Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

Behozni a lemaradást Szomszédok Vízgazdálkodási Társulatnál kerítsék a nehéz fizikai munkát — 3 éves gépesítési tervet dol­goztak ki, amelyben évente egymillió forint összeget for­dítanak különféle gépek vásár­lására. A tervben bekövetkezett le­maradás pótlására nagy segít­séget jelenthet a szocialista brigádmozgalom. Éppen ezért mind nagyobb gondot fordíta­nak a versenymozgalom kiszé­lesítésére és a dolgozók mun­kájának anyagi elismerésére. Alaipos szervező munkával el­érték, hogy mind a tizenkét toubikoébrigádjuk, valamint a műhely és az iroda dolgozói is részt vesznek a megtisztelő cím elérésére indított verseny­ben. A társulatnál a bevezetett in- tefcedések hatására jó ütem­ben halad a vállalt munkák el­végzése. Többek között készül­nek a gyulai Köröstáj és a köröstarcsai Petőfi Termelő^ szövetkezet területének a komplex vízrendezési munkái, amelyeknek értéke összesen mintegy kétmillió Pt. Nemrég befejeződött a békési Egyetér­tés Termelőszövetkezet rizste­lepének építése, amely másfél máMó forintba került. Tervsze­rűen végzik a társulat gondo­zásában levő csaknem 637 ki­lométer hosszúságú csatorna­rendszer karbantartását, illetve felújítását és újak építését, melynek értéke eléri a két és fél millió forintot. Segítik a községek közművesítési prog­ramját is. Mezőberényben je­lenleg két kilométer hosszú­ságban zárt csatornázási mun­kát végeznek. RytifMt műszak, a gépesítés fokozása az Élővízcsatorna Mezőberényben jó ütemben balad a zárt csatorna építése. A megyénkben bekövetke­zett ár- és belvízkárok elhárí­tása majd minden vállalatnál, ízemnél (tekintélyes időveszte­séggel járt, és ez érezteti hatá­sát a tervek végrehajtásában, és szakszervezeti vezetősége több fontos intézkedést hozott. Elsősorban a 44 órás munka­hetet 60 órára emelte fél. Kö­zös megegyezés után a fcuöiko­■ Jóval az aratás előtt tizenkét vagon szemes árpát kért kölcsön a Felsőnyomási Állami Gazda­ság a telekgerendási Vörös Csil­lag Tsz-től. A tsz adott, mert volt miből. Ezt az abrakmennyi­séget tartalékként kezelték a kö. zös magtárában.De hát, ha kell a segítség, miért ne adják köl­csön. Annak idején az állami gazdaság is segítette a termelő­szövetkezetet géppel, vetőmaggal úgy, ahogyan a nagyobb testvér segítheti a kisebbet. Csakhogy az idén, mintha megromlott volna a tsz és az állami gazdaság kapcsolata. Erre abból következtetnek a tsz-ben, hogy a borsóbetakarítás idősza­kában, amikor a gazdaságban befejezték a munkát, el szerették volna kérni az állami gazdaság speciális betakarító gépét. De et­től elzárkóztak. Megbetegedett az igazgató, így nem volt, aki kéz­ben tartsa a tsz és állami gazda­ság korábban kialakult jó kap­csolatát. (Persze ez nemcsak igazgatói jogkör!) így a Vörös Csillag Tsz-nek jelentős kára származott la borsóbetakarítás, elhúzódása miatt. A borsóbetakaritó gép kiadá­sának megtagadása után össze­ült a tsz szükkörn vezetősége, hogy értékelje a megváltozott helyzetet és meghatározza az ál­lami gazdasággal való kapcsolat további tennivalóit. Valameny- nyien a korábbi jó együttműkö­dés szorgalmazását választották járható útnak, reménykedve ab­ban, hogy az állami gazdaság felső vezetői — igazgató, főag- ronómus, főkönyvelő, párttitkár — több alkalommal kifejtették a két szomszédos üzem jó együtt­működésének szükségességét. A probléma csupán az, hogy a bor­sóbetakarító gép kölcsönkérése körül alakult helyzetről hallgat­tak. így az állami gazdaság ve­zetői nem teremthették össze azt, aki az előnyösen alakuló kapcso­latokat. ha egy időre is, de meg­szakította. Most azonban olyasmi történt, amit nem hagynak szó nélkül. A tizenkét vagon takarmányárpa visszaadásáról van szó, melyet a gazdaság magtisztító telepén a főagronémus utasítása ellenére nem olyan minőségűre készítet­tek elő, mint kellett volna. Az utasítás ugyanis úgy szóit, hogy rostáljanak 12 vagon árpát és a Vörös Csillag Tsz-nek adják vissza a tavasszal kért kölcsönt. A tsz vezetősége az árpát a háztájiba irányította. A tsz-ta- gok pusmogtak, mikor megkap­ták. Láthatták, hogy egy-egy zsák tetején két veder rostált árpa alatt a gabonaszérű söpre­dékét kapták. Volt abban min­den. Egyesek szóvá tették, mások hallgattak. Egy csoport korholta a tsz vezetőségét azért, mert az állami gazdaságnak a tavasszal odaadta a kiváló minőségű ta­karmányt, amiért most szemetet kaptak. A Vörös Csillag Tsz vezetői megvizsgáltak több tételt és saj­nálattal állapították meg, hogy az állami gazdaságtól nem olyan minőségű árpát kaptak, mint amilyet annak idején ők adtak. Szűkkörű vezetőségi ülést tartot­tak és úgy döntöttek, hogy az ár- pahistóriát elmondják a gazdaság valamelyik felelős vezetőjének. Nem szeretnék, ha a szövetke­zetiek bizalma megrendülne az elébük példaképnek állított, ki­váló eredménnyel gazdálkodó felsőnyomásiakban. Idejében sze­retnék tisztázni a körülménye­ket, hiszen a jó együttműködést két egymás melletti üzemnél legalább annyira fontosnak tart­ják, mint bét jó szomszéd ese­tében. Dupsi Károly Ez alól nem Kivétel Gyulán az Ékjvízcsatoma Társulat sem, amelynek ez évi tervében. 14 millió forint értékű munka el­végzése szerepel. Ezt a terveit sajnos áthúzta a természeti csa­pás. Ugyanis a társulat dolgo­zói. gépei három hónapon ke­resztül az ár- és belvízvédeke­zéssel voltaik elfoglalva, és ez az idő a társulat tervfeladatai­nak rovására ment. Ezt a kiesést valahogyan pó­tolni kell, és hogy ez sikerül­jön, a társulat gazdasági, párt­sok Is vállalták, hogy a napi &■ órás munkaidejüket 10 órára növeljék. A munkaerő a társu­latnál is kevés, s így fokozot­tabban törődnek a gépesítéssel. Nemrég vásároltak csatorná­ik arbantar tűshöz szükséges szov­jet gyártmányú gépet 600 ezer forintért, és nemrég állt mun­kába a Körösvidélki Vízügyi Igazgatóságtól kapott holland csatomalkarbantartó gép is. A teljesítmény további növelése érdekében — és azért is, hogy a lehetőségekhez képest csöfc­......................................................................................... N emzetközi összefogás Dr. Gödöny József nyilatkozata az ENSZ bűnözéssel foglalkozó kongresszusán már jelezte a vezető amerikai és japán ipari körök közös ér­dekeit. Ez az alkotmány termé­szetesen jelentett komoly válto­zásokat az előző, 1889-es alkot­mánnyal szemben. Elsősorban annyiban, hogy eltakarította az útból azokat a középkori- feudális jellegű akadályo­kat, amelyek a ja­pán monopolkapitalizmus fej­lődését gátolhatták volna. Má­sodszor: a pillanatnyi amerikai érdekeknek megfelelően hosz- szabb időszakra lehetetlenné tette az ország nagyszabású új- rafelfegyverzését. Ezzel is nagy gazdasági eszközöket szabadított fel az iparfejlesztés számára. Társadalmilag azonban az al­kotmány a leghatározottabban konzervatív volt. Mindenek­előtt: bizonyos külsőséges vál­toztatásoktól eltekintve nem korlátozta a császár legfonto­sabb politikai előjogait, s ezzel biztosította a japán uralkodó körök hatalmának történelmi folytonosságát. Ennél is jóval jelentősebb volt, hogy a japán monopóliu­mok sajátságos érdekszövetsé­gének az úgynevezett „Zaibat- sü’-nak a szétverése nem tör­tént meg. Draper tábornok, amerikai hadügyminiszterhe­lyettes vezetése alatt létrehoztak ugyan egy bizottságot, amely­nek formai feladata e tröszt­szövetség decentralizálása és szétszóródása lett volna. A va­lóságban azonban mindössze az történt, hogy a korábban egy­oldalúan feudális családi kap­csolatokra épített trösztöket a modem monopolkapitalizmus elvei szerint szervezték újjá, s ezzel voltaképpen előkészítették hatalmuk gyors, új típusú növe­kedését Ma, 25 évvél a megadási ok­mány aláírása után Japán a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalma, amely a legutóbbi években már egy „csendesóceáni politikai szerep” eljátszásának gondolatával is foglalkozik. Japán gazdasági megerősödése a második világháború után: törvényszerű folyamat volt, hi­szen e növekedés összes feltéte­lei adva voltak. Az, hogy a fej­lődés konzervatív politikai ke­retek között zajlott le és Ja­pánt az amerikai háborús tá­maszpont-rendszer részévé tette — annak a következménye, hogy 25 évvel ezelőtt a szövet­séges megállapodások szellemé­vel ellentétben az Egyesült Ál­lamok magához ragadta a Ja­pán sorsa feletti rendelkezés katonai és politikai monopóliu­mát — íe —< Dr. Gödöny J ózsef, az Országos Kriminalisztikai Intézet igazga­tója a tanácskozáson részt vett magyar küldöttség vezetője ha­zaérkezése után elmondotta az MTI munkatársának: Az elmúlt napokban tartották meg Japánban, Kyotóban az ENSZ a bűnözés megelőzésével foglalkozó IV. kongresszusát, amelyen 84 tagállam, továbbá számos nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. — A kongresszus négy szek­cióban tárgyalt — egyebek közt — arról, hogyan vehet részt a közösség a bűnözés és a bűnel­követés megelőzésében, továbbá a büntetés-végrehajtás szabá­lyairól és más fontos krimina­lisztikai kérdésekről. A magyar delegáció három szekcióban fej­tette ki nézeteit. A szocialista delegációk — a tőkés országok küldötteinek né­zeteivel szemben, amely szerint a bűnözés rohamos növekedését a városiasodás, az iparosodás, a falusi lakosság városi körzetek­be vagy egyes ipartelepekről a másikra való özönlése és a vá­rosi centrumokban való kon­centrálódás okozza — azon a véleményen voltak, hogy ezek csak másodlagos jelentőségűek, egyébként is negatív hatásuk megfelelő társadalmi, gazdasági, szociális intézkedésekkel semle­gesíthető és ezáltal a bűnözés rohamos növekedése megakadá­lyozható. Ezt elősegíti, hogy a bűnözés elleni küzdelembe a szocialista országok sikerrel vonják be a társadalom külön­böző erőit. Ezzel kapcsolatban küldöttségünk ismertette a ha­zai gyakorlatot és annak ered­ményeit. Tájékoztatást adtunk a büntetésvégrehajtás olyan kér­déseiről is, amelyek a minimá­lis szabályok kialakítása szem­pontjából figyelmet érdemelhet­nek. — A kongresszus plenáris zá­róülése a szekciók jelentéseinek meghallgatása után azzal az ajánlással fordult a kormány­hoz, hogy tegyenek összehangolt erőfeszítéseket a gazdasági és társadalmi fejlesztés tervezése keretében a bűnözés megelőzé­sére, felhívta a figyelmet arra is, hogy szorgalmazni kell a nemzetközi együttműködést a bűnözés megelőzése területén. (MTI) békés 3 1970. SZEPTEMBER 2. Autótulajdonosok, közületek és magánosok! Használt személygépkocsikat vásárolunk napi piaci áron, a vételár azonnali átutalásával. Keressék fel debreceni kirendeltségünket (Debrecen, Balmaz­újvárosi út 3), ahol hétköznapokon fél 8-tól 14 óráig, szom­baton fél 8-tól 11.30 óráig állunk t. ügyfeleink rendelke­zésére. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat 107647

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents