Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Kongresszusra készülve Egy sokezer szemű óriás figyelmével Megkezdődött a VI. Magyar Automatizálási Konferencia ötszáz hazai és külföldi szak­ember részvételével — a Mérés, technikai és Automatizálási Tu. dományos Egyesület és az MTESZ hat társegyesületének közös rendezésében — kedden megkezdte munkáját a VI. Ma­gyar Automat;zálási Konferen­cia. amelyet dr. Horgos Gyula KGM-miniszter ünnepélyesen nyitotta meg a Technika Házá­ban. A hét végéig tartó konferen­cián 85 előadás foglalkozik az automatizálás kérdéseivel. Tanulságos volt a közlekedési szervezési és iigyvite'gépesítési konferencia (Tudósítónktól) A Közlekedéstudományi Egye. sülét szegedi szervezetének ren­dezésében tartották meg a kö­zelmúltban az I. Országos Közle­kedési Szervezési és Ügyvitel- gépesítési Konferenciát és Kiál­lítást Az országból megjelent több mint 250 szakembert a MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke, dr. Kovács Kálmán üd­vözölte, majd Lindner József MÁV vezérigazgató-helyettes nyitotta meg a konferenciát. A kétnapos tanácskozáson hét elő. adás hangzott el az ügyvitelt és az adminisztrációt átformáló fej. lődésről és énnek berendezései­ről. Az előadások nemcsak be­mutatták a technikai és műszaki újdonságokat, hanem egyúttal igazolták annak a fejlődésnek fontosságát is, ami a vasút és a posta űgyvitelgépesítésében je­lentkezik. A kiállításon működés közben nézhették meg az érdek'ődök a fővárosi hasonló berendezéssel távkapcsolatban álló íróautoma­tákat, adatátviteli berendezése­ket, és távirógéreket. Ezek a gé­pek jól szemléltették, hogy a mai követelmények és teljesít­mények mellett a tájékoztatáso­kat és érte»f+éw»>et milyen gyor­san lehet továbbítani. Szilédi Sándor Szeged haza. Dini pákától Radnalval azt a feladatot kaptuk a mai napra, hogy rendezzük be újra a kony­hát. A nyár. elején lebontották a tűzhelyt, a padkákat, most min­dent újra kellett raknunk. Az es­te úgy döntöttünk, ezentúl nap­pal nem tüzelünk sem a szabad­ban, sem a tornácról leválasz­tott. konyhának használt kamrá­ban. Ha tiszta a levegő, messzire ellátszik a füst, s elárulhat ben. nünket. A kamrában hevenyézett tűzhelyen éjszaka is veszélyes a főzés, ennék a helyiségnek tulajdonképpen nincs kéménye, mi dugtunk ki egy csövet a te­tőn át, ám az alkalmi kémény tetején-gyakran kicsapott a szik. ra, néha a láng is. A konyhában nyugodtan tü­zelhetünk. A beépített tűzhely fölött boltívesen kiképzett füs­tölő magasodik, a tűzhelyből fer­de aknán át jut ide a füst. a szikrák már az aknában elhal­nak. S a masszív téslakéményt jó magasra, a füstölő tetejére rakták. A konyhai tűzhelyre nemcsak biztonságunk érdekében lett egy­szerre szükség. Az utóbbi na­pokban lehűlt a levegő, éjszaka már fázunk a puszta földre szórt szalmán. Megbeszéltük, Dini pé- ká is áthurcolkodik hozzánk a nagyszobába, a hátsó szoba ajta­ját becsukjuk, a hasadékokat betörniük, az elsőét viszont nyit­va hagyjuk, hadd jöjjön be a konyhából a meleg. Hamar megvoltunk a munká­val. ma a főzésre sincs gondunk, — nincs mit főznünk, s nincs hol főznünk. A tűzhelynek leg­Jnvában tart még a pártélet — egyben hazánk társa­dalmi és gazdasági életének — további felpezsdíUsét, javítását, erősítését elősegítő vezetőségvá- lasztás f.iegyénk községeinek, városainak pártalapszervezetei- ben is. A jelző az eddigi vezető- ségválasztáöi aktusokra is ráil- lett, mert mindegyik után maga­sabb forrponton láttak hozzá az eredményesebb, jobb munka út­jának, módjának egyen getésé- hez. az élet minden területén. Most még jobb, még szélesebb kifutópálya nyílik a következő évek tennivalóinak sikereihez. Azért, mert a kommunisták me­gyénkben is a X. pártkongresz- szus és a IV. ötéves terv irány­elveinek ismeretei ben hányják- vetik meg munkahelyeik kol­lektívájának gondjait, dolgait s azt is, hogy mit várnak segít­ségként a lenti, a közép, a felső s a legfelső irányító-szervektől. Bár a vezetőségválasztásnak csak jó derekánál tartunk, az eddigi tapasztalatok gyűjtemé­nye a mindent élesen meglátó és mindenre érzékenyen reagáló sokezer szemű óriás erejének ha­tását kelti. A vezetőségválasztás fontos jellemzője, hogy az eddigieknél jóval magasabb részvétel mellett zajlik le. Az eddigi taggyűlések egynegyedén a kommunisták száz százaléka vett részt, a töb­bin megközelítette vagy túlha­ladta a részvétel a 90 százalé­kot. Macik nagyon fontos jel­lemzőjük volt az eddigi taggyű­léseknek az., hogy többségükben az őszinteség, a bátorság, a kri­tika, az önkritika, légköre ural­kodott. A vitakészsóget az is bi­zonyítja, hogy mintegy 7 ezer párttag mondott el ki?ebb-na- gyobb jelentőségű észrevételt és javaslatot. A felszólalások egésze átölelte megyénk — több lénye­ges vonásban érintette egész ha­zánk — társadalmi, gazdasági ás politikai fejődésének kérdé seit a már említett sokezer szemű óriásként. Azt is ismétel lük, hogy sok mindenhez a kongresz- szusi irányelvekből merítettek éleslátást és szókimondást. Mmdezt meetetézte a többre, jobbra, a további, gyorsabb üte­alább egy napig száradni kell, j nehogy azétrepedjen a tapasztás. ; Mégis ízletes ebédünk lesz. ; Kompót. A hozzávaló körtét és ! almát az egyik folyón túli kert- : ben találtuk az este, a fák alatt. ; Jó .szakajtónyit hoztunk, az ütő- ■ dötteket megfőztük, a többit a j padláson szalmába raktuk. Nehezen múlik az idő, szinte S ötpercenként rajtakapom ma- ; gam, hogy a Fehér-Körös gát- • jához vivő utat kémlelem. Pe- ! dig tudom jól. Szélesék nem jö- hetnek csak sötétedés után. A városból nem indulhatnak el hamarább. Emlékszem. akkor voltam ilyen nyugtalan, amikor egvszer Dini pékát vártuk haza, július végén. Dini péká nagyritkán ment csak szabadságra. S mindig még aznap visszajött. A tűzőrség vá­rosi parancsnokságától ideve- zénylésünkkor kantunk egy ro­zoga kerékpárt. Dini azzal ka- rikázott be reggel, s ha tehette, délben már itt is volt. Akkor kivételesen gyalog * ment. S indulás előtt nagyon ; furcsán viselkedett. Átvizsgálta polcán a holmiját, teleírt lapo­kat gyűrt össze s dobott a tűz- j be, másokat a zsebébe süllyesz- : tett. Amire még nem volt példa, ? Soltész Dénes hosszabb szabad- ! ságra készült. Hová, miért, nem kötötte az orrukra. Egyedül Bőr­ösöknek mondta meg, Börcsök azután továbbadta az értesülést, némi roszindulattal megtoldva a barátainak. (Folytatjuk) megkövültén álló akadályok el­hárítására való törekvésük. Mint az eddigi sikereknek, úgy a továbbiaknak is a jól szerve­zett és jól irányított pártszerve­zetet tartják a legfontosabb for­rásnak minden munkahelyen. Ezért már előre és alaposan mérlegelték azt, hogy képzettsé­güknél, rátermettségüknél fog­va k'k a legalkalmasabbak az alapszervezetek élére, vezetősé­gébe — nemre való tekintet nél­kül, s aztán a pártdemokrácia adta jogaikkal élve adták rájuk szavazataikat. Nemcsak vezetőit tud­ja éretten, megfontoltan meg­választani megyénk párttagsága, hanem azokat a láncszemeket is, amelyek előbbre tudják lendíte­ni a fejlődést. Müg tudják talál­ni a fejlődés lendítő kerekének koloncait. fékjeit is. Sokféléi ér­kezett az ■ az egybehangzó jel­zés, hogy ha lehet, akkor a ne­gyedik ötéves tervben a terve­zettnél is gyorsabb ütemben nö­veljük hazánkban a nehéz, és a gépipart. Indoklásuk az — kü­lönösen a mezőgazdaságban dol­gozóké —, hoky a munkaerő ro­hamos csökkenése szükségessé teszi a gépesítés gyorsítását, komplexszé tétélét.Másrészt azzal érvelnek, hogy csakis a jelenleg hiányzó vasszerkezeti elemek és gépalkatrészek gyorsabb ütemű gyártásával lehet felszámolni az e téren elharapódzott korrup­ciót. Természetesen a mezőgaz­daság gépesítésének meggvorsí- tásához a jelenleginél rugalma­sabb hitel- és ártámogatási po­litikát kémek. Sok minden más mellett ebben látják az életszínvonal tovább- növelésének egyik fontos lánc­szemét. Ugyanakkor sürgetik az improduktív munkaerő, az egyik üzemből a másikba vándorlók számának csökkentésére hozott hathatósabb intézkedéseket. Nem véletlenül került ez a két réteg egy mondatba, hanem azért, mert egyformán élősködnek a szorgalmasan dolgozó emberek fáradtságának gyümölcsén. Ha egyenletesebben oszlik majd meg az erőfeszítés, az anyagi ja­vak előállítására, akkor nem de­reng sokáig távoli ködben a nyugdíjkorhatár csökkenése, és az árváltozásokkal lépést tartó nyugdíjjárulék felemelése sem. Amíg erre lehetőség nyílik, ad­dig a nyugdíjasok keresetét kor­látozó intézkedés hatályon kívül helyezését javasolják a kommu­nisták. Hasonlóan ánnak w a nagycsaládos emberek életkörül­ményeinek javítása mellett is. Ennek egyik médiát a kiemelt családi pótlék-juttatásban és ab­ban látják, hogy az épülő laká­sok elosztásánál részesüljenek előnyben a nagycsaládosok s mellettük a finkai dolgozók. A más kategóriákban dolgozók csak indokolt esetben jussanak állami lakáshoz. Egyébként több javas­lat hangzott el, mely szerint szükségessé vált élesebb határt vonni népünk egyes osztályai és rétegei között, mert úgy vélik, hogy már eléggé összefolytak az eddigi határok. Szükségesnek tartják jobban meghatározni, hogy kik tartoznak a kispolgári kategóriába, mert pillanatnyilag csaknem egyenlőségi jel van — az adózásnál is — a szerényen élő javító kisiparosok és a jőve. delemben szinte dúskáló, sőt ha­rácsoló kelmefestők, piacozók és más kiskereskedők között. A felszól a1 ások sokrétűségét bizonyítja, hogy azok a közrend megszilárdítására is kiterjedtek s az eddig:eknél erőteljesebb fel­lépést követeltek igazságügyi szerveinktől a közrend és a köz­vagyon megsértőivel szemben. SoVqn kifogásolták a tévé kön­nyűzenei és krimi-dömpingjét. /'í ll!*ha túloztak is. akik a több százezer számban kiadott krimi-regények rovására inkább az iskolai tankönyvellátás javí­tását kérik. Sok szó esett a fa­lusi iskolák korszerűsítéséről __ a megye városaiban is vonatko­zik ez néhány iskolára —. mert ezt tart'ák egyik fontos feltétel­nek ahhoz, hogy a falusi gyere­kek nagyobb eséllyel állják meg helyüket a közén- és felsőfokú iskolákban. Másodiknak azt, hogy mentesítsék a pedagóguso­kat az iskolán kívüli, túlzottan sok társadalmi tisztségtől elfog. lanságtól, mert ideiflk és ener­giájuk jó részét elvonják e^ek a tanítás szívonalának növésé­től. K. I. Pedagógusok búcsúztatása (Tudósítónktól) Kedves ünnepség színhelye volt a szarvasi 2-es számú álta­lános iskola díszterme. Nyuga­lomba vonulása alkalmával dal­lal, verssel, prózával, virággal és ajándékkal búcsúztatták volt tanítványai Czinkóczki Mihály- nét és Roszik Jánost. A kartár­sak közül Zsáki Istvánná, az iskola igazgatója, majd Vallach János szakszervezeti bizalmi méltatta a nyugdíjba menő két pedagógus hosszú, áldozatos te­vékenységét, s ezt követően át­adták a nevelők ajándékát. A búcsúztatás közös vacsorával zárult. ! 11 Dorogi Szénbányák Igazgatásága ■ ■ 18—45 év közötti férfiakat alkalmaz föld alatti bánya­B > • munkára, 1 csillés munkakörbe ■ Jó kereseti lehetőség.-14 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend, ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónál havi 5 mázsa szén. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés elle­nében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanácsok munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon, a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban. DOROGI SZÉNBÁNYÁK IGAZGATÓSÁGA ■■■■■■■ EMBERSÉG •Roczkó Emil, a Békés me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat kőművese édesanyjával egy régi vályogfalú parasztházban la­kott Battonyán. Egy éve hatá­rozta el, hogy átalakítja, bővíti a régi családi otthont. Ahogy a keresetéből tellett, úgy vásárolt téglát, ablakot, aj­tót, a tetőszerkezethez fát és más szükséges építőanyagot. Szabad idejében szorgalmasan tett-vett és az utca felől már mindent szépen rendbe is ho­zott. Hátrább folytatta. És egy vasárnap munka közben a vá­lyogfal rádőlt. A konyhában tartózkodó édesanyja a segélykérő kiál­tásra azonnal kiszaladt, s a fi­át derékig eltemetve találta. A szomszédok mentették ki. Kór­házba került, ahol megállapí­tották, hogy súlyos medence­csonttörést szenvedett. Repülőn szállították tovább eigy buda­pesti kórházba. Borka Sándor, a községi ta­nács elnöke nagyon megren­dült, amikor meghallotta a szo­morú hírt, mert Roczkó Emil a József Attila Művelődési Ott­hon Szocialista Kultúráért cím­mel kitüntetett nemzetiségi táncegyüttesnek immár 17 éve (fél életén át) volt a tagja. Sze­mélyesen telefonált a történ­tekről a vállalatnak és elmond­ta azt is, hogy a ház egy része beomlik, ha nem segítenek azonnal. , e tzuch Mihálynak, a vállalat szb-titkárának nem sokai kel­lett magyaráznia. Farkas László szocialista brigádja — amelynek Roczkó Emil is a tagja — rögtön elhatározta, hogy a szabad szombatját és vasárnapját feláldozva befejezi a ház építését. Mindenki vállal­ta. öten még arról az egri ki­rándulásról is lemondtak vol­na, amire már előbb jelentkez­tek. Az itthonmaradók azonban ezt nem engedték: — Elegen leszünk mi tízen — szögezték le. Nem volt tégla. Segített a ta­nács. A vállalati szakszerveze­ti bizottság rendkívüli segélyt szavazott meg. Amikor pedig Battonyán, a Somogyi Béla út 36 számú ház előtt szombat reg. gél megjelent egy tehergépko­csi és arról emberek ugráltak le, Roczkó Emil édesanyja csak összecsapta a kezét: — Hát hozzám jöttek, ked- veskéim? — kérdezte elcsukló hangon és kicsordult a könny a szeméből. A szomszédok is kíváncsis­kodva áltak ki a kapuba. Egye­sek közelebb merészkedtek. Va­jon mit akarnak ezek az em­berek ? De az érkezők nem so­kat teketóriáztak: — Lássunk munkához! — hangzott a brigádvezető felhí­vása. Csak Frankó Pálné gépkezelő maradt az idős asszony mellett. Ö ugyan nem a Farkas-brigád tagja, de amikor megtudta, hogy mi történt, eljött a töb­biekkel. Segíteni a néninek a ház körüli munkában. Közben vigasztalni is őt Mert nehéz egy anyának a fia szerencsét­lenségét, fájdalmát elviselnie. Pásztor Béla MUmtéSsn 5 1970. SZEPTEMBER 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents