Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
Zsebcirkáló- szamárfogat a SZÚR tiszteletére A szegedi SZŰR-mérkőzésre Schirilla jeles marathoni futónk hozta a labdát a fővárosból. Nálunk nevezetesebb esemény vezeti be a vasárnapi SZŰR-t: szombaton elindul a SERDAN- BO-féle zsebcirkáló az ismeretlen Körös-csatornán Gyula Irányába. Fedélzetén négy mindenre elszánt — s az iránytűtől a bográcsig mindennel felszerelt újságíró-matróz vágja majd át magát a még be nem hajózott nádasokon. De ez még semmi! Csacsik Is jönnek! Csorvásról vasárnap hajnalban indul útnak a csabai stadion felé a mérkőzés labdáját hozó szamárfogat és — ha időközben nem gondolják meg magukat a szamarak, reméljük, délelőtt fél 11-re meg is érkeznek a tett színhelyére. A műsor rendezősége az utolsó előtti percben közli semmi sem marad el, amit megígértek. Megtartják az Előre bajnoki mérkőzését is. Aradszky azonban nem jöhet, — egyéb elfoglaltsága miatt. Helyette három énekest szerződtetett a csapat: Ig- nácz Barbarát, Monostori Bálintot és Lantos Aurélt, akik szükség esetén labdába is rúgnak, ha nagyon vesztésre áll majd a színészek csapata. A SZÜR-fesztivál kezdési ideje tehát: délelőtt XI óra, melyet követően pereg a kacagtató műsor a bajnoki mérkőzésig. v. d. Gondolatok egy yb-ölés után Járási tapasztalatok a szakmunkás-képzésben A Gyulai Járási Tanács Vég- \ rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többek között megtárgyalta a szakmunkásképzés helyzetét is. Az előterjesztés vitájában néhány olyan megállapítás, következtetés hangzott el, amely hosszabb időre meghatározza a járási tanintézetek, ipari és mezőgazdasági Üzemek tennivalóit a szakmunkásképzés ésszerű, a gyakorlati követelményeket ki. elégítő szervezésében. A beszámoló részletesen elemezte, hogyan alakult a szakmunkásigény az utóbbi két évben és melyek a kívánalmak. Megállapította, hogy az 1969— 70-es évben 256 mezőgazdasági és 180 ipari szakmunkás képzé- I sére jelentettek be Igényt az üzemek, továbbá azt, hogy a járás szakmunkásképző intézetei évente csaknem 600 fiatalt képeznek ki különböző szakmában. A napirendi pont előadója, Dévényi Illés munkaügyi főelőadó elmondta, hogy a járás szakmunkásképző iskoláiban 19 j szakmában évente csaknem 2 ezer fiatal tanul. Ez a szám' azonban nem elégíti ki teljes! mértékben a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek szakember-utánpótlását. Nehezíti a képzést az, hogy a szakmunkás- tanulók kollégiumi elhelyezése még nincs megfelelően megoldva. A meglévő kollégiumok túlMozgalmas ősz előtt a szeghalmi művelődési házban őszi programjukról érdeklődtünk a szeghalmi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház munkatársaitól, de egészen természetes, hogy közben a jövő mellett a jelenről és a múltról is szó esett: — Tavasszal jói sikerült legfontosabb rendezvényünk, a Sárréti Napok — kezdi Vujovich Zoltán igazgató. — Később szerettük volna vendégül látni az Állami Népi Együttest, hogy nálunk is bemutassa Jeles naÚjra lesz cseréppipa Valamikor közkedvelt ás kérésit cikk volt a dohányosok kö. rében a cseréppipa, a selmeci és a városlődi cseréppipát még a külföldi piacokon is ismerték. Pázmány József balatonfüredi népi iparművész, aki a hajdani városlődi majolikagyárban tanulta a mesterséget, elhatározta, hogy újból életre kelti a csaknem teljesen kihalt cseréppipa- gyártást. Elkészítette az első mintadarabokat és nagy hőfokú égetéssel sikerült a régihez hasonló minőségű pipát előállítani. A magyaros díszítőelemmel ékített fekete cseréppipa terv szerint — mint ajándéktárgy kerül forgalomba. vette, s már ott áll a sorban az új kis műremek — ki tudja, hányadik egy „műszak” alatt? S a kis „fabbricca” külső termében hallatlanul gazdag, színpompás a raktár.. Vázák, ki- sebb-nagyobb figurák, filigránok szinte korlátlain ötletessé- gű változatai, elképzelhetetlenül gazdag fantázia romantikus és modem termékei... Odakinn — ahogy tovább szedem léptemet — a városka két déli szigetét elválasztó Rio de Vetrái nevű kanális partjain csupa — üvegkirakat. (Ez jellemző az egész városka utcáira.) S nem is akármilyen. A házak belsejében máshol is üzemek — az utcára néző oldalon pedig az üzletek: remekek kiállításai mind külön. Elindulok felfedező utamra. Murano, az ősi „üvegvároska” három nagyobb és négy kisebb szigeten épült... Elhatározom, hogy bebarangolom... Amennyire tudom, megismerem. Legdélibb pontján „léptem partra” — ott volt a fabbricca. Innen előbb a rió partján északnak tartok. Egyik hídon a ki- rakatos bal partról, a Fondamen- ta Veltrairól jobb oldalra, a Fondainente Maninra térek át s a jobb oldali szigeten, a rövid Viale Garibaldin át, ,a „fó”- hajóállomásig vágok át, megbámulom a „farót”: a csinos világítótornyot... Tovább, végig a muránói Canale Grande déli partján. Ahol az előbbi rió — a Veltrai — betorkollik, szép műemléképületek vannak. Itt a központ. De engem most elsősorban nem műemlékek érdekelnek. A pici szigetcsoport sűrűn lakott, gazdag a gyermekáldás, akik — felnőttestül — itt nyüzsögnek, a Canale Grande középtáján. A kis rió és nagy kanális hídjain : : Muránö is átkelek, az északi partra, a [ harmadik nagyobb szigetre. • Olasz szokás szerint mindenütt; csoportosan diskurálnak a rá- ■ érők: itt kártyáznak, ott fagy- j laltot nyalnak, de mind — vi- ; táznak. Egy vízparti csoportra • felfigyelek: fél tucat meglett • ember egy vödröt ül körül és a j frissen halászott fekete kagylók ; tartalmát nagy élvezettél és | gyorsasággal szürcsölik kifelé... ' A hídon egy 70—80 év körüli ; apó: valamivel ugyancsak „ug- j ratják” az ismerősök a partról, ■ a parthoz kötött bárkákból, s a : szomszéd boltocskából. A nép ■ itt: ősi halászok mellett ma ; ipari munkás: helyi üzemekben; vagy Velencébe, Mestrére — ■ Velence parti ipari negyede — j bejáró dolgozó. Általában kis- : városi polgártípusok. Asszonyai- ; kát egyszerűség jellemzi (azért ! elég jól öltözöttek). Többségük- i ben térden aluli szoknyás nők ; és lányok — „minit” itt kevés- |, bé észlelek... E sziget közepén is átsétálok, ; a Canal di San Donato ' partjára, s annak hidján is át, Muráno legészakibb szigetére. í (Folytatjuk) ' pok című műsorát. A helyi tanács és az üzemek, tsz-ek segítettek volna felépíteni áz alkalmi szabadtéri színpadot. Ezt a tervünket az árvíz meghiúsította. Nem adtuk azonban fel a reményt, és most új időpontot keresünk, amikor az együttes Szeghalmot újra útiprogramjába illesztheti. Az árvíz egyébként más szempontból is akadályozta munkánkat. Ennek ellenére nyáron is működött a rádiós- és a fotószakkör, próbált a fúvószenekar és a tánczenekar — augusztusban negyedikek lettek a megyei beat-fesztiválon —, s foglalkozásokat tartott az Öregek Klubja. Dolgoztak a táncosok is. Abban a teremben próbáltak, ahol az árvízvédelemben dolgozok töltötték pihenőjüket, így minden próbájuk előadás Is volt egyben némi felfrissülést nyújtva a kimerült embereknek. A nyári szünet után most újra próbálni kezdenek színjátszóink (vidám, zenés műsorra készülnek), és irodalmi színpadunk tagjai. Dolgozni kezd a j honismereti szakkör, negyven gyerek számára újra kezdődnek a hegedű-, zongora- és szolfézsórák, megindul az agrár szakemberek klubja és az újjáalakult ifjúsági klub. Az eddigieknél fokozottabban tudnánk segíteni társadalmi esküvők, névadók rendezésében. Ez elsősorban az érdekeltek igényén múlik. Gondunk — elsősorban helyiség-gond. Szakköreink egy része ezért a Művelődési Házon kívül kénytelen működni. A zeneoktatás pedig a szintén hozzánk tartozó Sport presszóban, a „zárórák” idején folyik. Ahol egyébként a vendégek különböző sportlapokat olvashatnak, időnként 6portfilmeket nézhetnek, vagy találkozhatnak neves sportolókkal (legutób például a hosszútávfutó Szerényivei és az olimpiai bajnok Németh Angélával). Az igazgatótól munkatársa, Tóth Sándor veszi át a szót: — Nemrégiben több tízezer forintért új bútorokat kaptunk. Nagyon jó volna, ha később hangszervásárlásra és a szín- j pad felújítására is sor kerülhetne. Ez nagy segítséget jelen- : tene a Kiváló Művelődési Ott- ' hon cím elnyeréséért folytatott j versenyben. Hiszen jobb körülmények között a tartalmi munka is mindjárt könnyebb. És községünk több lakosát mozgósítaná ... Most még nem tudni, sikerül-e elnyerniük a szeghalmiaknak a kiváló címet. De törekednék rá, ennek érdekében minden erőfeszítést megtesznek... és ez a község lakói számára feltétlenül nyereséggel, haszonnal jár. sntesmm. aa K 1970. SZEPTEMBER 12. zsúfoltak, ezért nem mindenkor és mindenhol van lehetőség árira, hogy a tanulók elméleti és gyakorlati oktatását a kívánt szinten valósíthassák meg. A kevés kollégiumi férőhely is oka, hogy sok fiatal mond le arról, hogy az általános vagy középiskola befejezése után szakmát tanuljon. A jelentés megállapítja, hogy tapasztalatok szerint igen sokan „behunyt szemmel” választanak szakmát, figyelmen kívül hagyva a rátermettséget, adottságot. Legtöbb esetben a szülők sem irányítják e kérdésben a fiatalokat megfontoltan, hogy e lényeges lépésben, egy életreszóló elhatározásban, helyesen döntsenek. Még mindig a felkapott szakmák, divatos munkahelyek telítődnek, ugyanakkor mezőgazdasági szakmunkástanulónak kevesen Jelentkeznek. Igaz, hogy erről a mezőgazdasági üzemek vezetői is tehetnek, hiszen sokszor nem is fogadják szívesen üzemi gyakorlatra a fiatalokat vagy nem a szakmájukban dolgoztatják őket. Bár a pályaválasztási irányításban az elmúlt két évben van javulás, mégsem kielégítő ez a munka. Többek között ez is oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek 256 fiatal szakmunkás igényére csak 90-en jelentkeztek a járásban. Többek között, mert hiszen azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a járásban legalább 380 férőhelybe! kellene bővíteni a kollégiumokat. A kedvező arány a mezőgazdasági és ipari szakmunkásképzésben 50—50 százalékos megoszlás lenne. Ezzel szemben jelenleg a szakmunkásképzés erősen az ipari üzemek szakmunkás-képzés irányába fejlődik. A demográfiai kérdésekről adott tájékoztatás megállapította, hogy az emelkedés 1969-ben befejeződött és 1970-ben már csökkent az iskoláskorú gyermekek száma a járásban, mégis elérték, hogy ebben az időben se csökkenjen a szakmunkás- képzésben továbbtanulók részaránya. A kormánynak azt a rendelkezését, amely meghatározza, hogy a létszámtöbbletet szakmunkás-tartalékra kell kiképezni, főként a kevésbé kedvelt szakmákban, a járás csak részben tudta megvalósítani. A szolgáltató- és építőiparban, a mezőgazdaságban, a zöldségtermesztésben és az állattenyésztésben nincs elegendő szakmunkás-tartalék. Jócskán van tehát mit tenni a gyulai járásban is a szakmunkásképzés irányításában. A végrehajtó bizottság határozatából adódik, hogy bővíteni szükséges a szakmunkásképző kollégiumokat, javítani a pályaválasztási tanácsadás munkáját, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetőinek pedig a jelenleginél szarosabb kapcsolatot kell teremteniük az iskolákkal. Az a jó, ha az arra érdemes fiatalokat ösztöndíjakkal segítik a továbbtanulásban, hiszen senki számára sem lehet közömbös, hogy az elkövetkező évek, évtizedek szakmunkás-utánpótlása miként alakul. Botyánszki János Jegyxetlapok as eleki könyvtárból Kert-könyvtár Tulajdonképpen a könyvtár kertjével kellene kezdeni. A nemrég gazos bozótos udvaron most ezer színben csillogó virágágyak pompáznak. A szegélyeken a frissen kaszált fű, belül a látható szeretettel nevelt oroszlánszájak, petúniák sora gondos kezek munkájáról vall. A kert-könyvtár pedig? — A legnagyobb virágágy kör alakú, szabad területet fog közre. A tér közepén kútgyűrű, egy leendő asztal „lába” — asztallap jön rá nemsoká —, faoszlop áll ki belőle — erre kerül majd az óriás napernyő. Amint elkészül, olvasóteremként használhatják a körben ülők. Kert-könyvtár. Vajon másutt van-e már ilyen? ízlelgetem a szót. Vajon így hívják-e majd Eleken? Remek dolog. Vajon hányán tudják a leendő látogatók közül, hogy elkészültét kinek köszönhetik? ...A szocialista címért versengő két termelőszövetkezeti asz- szony-brigád munkája. De inkább úgy mondanám: ajándéka a könyvet szeretőknek. Büszkeség és panaszkodás A könyvtár vezetőjével beszélgetünk... A tőle kapott adatok: — Elek lakóinak száma: hatezer. — Könyvtári olvasók száma: ezerszáz. — Évente kölcsönzött könyvek száma: hetvenezer. Legfőbb.büszkeség: az alvosók háromhetenként szatyorszámra viszik haza a könyveket. Legfőbb panasz: a fűzött könyvek borítója hamar tönkremegy. Magyarázat (s ez már újra büszkeség): egy-egy népszerű olvasmány rövid idő alatt igen sok kézen megy keresztül. Idegen nyelvű könyvek Másfél hónappal ezelőtt súlyos csomag érkezett a könyvtár címére. Német nyelvű alkotásokat küldött benne a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ. Mtssekönyveket és verseket. ismeretterjesztő műveket és regényeket — Hauff és Becher, Strittmatter és Keller írásait. Azóta újabb — román íróktól való — kötetekkel gyarapodott a nemzetiségi állomány. Sado- veanu, Arghezi, Popovici, ás Ca- ragiale müveit az elkövetkezendő napokban már kölcsönözhetik az olvasók. Kitüntetés A könyvtáros: Kalász Erzsébet. Halkan, minden feltűnést kerülve dolgozik. S hogy jól, arról árulkodik a könyvtár rendje, a gyerekolvasók polcán sorakozó játékok, a sok-sok cserepes virág. S tanúskodik az a Miniszteri Dicséret, amellyel alkotmányunk ünnepén kitüntették. Meg az olvasók száma, ezeregyszáz eleki lakos könyvszeretete... D-ő PAMUTTEXTILMCVEK békéscsabai gyára (Pamutszövő) f e 1 v esz szövő munkakörbe átképzősöket és gyakorlattal rendelkező szövőket, valamint 13 évet betöltött lányokat és fiúkat szövőipari tanulónak. Bővebb felvilágosítást a gyár üzem- gazdasági osztályán. 1924
