Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

Nagyüzemi gazdálkodás — repülőgépes növényvédelem Napjainkban a mezőgaz­dasági nagyüzemekben ma már- elkepzelhetetlen a korszerű nö­vényvédelem repülőgépek al­kalmazása nélkül. Megyénk ál­lami gazdaságaiban is gyakran feltűnnek a gépmadarak, és se­gítik az ember munkáját, a na­gyobb terméseredményeket. így van ez az Orosházi Állami Gaz­daságban is. Erről beszélgettünk Nyilas Károly termelési igaz­gatóhelyettessel. Az állami gazdaságban már hosszú évek során foglalkoztat­ják a növényvédelmi repülőgép- állomást 1958. január elsejétől ez rendszeressé vált Minden évben tél végén megérkezik a hasznos sárga repülőgép és ké­ső őszig szorgoskodik a határ­ban Az idei esztendő cáfolhataOa- nul bebizonyította, hogy vala­mirevaló nagyüzem elképzelhe­tetlen repülőgépes növényvéde­lem nélkül. ■ Rendkívül nagy próbára tett bennünket ez az esztendő, kedvezőtlen volt az időjárás, és ha nincs ez a hűsé­ges segítőtársunk, akkor ter­méseredményeinkkel bizony nem jutunk előre. Nyolc-tíz esz­tendővel ezelőtt még nem is álmodozhattunk ilyesmiről, ősz­szel megcsáváztuk a vetőmagot és lényegében ennyi volt a nö­vényvédelem. Most meg az idei termésünkön, 2 ezer 972 hold őszi búzán és 237 hold őszi ár­pán* kétszer szórtuk ki a vegy­szert, nagy hatóanyagú nitro­gént és úgy, hogy ténylegesen hasson is. Május közepéig 6—7 kilogramm nitrogént holdanként levéltrágyaként is kiszórtunk. A tervünk szerint ezen az őszön télen már a lisztharmat ellen védekezünk, ami igen lényeges, hiszen a nagy területen ter­mesztett Bezosztájánál holdan­ként 3—4 mázsás terméstöbble­tet is elérhetünk a sikeres Vé­dekezéssel. Hz állami gazdaságban a komplex növényvédelem di­vatozik. Minden időben, a föld „kívánsága szerint” rendelke­zésre áll növényvédőgéppél és vegyszerekkel. Vagyis a legked­vezőbb adottságok mellett szór­ják ki a nagy hatású szereket. Az alapelv; hogy minden nö­vény vonatkozásában nagy ada- gú hatóanyagokkal dolgoznak, ez a növény fejlettségére, ki­egyenlítettségére óriási hatással van. Tehát nemcsak nagyfokú kemizálást jelent náluk a nö­vényvédelem., hanem nagyfokú védekezést is. A kettő kiegyenlíti egymást. Egy légi óra 4 ezer 800 forint­ba keiül. Ez alatt az idő alatt 180 holdra szórja ki a repülő­gép a vegyszert, vagyis holdan­ként 26—27 forint a költség, ez igazán nem sok. Főleg ak­kor, ha számításba vesszük, hogy szántóföldi növényvédő- gépekkel a taposási kár nagyon 6okra rúg. Ezen a nyáron min­den akadály és nehézség elle­nére is az elsők között fejezték be a gazdaságban az aratást. A repülőgépes növényvédelem nél­kül ezt nem tudták volna meg­valósítani. Igaz, őszi búzából a tervezett hozamérték 22,5 millió forint volt és itt mutatkozik néhány millió forintos kiesés. De éppen a repülőgépes nö­vényvédelem felhasználásával minden károsodást kizárnak a jövőben.. — Jó lenne, ha néhány szom­szédos állami gazdaság csatla­kozna hozzánk, és így egész év­ben foglalkoztatni tudnánk egy repülőt. Vagyis állandóan itt lenne, télen is, s amikor az 4 1970. SZEPTEMBER 19ä adottságok lehetővé teszik, dol­gozna. Szilárd kifutópályát épí­tenének* közös anyagi áldozat­vállalással. Ez mindenképpen gyümölcsöző lenne. Nemcsak a kalászosoknál hanem a kapásoknál is nélkü­lözhetetlen ma már a masina. A gazdaságban nagy területen, 600 -holdon állítanak elő hibrid kukoricát. A repülőgépes pótbe­porzással 80—85 százalékos ter­mékenyülést értek el a hibrid kukoricáknál. De az áru kukori­cánál is, 900 holdon díszük, igen szép eredményt értek el, 1969-ben 46 mázsa termett hol­danként, az idén 50 mázsát vár­nak májusi morzsoltban. Ezt az okos növényvédelem mellett, a komplex növényvédelem mel­lett, maximális tőszámmal, hol­danként 22—24 ezer és jó ag­rotechnikával érik el. Tíz esz­tendővel ezelőtt a növényter­mesztésben 500 ember dolgozott ebben a gazdaságban. Azóta nemcsak a kapák mentek mú­zeumba, hanem a kapás embe­rek is nyugdíjba. Most a trakto­rosokkal együtt százan termel­nek, s durván szólva száz hold jut egy emberre. Négy-öt esz­tendeje az orosházi határ kapát se lát, mindent vegyszerrel csi­nálnak. Mindig a teljes termő- területet vegyszerezik és mindig vetés után. Holdanként 200 U- ter vízbe 1,1 kilogramm diko­nirtot és 90 deka hungazint szór el a gép. Az idei évben igen sok szö­vetkezetben felszántották a bor­sót vagy el sem vetették. Nem járt rá az idő. Orosházán össze­sen 1500 holdon díszlett és igen szépen sikerült, jól fizetett. Ezt is a komplex növényvédelemnek köszönhetik. Vetés után azonnal vegyszerezték, természetesen re­pülőgéppel, más gépekkel rá sem tudtak menni a talajra. Május végéig tisztán is marad­tak a táblák. Ám akkor feljött a repce, a disznóparéj, de repü­lőgéppel újra védekeztek, köz­vetlenül a virágzás előtt A faj­taborsó 10 mázsát, a zöldborsó 17 mázsát fizetett holdanként. Vagyis az utóbbi 8 ezer 300 fo­rint, a fajtaborsó pedig 9 ezer 200 forint értéket adott. Ilyen lehetetlen körülmények, kedve­zőtlen adottságok között is szé­pen fizetett fl 8 ezer 400 hold szán­tóterülettel rendelkező állami gazdaságban, ahol az évi ho­zamérték növénytermesztésből 82—83 málüó forint, bebizonyo­sodott: komplex növényvédelem nélkül nem képzelhető el kor­szerű, nagyüzemi gazdálkodás. Például szolgálhat ez megyénk többi gazdaságának is. Sz. Lukács Imre Meglepetés tanyai iskolásoknak Még a Televíziót minden isko- I ilyen kapcsolatok megteremté- „.,-1. woUhor, u a-a« számú I sét. avümölcsöztetését is céloz­sét, gyümölcsöztetését is za. A vállalat vezetői ígérték, hogy az iskolát a jövőben to­vábbra is patronálják és hasonló találkozókat szerveznek. K. J. Irányi Dezső: Bolyongások vén Itáliában Iának keretében a 8-as számú AKÖV gazdasági vezetősége, a pórt-, a szakszervezet és a KISZ közcsen egy televíziót ajándéko­zott az Eceegfalvához tartozó nagydosztályi és ködmönósi külterület tanyai iskolásainak. Az átadás alkalmával baráti kapcsolat alakult ki rövid idő alatt az iskolások és az AKÖV küldöttei között. Még akkor ígérték, hogy egy alkalommal Békéscsabán vendégül látják a kisiskolásokat. A gyermekek talán már el is felejtették az akkori ígéretet, az S AKÖV viszont nem. Szeptember 3 12-én, az új tanév elején kedves ; meglepetésként egy új Ikarusz 5 farmotoros autóbusz állt meg az | iskola előtt. Megérkeztek az 1 AKÖV küldöttei, akik ígéretük- ■ , , , , __ _ n ek eleget téve, felpakoltók az 3 Domenico canale partján áctso- 54 gyereket az autóbuszra s j jognak. Bámészkodnak, rágnak Becskereka Géza. valamint Bo- . valamit Szemmel láthatóan zoki í3.™?5 pedfgósu«* es kéj : unatkoznak. Csavargatják orru- szulo kíséretévé! elhozták okét : ^ a szagt6l_ szeméttől. Békéscsabára. Útközben megnez. j _ Nem jártak még Sottoma­tek a Járási székhely: Szeghalom j ri:nán? __ kérdem. — Hol van? — néznek iám. — Milyen hely az? Útbaigazítom őket. Az a Megkönnyíteni az orosz nyelv tanulását Ebben az esztendőben is segít, seget nyújt a Békéscsabai Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az orosz nyelvet tanulni kezdő általános iskolá­soknak: a 4. osztályosok számára úgynevezett , szokta tó” nyelv­tanfolyamot hirdetnek, ahol a gyerekek játékos formában is­merkedhetnek meg a számukra új nyelv egyes elemeivel, alap­jaival. Az 5. osztály sok problémája között a gyerekeknek az idegen nyelv tanulása szokott a legne­hezebb lenni, a most induló tan­folyam ezen a gondon segít, méghozzá időben, hiszen a mos­tani 'negyedikesek számára csak 1971 szeptemberében kezdődik majd az „igazi”, tanterv-előírta orosztanulás. Nem lesz törött ablak Erzsébethelyen (Tudósítónktól) Az emberek általában ügyet sem vetnek egy-egy betört ab­laküvegre, kiváltképpen, ha az nincs szembetűnő helyen. De az őszi—téli zimankós idő beálltá­val egyszeriben megváltozik ez az álláspont: a háztulajdonosok és lakók igyekeznek sebtiben pó­tolni a foghíjas üvegablakokat... Nincs ez másként a megye- székhely legnagyobb kerületé­ben, a mintegy 17 ezer lakost számláló erzsébethelyi városne­gyedben sem, ahol napjainkban is gomba módra szaporodnak az új, takaros családi házak. Ám jócskán eltelt két évtized is, hogy az önálló városnak is be­illő településen nem volt üvege­ző-szolgáltató intézmény. Az építtetőknek, hiánypótlást igény­bevevőknek az efféle szolgálta­tásért a belvárosba kellett be­menniük, ami meglehetősen sok utánajárással, időveszteséggel, gyakorta huzamosabb várakozás­sal járt. Atig másfél esztendeje — a helyi tanácstagok aktív segítsé­gével — az Orosházi út 95 szám alatt megnyűt egy üvegezőmű­hely. A kezdetben szövetkezeti gondozásban működő műhely nagy segítséget jelentett ugyan a helyi lakosságnak, de a kor­látozott beszerzési és raktározási lehetőségek miatt többször is el_ látási nehézségekkel küszködött. A műhelyt utóbb az Amfora1 Üveg-, Porcelán-, Kerámia- és Műanyagkeresfeedelmi Vállalat vette át s annak 1. számú — a megyében egyedüli ilyen — szol­gáltató részlegéként működik. — Nem lesz többé törött ab­laküveg Erzsébethelyen — mondja Füredi János részlegve­zető. — Műhelyünkben minden­nemű ablaküveg igen előnyös árakon és feltételekkel beszerez­hető. A folyamatos ellátást köz­ponti raktárunk biztosítja. (—zár) Szombatra péntek Holnap, vasárnap kezdjük meg folytatásos közlését Petrovácz István Szombatra péntek című regényének, amelynek története Békés megyei ihletésű, közelebb­ről Szanazug környékén játszó­dik. Az 1944 nyár vége zűrzava­ros időszakában Gyula környé­ke ifjainak története ez a re­gény, melyben végig gyűrűz­nek e kornak gyötrelmei, szép­ségei. A regényt az ősz folyamén könyv alakban megjelenteti a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó. iaBflai9sat<iaaiiBseac»cii9siiiaissiiBicB&iaeiiaiieaeBiBe3á<«Ea* Úfimozaíkok, életképek Vissza Velencébe — Visszatértemben belgáim 14. nevezetességeit, az új járási ta- S nácsházát, az iskolákat ás a vá_ ■ rostásodé Szeghalom legszebb • é*Böiéscsabán az AKÖV társa- ’ ”:nagy” hely- 32 előkelő. Az óla tsexescsaDan az aäuv tarsa , k 0stende”-je (Ostende pe­I dig a belga Siófok”.) Azt néz­zék meg! Ott, tud a tengenszoro- son... Tág sziemékkel néznek rám. gadták a kis vendégeket, akik a Csaba Étteremben ebéden is ■ részt vettek. Utána gazdag prog- | ramban volt részük, többek kö. : £ má7 Ind^toak^ Szigetről szigetre végig a üdén, információik érté­kesek... s lassan köröttem a fél autóbusz népe. A busz körülvisz a lidó szép­ségein: a Ca’Bianca villanegye­dén, a Galoppatoió mellett, át­kanyarodik a külső patra, az Adria-etrandra. a fényűző Ca­sino, a központi park... vissza a lidót középen átszelő Elisabetta fasoron a lagúnához, kikötőhöz. S a hajó, amelyre szállók „haza­felé”, elsuhan velem a Szent Ilo- na-sziget üde partja, aztán a Giardini Publici árnyas ligete előtt (alléiban az Esposizione D’Arte Modema, közte magyar pavilon is)! Bepillantok a Viale Garibaldi sétányra, majd egy rión az Arsenale félé. Megérke- zek San Marcora. Elmondhatom: a lagúnák világát bejártam... *** Még késő délután (amit nem mulaszthatok): programom Ve­lence még be nem járt északi negyede, benne a legszebb gyöngyszem: a Ca’d’Oro palota... Emleti ablakán, a kőcsipkés bal­kon mögül kitekintek a zsúfolt vaporettókra, himbálózó gondo­lákra... az utasok mind bámul­nak felém, aki egyedül nézege­tek ki az egyik ablakon* s egy percre „régi nagyúmak” érzem magam a mesék balkonén... Meg­nézem még a Franhetti-képtár drágaságit (Tizian Venusa, Van Dycke, Guardi színpompés Ve- lence-képei), a földszint már­ványpadlóján kisétálok a Canale lépcsőire... Még világosan elbolyongok a Quartiere Grimani-ba, ott a szép előterű Madonna dell’Orto temp­lomáig... (három Tintoretto-kép zött megtekintették a Munkácsy Mihály Múzeumot, az Úttörő és j Ifjúsági Ház impozáns színház- 3 termét, a szakköri szobákat, a ■ berendezéseket. Kedves színfolt- • ja volt e találkozónak, hogy a vendégül látott tanyasi diákok közül ketten az ifjúsági ház szín­padán verset mondtak házigaz­dáiknak. Ezután megtekintették az AKÖV központi telepét, ahol Fábián József csoportvezető is­mertette az AKÖV szerepét, a további fejlesztést. Ezzel még nem ért véget az élménysorozat, ugyanis Ladányi István szb-tit- kár, Kurilla Gyuláné nőbizott­sági elnök és Fodor Endre pro­pagandista kíséretéből Gyulára mentek, ahol a Várfürdőt a vá­rat és egyéb nevezetességeket tekintették meg. Hasznos és követendő példa ez, hiszen a Televíziót minden iskolának mozgalom egyben az Nem mennék velük? — Nem! Nem! Már nem! Amit akartam, láttam... ök ráérnek még, nékem szabott az időm, a perc is drága. Én — ha­jóra szállók. «** Vissza Velencébe: új úton. Ha­jón Palestrináig. (Nagyobbacs­kán. mint jöttem: ez sekélyebb vízben nem mehet tovább). Ott autóbuszra szállók s az végig­visz a „Litorale di Palestrina” homokszigetén. Majd komppal át a Porto di Malamoccon. Is­mét busz: végig a nagy Iádon. Néha várakozni kell, a tengeri levegő kellemes, az utasok tü" relmesek. szívélyesek. Sok isme" retséget kötők. Két kedves, ta­nult, 25—30 év közötti csinos nő­vel hosszas eszmecsere, fran­ciául. Szülőföldjük e táj, de vi­lágot láttak már; jó kalauzaim Velence madártávlatból.

Next

/
Thumbnails
Contents