Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Békétlen Békés Békés községben több mint félezer lakóházat rongált meg as Ár- és belvíz. Sokan maradtak fedél nélkül. A romeltakarítás már befejeződött, de az újjáépítés késve, csak az utóbbi hetekben kezdődött meg. Nem volt anyag. A békési emberek egy része még mindig emberhez nem méltó körülmények között él. A békési emberek szomorúak, fáradtak és békétlenek. ' Éjszaka már fáznak. Thurzó Ferencék a disznóól melletti színben laknak. Tamasik néni sír. Ennyi maradt a házból. Férje kórházban van, lánya és veje a kamrában lakik. A másik két lánynak a szomszédok adtak helyet. Tamasik néni 66 éves és nagyon elkeseredett Eddig még sehol, senkinek nem panaszkodott. De nem tudja, mi lesz velük. Mi lesz, ha be&l a rossz idő, ha összeomlik a nedves, penészsza- gú melléképület is Legalább orvost, egészségügyi szakembert küldenének, vagy valakit, aki megnyugtatja őket. Csak néhány jó szó kellene..; Erkel utca 24. Végre megjöttek az építők. Hegyesiék kilencen várják a házavatót. Szegény a szó, hogy elmondja nyomorúságukat. Az építők ígérik, hogy a tél beállta előtt beköltözhetnék. BÍKiS MEGYEIQ 1970. SZEPTEMBER 13. V Eszenyi Jánosnék háza nov emberre lesz kész. A kétszobás la kásban fürdőszoba is lesz. (Demény Gyula felvételei) Ebben a vályogviskóban is emberek élnek. Vigaszul szolgálhat, hogy a Prágai utca elején most épített hátakról már csak a tető hiányzik. a kívülálló számára szinte érthetetlen magatehetetlenségért, csodavárásért. Kovács Bélának és másoknak is meg kell értenie, az új ház attól még nem épül fel, hogy unos-untálán a „bűvös varázoigét” hajtogatják: majd a tanács •.; Július 8-án dőlt Össze az Erkel utca 23. számú ház. Azóta Kovács Béla és felesége egy vályogkunyhóban él. Él? Az asz- szony tüdőbeteg. Átköltözött a sátorba. A jószág miatt nem akarták elhagyni a portát. Két éve jötték Békésre, akkor vették a házat. Azelőtt 20 éven át Dunaújvárosban laktak. A magasépítőknél dolgoztak. Ha tudták' volna, hogy ez történik velük, dehogyis jönnek ide. Júliusban térdig jártak a vízben. Az udvaron halat fogtak a gyerekek. Nem tudhatták előre, ami történt, az nem az ő hibájuk. Az viszont már elgondolkodtató, hogy a férfi, aki szakmájára nézve építő, nem sokat tett az új házért, mert nem tud. ta, hogy ha épít, fizetéskiesését a vállalat megtéríti. Ez a szinte tudatlanságnak számító tájékozatlanság nem egyedi eset. Számtalan Kovács Bélához hasonló ember él a belvíztől leginkább megszorongatott IV. kerületben, úgy, hogy a katasztrófa után, szükséglakásban húzva meg magát, passzívan reménykedik. Sajnálatra méltóak, de nemcsak a elpusztult vagyon miatt, hanem háztalan utca, a tetőtlen ház, az
