Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Legyen nőinozgalmi élet a tanyacsoportokban is Új házba költözik Tóth Lajosné és 8 gyermeke ■ nőtanácsok átszervezése idején több helyütt több asszony is kijelentette: eddig se sok szükség volt munkánkra, ezután még annyi sem lesz. Az­óta bebizonyosodott, hogy igen­is nagy szükség van a nők ter­melési és mozgalmi munkájá­ra. Jóval több, mint a nőtaná­csi szervezettségi forma idején. Legfontosabb feladatuk hadat üzenni annak a szemléletnek, amely nők és férfiak tudatában egyformán megkövesedett, hogy a nők termelő- és irányító mun­kája csak másodlagosan jöhet számításba az élet minden te­rületén. Ez a nézet nemcsak olyan termelőegységekben és hivatalokban uralkodott el, ahol a dolgozók többsége férfi. A békéscsabai Kötöttárugyárban nők dolgoznak nagy többség­ben s lényegében csak most, a párt kongresszusi irányelveinek megismerésekor döbbentek rá: a műszaki vezetőképző tanfo­lyamra sem próbáltak nőket beszervezni az üzem vezetői. Általában az irányelvek döb­bentették rá több helyütt a nő­ket arra is, hogy a férfiaknál mennyivel kevesebb bért kap­nak hasonló értékű munkáért. M ost már megkezdődött a hadakozás az egyenlő munkáért egyenlő bért elv ér­vényesítéséért. Azért is, hogy a termelést irányitó és közéleti vezetői i tisztségek betöltését a képzettség, rátermettség s a vezetői készség határozza meg, ne pedig a férfi- vagy a női nem. Most, a pártvezetőségek újjáválasztása során is kifeje­zésre jut ez a törekvés. Az iga­zat megvallva néhol elég gyen­gén, csupán egy nőt választa­nak ugyanis a pártalapszervezet vezetőségébe, hogy a párt ha­tározata értelmében rendelkez­zenek egy nőfelelőssel is. Min­denesetre ez is haladás az ed­digi gyakorlattal szemben, ami­kor a család szükségletének beszerzéséért legnagyobb fele­lősséget és legtöbb gondot ma­gára vállaló anyák képviselői, vagyis nők nélkül tárgyaltak a különböző fórumokon az ivó­víz-, a tüzelő- és a különböző áruellátásról. — A nőtanácsokon keresztül eddig is eljuttathatták észrevé­teleiket, javaslataikat a nők, a vezető testületekhez — védeke­zett az egyik községi pártbi­zottsági titkár erről való be­szélgetés közben. Később aztán csak úgy megjegyezte: sokvisz- szás, megváltoztatni és megva­lósítani való dologról a felesé­Termelőszövetkezetünk nagyobb mennyiségű BURGONYÁT ajánl megvételre Ár 100—150 Ft-igj Érdeklődni Haladás Tsz, Med gyesegyháza; Telefon 14. Eladó ZIL—157 tehergépkocsi­hoz sebességváltó és ten. gelykapcsoló komplett, gyári, új. Egyetértés Tsz, Békés, Rákóczi tt. 33. Telefon: 2. 164704 ge beszélt neki a kútról, a bolt­ból vagy a piacról hazatérve. A nőtanács rendezvényeire ugyanis kevesen jártak. A községi párt- bizottsághoz és a tanácshoz is csak ritkán nyitottak be észre­vételeikkel, kívánságaikkal az asszonyok. Néhány tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ez év nyarán megválasztott nőbizott­ságokhoz sem fordulnak elég gyakran. Szlaukó János párt- alapszervezeti titkártól nyert értesülésünk szerint Kamuion azt mondják az asszonyok: majd szól a nőbdzottság, ha rendezni akar valamit és szükség lesz ránk. A kondorosa Dolgozók Tsz párttitkára sincs megelégedve az asszonyok aktivitásával. Azt mondja, hogy mivel nincs még minimális tagdíj sem, úgy van­nak a nőbizottsággal az asszo­nyok, mint a népfronttal: ha rendezvényre hívja őket, akkor elmennek. Végül is azt mon­dották: nem élég egyetlenegy nőbizottság egy 8—10 ezer hol­das szövetkezeti gazdaságban, ahol széjjelszórtan élnek az asszonyok. Eddig ugyanis volt nőbizottság minden üzemegy­ségben, s ezután is kellene le­gyen. K ellene, még a 2—3 mű­szakban üzemelő és sok nőt foglalkoztató gyárakban is néhány nőcsoport, a nőbizott­ság mellett. Még inkább a köz­ség egész határában gazdálko­dó termelőszövetkezetekben. A határ ugyanis hagyományosan részekre, tanyacsoportosulások­ra tagozódik. Az asszonyok szí­vesebben összejönnek ott isme­rőseik körében akár gondjaik megvitatására, akár a régebbi, vagy újabb keletű hagyomá­nyos műsor, teaest vagy vacso­ra alkalmával. Amellett, hogy a tanyacsoportosulásokban élőknek egészen más a minden­napi gondjuk, mint a község­ben élő asszonyoké, azért is jé volna önálló, nőmozgalmi életet biztosítani • számukra, mert ahány ilyen csoport alakulna, annyiszor 4—5 aktív vezetőségi tagot tudhatna maga mellett a szövetkezet párt- és gazdasági vezetősége, s természetesen a csoportokat irányító szövetke­zeti nőbizottság is; R zt mondani sem kell, hogy a csoportok vezetői mi­lyen mozgósító hatással lehet­nék az általiak ismerős környe­zetben akár termelő-, akár tár­sadalmi munkáról vagy éppen tanulásról, szórakozásról legyen is szó. Kukk Imre SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KAZÁNHÁZI SEGÉDMUNKÁST, TAKARÍTÓNŐKET FELVESZ a Férfi Fehérnemiígyár Békéscsabai gyára A Felsőnyomási Állami Gazdaság Kereki II-es kerülete TEHENÉSZEKET, TRAKTOROSOKAT, ÉJJELIŐRÖKET VESZ FEL ÁLLANDÓ MUNKÁRA. Fizetés kollektív, illetve megegyezés szerint. Szállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés a kerületveze­tőnél. A tervből valóság lett. Rövi­den így lehetne summázni azt a tényt, hogy Bucsán egy asz- szonynak és nyolc gyermekének elkészült az ígért: kétszobás, új családi ház. Az indulástól a be­költözésig azonban sok olyan do­log történt, ami rendkívülivé teszi a fenti megállapítást. Annak idején, pontosan ez év június 21-én — a sokgyermekes családokról sízóló riportsoroza­tunk egyikében — megírtuk Tóth Lajosné 8 gyermekes csa­ládanya sorsát és azt, hogyan fogtak össze az emberek, élü­kön Nyakó Istvánnal, a tsz párttitkárával; a család megse­gítésére. Nyakó István ma már túl van a szervezés nehezén. A ház tető alatt áll, csak a külső és belső vakolási, munkákat kell elvégez­ni. No meg a szobák padozását, de ehhez még anyag nincs, és a pénz is elfogyott. Szóval a mű még nincs teljesen befejezve, de... — Magam sem hittem volna, hogy idáig eljutunk, mert ami­kor hozzáláttunk, akkor jöttünk rá: nagy fába vágtuk a fejszén­ket — mondja egy kissé fárad­tan, de jóleső érzéssel. Meleg tekintettel pásztázza végig az új épületet, amely a Nefelejcs ut­cában készül. Ez a név valahogy szimbólum is. Nem lehet soha — s gondolom, Tóth Lajosné és gyermekei is örökké emlékeze­tükben tartják majd — elfelej­teni azt az áldozatot, amit első­sorban a tsz párttitkára es sok­sok ember nyújtott. A háznál most is serényein dolgoznak. Az egyik szobában tapasztanak, a másikban a föl­det egyengetik, a padlásról fű­rész hangja hallatszik, deszkáz- zák az elejét. Dávid Gyula, a tsz gépparkjában éjjeliőr, de — alvás helyett — nappal eljött ta­li cskázni a sarat, hogy a tapasz- toknak legyen mivel dolgozniuk. És jönnek a többiek is. Szom­bat lévén, ekkor érnek rá job­ban. A titkár mellett éppen megáll egy ember. — Itt vagyok István, mit se­gítsek? A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁ RÚG TAR felvesz raktári gyakorlattal rendelkező férfit munkakörbe. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, J — Meddig érsz rá? — Akár estig is. — Jól van, János, akkor se­gíts a sarat hordani, még sze­rencse — fordul aztán hozzám —, hogy szép az idő és gyorsan száradnak a falak. Ha minden jól megy, október közepére be­költözhet a család. A kezdeményezést már meg­írtuk. A házépítés történetét most mondja el. — Nagyon jó és megnyugtató érzés, hogy ha az ember valamit véghez akar vinni, abban segít­ségre talál. A ház építésének megkezdésekor elsőnek a tsz se­gédüzemének 24 fős építőbri­gádja állt mellém. Ök végezték el teljes egészében az alapozást, öröm volt látni ennyi embert együtt dolgozni. Egy nap alatt készen is lettek. Aztán jöttek a többiek — bár a szervezés nem mindig ment simán, hiszen van­nak ígérők is, akik, ha cseleked­ni kell, visszahúzódnák —, akik áldozatkészségből vizsgáztak. Eddig 120-an dolgoztak a ház építésén. Volt, aki egy napot — a taggyűlésen elhangzott válla­lásban személyenként 10 órai munka volt —, de jó néhányan 2—3 napot is ledolgoztak itt. Az Üj Barázda Tsz-ből hatvanan voltak eddig. De az ÁFÉSZ pin­céreit éppúgy lelkesítette a má­sokon való segítés, mint a kar­cagi AKÖV-ösöket. Tudja, ez a munka nagyon jó szolgálatot tett nekem, a párttitkárnak, az em­berek megismeréséhez is.., Az utóbbi megjegyzés nem volt indokolatlan. A szervezés során akadtak emberek, akik a kérdésre: hogy jönnek-e segíte­ni, csak legyintettek. De akad­tak olyanok is, mint Földes György művelődési otthon-veze­tő, akit vályogvetés közben kár is ért, mert az egyik téglában ott maradt az aranygyűrűje. Tóth Lajosné házában van tehát egy 800 forintot érő tégla, ennyivel lett értékesebb a ház. Az igazi érték viszont az, ahogyan az emberek tetteikkel bizonyítot­tak. Földes György — bár érzé­kenyen érintette, a veszteség — mégis eljött továbbra is dolgoz­ni. Hasonlóképpen gondolkoztak a többiek. Kaszár István közel 70 évesen szintén részt vett a munkában. Nagy Gyula két na­pon át vályogot vetett, egy na­pig pedig sarat készített elő. És sorolhatnám a többieket: Szat­mári Mátyás kisiparost, aki az ácsmunkát végezte, Nyakó And­rást, a párttitkár édesapját, Se­rényi Pált, Török Istvánt és mind a százhúsz embert. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyül. E nagyszerű munkáról csak elismerőleg lehet szólni, s úgy nyilatkoztak a helyi tanács vezetői is. Amikor elő­ször jártam Bucsán és írtam er­ről a vállalkozásról, a vb-titkár minden segítséget megígért. „A tanács biztosítja a telket” — mondotta. A telek megvan, a ház szinte készen, de hivatalos okmány mégsem szól erről. Vagyis a telekügy nincs elintéz­ve. Nincs, aki eldöntse; milyen módon, címen juttassák a nyolc­gyermekes családnak. A méltá­nyossági ár, amit fel akartak számolni — még így is olyan magas, hogy az asszony képtelen lenne kifizetni. Amit a vállalat­tól és a biztosítótól kapott, azt már felemésztette a házépítés. Annyira, hogy mint az előbb ír­tam, a szobák padozására már nem jut. Keresete nincs. Gyer­mekeit az özvegység! járulékból tartja el. Inkább további segít­ségre szorul, nemhogy még fi­zetni tudna. Itt a tél, kell a meleg ruha, a tüzelő. Aztán meg jó lenne dolgozni is valahol, ha a gyer­mekeit napközibe, bölcsődébe elhelyezhetné. Kellene a fizetés, nemcsak a jövedelem miatt, ha­nem mert csak így kaphat csaf ládi pótlékot, ami bizony nyolc gyermek esetében tekintélyes összeg. Mindezt a házépítők már nem tudják megtenni, nincs hozzá hatáskörük. Akiknek pedig van, azok még eddig nem sokat tet­tek. Lehet, hogy ha ezeket a so­rokat olvassák, segítenek? Kasnyik Judit Nyakó András tapasz tja az új ház falát.

Next

/
Thumbnails
Contents