Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Megemlékezések, kitüntetések a Fegyveres Erők Napja alkalmából A pákozdi csata emlékére minden évben szeptember 29-én, így ma is megünnepeljük a Fegyveres Erők Napját. A meg- emlékezéssörozat már tegnap kezdetét vette; számos ünnep­ségre, kitüntetés-átadásra került sor. A Honvédelmi Minisztéri­umban kapta meg a Haza SzoL gálatáért Érdemérem aranyfo­kozatát dr. Fekete Antal, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága a békés­csabai Ifjúsági és Űttörőházban rendezte meg a Fegyveres Erők Napja megyei ünnepségét, ame­lyen részt vettek néphadsere­günk és a társ fegyveres testü­letek képviselői. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront titkára tar­tott megemlékezést, szavalatok hangzottak el, majd a Jókai Színház művészeinek irodalmi műsorát láthatták a jelenlevők. A megyei rendőr-főkapitány­ságon a honvédelmi, a belügy­miniszter, valamint a munkás­I 10-en pedig dicséretet és pénz­jutalmat. A meigyei tanács épületében j kapták meg kitüntetéseiket a polgári védelmi munka legjobb­jai. A Honvédelmi Érdemérmet — 15 éves államigazgatási pol­gári védelmi tevékenysége elis­meréseként — Ágoston Lajos­nak, dr. Bordios Zsuzsannának és Kálmán Ádámnak, 10 éves munkájuk elismeréseként pedig dr. Bacsúr Kálmánnak, Kovács Lajosnénak és Molnár Istvánné- nak adták át. Ugyanekkor kap­ta meg Krizsán Tamás és Mé­száros Lajos tartalékos szakasz­vezető a KISZ KB Ságvári Endre érmét, azért a kiemelke-' dő munkáért, amelyet az árvíz elhárításában kifejtettek. Ezen­kívül 30-an kaptak pénzjutal­mat. A kitüntetéseket és a ju_ i talmakat Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese adta J át. i A békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában tartotta rendezvényét a megyei kiegészítő parancsnok­ság. Itt Benkő László alezredes' mondott beszédet. Ispánovics ’ ség dicséretében és tárgyjutal­mazásában öten, tartalékos tiszti, illetve tiszthelyettesi elő­léptetésben heten részesültek. A Békéscsabai Központi Tiszt- helyettes Iskolán belső ünnep­ségen emlékeztek meg a Fegy­veres Erők Napjáról. Ez alka­lommal a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát kap­ta Korcsok Mihály főtiszt, ezüst­fokozatát Németh István főtiszt és'Marosi László tiszt, bronzfo­kozatát pedig Szöllősi Géza tiszthelyettes. Szolgálati Érdem­érmet 19 tisztnek, illetve tiszt- helyettesnek adományoztak, míg a polgári alkalmazottak közül négyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ma ismét több ünnepségre ke­rül sor. A megyei munkásőr parancsnokság délelőtt 9 órától tartja megemlékezését, az Oros­házi Határőr Parancsnokság pe­dig egésznapos programot. ren­dez. Az úttörők ünnepi csapat­gyűléseket tartanak a Fegyve­res Erők Napján, irrt Katona. Kiss Attila rajza őrség országos parancsnoka na­piparancsának felolvasásával kezdődött az ünnepség. Ezt kö­vetően Hidas Mihály ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem aranyfokozatát Bach Imre hadnagy, dr. Párzsa János had­nagy, Ilyés László százados; bronzfokozatát Kovács János őr­mester kapta. A Közbiztonsági! Érem aranyfokozatát öt, bronz­fokozatát egy elvtársnaik nyújtot­ták át. Kilencen kaptak 10, 15, 20 és 25 éves szolgálatuk elisme­réséül Szolgálati Érdemérmet, szén a vizekben lépkedő gó­lyák, gémek a lábukra, meg a tollúkra szedik a halak ikráit, messze tájakra repülnek ve­lük és széthintik az életet, hogy örök maradjon a vetés. De hát a természet is em­beri mértékkel gyönyörű, s ép­pen az ellentétek összhangja teszi oly páratlanná az öreg halász életét. Az előbb megfi­gyelt egy harcsát, amely rava­szul mozgatta bajuszát, mintha giliszta lenne, így csalogatta öblös szája elé. a keszeget, hogy bekapja. Aztán kipillantott a partra, a Mészek hegy tetejé­re, ahol a negyvennyolcas hon­védek emlékoszlopa áll és eszébe jutott szülőfalujának hi­res szép lánya, a pákozdi Mál­nás Margit, aki almát vitt Jel- lasich katonáinak és a fagga­tásra elmondta, hogy a honvé­dek fele Komáromba vonult, mire Jellasich is Komárom fe­lé küldte serege felét. A csatá­ban derült ki, hogy bizony tel­jes a magyarok tábora. Ezt a nagyapja mesélte neki ,s azt is, hogy éppen itt, Pákozd és Sukoró között, a halásztanyá­juknál szorult bele a tóba az ellenség. Pompás szürkegém suhan elő a káprázó égből, karcsúra nyújtja testét, szárnyát puha siklásra teríti. Honnan jött, miféle vágy röpítette haza az ismeretlen távolságokról? Kár kutatni, a sugallatara hallgató vándormadár sorsa az övé, ro­kona Rigó Jancsinak, akinek csak fészket adott a pákozdi nádfedeles ház, de magasba emelkedvén, alig irta le az első kört, nagy utakra repült, szár­nya alatt a hegedűjével. Fur­csa láz vidámította a falut, ha egy-egy őszön megjelent her­cegasszony szeretőjével a bú­József alezredes a Haza Szol­gálatáért Érdemérem aranyfoko- zatát nyújtotta át dr. O. Kovács Istvánnak, a bé­kési járási tanács titkárának, Orbán Bélának, a szarvasi járá­si tanács titkárának; bronzfoko­zatát pedig Novák Jánosnak, a szarvasi városi tanács igazgatá­si előadójának és Zsombok Já­nosnak, a szeghalmi járási ta­nács igazgatás* előadójának. Honvédelmi Érdemérmet kapott Józsa Lajos, a Magyarbán hegye, si Községi Tanács V. B. elnöke, Markovics Mihály, az MSZMP tótkomlósi községi bizottságá­nak titkára. A Vezérkari Főnök­■•«■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■••■■•■■■•■■•■■■■■■Ml csúban. Kifizette az összes mé­zeskalácsot, amennyi csak volt a legnagyobb sátorban, elment a kocsmába, nábobi jutalomért kölcsönkérte a prímás hegedű­jét, végigjátszotta legszebb nó­táit, aztán tovarepült örökre a szürkegémek nyomtalan csapá­sain. A fehérvári ' piac, Weisz Vilmos uram kispörköltje mel­lett Rigó Jancsi lett az öreg halász legkedvesebb gyerekkori emléke. Nem tudni, melyik szép em­lékét álmodta végig a nádleve­les derékaljon, de úgy ébred, mint aki ünnepről érkezett. — Örsi bácsi, volt-e már ha­ragosa? — Uram, soha az életben. Motorcsónak érkezik a part­ra, utasai sietnek a halászcsár­dába. Térkép után lavíroztak át a tó túloldalára a náder­dők, lápszigetek között, a lagú­nák labirintusaiban. Fogalmuk sincs, hogy a kunyhó felé lép­kedő öregember diktálta rá valaha a térképre . a neveket: Mélyláp, Feketevíz, Kismihály, ' Sukorai, Holtinger, Nagylángi tisztás, Túrózsák, Vendel, Ke­rékvizek ... Mint a Mélyvíz tisztáson für­dik az amur. Nagy rajok kö­röznek a felszínen, iramlásuk gyűrűkkel, ék alakú hullámok­kal rajzolja tele a vizet, ma­gasra dobódó testük fehéren csillan a távolból. Az öreg meg­torpan, mélyre apadt szeme fel. parázslik, rabul ejtetten csodál­ja a fürdő halakat. Mindent fe­ledve csáklyát ragad, megveti lábát a ladik farában, ellöki magát a parttól, siklik befelé a agunán, hogy a tisztásra érve úgy bóduljon szelíd mámorba, mintha először látná közelről, miként forr a víz a halak tán­cától. AŐAEK A RÉPA HEGYEK .A csabacsűdi állomás forgal­ma a cukorrépa-szezon bekö­szöntésével nagyon megnöve­kedett. Nem is csoda, hiszen öt környékbeli termelőszövetke­zet: a csabacsűdi Lenin, a kar- dosi Egyetértés, az örménykút! Petőfi, a szarvasi Táncsics és Bem Tsz dolgozói hordják lo­vas kocsival, vontatóval a répát az állomásra. A sarkadi cu­korgyár helyszínen levő átve­vője szerint a mennyiséggel nincs baj, ám az előzetes ta­pasztalatok szerint úgy tűnik, hogy a répa cukorszázaléka va­lamivel alatta marad a tava­lyinak. Naponta 25—30 vagon í'épát vesznek át a csabacsűdi állomáson, és küldik Sarkadra. A jó idő kedvez a betakarítás­nak és szállításnak s jelentő­sen könnyíti, gyorsítja a mun­kát, hogy a gyár nagy teljesít­ményű rakodógépet bocsátott a termelők rendelkezésére. Ha­gyományos módon — kézzel —■ csak a szállítójárművekről ra­kodnak, a vagonírozést már géppé] végzik. A répahegyet öt tsz földjéről gyűjtötték össze Fotó: Demény Cyla Néhány forduló és megtelik a vagon 1

Next

/
Thumbnails
Contents