Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

Csaknem 30 milliárd iorint a vasút fejlesztésére A negyedik ötéves tervben csaknem 30 milliárd forintot fordít a MiAV a vusútt hálózat fejlesztésére, a járművek és máa eszközök pótlására. Több mint 10 milliárd Jonnt Jut a járnui- park bővítésére, korszerűsítésé­re, egyebek között 378 villamos, és Diesel-mozdonyt vásárolnak, több mint 1000 négy tengely re modem Személykocsit szereznek be. A teherkocsi park 13 500 va­gonnal bővül. A mozdonyállo­mány növelésével a villamos- és a Diesel-vontatás arány* a je­lenlegi 88 százalékról 90 száza­lék fölé emelkedik. A fejlesz­tési terv szerint további 280 kilométer hosszúságú vasútvo­nalat villamosítanák. A növekvő tranzitforgalomhoz Igazodva, megépül az északi-déli irányú villamosított vonal Szob—Buda­pest, Rákos-— Ojszász—Szolnok— Lökösháza között. A járműállo­mány bővítésével együtt fejlesz­tik a javítóbázist Is. Kútba esett-e a Városkút? AKI Békéscsaba szépítését á szívén viseli, a Népújság feb­ruár 14-1 számában örömmel olvashatott arról, hogy a kórház KISZ-szervezete felhívással for­dult a város KISZ-eseihéz: a felszabadulási megemlékezés, sorozat keretében létesítsenek Városkutal a Tanácsköztársaság útja ós a Tulipán utca. keresz­teződésénél. „A felhíváshoz csat­lakoztak az alapszervezetek, a a tervkészítéstől kezdve a kivite­lezésig, a parkosításig, mindent társadalrtvi munkában végeznek majd- el. s csupán az építőanyag kerül pénzbe.” A Népújság hasábjain több­ször Is szóltunk a kez­deményezésről, s e sorok írója kapta a tájékoztatást, miszerint: „A Városkút ünnepélyes felava­tását április (!) végére tervezik Április 30-án előre láthatóan már innen indul él a május 1-1 ünnepségeket bevezető hagyo­mányos fáklyás felvonulás.” Ment is minden a maga út­ján. Március 3-án hírül adtuk: ,.A bírálók a Nefelejcs jeligével érkezett Városkút-pályázatot találták legjobbnak. Készítői: Borbola László, Kovács György és Benedicty Gyula. E terv sze­rinti kút nem ■ képzőművészeti, hanem szerkesztett építészeti elemekből áll. A Városkút mar­káns megjelenésű, három kútfe­je gombaformáid és a/, elképze­lés szerint a környező növény­zet és a szabad vízfelület oldja majd a szomszédos házak mér­tani szabályosságát,” Ennyi az előzmény. Ha min­den »Ikerül, túl szép lett vol­na?' Mert bizony teltek, múltak a hetek, hónapok, immár szep­tembert írunk, s az elképzelé­sek még mindig csak papíron szerepelnek. Vajon meddig? Er­re kerestünk választ, s a sok­sok telefonhívás. érdeklődés, beszélgetés nyomán végre kiala­kult bennünk egy kép: Es ez a kép, sajnos, eléggé elmosódott. A városi I^ISZ-bizottságon az elmúlt héten így tájékoztattak: a tervek valóraváltását több kö­rülmény gátolta és gátolja. A március elején elfogadott, pá­lyaművön módosításokat kellett Fotózás lyukhártya segítségével — Integrált áramkörök alkalmazása a Békéscsabai Kner Nyomda legújabb automata gépén Eléggé gyakran hangzik el ma­napság az a kifejezés, hogy a tudomány egyre inkább közvet­len termelőerővé válik. Engedje most el nekem az olvasó azt, hogy az egzaktság igényével i részletezzem, mit is jelent ez a szépen hangzó mondat. Helyette inkább bemutatnék néhány pél­dát arra, hogyan jutott el ez a folyamat egészen a hétköznap­jainkig. Békéscoabán, a Kner Nyomda építkezéseit évek óta nemcsak a helybeli, hanem a vidéki la­kosok is figyelemmel kísérhetik, hiszen mellette (talán túlságosán is közel) vezet a 47-es és a 44-es főközlekedési út. Azt Is tudja mindenki, hogy a csabai Kner elsősorban csomagolóanyagokat (dobozokat, címkéket stb.) gyárt. Nézzünk most közülük egy alap­jába véve egyszerű műveletet, a Tibi csokoládé színes papírjai­nak szétdarabolását. A gép ugyanis nagy ivekben nyomja a csokoládé csomagoló-papírjait. Ha a munkaasztalra elhelye­zett íveket kézzel tolnák a vá­góéi alá, lassú és bizonytalan lenne a darabolás, gyakran fenn­állna a selejttermelés lehetősé­ge. Ezért az asztal előtolását, és a szükség«* pillanatokban a vá­gást egy automatika vezérli, me­lyet egy-egy csokipapír méreté­nek megfelelően programoztak be. A programozás egyébként a magnószalaghoz hasonló, de több sávos mágnesezhető szalag se­gítségével történik. Éq mivel az íveket „hosszában” és „kereszt­ben” is el kell vágni, egymás mellé helyeztek két vágógépet, természetesen két külön prog­rammal. Persze ahhoz, hogy az ívek jó minőségben készüljenek el, rendkívül precízen kell a nyo­móhengereket kialakítani. Ehhez ad nagy segítséget a Misomex elnevezésű svéd gép, mely fotó­zással a szükséges alakzatot (pél­dául gyógyszeres dobozt) annyi­szor másolja le egymás mellé, ahányszor a méret engedi, il­letve kívánja. A Kép lyukkártya- vezérléssel, automatikusan mű­ködik, a laboráns kislányoknak a film és a lyukkártya elhelye­zésén kívül csak az indítógom­bot kell megnyomniuk. Az üzem legójabb és legkor­szerűbb gépe Lausanne-ból érke­zett, az USA-beli Bobst cég svájci leányvállalatától. Jelen­leg a mirelit zöldoégáruk dobo­zát készíti. A gép, mely egy egész műhelycsarnokot betölt, négy színben alakítja ki a vég­leges mintát, kz első henger- rendszernél kerül a mozgó sza­lagra a' sárga, a következőnél a piros, a harmadiknál a zöld. s végül pedig a fekete szín. Köny_ nyű belátni, hogy az egész mun­kafolyamat kritikus pontja a szalag haladásának egyenletes­sége. Ha ugyanis valamelyik II Baromfiipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyára (BARNEVÁL) vizsgával rendelkező hlltögépkezelöket, gépápolókat (hűtőgépházba), férfi és női segédmunkásokat • # VESZ FEL. Szakképzettség nélküli munkavállalókat díjtala­nul hűtőgépkezelőnek képezünk ki. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. 162440 szín nem a megfelelő helyre ke­rül, el lehet dobni az egészet. Bonyolult szabályozási rend­szer gondoskodik a színek egy­máshoz való „csatlakozásáról”. Fontos szerepük vart ebben a nyomóhengereken elhelyezett úgynevezett illeszkedési jelek­nek. Az egész automatika lelke azonban néhány, talán 15 milli­méter hosszú, 4—5 milliméter széles és pár milliméter magas bakelit dobozocska. Az elektro­nikai berendezések legkorsze­rűbbjéről, az integrált áramkö­rökről van szó, melyek azonos időközökben (de rendkívül gyor­san) Impulzusokat bocsátanak ki. A két Illeszkedési jel között kiadott impulzusokat egy digitá­lis számláló megszámlálja, majd egy átalakító segítségével vezér­lőjellé alakítja. A vezérlőjel az. után az egéoz monstrum forgá­sán egy keveset gyorsít vagy las­sít, illetve ideális esetben nem változtat a sebességen. A nyomógép egyébként — melynek ára meghaladja a , 30 millió forintot —. még a több hasonló gépet gyártó lausanne-i cég termékei közül ia a legkor­szerűbb, a legteljesebben auto­matizált, Elektronikus berende­zései a könnyen cserélhető úgy­nevezett paneles rendszerben készültek, a felhasznált alkatré­szek szinte kizárólag a General Electric termékei. A gépek legtöbbjénél a gyor­san párolgó oldószer az egész­ségre is káros lehet, ezért nagy gondot fordítanak a helyi elszívó berendezésekre. Fontos azonban az állandó klíma (fő­leg a nedvességtartalom stabili­zálása) iis főleg a papír miatt. Az üzem tetején elhelyezett klímaberendezésben két óriási ventillátor üzemel, átmérője mindkettőnek körülbelül 3 mé­ter. A behívandó levegő vízfüg­gönyön halad át, a víz a levegőt egyrészt tisztítja, másrészt lehe­tővé válik ezzel az állandó pá­ratartalom biztosítása, illetve beszabályozása is. A Kner Nyomda munkafolya­matainak korszerűsítése egyéb­ként továbbra is a legfőbb tö­rekvése az üzem vezetőinek. Ez természetesen a közeli jövőben újabb korszerű gépek beszerzé sét is jelenti majd. , Róta László “JQ gffift cg/isa 1970. SZEPTEMBER 13. végrehajtani, s most, az árvíz után nagy gondot okoz az anyaghiány. A társadalmi mun­ka elvégzését, .valóban .vállalták a fiatalok, hozzá is kezdtek, azonban a továbbiakban, amíg nincs anyag, nem mozgósíthat­juk őket. A költségeket talán megelőlegezi a városi tanács, de végeredményben még mindig az elején vagyunk a Városkút- ügynek. Hogy bízunk-e az idei átadásban? Talán... A nyertos pályamű egyik al­kotója: Borbála László. Tőle tudtuk meg, hogy az elfogadott pályamű valóban csupán elyileg, nagy vonalakban rögzítette az elképzeléseket, s a részletes ki­viteli terv elkészítéséhez ezután fogtak hozzá. A tervező iroda KISZ-eseinek segítségével a nyár elejére ez 1* elkészült. Az­óta tehát netn ezen múlott az építkezés kezdetének elhúzódása. Terv, anyag, társadalmi mun­ka. A három alkotóelem közül az első rendelkezésre áll. a má­sodik hiányzik, a harmadik pe­dig az építőanyag. függvénye. Hol tartunk hát jelenleg, kútba- esett-e a Városkút ügye? — te­hetjük fel a kérdést. A kép azonban még most is elmosó­dott. A városi tanács a költsé­geket magára vállalta, s egy újabb elképzelés szerint az építőipari vállalatot bízzák meg a kivitelezéssel. Amennyiben az elvállalja, s építőanyagot is köl­csönöz, még az idén lesz Város­kút. Ez hét a „tényállás”, de meg­jegyeznénk: Szép az, ha kezde­ményezünk, jó az, ha hasznos dolgot akarunk csinálni, de ne méretezzük túl az erőnket, ne tegyünk hangzatos kijelentése­ket, amíg nincs megfelelő ala­punk hozzá. Es valahogy úgy ér­zem,, nem volt igazi gazdája az ügynek, s a sok bába között bi­zony majdnem elveszett — a Városkút Vltaszck Zoltán Mérleg a tanácsok húsz évéről A tanácsok megalakulásának közelgő 20. évfordulója alkalmá­ból a Központi Statisztikai Hi­vatal felmérte a tanácsok, a hoz zájuk tartozó intézmények, vál­lalatok eredményeit, az appará tu« szervezetének két évtizedes változásait. Az első választáson, 1950-ben 3217 tanácsba összesen 146 000 ta nácstagot választott a lakosság. Azóta a tanácsapparátus mun kája, s maga a közigazgatás is nagyot fejlődött, egyszerűsödött. Különböző szinteken jelenleg 2101 tanács működik a kezdeti 3217 helyett, a tanácstagok szá­ma 146 000-ről 85 000-re eoök- kent, s összetételük is változott A tanácsok különböző bizott­ságaiban 1969-ben csaknem 26 000 témát vizsgáltak meg és mintegy 30 000 javaslatot terjesz­tettek a feladatok jobb megoldá­sára a tanács, illetve • a végre­hajtó bizottság elé. Költségvetésük húsz év alatt elérte a 260 milliárd forintot, eb­ből beruházásokra összesen 95 milliárd forintot, költöttek. A kismálna Tompa fejfájással ébredtem. Számban a cigaretta, a ko­nyak, a kávé ízei keveredtek. Hányinger gyötört. Gyomrom táján olyan fájdalmat érez­tem, mintha kardot forgattak volna benne. Kitámolyogtam a spájzba, beütöttem egy ubor­kásüveg tetejét, és mohón kortyoltam a savanyú lét. Megittam még egy szifon szó­dát, többször engedtem a fe­jemre hideg. vizet, és súlyos átkokat találtam ki arra az, esetre, ha még egyszer alko­holt iszom, — Nem. Soha többé nem Iszom! Munkahelyemre menet, a kocsmákban féldecizgetŐ em­berek láttán, mélységes meg­vetést érezem .A délelőtt ke­servesen telt. Délutánra kissé felélénkültem. Különösen jól­eső érzés fogott el, valahány­szor fogadalmamra gondoltam. Mégis nagyszerű dolog, hogy az ember felül tud kerekedni ösztönein, parancsolni tud ma­jának. Jónak, nemesnek érez­tem magam, s ez szinte el- érzékenyített. Hazafelé menet, mindjárt egy próbára szántam el ma­gam. Betértem a szokott ital­boltba, és szilárd elhatározá­som tudatában kértem egy kismálnát. A pénztárosnő letépte a blokkot, és kedvesen szólt: — És persze a szokásost... — Nem, nem, csak egy kis­málnát! Döbbenten nézett rám, és hangtalanul mozgott a szája. Diadalmasan nyújtottam a blokkot a mosolygó csapos­nőnek, aki másik kezével már nyúlt is egy üveg felé. Egy pil­lantás a blokkra, és megfa­gyott ajkán a mosoly. Szemei elkeskenyültek, viselkedése el­lenségessé vált : — Kismálnát, ezt tetszik kérni? — Igen, egy kismálnát — vetettem oda. Aztán a szódát úgy engedte, hogy lefröcskölte a kabátomat. A szörpöt úgy kavarta, hogy fele kilöttyent. Elém se tette, át kellett nyúlnom érte a pul­ton. közben nyakkendőm meg­merült a szutykos lében. Reszkető kézzel tettem le a poharat, s távoztam. Másnap kölcsönt vettem fel és este virágcsokorral, kéz­csókkal járultam a pénztárosnő elé. szerelmet vallottam neki, több kört fizettem a személy­zetnek, s pertut ittam velük. Búcsúzáskor a pénztárosnő utolsó szavai ezek voltak: — Aztán máskor ne csinálj ilyen butaságot .Tudod, azzal a kismálnával... Mert mi azt nem szeressük... Szőke Endre A TELEFONGYÁR Vasútbiztosító Gyáregységének Gyulai Üzemegysége 16—35 éves korig betanított finom szerelő munkára női dolgozókat keres felvételre Két műszak. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: GYULA, Ferencesek tere 2. 184590

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents