Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

Kerékpáros staféta IJLÖö^^tXíjLnArnj^ Ajwitfuirto* staféta. 197Ö,azifdzmJt<«/v25 *26*27 Szeptember végén, az ország úttörőit mozgósító kerék­páros stafétát rendez a Magyár Úttörők Szövetsége a harcoló vietnami fiatalokkal való szoli­daritás jegyében. Képünkön az akció plakátja látható. Az elő­zetes program szerint a közsé­gek, falvak úttörőcsapatai az általuk hímzett selyemszalagot — amelyen feltüntetik a viet­nami fiataloknak jelképesen, kül. dött kerékpárok számát — szep­tember 23-án juttatják el a já­rási székhelyekre. A következő nap a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőház előtt találkoznak a megyei staféták, ahonnan 25-én reggel kerékpárra] indulnak Orosháza íelé. A Békés megyei pajtások még aznap délben át­adják ajándékaikat a Csongrád megyeieknek. Szeptember 27-én reggel a megyei staféták Buda- pesten az Gsztyapenko emlék­műnél találkoznak, majd innen aZ Üttörőstadionba mennek. Egy ünnepség keretében itt adják át a vietnami fiatalok küldötteinek a szalagos kopjafákat és a ke­rékpárokat. Kétezer külföldi A Nemzetközi Előkészítő In­tézetnek az elmúlt tanévben 550 külföldi hallgatója volt — közülük a tanév végi záróvizs­gák eredményeként most 440-en kezdhették meg az ország 26 felsőoktatási intézményében ta­nulmányaikat az első évfolya­mon. Igen vonzóak a műszaki és az orvostudományi egyete­mek: az elsőéves külföldi ösz­töndíjasoknak több mint 60 százaléka ide iratkozott be. Valamennyi évfolyamon együttvéve mintegy 80 ország­ból csaknem kétezer külföldi ösztöndíjas tanul hazánk egye­temein. Ugvanakkor több mint 1800 magyar ösztöndíjas tanul külföldön, elsősorban a szoci­alista országok egyetemein. Ok­tóber közepén teszik közzé a Művelődésügyi Minisztérium idei pályázati felhívását, hogy középiskolásaink idejében meg­fontolhassák: kik kérik felvé­telüket arra a több mint 350 ösztöndíjas helyre, amely a kö­vetkező tanévtől várja kül­földön a magyar fiatalokat. (MTI) Gondok és milliók egymás mellett Megtartotta első ülését a takarékszövetkezetek választmánya A megyei küldöttgyűlés óta ai közelmúltban tartotta meg első ülését a takarékszövetkezetek választmánya. Szabó György, a MÉSZÖV takarék- és lakásszö­vetkezeti titkárság vezetője be­számolójának első részében ar­ról szólt, hogy a szövetkezeti; pénzintézetek az első félévben sem tudták teljesíteni tagjaik kölcsönigényét. Ugyanis még mindig nem történt változás az OTP-vel való egyenlő működési feltételek megteremtésére. Eb­ből következett, hogy építési1 kölcsönfolyósításban változatla­nul háttérbe szorultak a szövet­kezeti pénzintézetek az OTP-vel szemben. Mint ahogyan belterü­leti ingatlanokat sem értékesít­hetnek a takarékszövetkezetek. Működési körzetüket szintén nem terjesztették ki olyan hely­ségekre, ahol OTP-fíók műkö­dik. A törvényességi felügyeletet is változatlanul az OTP látta el. Ennek megszüntetését szintén a mozdulatlanság jellemezte. Ezek után a hálózatfejlesztés első félévi eredményeit össze­gezte Szabó György. Majd elis­merően szólt arról, hogy az első félévben 2449-cél nőtt a taka­rékszövetkezetek tagjainak szá­ma és június végén már több mint 44 ezren vallották magu­kénak a megye szövetkezeti pénzintézeteit. Közben a rész­jegyalap 199 ezer forint növeke­dést mutatott, s egészében vé­ve meghaladta a 4 millió forin­tot. A betétállomány növekedése is kedvezően alakult. Az első félévben történt 26 millió 668 ezer forintos növekedéssel a húsz takarékszövetkezet kama­tozó betétállománya június 30- án megközelítette a 188 millió forintot Ezen belül a gépkocsi- nyeremény-betétállomány 1 mil­lió 700 ezer forintos növekedésé, vei meghaladta a 8 és fél millió forintot. Legmagasabb kamato­zó betétállománnyal a Kever- mesá Takarékszövetkezet rendel­kezett az első félév végén: 21 millió 114 ezer forinttal. Majd a Tótkomlóst Takarékszövetkezet következett 20 milliót meghala­dó állományával. Említésre mél­tó az is, hogy a betétesek sza­ma június végéig 2569-cel nőtt. fgy a húsz szövetkezeti pénzin­tézet a fél év lezárásakor mint­egy 25 ezer betétest számlált. A kölcsönállományok alakulá. sáról Szabó György elmondotta: a takarékszövetkezetek az első félévben is betartották a hitel- politikai előírásokat és törvé­nyeket, azonban ném éltek meg­felelően az új kölcsönfajták — a magánkisiparosok és kiskeres­kedők részére, valamint a kü­lönböző szolgáltatási célokra nyújtható — propagálásával, il­letve kihelyezésével. Ugyanis magánkisiparosoknak és kiske­reskedőknek mindössze 120 ezer forint kölcsönt folyósítottak. Szolgáltatási kölcsönt viszont a megye egyetlen takarékszövet­kezete sem helyezett ki. Egyéb­ként június 30-ig a takarékszö­vetkezetek kihelyezett kölcsön­összege együttvéve megközelí­tette a 73 millió forintot, ami több mint 4 és fél millió forint­tal volt több mint a múlt év de­cember végén. Megtudtuk Szabó György tit­Népművelők lanácskozlak Békéscsabán Békéscsabán, a megyei mű­velődési központban tegnap, pénteken délelőtt Csende Bé­la, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának népmű­velési csoportvezetője tartott tájékoztatót a harmadik öt­éves népművelési terv eddigi végrehajtásáról és a soron le­vő feladatokról, valamint a negyedik ötéves terv főbb népművelési irányelveiről. A tanácskozáson jelen vol­tak a járási, városi művelő­désügyi osztályok vezetői, népművelési felügyelők, a megyei népművelési intézetek vezetői és a társadalmi, va­lamint tömegszervezetek kép­viselői. kártól azt is, hogy az idei első félévben 19 takarékszövetkezet nyereséggel zárt. A Füzesgyar- rruati Takarékszövetkezet 11 ezer forint veszteségét figyelembe véve is e pénzintézetek együttes nyeresége meghaladta az 1 mil­lió forintot Jó volt hallani az őszinte hangvételű beszámolót. Ugyanis az eredményes munkát fém jelző milliókkal az előadó nem akar­ta eltakarni azokat a hátráltató tényezőket, melyek végérvényes rendezéséhez különböző országos szervek és hatóságok egyöntetű, s mielőbbi intézkedésére lenne szükség. De helyet kaptak a fél év munkájának értékelésében azok a belső fogyatékosságok is. amelyek megszüntetése az adott takarékszövetkezetek ve­zetőire és egész apparátusára várnak. A felszólalók sokolda­lúan bizonyították a beszámoló igazát, nagyon is jogos feltevé­seit. Balkus Imre Miért ázott be a toronyház? A címben feltett kérdésre la- konikus rövidséggel így is vála­szolhatnánk: mert nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal. Azon­ban ez a válasz túlságosan rej­télyes, korántsem kielégítő, bő­vebb magyarázatra szoruL Ezért — még mielőtt az olvasó bosz- szankodva letenné az újságot —, elmondom, hogy a békéscsabai toronyházról van szó, amelyről már az a hír is terjed: bontják. Nos. ebből mindössze annyi az igazság, hogy a lapos tetőt ké­pező betonréteget feltörik, az alatta levő négy réteg szigetelés helyére új kerül, majd ezt is­mét lebetonozzák. Minderre azért van szükség, mert a kémé­nyek és az esővíz-lefolyók mellett szivárgott le a víz. így áztak be a legfelső eme­leti lakások, de feltehetjük a kérdést: Nem gondoltak erre az építők? Meg kell állapítanunk: Nem. Lélektelenül dolgoztak, nem törődlek azzal, hogy mi lesz munkájuk eredménye. A kémé­nyeken ott volt még a zsaluzás, ezért nem simíthatták oda a szigetelést. De később? Később miért, nem jutott eszébe senki­nek ez a „veszély”? És ugyan ki gondolhatta volna, hogy ba a lefolyók magasabban vannak. mint a tető szintje, akkor a víz másutt keres utat?! Ennyiből áll hát a toronyház „bontása”, ami — jellegénél fog­va — sajnos, nem egyedi eset. Több alkalommal akad olyan építkezés és más munka, amely­nél a különböző feladatokat vég­rehajtó brigádok szinte teljes egészében mellőzik az egymás­sal való együttműködést, nem tö­rődnek azzal, hogy más mit és hogyan csinál, s ezáltal a saját munkájuk is feleslegessé, sőt ki. rossá válik. Néha az ésszerűség elemi követelményeinek semmi­bevételével találkozhatunk. Nem könnyű elhinni, hogy a gázbe­vezetéskor felszerelt csövek egy részét befesti az egyik vállalat dolgozója, és közli, hogy a töb­binél a másik vállalat az .»Ille­tékes”. Nem könnyű elhinni ezt, pedig valóban megtörtént, nap­jainkban. Békéscsabán. Az oros­házi kultúrház most épül. de „elfelejtették” a betonba beépí­teni a csapokat, amelyekhez oda lehet erősíteni a széksort. ,,El­felejtették...” Talán mégis jobb kifejezés az, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Vitaszek Zoltán Párt- és KISZ-alapszervezeti vezetők a Kardos család tagjai Kissé akadozik a beszélgetés. Lényegében terveiről, elgondo­lásairól akartuk faggatni Kar­dos Lajo&nét, mivel újonnan került a Körösladányi Gépja­vító Állomás pártalapszerveze- tenek a vezetőségébe. A beszél­getés azonban másképpen ala­kult. — Eddig is volt képviselete a „gyengébb nemnek” az alap­szervezet vezetőségében? | — Nem volt — válaszolta 1 Szabó Ferenc elvtárs, az szb | titkára. — Tavaly év közepéig | csak az irodában, a konyhában | es takarítónőként dolgoztak itt lányok és asszonyok, s mind­össze két párttag volt közöttük. — Es most? — Jelenleg hatan vannak — kapcsolódott a beszélgetésbe Papp József — személyzeti fe­lelős. — Kardosné elvtársnő nem azért került a pártvezető- segbe elsősorban, mert növeke­dett a női párttagok száma. Lényegében már június óta összekötő a pártalapszervezet vezetősége és a nőbizottság kö­zött. A megye kilenc gépjavító állomása közül ugyanis nálunk alakult meg elsőnek ez év jú­niusában a nőbizottság 55 tag­gal. Közülük 32-en műhelyben, mondhatnám szakmunkán dol­goznak. Kardosné elvtársnő is hegesztő. — És csak egyedül az asszo­nyok közül? — Nem, dehogy. Tizenöten vannak- már. Itt tanulták meg a szakmát. Az Ikarus gyárban járva felfigyeltünk, hogy mi­lyen sokan hegesztenek asszo­nyok és lányok. A homlokunk­ra csaptunk: mi már régóta munkaerő-hiánnyal küzdünk, s mindenünnen próbálkoztunk to­borozni, csak éppen a helybeli lányok, asszonyok közül nem. — Kardosné elvtársnő szíve­sen vállalkozott erre a szak­mára? — kérdeztük riportala­nyunkhoz fordulva. — Hogyne vállakoztam volna szívesen, amikor hallottam, hogy egészen fiatal hegesztő­lányok 2000—2900 forint között keresnek havonta. Én mindig elég kevés fizetésért dolgoztam eddig. Igaz, hogy felnőtt, tech­nikumi érettségit szerzett mind a három családom, de az én gondom is a nősülésük, férjhez­menésük, természetesen a fér­jemmel együtt Kardos Lajost sokan ismerik a megyében. Évekig volt ta­nácstitkár Körösladányban, most pedig a szeghalmi járási tanácsnál dolgozik. Az ellenfor­radalom idején karhatalmista- ként szolgált, azóta a munkás­őrség aktív tagja. Felesége is sokat dolgozott az elmúlt 25 évben a közösségért. Egy kis kegyes csalással 1944 decembe­rében lépett a kommunista párt tagjai sorába. Azt mond­ta ugyanis, hogy 16 éves múlt, pedig csak a 15-öt töltötte. Ügy érezte, ott a helye, ahol legtöbbet tehet az addigi nyo­morúságos élet jobbá tételéért. Bizonyára kubikos apja su­gallta ezt. Férjével együtt ala­pító tagja volt a körösladányi Zalka Tsz-nek. Aztán a gyere­kek születése szabta meg mun­kahelyeit. Dolgozott három évig a Sarkadi Cukorgyárban, aztán a helyi földművesszövetkezet boltjaiban pénztárosként, és az óvodában szakácsnőként. Napi munkája, s a gyerekekkel való törődés sem foglalta el annyira, hogy a különböző pártrendezvényekről hiányzott volna. Igyekezett ott lenni min­denütt, annál is inkább, mert hol pártesoportbizalmi, hol párt- alapszervezeti vezetőségi tag, hol nőtanácsi aktíva volt. — És a gyerekek? — Nem vallunk szégyent ve­lük. Lajos fiam a községi ta­nácsnál dolgozik, technikusként. Vezetőségi tagja a községi KISZ-bizottságnak. Az árvíz- védelemben tanúsított helytál­lásáért éremmel tüntették ki. Máriát, aki az ÁFÉSZ KISZ- szervezetének titkára, oklevél­lel. Tibor fiam katonai szolgá­latot teljesít és szintén KISZ- vezetőségi tag. Jó érzés volt hallani, hogy a Kardos család minden tagja a lehető legtöbbet igyekszik ten­ni a közösségért, a kötelesség­ből fákadő napi munkája so­rán és azon túl is. Kardos La- josnénak is ez a programja. Három KISZ-vezetőségi tag gyermeke előtt példamutatóan akar helytállni. A Körösladányi Gépjavító Állomás pártalap- szervezeténök vezetőségében is bizonyítani akarja, hogy nem­csak a hegesztőpisztollyal tud bánni, hanem a növekvő számú asszonyok, lányok gondjait is szívén viseli. K. L A télre készül vasút és a posta Mint ismeretes, a kormány eL fogadta azt az előterjesztést, i amelynek célja a téli felkészü­lés javítása a közlekedés, a pos­ta és a távközlés területén. A felkészüléssel kapcsolatban a KPM-ben utalnak az elmúlt j télre, amely szokatlanul korán és minden átmenet nélkül már december elsején megkezdődött, s a havazások és hófúvások rö­vid megszakításokkal február második feléig tartottak. Sze­rencsére az elmúlthoz hasonló tél csak 16—20 évenként tapasz­talható, s elegendő az ötéven­ként előforduló legrosszabb idő- ] járásra felkészülni. A meglepe­tések elkerülésére azonban már.: is megkezdték az intézkedése- j két. A MÁV, mozdonyra szerelhe­tő hat hókotrót, öt önjáró hó- felszedőt, tíz univerzális — söp­rő, hótoló — gépkocsit, és húsz! gépkocsira szerelhető hótoló la­pot vásárol. A váltók és a vas­úti kereszteződések jégteleníté- sére pedig villany, gáz és hőlég- sugaras olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be.. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleg elő­forduló vezetékszakadásokat mi. nél gyorsabban kijavíthassák. A közutak zavartalanabb for­galmát az útügyi szervek is újabb gépelt munkába ámításéval kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából megfelelő számú —. 547 motoros hóeke csupán mi­nőségi fejlesztést igényel, vi­szont több mint 150 százalékkal növelik a hómaró gépek számát, amely 59-ről 156-ra nő. (100 ki­lométer helyett egy' gépre így csupán 40 kilométer megtisztí­tandó út jut.) A meglevő ötszáz sóhomokszórő géphez újabb har­mincat vásárolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents