Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

* Néhány tanács a lakás berendezéséhez Lakásavatóra invitálnak a* egyik napon. Kétszobás lakásba költözött a család, külön szobát kapott a tízéves gyerek, külön szobájuk van végre a szülőknek. Millió helyre kerültek az évek során összevásárolt világos, mo_ dem bútorok. A berendezésnél nem akartam büszkeséggel vegyes örömüket megzavarni észrevételeimmel. Né hány megjegyzést azért mégis csak tettem. — Az a sok apró csipketerítő a fotel kárpitjára te. rítve, nemcsak rosszul mutat — mondtam —, hanem kényelmet­len is. A vitrin-polcok világos deszkáin sean érvényesülhetnek... — A sok apró csecsebecséről, a falon függő esküvői és egyéb csa­ládi képekről, a heverő fölött ékeskedő, régimódi falvédőről, a behemót és méregdrága csillár­ról, jobbnak láttam hallgatni. I gyerek szobájában az­tán határozottan elszomorodtam. Ennék csak a neve gyerekszoba: benne két heverő, dohányzóasz­talka (!), virágállvány, ruhás­szekrény, vagyis csupa olyan bú. tordarab, amely nem a gyerek kényelmét szolgálja. Hol van egy asztal vagy íróasztal, amely mellett a gyerek tanulhat, lecké­jét megírhatja? Hol van egy polc, vagy kis szekrény, amelyen, vagy amelyben a gyerek játékait, könyveit, füzeteit tartja? Ebben a szobában csak alhat, de nem tanulhat, nem játszhat! Mindezt azért nem tettem szó. vá, mert arra gondoltam, mily sokat is takarékoskodott ezekért a holmikért a család! Csakhogy röpke fejszámolással rájöttem: fele költséggel is sokkal célasse- rűbben. hangulatosabban beren­dezhették volna otthonukat. A gépi „perzsaszőnyegr* helyett amely sem színében, sem mintá­zatában nem illett a világos bú­torhoz, megtett* volna egy ol­csóbb, színes torontáli vagy könnyebben tiattítható bukló- szőnyeg is, nőm beszélve ar­ról, hogy a perzsa iránti tiszte­letből és kíméletből az egész csa­lád, sőt a vendég is papucsban jár a lakásban, s még így is alig használják a „perzsával" ékesített szobát. A rengeteg apró dísztárgy, csak külön gond a portörül ge- tesnél. Kiszórni őket mégsem le­het, hiszen mindegyik kedves emlék, értéket is ez kölcsönöz nékik. De a sok horgolt csipke- tori tőt, a fotel támlájára terített csipkéket gondolkodás nélkül le. szedném. Nem divat ma már, különösen fiatalok lakásában, az aranyos keretű esküvői fénykép sem. Nagy esemény az életben a? esküvő, de az ott kénzült fényképeknek éppúgy, mint a többi családi képnek, gyerek- portréknak is a családi fénykép, albumban van a helyük. Szép, olcsó reprodukcióval, rézkarccal vagy akvarellal díszítsük inkább * lakást, de azok se zsúfolódja­nak egymás mellett a falon. IQ M&amsm *** 1970. SZEPTEMBER 21. Ami a gyerek szobáját illeti, a dohányzóasztalkát minden­képpen kiraknám onnan, s he­lyébe egy íráshoz, olvasáshoz megfelelő asztalt vagy íróasztalt állítanék. Ha más megoldás nincs, még a virágállványt is feláldoznám azért, hogy polcként használhassa a gyerek könyvei, füzetei, játékai számára. Hogy a virágot mégse száműzzem a szobából, estleg csak egy, na­gyobb cserép dísznövényt állí­tanék egy kis helyet elfoglaló kovácsoltvas virágtartóba. A gyerek szobája jelenleg nem al­kalmas arra, hogy harmoniku­san éljen benne, megtalálja ben­ne önmagát. Ma ő is éppúgy a konyhában tanyázik, mint a szülők, akik a nagy szobát való­jában „tiszta szobaként" kezelik, olyan kínosan ügyelve rendjére, hogy leülni is alig mernek, mért- hát a bútorokra, a szőnyegekre, s egyáltalán a berendezésre vi­gyázni kell.,.! Pedig a lakás, ez az új lakás sok drága bútorával, szőnyegé­vel együtt is mi másra való, minthogy kényelmesen éljenek benne? Mégha olyan új is. A legtöbben nem sajnál­ják a pénzt bútorra, szőnyegre sfcb. Nem biztos azonban, hogy mindig az a legcélszerűbb, leg­praktikusabb, legizlénesebb, ami a legdrágább. Az egyszerű vo­nalvezetésű, modem bútorok nem feltétlenül igénylik a süp­pedő perzsákat, perzsa fal védő­ket sem- Hozzájuk minél keve­sebb csecse-becsévé!, olyan ol­csóbb „kiegészítőket" vásárol­hatunk, amelyéket nem sajná­lunk használni, amelyek azon­ban színeikkel, formájukkal, hangulatossá, kényelmessé, meg­hitté teszik lakásunkat. az aranyszabályról és bizony előfordul nem is egyszer, hogy többet eszünk, mint amennyi az egészségünk számára elviselhe­tő. Ez olyan tulajdonság, amely megkülönböztet bennünket az állatoktól — sajnos, a ml hátrá­nyunkra. Közismert tény, hogy az állatok csak annyit esznek, mint. amennyi normális energia, szükségletük kiegyenlítéséhez szükséges^ A tudomány már ér­dekes er«! menyeket tárt fel ez­zel kapcsolatban, amelyek bizo­nyára rámutatnak arra is, hogy mik ezek az „automata étvágy­szabályozók”. A kutatók hosz- szú éveken ót fáradoztak, hogy megállapítsák, melyeik azok a szervek az állati testben, ame­lyek az élelemfelvételt, a táplál­kozást irányító és többé-kevés- bé önműködő kiegyenlítődést biztosítanak a táplálkozás é* az energiafelhasználás között. A patkányok él el ernfogy tisztá­sát és energiafelhasználását vi­szonylag n«gy pontossággal mér­hetjük. A kísérletek bizonyítot­ták, hogy ezek az állatok a ki­sebb tápértékű élelemből lénye­A fogamzásgátló pirulák Isten akaratát teljesíteni kell, és ha azt akarja, hogy több gyermekünk legyen, úgy meg kell próbálni úgy felnevelni őket, hogy a társadalom hasznos és példamutató tagjai legyenek — mondotta Viktória királynő. A fogamzásgátló pirula ma már minden más fogamzásgátló módszernél nagyobb mértékben megszabadította az asszonyokat a nem óhajtott gyermekszülés terhétől és többet tett azért, hogy elűzze azt a fajta fataliz­must, amely e megjegyzésben tükröződik. A fogamzásgátló szerek és el­járások nem fűződnek egy konk­rét személy nevéhez. Minden társadalomnak minden történel­mi korban megvolt a maga szü­letéskorlátozási módszere és esz­köze. De egészen a legutóbbi időkig széles körök vonakodtak e témáról beszélni. Az orvosi sajtó még az 1920-ae években is csak nagyon kevés teret szentelt ennek a kérdésnek. A családtervezés amerikai út­törője Margaret Sanger asszony volt. Ő létesítette a világ első születésszabályozási tanácsadó központját 1916-ban Brooklyn- ban. Noha a New York-i rendőr­ség hamarosan lezárta ezt a köz­pontot és börtönbe vetette San­ger asszonyt, ő kitartott célja mellett. 1927-ben megszervezte az első „világnépesedési konfe­renciát” és 1948-ban megalakí­totta az International Planned Parenthood Federationt, majd 1952-ben felkereste a rrtassa- chusettssi Worchester alapítvány­nál dolgozó dr. Gregory Pincus kutatóorvost és arra biztatta, hogy az állatokkal folytatott kí­sérletei után próbáljon kifejlesz­teni egy fogamzásgátló tablettát a nők számára. Dr. Pincus és kollégái meg­kezdték a kísérleteket és 1955- ben érték el első sikereiket. Azóta különböző fajta fogam­zásgátló pirulák jelentek meg a piacon s bizonyultak hatéko­nyaknak. J a leedsi egyetem professzora megállapította. Kutatásáról a „Nature” c. folyóiratban számol be és hangsúlyozza, ha a test zsírtartalékának mennyisége bizonyos fokot ér el, akkor több folyadékot köt le, amely hatás­sal van a vérkeringésre. Ilyen­kor a sejtek riadóztatják a „hy­pothalamus” elnevezésű miri­gyet az agyban, amely az éhség­érzetet szabályozza. Azt még nem tudták megállapítani, hogy a vér hogyan viszi ezt az üzene­tet az agyba és tulajdonképpen melyik sejt a* „üzenethordozó". Harvey professzor kísérletei ar­ra mutatnak, hogy ezt a felada­tot a „progesteron” elnevezésű nemi hormon hajtja végre. A hormon igen fontos szerepet ját­szik — mint zsírtartalék —- a terhesség korai állapotában­A kutatások ugyan még kez­deti állapotban vannak, de jog­gal remélhető, hogy viszonylag rövid időn beiül előállítják azt a speciális hormonkészítményt, amelynek segítségévei megaka­dályozható a nem kívánatos zsí- rosodás. „ . Alföldi Erzsébet e a test saját súlyát? Az ember étvágyát sajnos nem az értelem szabályozza, bár jól tudja, hogy nem azért él, hogy egyen, hanem ellenkezőleg, azért eszik, hogy éljen. Azonban gyakran megfeledkezünk erről gesen nagyabb mennyiséget használnak fel, mint ellenkező esetben. Ez az automatikus sza­bályozás valószínűleg a zsírtar­talék önellenőrzésétől függ, mint ahogy ezi dr. Harvey fiziológue, Szoknya — Úgy tűnik, évek óta nem volt divatos viselet a szoknya-blúz, de legalábbis nem kapott fősze­repet ruhatárunkban. Holott igen sokan szeretik és hordták is. Ez a felismerés késztette ar­ra a Divattervező Vállalat ter­vezőművészeit, hogy ez a téma az őszi—téli divatbemutatón je­lentős szerepet kapjon, A mai divatnak megfelelően a szoknyák is mini, midi hosszú­ságú variációkban készülnek, ami azt jelenti, hogy a comb­középig érő szoknyahosszúság- tól a tórdközépen keresztül egé­szen a lábikra-középig érőig minden variáció megtalálható. Érdekes, hogy a hosszú szok­nyák magasan felnyithatók a gombolással, vagy már eredeti­en magasan „felsliccelve” ké­szülnek. A szoknya-blúznak igen jó kiegészítője a kardigán is, de újabb megoldásként kínálkozik az ujjatlan bolerószerű mellény, vagy a szoknya hosszáig érő mellény is. A blúzoknál újdon­ság a lumber jack-jellegű meg­oldás, amikor a szoknya öv ré­szét a blúz övbe foglalt alsó ré­sze takarja. Divatos a derék kiemelése ée ezért leginkább derékban övvel viselhetők a szoknya-blúzos, megoldások, A tunika, amely bő, csípőig ér, nem megy ki a di­vatból, de mi most kedves Olva­sóinknak, az ennél is újabb blúzmegoldásokat kívánjuk be­mutatni. Természetesen a szok­nya-pulóver, vagy jumper is di­vat, és a Divattervező Vállalat őszi kollekciójában is fontos sze­rephez jut. kvvd­JMÄ«. 1-es rajzunkon bemutatunk egy úgynevezett kaviár tweed­ből készült szoknyát (ez azt je­lenti, hogy a tweed-anyag na­gyon apró, sűrű noppos). A szok­nya elején kinyíló szemberakás van, amelynek szélét és a zse­bek szélét az anyagtól eltérő, de harmonizáló színű gépi dísztű­zés emeli. Természetesen szá­mos blúzvariácó kínálkozik egy ilyen trapézformájú midiszok­nyához, de rajzunk a legújabb zsánert mutatja be, amely kü­lönleges szabásvonalakkal, lum- berjack-jellegű, kihajtó® gallér­ral, 3A-es kézelős ujjával ké­szült. Különböző minőségű szö­vetből, vagy mosóanyagiból ké­szülhet 2. Kasmír hatású szintetikus kelmék igen jól moshatók, nem gyűrűdnek és vasalásra sem szo­rulnak. Ilyen virágos anyagból készült blúzunk úgynevezett trencslkó-vágással szabott, alat­ta kis húzás biztosítja a mell* bőséget, elkerekített gallérja és hólpántje van. A szoknya egy­színű, posztókarakterű anyag­ból készült, asszimetrikus sza­básvonalánál miniszoknya hosz- szúságig hosszú sliccet alkal­maztunk. Zsebét ugyanúgy el­ütő színű dísztűzés hangsúlyoz­za, mint a szabásvonalát. Dere­kára bőr övét viselhetünk. 3-as rajzunkon piros-drapp- barna színösszeállítású, ferdén szabott trapézszoknyát látnak, drapp-piros színösszeállításé blúzzal, bolerószerű mellénnyel kiegészítve. Az egyszínű piros és drapp anyag díszítésűi is szolgál a szoknyánál. A boleró végződése a bőröv felső szélén van. Apró zsebek díszítik a mel­lényt és a szoknyát. 4. Rövid ujjú, selyemből, vagy szövetből készülhet a rajzon lát­ható piézett vállrészes ingblúz, amely a meleg, fűtött helyisé­gekben igen kellemes és hűvö­sebb időben kardigánnal vagy mellénnyel kiegészíthető. A szoknya posztóból, vagy Shetland karakterű szövetből készülhet, amelyen a derék táján alkalma­zott szabásvonal jól kiemelkedik és ez képezi egyúttal a zsebet is. A négy részből szabott szok­nya hosszanti varrásai tűzéssel, a nadrághoz hasonlóan díszítet­tek. Derékban bőrövet, vagy a rajzon látható fémlánoból ké­szült övét alkalmazhatjuk. 5. Miniszoknyát mutatunk be, asszimetrikusan megoldott fél­oldalas rakásokkal, amelyek egyikén gombolás helyezkedik el. Ez a szoknya bármilyen di­vatos kelméből elképzelhető, mintásból ugyanúgy, mint egy­színűből. Hozzá bemutatunk egy csíkos selyemből, vagy jerseyből készüli blúzt, amely elöl a hól- póntnál nyílik, így bebújóe. Nádor Vera Etgy apa tragédiája A rómaiak ezreit megrázta egy fiatal apu tragédiája, aki egyhónapos torzszülött gyerme­két a Teverébe dobta. A csecse­mő lábak és ujjak nélkül szüle­tett, A 29 éves Imo Davaní a ró­mai Regina Coeli börtönben van, gyilkosság vadjával. Tetté­ért minimum tízévi börtönbün­tetés jár. „Fiam soha nem bocsátotta volna meg nekem, ha csak azért hagyom élni, hogy szenvedjen”, mondta Davanj a rendőrségen, amikor feljelentette önmagát, A főváros vezető független lapja, az II Messaggero közvéle­ménykutatást tartott Rómában. Arra a kérdésre, hogy ugyanezt tették volna-e, mint Livio Da­vani, száz római közül 22 igen nel, 31 nemmel válaszolt, és 47 azt felelte, nem tudja, mit ten­ne ilyen esetben. Davani felesé­ge kegyelemén folyamodik Giuseppe Saragat elnökhöz. A börtönben, ahol férjét megláto­gatta, könnyek között ezt mond­ta: „Férjem nem gyilkos. A gyermekért tette, amit tett. Nem akarta, hogy szenvedjen”. Olaszországban nincs olyan törvény, amely kegyelmet bizto­sít a gyilkosnak. Amikor az ügyész szándékos emberöléssel vádolta Davanit, ki jelentette: „Ez tragikus, de ez a törvény. Mit tehetek?" A védőügyvéd a tárgyaláson azt állítja majd, hogy az apa leküzdhetetlen ér­zelmi felindulásban követte el tettét. V V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents