kisfilmje, mely egy tv-vetélkedő részvevői­nek lázas készülődését kíséri fi- gvelemmel; érdekes embereket villant fel, akik Budapesttel kap­csolatos emlékeiket idézik. A ra’zfilm kedvelői bízón vára örömmel fogadják Vajda Béla 1 ■ Egyre népszerűbb » közönség körében a gyulai kiállitócsar- nok. A Székely Aladár fotókiállításon bemutatott alkotásokat több mint másfél ezren tekintették meg. A hosszúhajú kislány talán éppen az 1500. látogató volt... Fotó: Béla Ottó Nagy közönség előtt zajlott, le a TIT Bartók-emlékest sorozatá­nak szarvasi előadása. Lang Gusztáv, a zeneiskola igazgatója igen sok illusztrációval színesí­tett elemzésben mutatta be a nagy zeneszerzőt' a nagyrészt fiatalokból álló hallgatóságnak. Kozák Katalin, az óvónőképző intézet növendéke Illyés Gyula Bartó-versét mondta el, Kugyela Balázs gordonkán, Regős Imre zeneiskolai tanár pedig zongorán mutatta be Bartók néhány ki­sebb művét. Utána pedig mag­nószalagról hangzottak fel a nagy színpadi alkotások, majd a Concerto jellegzetes részletei. Petrovácz István Szombatra péntek Regény A házasságok azért ólvamok, amilyenek, mert az udvarlás és a j elvess ég alatt az érdekeltek, olyannak mutatkoznak, ami­lyennek a másik szeretné, a há­zasság után oedig felveszik az eredeti termesze*ükét. * OPfr kí<í fifha re-'i'e, mint egy nagy gaztett felett. Dia. és keskenyfilmvetítéssel ■ illusztrált előadást tart szeptem- j bér 30-án este 7 órakor a TIT j Értelmiségi Klubjában dr. Ko-; vács József kandidátus, aki az; ENSZ megbízásából Délkelet-: Ázsiában járt. Az előadó ve-: gyész Thaiföldön azonban tér- : mészetesen nemcsak szakmai ; szemmel nézett szét Érdekes,; témáját tekintve pedig egészen! különleges élményre számíthat- : nak tehát a klub látogatód. 9. Ezután is, ha ételmaradékhoz jutottam, azonnal eldugtam s vittem a malackáimnak. Bár tudtam, nem szenvednek hiányt. Miből eteti őket Bakos bácsi? Arról senki nem beszélt. Arról sem, hogy ők mit esznek. Nekem már sokszor a számon volt, szólok Dini pékának, osz- szuk meg vele, vagy velük szű­kös élelmünket. DP valamilyen soha meg nem fogalmazott, ki nem mondott megegyezés sze­rint mi róluk nem beszéltünk. Mintha nem léteznének. Titkoljuk őket a világ elől. Magunk elől is. Sokáig nem értettem, mire jó ez? Ma sem értem egészen ... Dini péké úgy döntött, hogy hajnalban ketten Indulnak a vá­rosba. Széles és Beleznai. Szélest ilyen dolgokból nem lehet kihagyni. Hiába határoz­tuk el egy hete, hogy Dini péká és Széles többé néni mutatkoz­hat a világ előtt, Jóslta köztünk a legügyesebb. Vigyáznak ma­gukra, sötétben mennék és sö­tétben jönnek. S nappal nem maszkáinak az Utcán. Egyedül nem engedhettük e). A kövesútOn napok óta megál­lás nélkül vonulnak a németek. Magyar katonákat is láttunk, huszárokat. Porosak voltak, fá­radtak. Régóta jöhettek. A városnak tartottak. Jósikával bármi történhet. Ha egyedül van, üzenni sem tud. Ezért kíséri Beleznai. Sanyi jelentéktelen külsejű apró vakarcs. Feltűnés nélkül közlekedhet, nemhogy idősebb­nek, de még tizenkét évesnek se látszik . ' Pedig majd fél évvel öregebb nálam. Dini péká szerint engem ma­gas növésem miatt akár tizen hat évesnek is gondolhatnak. Azt reméltem pedig, én mehe­tek Szélessel. Vele nem félnék. Már három hete nem voltam otthon. Anya biztosan sokat ide­geskedik miattam. Anya, amikor a felszólítást megkaptam, hogy jelentkezzem tűzőri szolgálatra, nem akart elengedni. Azt mondta, elbúj­tat, vagy addig kömyörög, amíg felmentenek. Elmegy az alpol­gármesterhez. Egy hadbavonult családjával nem bánhatnak így. De az alpolgármester ismerte a módját, hogyan nyugtassa meg anyát. — Csak örülhet, Vargáné, ha a fia nem tartózkodik a város­ban. Bármikor kaphatunk egy bombatámadást, és akkor vé­günk. — Az alacsony, szikár ember szemét lehunyva mellén keresztet vetett. — A gyerek megmenekülhet — folytatta. — Az iskolatársaival lesz, a sza­badban. Tekintse az egészet amolyan nyaralásnak. S hogy elejét vegye anya to­vábbi siránkozásainak, kiutalt a költségeim fedezésére tíz pengőt. Ezt a tíz pengőt anya július­ban is, augusztusban is kapta utánam. Bőven rámköltötte. Va­lahányszor hazamentem szabad­ságra, teletömködte a zsákom minden jóval. Ha tudta volna, hogy a tanyán azonnal le kell adnom, amit vi­szek, talán nem vonja el ma­guktól. De én nem említettem. Most is biztosan küld. Mert Szélesék ismét meglátogatják Dini péká szüleit és anyát is. Ügy írnék anyának pár sort, ha már nem mehetek! De Dini péká megtiltotta. Legalább a malacokról beszá­molhatnék! Szeptember kilencediké, szom­bat. Nemsokára dél lesz. S akik itthon maradtunk, ma még alig szóltunk egymáshoz. A változa­tosság kadvéért most Soltész Dénes ül fent a magasfigyelő­ben, Radnai a tornácon, az ügye­letért asztalnál, s én az öreg fűz­fa alatt. Kox-án keltünk, a csillagok még fenn ragyogtak, keleten is csak alig észrevehetően oszlott a sö_ tétség. Megint én kísértem el Széleséket a folyóhoz, s amikor eltűntek a túlsó oldalon, siettem OKI 0 Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyára j férfi és női segédmunkásokat ■ ■ azoooali belépéssel felvesz ■ ■ ■ ■ JO KERESETI LEHETŐSÉG. ■ ■ ■ Szociális ellátás biztosítva. Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán lehet. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents