Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Egyre favulnak a szociális körülmények as alföldi olajbányászoknál Szerdán ülést tart a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa szeptember 30-án, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart Békéscsabán, a MED ŐSZ Székházban, A részvevőket Nagy István, az SZMT vezető titkára tájékoztatja az elnökségnek a két tanácsülés között kifejtett munkájáról. A tanácsülésen ezután a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i a nők helyzetéről, a nőmozgalomról és az ifjúságpolitikánk néhány kérdéséről hozott határozatából adódó feladatokat vitatják meg. Végül a részvevők megtárgyalják és jóváhagyják a második félévi munkatervet, a választási intézkedési tervet, valamint a szakszervezetek VII. megyei küldöttgyűlés jelentésének vázlatát. (Tudósítónktól) A megyeszékhely erzsébethe- iyi városnegyedéneik egyik centrumában, a Kolozsvári, Batsányi és Pozsonyi utcák által határolt területen található a szóban levő, körülbelül százszor- száz méter alapterületű „piactér”. Közkeletű neve ez, hiszen gyakorlatilag egy szépen parkosított, fásított térről van szó, amely a környező gyermekek kedvenc játszóteréül is szolgál, hintákkal, padokkal felszerelve. Csupán egyik szeglete van direkt kiképezve a keddi hetipiac megtartására. A terek közvetlenül övező takaros családi házak között gyermekrendelő, RÖVIKÖT-bolt, a kenyérgyár pékáru-boltja, rendelőintézet és gyógyszertár található. Mindez természetesen a fejlődés csalhatatlan jele. A fokozódó városiasodástmindezeken kívül a Kolozsvári, utca aszfaltúba, tetszetős közvilágítása és az e ponton találkozó két autó- buszmegállója is fémjelzi. Az idillikusnak tűnő piactéri komplexum azonban korántsem j ilyen ’ idillikus, mert azt több esztétikai és egészségügyi „sötét folt” ékteleniti. Itt van mindjárt a Batsányi utcán végigvezető aszfaltjárda. E járdából a Pozsonyi utcai kereszteződésben jó néhány folyó- métemyi „kimaradt”. Vajon miért? MAS. A rendelőintézetben szolgálatot teljesítő orvosok többnyire gépkocsikon közlekednek. Az épület mellett nincs megfelelő parkolóhely, noha a Batsányi utcai oldalon ez kiképezhető volna. MAS. A kenyérgyári gomba mögött két méternyire, a rendelőintézettel párhuzamosan, annak ablakaitól hat-hét méterre három méter széles, csaknem két méter mély, dudvával felvert, nyitott vízlevezető árok húzódik a Könyves utcáig', alján az év nagy részében posványos vízzel. Idillikus környezet — a legyek, szúnyogok és más kártevő rovarok számára! NEM MAS. Ugyanez az árok a kenyérgombával szemben, ' az aszfalt- útón túl, a Pozsonyi utcáig tovább fut. Egyik partján a gyermekek fociznak, a másik partjától néhány méternyire a patika bejárata ... Ezt az egészségügyi és baleseti szempontból egyaránt veszélyes árkot le kellene „csövezni” és befedni (miként azt a Rózsa Ferenc utca egy részén meg is tették). MAS. Szándékosan hagytuk utoljára a legkirívóbb rendellenességet, a Batsányi és a Pozsonyi utca Az MSZMP Alföldi Olajipari Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Az ülés túlnyomórészt azzal a beszámolóval foglalkozott, amelyet a végrehajtó bizottság a IX. kongresszus óta végzett munkával kapcsolatban kíván az olajipari pártértekezlet elé terjeszteni. A beszámoló előkészítését több, nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakbizottság készítette elő, és az alföldi olajbányászat IX. kongresszus óta eltelt időszakát mintegy 40 oldalon elemezte. Megháromszorozódott a szénhidrogéntermelés A beszámoló megállapította, hogy az alföldi olajbányászok által „övezett” mély fekvésű portát. Szemétlerakodóhely. Itt aztán az ingoványos, nádas mocsártól a lyukas éjjeliedényig, a döglött macskától a rothadt szilváig, az üvegcserepektől a disznótetemig minden hasonló megtalálható. természetesen az orrfacsaró penetráns szagokkal „felszerelve”. Ez aztán a legyek és szúnyogok igazi eldorádója! Némelyek feltételezése szerint a hajdani hírhedt Cséri-teiep pálmaliget lehetett ehhez képest. Mindez pedig anno 1970-ben, egy városnegyed központjában, a patikától, a hetipiactól és a vízvezetéki közkifolyótól alig kőhaj í tásny i na. MELLESLEG: a II. számú általános iskola több mint hétszáz kisdiákjának jelentős hányada itt halad el, s akarva-akaratlanul is „becipelheti” a rovarok által ; „kitermelt” bacilusokat a nagylétszámú iskolába. A felsorolt „sötét foltok” létezéséről bárki személyesen meggyőződhetik. Őszinte óhajunk, hogy ezt mindenekelőtt és sürgősen azok tegyék meg, akik a szükséges intézkedések megtételére a legilletékesebbek! Kazár Mátyás teljesítették azokat a gazdasági és műszaki feladatokat, amelyeket a IX. kongresszus óta eltelt időszakban a Párt Központi Bizottsága a szénhidrogén-program végrehajtása számukra kitűzött. Az elmúlt négy évben a szénhidrogéntermelés az Alföldön háromszorosára, az olajipari dolgozók száma pedig kétszeresére emelkedett. Mindez igényelte, hogy a politikai munka színvonalát a Duna vonalától keletre jelentősen emeljék, de ugyanakkor a gazdaságpolitikai kérdésekkel is kiemelten foglalkozzanak. Túlszárnyalták a IX. kongresszus célkitűzéseit Az MSZMP IX. kongresszusa határozatot hozott az energia- hordozók kedvezőbb arányának kialakítására. Ez a határozat 1970-re mintegy 37—39 százalékos szénhidrogénarányt irányzott elő. A beszámoló szerint ezt a célkitűzést a magyar szénhidrogénipar elsősorban az alföldi olajbányászok kitűnő eredményei alapján az év végére várhatóan 41—42 százalékra fogja túlteljesíteni. A beszámoló megállapította azt is, hogy az alföldi olajipar legutóbbi 4 éves gazdasági tevékenységének értékelésénél joggal lehet megállapítani a párttagság, az alapszervezetek és a pártbizottság meghatározó és vezető szerepét. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem ötéves tervének egyik legfontosabb célkitűzésévé vált a szegedi szénhidrogén-medence gyors feltárása, míg a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a megtalált és feltárt szénhidrogén-kincs gyors termelésbe állítását és az országos energiarendszerbe való bekapcsolását tekintette kiemelt feladatként. A korábbi terveket úgy kellett módosítaniuk, hogy már az 1970-es évre az alföldi szénhidrogénbányászat elérje Algyőn az évi 1 millió tonna kőolaj- és 1 milliárd köbméter földgáztermelést, de növelni kell a békési’' szénhidrogéntelepek termelését is. Mindez nem ment végbe az alföldi olajbányászok rendkívül nagy erőfeszítése és áldozatvállalása nélkül. Ennek eredményeként érhették csak el azt, hogy az 1966. évi 1 milliárd forintos vállalási árbevétel 1970-re már 3,1 milliárdra emelkedett. Ötezer forinttal nőtt a dolgozók átlagbére A vitára bocsátott beszámoló a fenti gazdasági eredményeken túl azt is megállapította, hogy különösen az utóbbi években többször hajtott végre az alföldi olajipar jelentős bérrendezést. A beszámolási időszak elején a vállalatok átlagbére 21—25 ezer forint volt egy főre vetítve. Ez az 1970-es bérfejlesztés után már 26—30 ezer forintra emelkedett. Az olajbányászok bíznak abban, hogy a X. kongresszus határozatai a további években is biztosítani fogják életszínvonalúk töretlen emelkedését. Erre garanciát látnak a kongresszusi irányelvekben lefektetett 16—18 százalékos reálbérnövekedésben is. A béremelések nem oldották meg azonban az olajipar munkaerőgondjait, mert a munkaerő- vándorlás még most is eléri az évi 30—40 százalékot. Mindkét alföldi vállalat számos más szociális juttatás megadásával küzd ez ellen. Az 1967. évi 1190 kedvezményes palackosgáz-fo- gyasztóval szemben ma már 2490 kapja ezt a juttatást, csaknem 2000 olajipari dolgozó lakik kulturáltan berendezett munkásszállásokon. Évente 7—8 millió forintot fordítanak munkásszállításra is. Az utóbbi 4 év alatt az olajipar 550 lakást épített és adott át az olajbányászoknak, de a következő évek lakásépítési programja ezt is többszörösen meghaladja. A most 10 éves Alföldi Olajipari Pártbizottság — ahogy azt ( a végrehajtó bizottság tagjai megállapították — a közeljövőben megtartandó olajipari párt- értekezlet elé az alföldi olajbányászat elmúlt 4 éves munkájának teljes politikai és gazdasági keresztmetszetét állította össze. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy az elmúlt években a kapott feladatokhoz a tőségek sok esetben alig voltak elegendők a célkitűzések időben való végrehajtására. Versenyfutás az idővel Nehéz esztendő az idei. A népgazdaságnak súlyos károkat okozott az ár- és belvíz. A katasztrófát megsínylette a mező- gazdaság, megsínylették a házak, utak, de legfőképpen az emberek.' Sokan még szükséglakásban, ólban, sátorban, emberhez nem méltó körülmények között élnek, s sokan még mindig csak a tragédiát látják, sokak ajkán még mindig csak jaj-szavak formálódnak. Furcsa, különös esztendő az idei. Rekord mennyiségű csapadék hullott, rekord magas vízszinteket mértek. Jámbornak hitt folyók vadultak meg s olyan helyen is pusztíott a víz, ahol azelőtt soha. A nagy tettek éve ez az esztendő is. Egy emberként mozdult meg az ország, amikor menteni kellett, s csaknem egyszerre nyúltak a kezek a segítségadás idején is. Névtelen hősök ezreinek munkája nyomán eltűntek a romok s a megszelídült folyók völgyében megkezdődött a helyreállítás. Szabolcsban, Csongrádban és Békésben sok ezer házat rongált meg a víz, sok ezer hold földön lett semmivé a termés. A panasz és a harag szavait hamar elnyomta az újjáépítés hórukk-ja. Most, e napokban, amikor soha nem látott ütemben épülnek a házak s az otthontalanok panaszának fölébe kerül a bizakodás, kimondatlanul is tudnunk kell, hősi, küzdelmes napok tanúi vagyunk. Bármennyire is prózai dolog, ha tégla mal- terrel kötve egymásra kerül, bizony, hősi dalt érdemlő tett ez a javából. Békés megyében az eddigi felmérések szerint 1700 házat kell újjáépíteni. Békésiben 1700 új otthon születik. Az ötven-, százéves vályogépületek romjain, ha a tulajdonosoknak gyakran erőn felüli vállalásán felül is, de már formálódik, alakul valami új, valami minőségileg más otthon. Az embereknek a „tető lesz a fejünk fölött” bizakodása olyan plusszal gazdagodhat, amelyet csak részben jellemez az a tény, hogy a nád helyett cserép, a vályog helyett tégla, a szoba-konyha helyett nagyablakos, fürdőszobás ház lesz, ha elkészül az új... Ha elkészül időben. Mert az idő sürget. Hosszú, száraz őszt remél, aki épít s aki — most még szükséglakásban lakva — építtet. Békésben 352 ház újjáépítéséhez kezdték hozzá. Ebből 18 már lakható. Kiadtak 1075 építési engedélyt, s talán mind az első ütemben tervezett 750 ház tető alá kerül és egy-két helyiség lakható lesz, ha anyag jön. Ha lesz elég építőanyag. Több kellene, elsősorban téglából. A jelenleg rendelkezésre álló napi 300 ezer darab kevés. Félmillióra lenne szükség, hogy optimális esetben valóra váljon az ígéret, teljesüljön a kérve kimondott kívánság. A mostani ősz: versenyfutás az idővel. Hogy legyen elég tégla és cement, hogy a szállítás gyorsan és szervezetten történjen, hogy minél hamarabb házzá magasodjon a fal, hogy az ígéretek teljesüljenek. Csak győzzük erővel, építőanyaggal, türelemmel. És jó szóval is. Mert nemcsak az épít, aki falat rak, és nemcsak az boldog, aki új otthonhoz jut. A házavatón, ha képletesen is, sok .százan ülik körül majd a még mész-szagú falak között az ünnepi asztalt. B. L F. 1. A fiatalok a tsz-ben Húsz fiatal csinos kislánynak ad állandó, könnyű munkát a kunágotai Bercsényi Tsz dohányüzeme. Matyelka Irén (középen) fonónak tanult, egy évig dolgozott a fővárosban, mint fonó- nő. Belátta, hogy ugyanazt a pénzt itthon is megkeresheti. Ráadásul együtt lehet édesanyjával, lánypajtásaival, és azzal, akivel együtt gyűjtsenek bútorra, új lakásra. (Fotó: Márton László) Legújabb kori Cséri-telep? A piactér és környéke
