Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
«R KOROST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A szocialista bolgár kultúra eredményei Bulgária ősi kultúrák földje. Az államalapító bolgárok és szlávok sajátos kultúrájukat összeötvözték a trák, a hellén^ a római és a bizánci kulturális örökséggel. Az így kialakult bolgár kultúrát a bolgár nép évszázadokon keresztül védelmezte, továbbfejlesz. tette és gazdagította. A bolgár államiság 13 évszázados történetében azonban mégis a legutóbbi negyed évszázad alatt virágzott fel igazán a bolgár kultúra. Nehéz végig követni és teljességeben átfogni a szocialista bolgár kultúra fejlődését. A 26 éves fejlődésnek azonban vannak olyan momentumai, amelyek világosan feltárják a kultúra és a nép szoros összefor- rotteágát, a bolgár kultúra további gyümölcsöző gazdagodását A szocialista bolgár állam már fejlődésének kezdetén helyes alapokra helyezte a szocialista kultúra ügyét, demokratizálta az oktatási rendszert, a kulturális intézmények tevékenységét.' Jelentősen megjavult a kultúra és a művészetek alkotóinak anyagi biztonsága, megteremtődtek a szabad művészi alkotómunka feltételei. Hathatósan segítette a kultúra fejlődését, hogy a különösen kimagasló eredmények elismerésére 1949-ben Bimitrov-díjat alapítottak, míg a kiváló művészi teljesítmények és alkotások elismerését a népművész és az érdemes művész címek adományozása szolgálja. Ma igen sok művész birtokosa ezeknek a kitüntetéseknek. A kulturális es művészeti értékek létrehozói saját, de. mokratikus alapokon nyugvó, szakmai-alkotói szövetségeikben tömörülnek. Bulgáriában az íróknak, a zeneművészeknek, a zeneszerzőknek, a filmművészeknek, a színművészeknek, az újságíróknak és az építőművészeknek vannak ilyen szövetségeik, amelyek igen fontos szerepet töltenek be a kulturális életben. A bolgár életben bekövetkezett történelmi, társadalmi, gazdasági és morális változások lehetővé tették, hogy a kultúra irányításában is áttérjenek a vá- lasztásos rendszerre. A bolgár értelmiség maga választja a kulturális élet ve~ zetőit. 1967 tavaszán Bul- gária-szerte gyűléseken és konferenciákon választották meg a kulturális élet helyi vezetőit — a községi, városi, kerületi és megyei művészeti és kulturális bizottságokat. 1967 májusában a bolgár kultúra Szófiában megtartott első kongresszusán választották meg a kultúrpolitika kidolgozásának és irányításának minisztériumi ranggal bíró egységes kollektív és illetékes társadalmi-állami alapokon álló szervét — az országos művészeti és kulturális bizottságot. Bulgáriában a kultúra és a művészetek munkásai egyre tevékenyebben és tökéletesebb szervezeti formák mellett vesznék részt a társadalmi életben. A különböző szintű művészeti és kulturális bizottságokba 14 000 írót, művészt, zeneszerzőt és egyéb kulturális dolgozót választottak be. Az országban széles körű oktatási hálózat alakult ki. Az oktatási rendszer az oktatási és nevelési folyamat egységén alapszik, az oktatás teljesen ingyenes, a tankötelezettség nyolcosztályos. A most végrehajtandó oktatási reform lényege a tankötelezettség alsó határának hat évre való leszállítása és egységes középiskolai típus kialakítása. Az 1968/9-es tanévben 1 560 710 tanuló tanult az összes tanintézetekben, vagyis minden ötödik bolgár állampolgár. Bulgária élen jár a középiskolát végzettek arányát illetően és világviszonylatban a 3. helyen áll az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a lakossághoz viszonyított arányát illetően a Szovjetunió és az Egyesült Államok után. Az 1939/40-es tanévben az egyetemi hallgatók száma 10 169 volt, 1968,69- ben 80 248. Jelenleg 26 főiskola van az országban és 6428 egyetemi oktató dolgozik. R népgazdaság különböző ágazataiban állandóan nő a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma. Az értelmiség számszerű és minőségbeli növekedése, a korszerű technika térhódítása következtében egyre nő a tudományos-kutató intézetek, a tervezőintézetek, a műszaki fejlesztési bázisok száma. A 155 tudományos kutatóintézetben 10 400 tudományos dolgozó dolgozik. Igen jelentős fejlődésen ment keresztül a bolgár könyvkiadás is. Jelenleg 22 kiadó működik az országban, amelyek 5-ször több könyvet adnak-ki egy főre számítva, mint 1939-ben. Az egy főre jutó könyvek számát illetően Bulgária élen jár világviszonylatban is. 1939-ben 6,5, 1968- ban 39 millió könyvet adtak ki Bulgáriában. Állandóan emelkedik a kiadott művek (1967-ben 3754) és az egyes kiadások átlagos példányszáma is. Ez utóbbi az 1939. évi 3000-ről 1968-ra 10 880-ra nőtt. A demokratikus hagyományokkal rendelkező könyvtármozgalom is tovább gazdagodott a népi hatalom évei alatt. Az országban 11 109 közkönyvtár van, ezek könyvállománya 42,6 millió kötet. Igen jó a könyvtárak anyagi ellátottsága és felszereltsége. Minden 500-nál több lakosú községben működik könyvtár. Igen érdekes az a tény is, hogy a bolgár falvakban ma 308 zenekiskola, 360 irodalmi kör működik. Vannak olyan községek, amelyek saját maguk alapítottak irodalmi díjat, mint pl. Polikraiste község „Zla- ten kiasz” (Aranykalász) díja. Több, mint 1100 kultúrotthon, illetve klub szolgálja a bolgár dolgozók művelődését, amelyek mint kulturális-művelődési központok egyre nagyobb szerepet töltenek be a szabad idő ésszerű felhasználásában. A népművelés új formái az ún. népi egyetemek, a különböző előadássorozatok is igen közkedveltek. Meg kell említem, hogy Bulgáriában több mint 110 éve működnek a művelődés és a kultúra sajátos bolgár intézményei — a népi csi- tálisték. A csitálisték gazdag tapasztalatokkal és hagyományokkal rendelkez- keznek a helyi kulturális tevékenység szervezésében. Jelenleg 4518 csitáliste működik, közülük 4139 a községekben. Húsz év alatt 1220 új csitáliste épület készült eL Változatos és növekvő tevékenységükhöz a csitálisték jelentős társadalmi és anyagi támogatást kapnak. Bulgáriában szokatlanul széleskörű a művészeti öntevékenység. Több, min^ félmillióan vesznek részt a 13 300 művészeti együttesben, csoportban. 1969-ben rendezték meg a művészeti öntevékenység III. országos fesztiválját. R bolgár irodalomé új, jelentős irodalmi alkotásokkal, új nevekkel gazdagodott. A bolgár irodalom sok alkotása külföldön is ismert. A legjobb bolgár írók és költők művéig 65 nyelvre fordították le. Ge- orgi Karaszlávov, Ljudmil Sztojanov, Dimitar Dimov, Emilijan Sztanev műveit 35 nyelven olvassák. Csupán 1967-ben 147 bolgár könyv jelent meg idegen nyelven. A bolgár nép igen szereti a színházat; 39 állami színház működik az országban. A bolgár színházművészet demokratikus, realista hagyományokkal rendelkezik, amelyeket minden téren továbbfejlesztenék. A bolgár színházak repertoárjának jelentős része mai darabokból áll, de a bolgár és a világirodalom klasszikus drámái js állandóan műsoron vannak. Jelentős hozzájárulás a bolgár színház- művészet fejlődéséhez az évente megrendezésre kerülő dráma és színházi fesztivál. Az 1969-es, negyedik fesztiválra a bolgár színházak 143 — közöttük 70 új — bolgár színmű színrevitelévei készültek. A bolgár filmművészet története rövid, de ennek ellenére már évente 250 játék-, rövid- és tudományos ismeretterjesztő filmet készítenek, amelyek mintegy 70 országban kerülnek forgalmazásra. A bolgár filmek közel 30 nemzetközi filmfesztiválon vesznék részt és ezeken 80 bolgár film 130 kitüntetést kapott. Néhány film, mint a „Csillagok”, a „Napfény és árnyék”, „A kis kapitány”, a „Fiatalok voltunk” több kitüntetésben is részesült. Az elmúlt 25 esztendő alatt a falusi filmszínházak száma 90-szeresé- re a mozilátogatóké pedig 100-szorosára nőtt. Sok új zenei és színpadi zeneművet alkottak a bolgár zeneszerzők is. Ezek közül meg kell említeni a Bulgáriában és külföldön is ismert következő műveket: Ljubomir Pipkov — „Mom- csil”, valamint „Antigona — 43”, Pan cső Vladigerov —> „Kálóján cár”, Marin Goleminov — „Ivajlo”, Parskev Hadzsiev — „Al- bena”, „Júliusi éj” és „Bolondos fickó”, Veszelin Sztojanov — „Ravasz Péter”, Konsztantin Hiev — „A bojánai mester” című operáit, Alexandar Rajcsev — „Hajduska dal”, Pancso Vladigerov — „Legenda a tóról”, Cvetan Cvetanov — „Orpheus és Rhodopa”, Pa- raskev Hadzsiev — „Ezüstpapucs” című balettjei^ és a több, mint húsz új operettet. Sok bolgár szimfonikus és kamara-zenemű világszerte érdeklődést váltott ki. Meggyőzően bizonyítja a bolgár zeneművészet nagy népszerűségét a zenei rendezvények, fesztiválok nagy száma is. A bolgár koncertigazgatóság 1968- ban 3000 hangverseny^ rendezett az országban. Tavaly rendezték meg a bolgár énekesek és zeneművészek 5. versenyét. A tehetséges bolgár ének- és zeneművészek világszerte terjesztik a bolgár zeneművészet hírét, rendszeresen vendégszerepeinek a Bolsoj Tyeatr, a milánói Scala, a Metropolitan, a Covent Garden, a bécsi és más híres operaházak színpadán. Nikolaj Gjaurov, Nikola Nikolov, Nikolaj Gjuzelev, Rajna Kabaivanszka mindenütt szívesen látott vendégek. Nagy sikerrel szerepelt a szófiai Nemzeti Opera teljes együttese a Szovjetunióban, Franciaországban, Romániában, Magyarországon és két alkalommal Olaszországban. Az opera balettegyüttese Olasz-, Spanyol- és Franciaországban szerepelt sikerrel. Belgiumban állandóan egy csoport bolgár énekes vendégszerepéi. A szófiai filharmonikusok szovjet, olasz és francia hangversenykörúton vettek részt, a bolgár rádió és televízió szimfonikus zenekara Európaszerte turnézik. A bolgár úttörők szimfonikus zenekara Brazíliában, a bolgár rádió gyermekkórusa Japánban szerepelt osztatlan sikerrel. Sokat szerepel külföldön a szófiai kamarazenekar, a rádió kamarakórusa, az Obretenov egyetemi kórus, a Bodra Szmjana úttörőkórus, a bolgár Állami Népiegyüttes, a Dimov vonósnégyes is. A hagyományos és rendkívül gazdag bolgár népdal és táncművészet hírnökei a nagyvilágban a különböző népi együttesek, amelyek szintén igen sok nemzetközi kitüntetést kaptak. A dijo- ni, middlesbrowi, debreceni nemzetközi fesztiválokon sikerrel szerepeltek a bolgár népi együttesek. A bolgár kultúra általános fejlődésében nem maradt el a bolgár képzőművészet sem. Igen élénk érdeklődés kísérj a képzőművészeti élet eseményeit, sok új galéria és gyűjtemény nyílt az országban, huszonöt év alatt több mint 30. Érdekes, hogy néhány községben — Sztrazsica, Bre- govo, Bezovo — is működik állandó jellegű képtár. R bolgár kultúra egyik legjellemzőbb vonása, hogy átfogja az egész országot, az egész népet. Minden nagyobb bolgár város ma már hagyományos vendéglátója valamilyen nagyobb kulturális rendezvénysorozatnak, pl. Rusze — a márciusi zenei napoknak, Lovecs — az orgonanyílás idején rendezett zenei ünnepségeknek, Jambol — az „Arany Diana” ka- marakórus-fesztiválnak, Vi- din — a várjátékoknak. Bulgária már évek óta több jelentős nemzetközi kulturális és művészeti esemény házigazdája is. Szófiában rendezik meg a fiatal operaénekesek nemzetközi vetélkedőjét, Plovdiv- ban a kamarazenei fesztiKedves Olvasónk! Kulturális mellékletünket a ma kezdődő Bolgár Kultúra Hete alkalmából és köszöntésére bolgár barátaink alkotásainak bemutatására szenteltük. A közzétett müvek összegyűjtésében és for. dításában a Bolgár Kulturális Központ segítette szerkesztőségünket, me. lyért köszönetünket fejezzük ki. vált, Várnában a balettfesztivált, Burgaszban a folklórfesztivált és az „Arany Orpheusz” táncdal- ” versenyt. A bolgár kultúra terjesztésében különös és fontos helyet foglal el a bolgár rádió és televízió. A bolgár rádió napi 46 órában 8 műsort sugároz. Külföldre II nyelven ad műsort napi 23 órában. Bulgária gazdag műemlékekben is és ezért nem véletlen az, hogy igen sokat tesznek a műemlékvédelemért. Míg a felszabadulás előtt csak néhány állami múzeum és múzeumi gyűjtemény volt az ország- ban, ma 144 múzeum és képtár működik. Látogatóik száma egyre emelkedik. Ez a néhány adat is világosan rmítatja a szocialista bolgár kultúra eredményeit, fejlődésének útját és irányát. Lengyel Károly Lamarj * Magyarország — Szabó Pálnak — A te hazád úgy megszerettem én, mint Duna menti földjeit hazámnak — harc füstös lövészárka, újra látlak a messze tűnő síkságok ködén. A tavasz győzelemmel biztatott, százezres bolgár had vonult föl érte, puszták ölelő karja nyílt köréje, magyarok gondja is táplálta, védte. Hadd mondjam el neked, igaz barát, azóta sem tudtam feledni még, csaták után a fűzfákról a könnyek tisztító kínnal, hogy mosták a földet. Győzelmektől sújtva tértem haza. Es lelkemben barázdák fénylenek: nép vágya és civódó gyűlölet. De a jövő még ránk szegzi szemét. Köszöntsél hát száz évvel, jő talán a kor, midőn meglátjuk mind a ketten: valósult álmok úsznak a Dunán, elárasztják a partot szeretettel. Fodor András fordítása
