Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
Mnnkásőr- nagygyakoriat Helytálltak a kiképzésben a békéscsabaiak Egy év kiképzési munkáját tették mérlegre szombaton és vasárnap Békéscsabán a városi: münkásőrzászlóaljnál. Ezen a! két napon mérték le, hogy az alakulat munkásőrei az egy év alatt mennyit sajátítottak el a kiképzési anyagokból. A zárógyakorlatról Tóth Pál, a városi munkásőrség parancsnoka elmondotta, hogy az megfelelt a magas fokú követelményeknek. Szombaton a századok éleslövészetet hajtottak végre. A gyakorlatnak ez a része jól sikerült, eredményei bizonyítják, hogy a békéscsabai m-un- kásőrzászlóalj parancsnokai és beosztottai a kiképzési évben nem pihentek babéraikon. Szombatról vasárnapra virradó éjszakán pedig bizonyságát adták annak is, hpgy a harcászati feladatok végrehajtásában bármikor számítani lehet rájuk. A gyakorlat nehézségi fokára jellemző, hogy az abban résztvevők addig, amíg a konkrét harcászati feladatra sor került volna, már 36 órája talpon voltak. Ennek ellenére tökéletesen helytálltak a szállítási útvonalak biztosításában. A nehéz gyakorlaton valamennyi század jól megállta helyét, mégis kitűnt fegyelmével s a gyakorlat pontos végrehajtásával a zászlóalj első százada, amely Zsilinszki ' János századparancsnok irányításával kiválóan oldotta meg a rábízott harci feladatot. A csabaiak zárógyakorlatát megtekintette Hidas Mihály rendőr ezredes, a megyei pártbizottság tagja, dr. Haraszti János, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára, Hugyik András, a megyei munkásőrség parancsnoka. A gyakorlatot jól segítette a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet, a Hidasháti Állami Gazdaság, a kamuti Lenin Termelőszövetkezet, valamint a 8-as számú AK.ÖV. Nyugdíjasok voltak a Hatszáz vendégből 361 -en [' nyugdíjasok voltak azon a -találkozón, amelyet vasárnap délelőtt Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében rendezett a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet. Áz immár hagyományossá vált-nyugdíjasok napját a pénzügyőrzenekar játéka vezette be. Ezután Zsilák Márton, a .termelőszövetkezet elnöke köszöntötte az Idős tsz-tagokat és rövid tájékoztatást adott a termelőszövetkezet elmúlt évi gazdálkodá-' -sáról. Elmondta, hogy búzából I 17,2 mázsát, kétszeresből 18 má- l zsás átlagtermést takarítottak idézésre. Nem is jelenhettek meg, mert késve kapták. De ki hinné ezt el nekik? Szökevények. Beleznai val, ha-, csak nem szerelünk -le azonnal, . szintén megszegjük a parancsot. És mi nem szerelhetünk le. Mit mondanánk, ha megkérdeznék, hol van Dini péká, Széles? Őket nem hagyhatjuk cserben, szükségük lehet ránk. A szomszéd tanyában rejtő- zőknek szintén. Akikről jóformán semmit nem tudunk. Oroszok? Partizánók? Zsidók? Hányán vannak? Ki elől bújkálnak? Egyiküket Széles ismeri. S talán Dénes is. Azt, aki az elköltözött szomszéd, Gedó úr tanyásának mondja magát. Az-e igazából? Nem valószínű. Ő is, ők is ugyanolyan törvényen kívüliek, mint mi. Dini péká, Széles Jóska, Beleznai, én. És Radnai? ö sem teljesítette a, leszerelési parancsot. Mit csináljunk Radnaival? Most már értettük mély hallgatásának okát. Itthagyta az apja. Ittfelejtette. Mint egy tárgyat. Vagy állatot. Kergessük el? Hova mehet? Apja barátaihoz. De akkor biztosan felad bennünket. Fogjuk le,? Kötözzük meg, tömjük be a száját? Ássunk neki egy pincét, csukjuk oda, a bunkerba vagy a padlásra, a tyúkólba? Vigyázni kell rá. És gondozni. Egyikünk mindig vele foglalkozhat. Ügy is kevesen vagyunk! Préttóijuk meg, fogadjuk- bibe. Mivel a nyugdíjasok leg- > utóbb a tavalyi őszi betakarítás előtt találkoztak a termelőszövetkezet vezetőségével, arról is tájékoztatta őket az elnök, hogy 1969-ben kukoricából — májusi morzsoltban — 41 mázsás átlagot takarítottak be. A termelő- szövetkezet vagyoni helyzetéről elmondta, hogy a közös vagyonuk 87,5 millió forint, ami 1968- hoz képest 5 és fél millióval több. Tiszta vagyonuk 63 millió forint. Az 1969-es eredményük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy halmozott termelési értékük 71,85 millió forint. A tagság jövedelmének alakulásáról elmondta, hogy a tagok £ ■ ■ ■ zalmunkba? Fedjük fel előtte a ■ titkainkat^ ™ Ha ugyan még nem ismeri • őket... ^ A-kár ismeri, akár nem, ez az : egyetlen lehetőség EL nem ve- : szejthetjük. Elvégre csak kö- • zénk tartozik. S most már ta- I Ián hozzánk is. A születése i napján szabadságot kapott. S ■ mert nem találta otthon az ap- ; ját, ide jött vissza. Mehetett volna máshová? : Biztosan. Az apja barátaihoz. ■ De nem őket választotta. Mindenesetre beszélni kell ! vele. : Széles vállalta, hogy szót ért ■ Radnaival. Mit mondott neki, ■ megfenyegette vagy csak a jó- : zan eszére hivatkozott, nem : tudni. ; Annyi bizonyos, hogy Lajos ! már tegnap valamivel gondta- : lanabbul forgolódott" körülöt- : tünk. Fárasztó nap volt a tegnapi! J Hat órakor, ébresztő után hoz- | záláttunk az akadályok és a ; futóárkok átépítéséhez. Még a > nyáron, a szolgálat kezdetén • többsoros szögesdrótot húztunk j ki, százötven méterre a tanyá- : tói a Körösök felőli oldalon. ; Azt gondoltuk, l)a partizánok ■ támadnak meg bennünket, j csakis arról támadhatnak. Két ; bunkert építettünk, s futóárko- * kát meg összekötő árkokat ás- • tunk, szintén a tanya előtt. S Később Széles, Beleznai és : én feltűnés nélkül a szomszéd s tanyát is bekapcsoltuk az árok- • rendszerbe. Borosok ^ltűnese után az ár- : kokat rőzsével, szarral, szalma- ; val fedtük, álcáztuk. 5 (Folytatjuk) S ÚJ FALU SZÜLETIK H ova tűnt el a régi' falu? Kiszenvedett, jószerivel az elmúlt két és fél évtiaed alatt eltűntek a falu végéről a nádfedeles, földbe süllyedt, tenyérnyi ablákú házak, elmúlt az idillikus, de szívszomorító alvé- gi, faluvégi hangulat. Megváltozott az élet. Megváltoztak a termelési viszonyok, a termelőerők is, változtak az emberek. A földbe süllyedt, földbe ■ menekült, földbe kényszerített paraszti robotemberek, a kupor- gatők, a „zsugorgatók”, a föld „bolond imádói” más, új, tartalmasabb életet kezdték. Járva a' falvakat, ma már ritkán látni öreg, nádfedeles házacskákat, a falu vége is kicserélődött. Üj házak terpeszkednek, gangosán, rangosán, palatetőkkel, tv-antennákka! pompáznak, fürdőszobákkal hivalkodnak, garázzsal és gyümölcstárolókkal. Ez jellemző a mai falura. A szocialista átalakulás mind a tulajdonviszonyokban, mind az életviszonyokban könnyedén kitapintható falun. A párt politikája, erőfeszítései meghozták, megteremtők a gyümölcsöket. Mint a kongresszusi irányelvek is mondják. „A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végnehajtásának elkezdése megvendégek részesedésére 1969-ben 16 ezer 777 forintot terveztek. Ezzel szemben ténylegesen 18 ezer 924 forintot fizettek ki. A szociális bizottság javaslatára 230 nyugdíjas tagnak — azoknak, akiknek 700 forint alatt van a nyugdíja — háztáji művelést a termelőszövetkezet térítésmentesen végezte eL A munka értéke összesen 126 ezer ! forint. Ezenkívül búzasegléllyel is támogatták a nyugdíjasokat, i 243 tagnak összesen 280 mázsa búzát adtak ki. Az elnök tájékoztatója után a j szociális bizottság nevében Tóth Mihályné köszöntötte az idős tsz-tagokat. A rövid ünnep, j ség után — amelyen jelen volt j a megyei pártbizottság képviseletében Nagy Károly és Bordi István, a városi pártbizottság . munkatársa és ott volt Kovács Pál országgyűlési képviselő is — a termelőszövetkezet ebéden látta vendégül a tagság 31 százalékát kitevő nyugdíjasait Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula, Btanár L. n. 3 sz. Telefon: 248. x BÉKÉS MWSzr 5 1970. SZEPTEMBER 22. erősítette termelőszövetkezete- 1 ink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudományt, általában a tudományok vívmányait: a mezőgazdaságban a m\m- ka ipari jellegűvé kezd válni: egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségieknek.” Mit is jelent ez? Emlékezzünk csak a kenyérprogramra. Ma már — bár az idei év kritikus és rendkívüli — külföldön is hódít a magyar búza. Nem a, régi, a híres Bánkúti, mert azt végérvényesen eltörölte az idő. Olyan intenzív, . nagy termőképességű fajtákkal ismerkedett a falu népe, mint a Bezosztája, a San Pas- tore, az Autonómia, a Libelul- la, a Kannája, hogy csak az ismertebbeket említsük. És természetesen nincs megállás. A tudomány újabb fajtákkal kísérletezik és újabb fajtákat ad köztermelésre. így szűkebb pát- . riánkból a Kiízombori 1-est. De említhetjük mindjárt a i homokvidék új takarmánynövényét, amely máris hírre tesz 1 szert a világban, a triticálét j J ól emlékezhetünk az út kezdetére, amikor a hajdani nagybirtokok roncsain | megalakultak az első úttörő szövetkezetek, a bátrak indulására, amikor az államtól kapott egy-két girhes lovacskával, csonttá soványodott tehénkével megkezdték a közös utat És a traktorokkal, az ütött-ko- pott Cormickokkal és körmö- sökkel. Mára valamennyi mezőgazdasági nagyüzem fejlett gépparkkal rendelkezik, s hazánkban 70 ezer traktor köny- nyíti meg a munkát, végzi el 600 ezer ember helyett a tennivalókat A legújabb erő- és munkagéptípusok fellelhetők, vásárolunk a KGST-országok- tól és a nyugati piacokról is. Gépesítettük a növénytermesztési munkák zömét, búza, kukorica, cukorrépa betakarításában, termesztésében igen sokat haladtunk, fejlett a növényvédelmünk s egyre több gazdaságban olyan komplexbrigádok dolgoznak, amelyek nagy területeken, végigkísérik a növény útját, a talajelőkészítéstől a betakarításig, s ha kell, egyik gépről a másikra ülnek, időben, jó minőségben garantált, megbízható a teljesítményük: így fokozódnak, növekednek a termésátlagok. A termelés elvesztette manufakturális jellegét, a félfeudális viszonyoknak örökre vége. De ez nemcsak azt jelenti, hogy a szövetkezeti mozgalom sikerével megteremtettük a magyar mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás alapjait, hanem azt is, hogy az elmúlt években az állandó mozgás, fejlődés eredményeként a szövetkezetek és az állami gazdaságok egy minőségi szakaszt értek el. Vagyis a termelés vállalatszerű, ipari jellegűvé kezd válni a mezőgazdasági nagyüzemekben is Mindez kölcsönhatásban van az emberi fejlődéssel, változással. Nemcsak azt jelenti, hogy ma már fekete-fehér öltözőkben kezdik a napot a termelőszövetkezeti parasztok, hanem azt is, hogy egyre inkább kezdik élni a teljesebb emberi életet, kezdik kibontakoztatni egyéniségüket, tudásukat. „A falun végbemenő politikai antikvár KÖNYVFEL VÁSÁRLÁSI NAPOKAT TARTUNK szeptember 29—30-án az orosházi könyvesboltban. Vásárolunk régi és új kiadású tudományos, szép- irodalmi és ifjúsági könyveket. / Csak két napig! Készpénzzel fizetünk! 4747 és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába.” A korálőbi években a termelés mérőeszközei kialakultak, holdanként a terméshozamok így és így sikerülték. De az emberi változást, az emberi fejlődést egy kicsit elfelejtettük, örvendetes, hogy az irányelvek erre is felhívják a figyelmet, hiszen napjainkban egyre inkább fellelhetők azok a jegyeik, amelyek a falusi dolgozóik eszmei, politikai arculatának, magatartásának szocialista Vonásait példázzák. N emcsak arra gondolunk itt, hogy az új falusi viszonyokkal újjáformálódtak az emberek. Akarva-akartalanul nemesebb tartalommal telítődtek meg, hiszen valaha egy gazdaember apjától örökölte a mesterség csínját-bínját, hiszen könnyen boldogult a két ökörrel vagy 'az áldott-átkozott lóval. Ma már kevés ez. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó szakmunkásoktól egyre többet várunk, az élet egyre magasabb mértéket támaszt. Traktorokkal, gépekkel, autókkal, milliós értékekkel bánnak, vegyszerekkel, tápokkal, olyan termelőeszközökkel, amelyek magasabb szakmai intelligenciát, szakmai felkészültséget követelnek. „Tovább kell feljeszteni falun a szocialista tulajdonviszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyomán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei, politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai.” A termelést egy-egy mező- gazdasági nagyüzem munkáját mindig folyamatban, folytonosságban kell szemlélni. A gazdálkodási módszereket az elkövetkezendőkben hatékonyabban fejlesztjük. Nemcsak azért, mert ma már megteremtődtek az alapok és koncentrált tőkeberuházásokkal nagyobb eredményeket érhetünk el, hanem azért is, mert magunk mögött tudunk egy szakaszt, a legnehezebb szakaszt, aminek az elején csak a földeket koncentráltuk, és akkor még az emberek jogot formáltak arra, hogy ne gondolkozzanak, különösebben ne törődjenek a közössel, ne vegyék magukra a termelőszövetkezeti gondokat. Ez volt az eredeti, a legnehezebb szakasz a magyar szocialista nagyüzemek fejlesztésében. Mára nemcsak a korábbiban említett termelőeszközök koncentrálása történt meg, de ami lényegesebb, és éltető eleme szocializmust építő társadalmunknak, a szellemi tőkekoncentráció is megvalósult. És ez arányban van a termeléssel, ami kihat a szövetkezeti parasztság műveltségére, életszínvonalára. Mert tennivalónk bő- .ven van. Ez még korántsem a világ legjobb mezőgazdásága. Bizony jócskán kell lépegetnünk, hogy eddigi pozíciónkat tovább erősítsük és az európai gazdálkodás élvonalába tartozzunk. De az adottságunk megvan, sőt a világon egyedül ezekben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben képzelhető el a szellemi erők legtökéletesebb felszabadulása, hasznosulása, hiszen ' mindenki őszintén az előrehaladást szolgálja. fi z irányelvek mögött íme " így tűnik elő egy új falu. Kitapinthatóan, reálisan, fejlődésében megcáfolhatatlanul. Sz. Lukács Imre
