Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

A színes botoktól a térképatlaszig Belvizlevezető munkák, öntözőfürt — A térkép 1911-ben készült — A szakemberutánpótlás biztosított tósági feladatok ellátása a föld­A gizebi piramis és a kínai nagyfa! — Csillebércen A napokban megkapja a Mini­polisz makettjeinek építési ter­veit az a több mint félszáz tíze. md, iskolai és vállalati KÍSZ- szervezet, amely felajánlotta, hogy társadalmi munkában résztvesz a modellek építésében. Mint a Magyar Űttörőszövetség illetékesei elmondták, 1971 júni­usára elkészülnek a rniniváros első apró létesítményei, a az úttörőmozgalom negyedszázados jubileuma idején a kék- és vö- rösnyakkendós pajtások már gyönyörködhetnek a'modellpark látványosságaiban. Csillebércen, az úttörőtábor mellett felépülő „liliputváros- ban” a tervek szerint a világ építészeti remekei segítségévei jelenítik meg az emberiség tör­ténelmét, legszebb műveit. A szabadtéri kiállításon a model­leket az időjárás viszontagságai­nak ellenálló anyagokból, egye­bek közt acélból, kemény gipsz­ből, betonból alakítják ki. Fel­épül többek között a gizehi pi­ramis, az Akropolisz, a Colos­seum, a kínai nagyfal, az Eifél torony és az ENSZ-palota. A magyarországi építészeti alkotá­sokat egyebekN közt az egri mi­naret, a jáki templom és a Lánchíd dokumentálja. Az ob­jektumokat 50 szeres kicsinyí­tésben mutatják be, tehát pél­dául az 500 méteres moszkvai tv-toremy 10 méterre, a 150 mé­ter magasságú piramis 3 méter­re megy „össze”. Az építészeti ritkaságok mel­lett a Mini poliszban megtalál­ják a gyermekek a tudományos, technikai haladás alkotásait, — hidakat, hajókat, repülőket, rakétákat — is, s a modellek irányítahtók, mozgathatók lesz­nek. (MTI) Rézmozsarat vegyenek! —Tessék választani Nem valamiféle vándor -régi­ségkereskedő reklámszövege ez, sokkal prózaibb módon került a cím két része egymás mellé. „Rézmozsarat vegyenek” a címe annak a számnak, mely harminc másikkal együtt megtalálható a Zeneműkiadó „Tessék választa­ni” kottásfüzetében. Megtudhatjuk a számokból, hogy valakinek mit súgott a szél. hogy az illető nem bánja, hogy ha szenved, hogy vándorcirku­szos szeretne lenni és így to­vább. Persze, mindezt megzené­sítve, hiszen a kötet a Magyar Rádió „Tessék választam”-mű- sorának dalait tartalmazza. Kö­zülük nem egy bizonyára sláger lesz. Végezetül még egv cím a kö­tetből — s a kötetről: — „Ha nem lennél, ki kéne találni...!” KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a "mérnök” szavunk a földmé­rőktől ered. Abban az időben majdnem kizárólag a földmérő munkája jelentett „műszaki” tevékenységet. A technika fej­lődésével azután a fogalom át­alakult, a szó azonban maradt. Mégis, hogyan dolgoznak ma­napság a földmérők? Erre a kér­désre kerestem a választ a Geo­déziai és Térképészeti Vállalat békéscsabai kirendeltségén Bér. ki Mátyás, kirendeltségvezető­nél. Hiszen legtöbben csak any- nyit látunk munkájukból, hogy egyesek szép színes botokat tar­tanak, mások pedig integetnek: feljebb, jobbra, balra, stb. A Gyulai úti (eléggé ósdi és szűk) épület most meglehetősen csendes. Szinte mindenki vidé­ken van. Az adatok feldolgozá­sa, a térképek megrajzolása vi­szont „téli idénymunka”, a sok­szorosítást pedig többnyire a pesti központban végzik. Nincs sok dolgozójuk: a 20 technikus és üzemmérnök közül jelenleg is néhányan katonai szolgálatot teljesítenek, illetve szülési sza­badságon vannak. A tulajdon­képpeni munkában persze töb­ben vesznek részt: minden munkahelyen vannak alkalmi segédmunkásaik. Mi sem természetesebb mint az, hogy az ár-, illetve a belvíz miatti problémákról érdeklődöm elsősorban. Valóban „műsoron kívüli” gondokat okozott nekik is az idei időjárás, terven felül ei kellett vállalniok néhány sür­gős munkát. Ilyenek például a töltések megerősítéséhez szük­séges kisajátítások felmérési munkái, valamint a belvízleve­zető csatornákkal kapcsolatos feladatok Békés, Mezőberény, Murony, Köröstarcsa és Csárda- szállás külterületén. Ezek a csa­tornák több mint 40 kilométer hosszúak és a földmérők mun­kája itt különösen sürgős: már a tervezéshez szükség van az ő adataikra. A „TERVSZERŰ” munkák közül az elmúlt két évben je­lentős volt egy térkép készítése a Békéscsaba és Újkígyós kö­zötti öntözőfürt létesítéséhez. Ezeket a kígyós! és csabai tsz- ek használják fel. A további feladatok legfontosabbjai az úgynevezett városmérések, vagyis az időközbeni változások térképre rögzítése. Közremű­ködnek a geodéták a városi ta­nács kisajátítási, szanalási mun- ; káiban, valamint a kiosztott tel- ! kék felmérésében. Az adatokat * a földhivataloknak továbbítják: £ a nyilvántartás, valamint a ha- • hivatalokra tartozik. Az idén télen a mi lapunk is hírt adott arról, hogy a telek­könyvben áttértek a katasztrá- lis holdról a hektárra. A föld­mérők azonban már nagyon rég­óta méterben mérnek, hiszen az első úgynevezett „métertör- vény” 1903-ban, egy másik pe­dig 1927-ben lépett életbe. Nem egészen érthető, miért kellett ilyen sokáig ragaszkodni a bécsi ölhöz. Hiszen már az angolok is (igaz: enyhén szólva lassacs­kán) áttérnek a tizes mérték- egységre. Persze, az angolok ra­gaszkodása még csak-csak ért­hető, elvégre a láb és a hüvelyk „saját” mértékegységük. A bé­csi öl viszont... Ez a probléma a térképészeket azért is zavar­ja, mert — a bonyolult átszá­mítási tényezők miatt — a régi térképek 1:2880 léptékben ké­szültek. És még az idén is elő­fordult az. hogy nagyon sürgő­sen le kellett másolni egy tér­képet és így nem volt idő kerek értékre változtatni a méret­arányt. AZ EMBER azt gondolná, hogy a térképeket (mint a mű­szaki rajzok legtöbbjét) pausz­papírra rajzolták. A pausz azon­ban a hőmérséklet változásával kitágul vagy összehúzódik, ezért a térképészek inkább mérettar­tó műanyag lapokra dolgoznak Természetesen erről ugyanúgy lehet fénymásolatot készíteni, de jól felhasználható akkor is, ha a sokszorosítás nyomdában történik. Az utóbbi 10—20 évben ren­geteg változás történt a váro­sok, községek belterületén. A váltofcásokat azonban nem vagy nem eléggé rögzítették a tér­képre. A geodéták ugyanis fő­leg a mezőgazdaság nagyüzemi átalakulásával kapcsolatos küb területi munkákkal voltak el­foglalva. Érdemes például meg­jegyezni, hogy Békéscsaba bel­területéről jelenleg is az 1911- ben készült térkép van érvény­ben. (Igaz, „foltozgattak rajta” azóta éppen eleget.) így a jelen és közeli jövő legfontosabb fel­adata korszerű belterületi tér­hajtott, keményebb tapintású papírlapot bontott ki sapkája béléséből s átadta Dini páká­nak. — Az alpolgármestertől kap­tad. Az áll benne, hogy mint megbízott városparancsnok, fel­oszlatja a tűzőrsóget, az'őrsö­ket felszólítja, szereljenek le s vonuljanak be. Ez meg idézés — kotorászott tovább a sapka­bélésben, ahonnan nagy ügy- gyel-bajjal újabb két noteszlap nagyságú írást húzott elő. — Jelentkezzünk erődítést ásni, háromnapi hideg éledemmel, útrakészen. Az egyik a tied, a másik az enyém. Széles forgatta a lapokat, de a sötétben sehogyan nem tud­ta eldönteni, melyik lehet Dini pékáé, melyik az övé, így mind­kettőt Dini felé nyújtotta, vá­lasszon ő. — Erődítést ásni? — Dénes értetlenül nézett Szelesre. — A románok kiugrottak a háborúból — magyarázta Jós­ka. — Szembefordultak a né­metekkel, és átengedik az oro­szokat. A németek most meg­erősítik a határt. A határ talán hat kilométer­re húzódik a város alatt. — Mi is kaptunk idézést? — szólalt meg bátortalanul Belez- nai, s felémpislogott. képeket készíteni. Mezőtúron hat szakember részvételével már folynak is a mérési mun­kálatok, légi fényképezés is se­gíti a térképészeket. Hasonló módon készül majd (előrelátha­tólag a jövő évtől) Békéscsaba részletes térképe is. Természetesen a vállalat munkája nem merül ki a „tér- képcsinálásban”. Ipartelepi fel­mérésekkel is foglalkoznak, a szolnoki kirendeltség pedig bel­területi csatomafelmérést és épületek süllyedésmérését is el­végzi. A csabai kirendeltség nem megyei fiók (jó példa er­re a mezőtúri munka), de a se­gítség kölcsönös. A békéscsabai térképbe valószínűleg, majd a szolnokiak is „bedolgoznak”. Mivel a munka nagy része a nyári szünetre esik, eléggé sok diák (főleg technikumi és szak­középiskolai tanuló) tölti itt nyári gyakorlatát. Ez azért is jó, mert a nyári időszakban ne­hezen talál a vállalat segéd- munkaerőt, meg azért is, hogy a szakközépiskolások „odaszok­janak”. A mostani tanév végén ugyanis az Űj Gimnázium és Szakközépiskolában már végez egy földmérő osztály... A FÖLDMÉRŐK munkája — a sok nehézség, a kényszerű tá­vollétek ellenére —, sokrétű, változatos. Sok emberrel talál­koznak, s eközben előfordulnak derűs epizódok, apró sztorik is. Egy alkalommal például valahol vidéken egy bácsi, ízes tájszó­lással szólította meg a földmé­rőket: — Maguk, már megint mír- nek? Tavaly is voltak itt! Azok persze tudták, hogy az előző évben egészen más jelle­gű mérések folytak abban a községben, ezért a kérdésre kér­déssel feletek: — Mondja bátyám, kapált maga az idén? —■ Igen. —* És kapált tavaly is? *—> Kapáltam hát. — Na látja, md is így va­gyunk..." Róta László —Ti nem — intézte el rövi­den Széles. Sokáig hallgattunk. Dini el­gondolkozva, komoran maga elé bámulva. Széles fáradtan, Be- leznai nyugtalanul izegve-mo- zogva, én moccanatlanul, a bun­ker falához lapulva. — Ezért maradt el Börcsök. — Beleznai nem bírta ki, hogy ne beszéljen. — Miért? — emelte rá sze­mébe lógó hajától árnyékolt ar­cát Széles. — Mert őt is beidézték. — Ne félj, nem várta meg! Az apja idejekorán észbeka­pott s elpucoltak. Széles így mondta: élpucol­tak. S fintort vágott hozzá. Beleznai nem értette. — El­költöztek? Hova? — Biztonságosabb helyre. Azt mondják, a Dunántúlra. S on­nan mennek tovább, Németor­szágba. — Te, a Radnai apja? — Már két hete éltűnt a vá­rosból. — A fiát itthagyta? — Itt. — Kémnek? — Lehet — És ha csak megfeledkezett róla? — vetettem közbe. Mind­járt meg is bántam. Beleznai- nál készen volt a gunyoros vá­lasz, Országszerte megkezdődlek a kanyaré elleni idei védőoltások Hétfőn országszerte megkez­dődtek a kanyaró elleni idei vé­dőoltások. Ezúttal az 1969 év­ben született gyermekeket, to­vábbá azokat az 1968. évi szüle­tésűeket oltják, akik a múlt évi oltásból valamilyen ok követ­keztében kimaradtak és a beteg­ségen még nem estek át. Beolt­ják továbbá mindazokat az ed­dig be nem oltott, illetőleg a betegséget át nem vészelt há­rom éven aluli gyerekeket, aki­ket gyermekkollektívákban gon­doznak. Gyermekgyógyászok oltják a gyermekeket Budapes­ten és azokban a vidéki váro­sokban, ahol körzeti gyermek- gyógyászok működnek. Más he­lyeken a körzeti orvosok vagy a helyi haltóságok által kijelölt orvosok bonyolítják le az oltá­sokat a csecsemőtanácsadó-he- lyiségekben. Már az első évi kötelező oltá­sok tapasztalatai is a beoltot­tak nagyfokú védettségéről ta­núskodnak. Minden szülőnek saját jól felfogott érdeke és kö­telessége tehát, hogy a megje­lölt időben oltássá be gyerme­két. Az egészségügyi miniszter rendelkezése megjelöli azokat a betegségeket, amelyek esetén nem szabad a gyerekeket be­oltani. Akik betegség miatt vagy más okból kimaradnak a szep­tember 30-ig tartó oltásból, ok­tóber 5-e és 10-e között pótoltásra jelentkezhetnek, feltéve, hegy az oltást kizáró ok addigra meg­szűnik. Az oltás az eseteik kis részé­ben olyan tüneteket okoz, mint­ha a gyerek rendkívül enyhe le­folyású kanyarón esne át. A leg­gyakoribb tünet a láz, amely néha magas is lehet és görcsre hajlamos gyerekeknél kompliká­ciókat okozhat. Ezért a lázas ál­lapot megelőzése céljából aján­latos az oltást követő harmadik- negyedik naptól kezdve két-hár rom napon át lázcsillapítót (pél­dául a minden háztartásban kéznél levő kalmopirint) adni a beoltott gyerekeknek. A lázcsil­lapító adagolására vonatkozóan a szülők kérjék ki az orvosok tanácsát. (MTI) — Csak úgy, megfeledkezett.­A fiáról... — Az olyantól kitelik — veit védelmébe Széles. Radnai apja nyomozó. Sok embert elvetett, megkínozta- tott, mióta a németek bejöttek. Nem folytattuk a vitát. Dini pákát lestük, neki mi a véle­ménye? Azután, hogy Dénes mégsem szólalt meg, gondola­tunk másfelé kalandozott. S Beleznai néhány perc hallgatás után az én aggályaimat is ki­mondta: — Most mihez kezdjünk? — Ti hazamehettek — vonta meg a vállát Széles. — Mit gondolsz? — ugrott fel sértődötten Beleznai. — Ak­kor veletek mi lesz? Meg azok­kal? S a szomszéd tanyára muta­tott. — Bennünket többet nem láthatnak a városban — nyom­ta meg az utolsó szót Széles. — Az idézésünk huszonhetedi- kére szólt, és ma... Nem tudta megmondani, há­nyadika van. Egész nap Bör- csökék meg Radnai apja után szimatolt, sötétedéskor felke­reste Dini péká szüleit, Belez- naiért, beugrott anyjához is, csak egy percre a hírrel, hogy jól vagyunk, semmi bajunk. Azt már elfelejtette megkér­dezni, hányadika van. Ami abban a pillanatban tel­jesen mindegy volt. Megértet­tük, hogy Dini péká és Széles többé nem mehet haza. Mert bármikor elfoghatják őket. Mint szökevényeket. Hiszen szökevényeknek szá­mítanak. Nem jelentek meg az 0 Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyára férfi és női segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz Jű KERESETI LEHETŐSÉG. Szociális ellátás biztosítva, * Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán lehet. lasBaBaBiiaBBBaiBBBaBBBBaBBBsamaBBiBaBEEaBsaa&BBEaaKsassesAssaaasasaaaaiaaaBaaxaaaseBaxKir iaaaaaaaaaeaaaaaaaBaEaaeaasaaaaaaaB8aaasaa«s Petrovácz István Szombatra péntek Regény (2.) Széles elsőnek egy négybe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents