Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Egyre favulnak a szociális körülmények as alföldi olajbányászoknál Szerdán ülést tart a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa szeptember 30-án, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart Békéscsabán, a MED ŐSZ Székházban, A részvevőket Nagy István, az SZMT vezető titkára tájé­koztatja az elnökségnek a két tanácsülés között kifejtett mun­kájáról. A tanácsülésen ezután a Központi Bizottság 1970. feb­ruár 18—19-i a nők helyzeté­ről, a nőmozgalomról és az if­júságpolitikánk néhány kérdé­séről hozott határozatából adó­dó feladatokat vitatják meg. Végül a részvevők megtárgyal­ják és jóváhagyják a második félévi munkatervet, a választási intézkedési tervet, valamint a szakszervezetek VII. megyei kül­döttgyűlés jelentésének vázlatát. (Tudósítónktól) A megyeszékhely erzsébethe- iyi városnegyedéneik egyik cent­rumában, a Kolozsvári, Batsá­nyi és Pozsonyi utcák által ha­tárolt területen található a szó­ban levő, körülbelül százszor- száz méter alapterületű „piac­tér”. Közkeletű neve ez, hiszen gyakorlatilag egy szépen parko­sított, fásított térről van szó, amely a környező gyermekek kedvenc játszóteréül is szolgál, hintákkal, padokkal felszerelve. Csupán egyik szeglete van di­rekt kiképezve a keddi hetipiac megtartására. A terek közvetlenül övező ta­karos családi házak között gyer­mekrendelő, RÖVIKÖT-bolt, a kenyérgyár pékáru-boltja, ren­delőintézet és gyógyszertár talál­ható. Mindez természetesen a fejlődés csalhatatlan jele. A fo­kozódó városiasodástmindezeken kívül a Kolozsvári, utca aszfalt­úba, tetszetős közvilágítása és az e ponton találkozó két autó- buszmegállója is fémjelzi. Az idillikusnak tűnő piactéri komplexum azonban korántsem j ilyen ’ idillikus, mert azt több esztétikai és egészségügyi „sötét folt” ékteleniti. Itt van mindjárt a Batsányi utcán végigvezető aszfaltjárda. E járdából a Pozsonyi utcai ke­reszteződésben jó néhány folyó- métemyi „kimaradt”. Vajon mi­ért? MAS. A rendelőintézetben szolgála­tot teljesítő orvosok többnyire gépkocsikon közlekednek. Az épület mellett nincs megfelelő parkolóhely, noha a Batsányi utcai oldalon ez kiképezhető volna. MAS. A kenyérgyári gomba mögött két méternyire, a rendelőinté­zettel párhuzamosan, annak ab­lakaitól hat-hét méterre három méter széles, csaknem két mé­ter mély, dudvával felvert, nyi­tott vízlevezető árok húzódik a Könyves utcáig', alján az év nagy részében posványos vízzel. Idillikus környezet — a legyek, szúnyogok és más kártevő ro­varok számára! NEM MAS. Ugyanez az árok a kenyér­gombával szemben, ' az aszfalt- útón túl, a Pozsonyi utcáig to­vább fut. Egyik partján a gyer­mekek fociznak, a másik partjá­tól néhány méternyire a patika bejárata ... Ezt az egészségügyi és baleseti szempontból egyaránt veszélyes árkot le kellene „csö­vezni” és befedni (miként azt a Rózsa Ferenc utca egy részén meg is tették). MAS. Szándékosan hagytuk utoljára a legkirívóbb rendellenességet, a Batsányi és a Pozsonyi utca Az MSZMP Alföldi Olajipari Végrehajtó Bizottsága ülést tar­tott. Az ülés túlnyomórészt az­zal a beszámolóval foglalkozott, amelyet a végrehajtó bizottság a IX. kongresszus óta végzett munkával kapcsolatban kíván az olajipari pártértekezlet elé terjeszteni. A beszámoló előké­szítését több, nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakbizottság készítette elő, és az alföldi olajbányászat IX. kong­resszus óta eltelt időszakát mintegy 40 oldalon elemezte. Megháromszorozódott a szénhidrogéntermelés A beszámoló megállapította, hogy az alföldi olajbányászok által „övezett” mély fekvésű portát. Szemétlerakodóhely. Itt aztán az ingoványos, nádas mo­csártól a lyukas éjjeliedényig, a döglött macskától a rothadt szil­váig, az üvegcserepektől a disz­nótetemig minden hasonló meg­található. természetesen az orr­facsaró penetráns szagokkal „felszerelve”. Ez aztán a legyek és szúnyogok igazi eldorádója! Némelyek feltételezése szerint a hajdani hírhedt Cséri-teiep pál­maliget lehetett ehhez képest. Mindez pedig anno 1970-ben, egy városnegyed központjában, a patikától, a hetipiactól és a vízvezetéki közkifolyótól alig kőhaj í tásny i na. MELLESLEG: a II. számú ál­talános iskola több mint hétszáz kisdiákjának jelentős hányada itt halad el, s akarva-akaratlanul is „becipelheti” a rovarok által ; „kitermelt” bacilusokat a nagy­létszámú iskolába. A felsorolt „sötét foltok” lé­tezéséről bárki személyesen meggyőződhetik. Őszinte óha­junk, hogy ezt mindenekelőtt és sürgősen azok tegyék meg, akik a szükséges intézkedések megté­telére a legilletékesebbek! Kazár Mátyás teljesítették azokat a gazdasági és műszaki feladatokat, amelye­ket a IX. kongresszus óta eltelt időszakban a Párt Központi Bi­zottsága a szénhidrogén-prog­ram végrehajtása számukra ki­tűzött. Az elmúlt négy évben a szénhidrogéntermelés az Alföl­dön háromszorosára, az olajipari dolgozók száma pedig kétszere­sére emelkedett. Mindez igényelte, hogy a po­litikai munka színvonalát a Duna vonalától keletre jelentő­sen emeljék, de ugyanakkor a gazdaságpolitikai kérdésekkel is kiemelten foglalkozzanak. Túlszárnyalták a IX. kongresszus célkitűzéseit Az MSZMP IX. kongresszusa határozatot hozott az energia- hordozók kedvezőbb arányának kialakítására. Ez a határozat 1970-re mintegy 37—39 százalé­kos szénhidrogénarányt irány­zott elő. A beszámoló szerint ezt a célkitűzést a magyar szénhid­rogénipar elsősorban az alföldi olajbányászok kitűnő eredmé­nyei alapján az év végére vár­hatóan 41—42 százalékra fogja túlteljesíteni. A beszámoló meg­állapította azt is, hogy az alföl­di olajipar legutóbbi 4 éves gaz­dasági tevékenységének értéke­lésénél joggal lehet megállapí­tani a párttagság, az alapszerve­zetek és a pártbizottság megha­tározó és vezető szerepét. A Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem ötéves tervének egyik legfontosabb célkitűzésévé vált a szegedi szénhidrogén-medence gyors feltárása, míg a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a megtalált és feltárt szénhidrogén-kincs gyors terme­lésbe állítását és az országos energiarendszerbe való bekap­csolását tekintette kiemelt fel­adatként. A korábbi terveket úgy kellett módosítaniuk, hogy már az 1970-es évre az alföldi szén­hidrogénbányászat elérje Algyőn az évi 1 millió tonna kőolaj- és 1 milliárd köbméter földgázter­melést, de növelni kell a békési’' szénhidrogéntelepek termelését is. Mindez nem ment végbe az alföldi olajbányászok rendkívül nagy erőfeszítése és áldozatvál­lalása nélkül. Ennek eredmé­nyeként érhették csak el azt, hogy az 1966. évi 1 milliárd fo­rintos vállalási árbevétel 1970-re már 3,1 milliárdra emelkedett. Ötezer forinttal nőtt a dolgozók átlagbére A vitára bocsátott beszámoló a fenti gazdasági eredményeken túl azt is megállapította, hogy különösen az utóbbi években többször hajtott végre az alföl­di olajipar jelentős bérrendezést. A beszámolási időszak elején a vállalatok átlagbére 21—25 ezer forint volt egy főre vetítve. Ez az 1970-es bérfejlesztés után már 26—30 ezer forintra emelke­dett. Az olajbányászok bíznak abban, hogy a X. kongresszus határozatai a további években is biztosítani fogják életszínvona­lúk töretlen emelkedését. Erre garanciát látnak a kongresszusi irányelvekben lefektetett 16—18 százalékos reálbérnövekedésben is. A béremelések nem oldották meg azonban az olajipar munka­erőgondjait, mert a munkaerő- vándorlás még most is eléri az évi 30—40 százalékot. Mindkét alföldi vállalat számos más szo­ciális juttatás megadásával küzd ez ellen. Az 1967. évi 1190 kedvezményes palackosgáz-fo- gyasztóval szemben ma már 2490 kapja ezt a juttatást, csak­nem 2000 olajipari dolgozó la­kik kulturáltan berendezett munkásszállásokon. Évente 7—8 millió forintot fordítanak mun­kásszállításra is. Az utóbbi 4 év alatt az olajipar 550 lakást épí­tett és adott át az olajbányá­szoknak, de a következő évek lakásépítési programja ezt is többszörösen meghaladja. A most 10 éves Alföldi Olaj­ipari Pártbizottság — ahogy azt ( a végrehajtó bizottság tagjai megállapították — a közeljövő­ben megtartandó olajipari párt- értekezlet elé az alföldi olaj­bányászat elmúlt 4 éves mun­kájának teljes politikai és gaz­dasági keresztmetszetét állítot­ta össze. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy az elmúlt évek­ben a kapott feladatokhoz a tőségek sok esetben alig voltak elegendők a célkitűzések időben való végrehajtására. Versenyfutás az idővel Nehéz esztendő az idei. A népgazdaságnak súlyos károkat okozott az ár- és belvíz. A ka­tasztrófát megsínylette a mező- gazdaság, megsínylették a há­zak, utak, de legfőképpen az emberek.' Sokan még szükség­lakásban, ólban, sátorban, em­berhez nem méltó körülmé­nyek között élnek, s sokan még mindig csak a tragédiát látják, sokak ajkán még mindig csak jaj-szavak formálódnak. Furcsa, különös esztendő az idei. Rekord mennyiségű csapa­dék hullott, rekord magas víz­szinteket mértek. Jámbornak hitt folyók vadultak meg s olyan helyen is pusztíott a víz, ahol azelőtt soha. A nagy tettek éve ez az esz­tendő is. Egy emberként moz­dult meg az ország, amikor menteni kellett, s csaknem egy­szerre nyúltak a kezek a se­gítségadás idején is. Névtelen hősök ezreinek munkája nyo­mán eltűntek a romok s a megszelídült folyók völgyében megkezdődött a helyreállítás. Szabolcsban, Csongrádban és Békésben sok ezer házat ron­gált meg a víz, sok ezer hold földön lett semmivé a termés. A panasz és a harag szavait hamar elnyomta az újjáépítés hórukk-ja. Most, e napokban, amikor soha nem látott ütemben épül­nek a házak s az otthontalanok panaszának fölébe kerül a bi­zakodás, kimondatlanul is tud­nunk kell, hősi, küzdelmes na­pok tanúi vagyunk. Bármennyire is prózai dolog, ha tégla mal- terrel kötve egymásra kerül, bizony, hősi dalt érdemlő tett ez a javából. Békés megyében az eddigi felmérések szerint 1700 házat kell újjáépíteni. Békésiben 1700 új otthon születik. Az ötven-, százéves vályogépületek romja­in, ha a tulajdonosoknak gyak­ran erőn felüli vállalásán felül is, de már formálódik, alakul valami új, valami minőségileg más otthon. Az embereknek a „tető lesz a fejünk fölött” biza­kodása olyan plusszal gazda­godhat, amelyet csak részben jellemez az a tény, hogy a nád helyett cserép, a vályog helyett tégla, a szoba-konyha helyett nagyablakos, fürdőszobás ház lesz, ha elkészül az új... Ha elkészül időben. Mert az idő sürget. Hosszú, száraz őszt remél, aki épít s aki — most még szükséglakásban lakva — építtet. Békésben 352 ház újjá­építéséhez kezdték hozzá. Ebből 18 már lakható. Kiadtak 1075 építési engedélyt, s talán mind az első ütemben tervezett 750 ház tető alá kerül és egy-két helyiség lakható lesz, ha anyag jön. Ha lesz elég építőanyag. Több kellene, elsősorban téglából. A jelenleg rendelkezésre álló napi 300 ezer darab kevés. Félmil­lióra lenne szükség, hogy opti­mális esetben valóra váljon az ígéret, teljesüljön a kérve ki­mondott kívánság. A mostani ősz: versenyfutás az idővel. Hogy legyen elég tégla és ce­ment, hogy a szállítás gyorsan és szervezetten történjen, hogy minél hamarabb házzá magasod­jon a fal, hogy az ígéretek tel­jesüljenek. Csak győzzük erő­vel, építőanyaggal, türelemmel. És jó szóval is. Mert nemcsak az épít, aki falat rak, és nem­csak az boldog, aki új otthon­hoz jut. A házavatón, ha képletesen is, sok .százan ülik körül majd a még mész-szagú falak között az ünnepi asztalt. B. L F. 1. A fiatalok a tsz-ben Húsz fiatal csinos kislánynak ad állandó, könnyű munkát a kunágotai Bercsényi Tsz dohány­üzeme. Matyelka Irén (középen) fonónak tanult, egy évig dolgozott a fővárosban, mint fonó- nő. Belátta, hogy ugyanazt a pénzt itthon is megkeresheti. Ráadásul együtt lehet édesanyjá­val, lánypajtásaival, és azzal, akivel együtt gyűjtsenek bútorra, új lakásra. (Fotó: Márton László) Legújabb kori Cséri-telep? A piactér és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents