Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Munkásportré (Demény Gyula felvétele) egyik kislány elvesztette látá­sát, egy férfi hányni kezdett, egy másiknak szörnyű fejfá­jásai támadtak. így viselte mindenki sérülését ki testén, ki belül; Csodálatos volt, ahogy min­denki némán tűrte fájdalmát. Senki sem jajgatott A tűz gyorsan terjedt. Már testünkön éreztük melegét. A vízszint egy­re alacsonyabb lett az _ apály miatt, mind lejjebb húzódtunk egy-egy fokkal. A postahiva­tal, mely átlósan szemben volt velünk, okádta a fekete sűrű füstöt, mely tölcsérként szökött az ég felé. Időnként a füsttöl- csér szétterült olyan alacsonyan, hogy bennünket is bebur­kolt, miközben égő pléh- és fa­darabokat hányt magából. Akkor hirtelen a Motojasu- folyó megduzzadt, közepén töl­csérként magasba szökött, majd zivatarként hullt ismét alá. A tűzvész a folyón túl még erő­teljesebben dühöngött, a füst és a szikrák egyre jobban ve­szélyeztettek bennünket. El kellett hát menekülnünk innen, a kőlépcső feletti kis térre, de ott még jobban rohamoztak a szikrák. Nem volt más hátra, összeölelkeztünk a kőlépcső szögletében, lémezekkel védtük magunkat a hőség ^ellen, időn­ként megnedvesítve azokat. Közben közelebbről és távo­labbról durranások hallatszot­tak, mintha benzineshordók robbannának. Aztán hirtelen zuhogni kezdett az eső. Amikor elállt, remegtünk a hirtelen lehűléstől. Most már ! mi mentünk közelebb a tűz- : höz, hogy megmelegedjünk. Sisido, szakszervezetünk ! pénzügyi osztályának tisztvise- j lője megkért, keressem meg : a segély csapa tot és kérjem se- « gítségüket Elindultam hát Ha- ■ cukaicsimacsi város felé. Del- • után 2 óra 30 perckor érkéz- : tem a városba... Aztán múltak a napok: Szép- • tember 1-én éjjel hirtelen hi- ! degrázásra ébredtem 40 fokos ■ lázzal. Ez az állapotom 7—8 ! napig tartott^ Abban az idő- ■ ben Hirosimában naponta hal- ■ tak meg, akiknek hasonló tü- ■ neteik voltak. Torokfájás, vér- : foltok 5—6 helyen a bőrön, : fogínyrothadás, kóros hasme- • nés több mint 10 napon át, a ■ test elsorvadt, és semmi gyógy- ■ szer — az orvos nem tudott 1 mit kezdeni velem — családom : már lemondott gyógyulásom- : ról; De csoda történt: az idő mű- ■ lásával testem fokozatosan erő- i södött, visszanyertem egészsé- ■ gémét. Tudom azonban* hogy ■ még mindig sokan vakulnak j meg, felgyógyulásuk után is, az : atombomba okozta régi sérülés : következtében. Harminchét társam közül, ■ akikkel azon a reggelen együtt : voltam, 36-an már nincsenek! : Én megmaradtam, hogy tanú- ■ ságot tegyek szenvedésünkről. « (Fordította: dr. Szerdahelyi István) : (Vége) • fl pártalapszesvezetek vezetőségének njjáválasztása előtt Beszélgetés Dr. Szabó Sándorral az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárával Az MSZMP Politikai Bizottság gának 1970. január 27-d határo­zata alapján a vezetőség újjá­választó taggyűléseket és a párt­értekezleteket a X. kongresszusi­ra való felkészülés jegyében szeptember 1-től november 5-ig kell megtartani. A kongresszus kiemelkedő esemény lesz pár­tunk, egész dolgozó népünk éle­tében, ezért előkészítésére nagy gondot kell fordítanunk. Az alapszervezetek (egy hó­nappal a választás előtt) augusz­tusban is tartanak taggyűlést, melyen a vezetőség beszámol a két év alatt végzett munkájáról, amit vita és határozathozatal követ, majd nyűt szavazattal megválasztják a vezetőségvá­lasztó taggyűlés tisztségviselőit, a jelölő és a szavazatszedő bi­zottság tagjait, valamint a tag­gyűlést levezető elnököt. Ahol az augusztusi taggyűlést megtartották, ott most a jelölő­bizottságok munkáján a sor. Er­ről, valamint a vezetőségek új- jáválasiztásának szervezeti elő­készítéséről és végrehajtási módjáról beszélgettünk dr. Sza­bó Sándorral, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárával, akitől egyúttal tájékoztatást kér­tünk a következő időszak mun­kájának néhány fontosabb elvi és gyakorlati tennivalóiról. — Mik a már megtartott au­gusztusi taggyűlések tapaszta­latai? — A taggyűléseken a megjele­nés átlagosan 90 százalékos. A beszámolók tükrözik az alap­szervezetek két óv alatti tevé­kenységét. A párttagok aktivi­tása nagy, sokan mondanak őszinte, bátor bíráló véleményt és tesznek helyes javaslatot. A vitában néhol túlsúlyba kerül­nek a gazdasági munkával kap­csolatos kérdések és kevesebb szó esik a párt belső életéről. Szükséges tehát a helyes ará­nyok kialakítása. — Milyen szempontok alap­ján dolgozzanak a jelölőbi­zottságok, kiket javasoljanak titkárnak és vezetőségi ta­goknak? — Párttiszitségbe olyan kom­munisták kerüljenek, akik iránt a párttagok és a pártonkívüliek bizalmat éreznek, a munkájuk­ban és magatartásukban példa­mutatók, értik és érvényesíteni tudják pártunk politikáját, a te­rület jellegéhez és feladataihoz mérten a legalkalmasabbak, ké­pesek a párttagság segítségével a párt politikáját megvalósítani és a pártonkívüliek kötőben népszerűsíteni. Természetesen kerülni kell az indokolatlan cserét, de az ed­digieknél több figyelmet szük­séges fordítani a nők, a fiatalok és a közvetlen termelésből a fi­zikai és irányító dolgozók bevo­nására. A kiválasztásnál arra is gondolni kell, hogy a társadal­mi funkciók arányosan oszolja­nak meg. Ne legyenek egyesek túlterhelve, ami miatt végül is képtelenekké válnak megbízatá­saik teljesítésére. — Néhány vállalatnál, üzem­ben, hivatalban szinte termé­szetesnek tartják, hogy az igazgató, (elnök), a főmérnök vagy főkönyvelő — ha párt­tag —, a vezetőségbe kerül­jön. Elengedhetetlenül szük­ség van erre? — A párttisztség — mint ahogy előbb említettem —, nem «“gy-egy munkakörhöz kapcsoló­dik. Következésképpen egyálta­lán nem szükséges, hogy bármi­lyen vezető beosztású dolgozó pártvezetőségi tag legyen. A párttisztség betöltésénél a ká­derpolitikai elveknek kell érvé­nyesülniük. Ezzel kapcsolatban emlékez­tetnem kell arra is, hogy a párt­vezetőségnek megvan a lehető­sége, hogy bármelyik vezetőt — ha nem is visel párttisztséget — meghívja a vezetőség ülésre, be­számoltassa tevékenységéről, végzett munkájáról és megbízza valamilyen feladattal. — A második taggyűlést szeptemberben tartják az alap­szervezetek. Ezen kerül sor a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatására, valamint a tit­kár, a vezetőségi tagok és a pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Milyen el­képzelések alapján van ez most így, eltérőleg a VIII. és IX. kongresszusra való felké­szüléstől, amikor a dokumen­tumok vitáját együtt tartották az alapszervezeti vezetőség munkájáról szóló beszámolók­kal? A kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat terve­zetét hamarosan megismerik a párttagok. Módjuk lesz a párt- csoportüléseken arra, hogy átta­nulmányozzák a dokumentumo­kat. Ennek alapján minden párt­tag véleményt alakíthat ki ma­gában a' pártpolitika fő vonalá­ról és a szeptemberi taggyűlé­sen észrevételeivel, javaslatai­val hozzájárulhat a párt álta­lános célkitűzéseinek kialakítá­sához, a belső pártélet javításán hoz. így a párttagok országos kérdések meghatározásába való bevonásával minden bizonnyal jobban erősödik pártunk esz­mei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egysége. — Hogyan jutnak tovább az észrevételek, javaslatok? — A szeptemberi taggyűlésen ennek a napirendnek a vitájára a vezetőségek rövid bevezetővel készülnek fel, mely a vélemé­nyüket, javaslataikat tartalmaz­za az irányelvekről és a szerve­zeti szabályzat-tervezetről. A taggyűlés végül is állást foglal, ami tartalmazza a vezetőség és a tagság véleményét, javaslatait, Ezt két napon belül el kell jut­tatni az irányító pártszerveze­tekhez. — A X. pártkongresszus elő­készítésével kapcsolatban mi vonatkozik a csúcsvezetósé- gekre? — A csúcsvezetőséget választó összevont taggyűlés (küldöttér­tekezlet) egy alkalommal ül ösz- sze, s ezen az alábbiak kerülnek napirendre. 1. A csúcsvezetőség beszámolója a megválasztás óta végzett munkáról, amit vita és határozathozatal követ. 2. A kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezeté­nek megvitatása, tapasztalatai­nak összegezése, az összevont taggyűlés (küldöttértekezlet) ál­lásfoglalásának kialakítása. 3. A csúcsvezetőség titkárának, tag­jainak, valamint a pártértekez­let küldötteinek a megválasztá­sa. Az első és a második napi­rend beszámolóját egymás után tartják és közösen vitatják meg. — Hogyan történik a vezető­ségválasztás, van-e eltérés a két évvel ezelőttitől? — A választási rendszer alap­vető elvei változatlanok. Mint már a beszélgetés kezdetén szó volt róla, az augusztusi taggyű­lésen válsztják meg a jelölő, a szavazatszedő bizottságot és a taggyűlés elnökét. A vezetőség­választó taggyűlés akkor határo­zatképes, ha a tagság kétharma­da jelen van. A szavazólapra a felvétel nyílt szavazással törté­nik. Megválasztottnak az tekint­hető, aki a titkos szavazás során a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok több minit felét kapja. Változást jelent, hogy a jelölő­bizottság — amennyiben a be­szélgetések és a saját ismeretei alapján szükségesnek látja — több Személyt hozhat javaslatba, mint ahány tagja lehet a veze­tőségnek. így növekszik a párt­tagság szerepe annak eldöntésé­ben, hogy kik legyenek a vezető­ség tagjai. Célszerű, ha a jelö­lőbizottságok ezt a lehetőséget nem kezelik formálisan. — Mik a szabályok a titkár megválasztására vonatkozóan? — A titkárok választása a IX. kongresszus előtti gyakorlat alapján történik, vagyis a funk­ciója szerint, de együtt a veze­tőségi tagokkal. Csak akkor kell külön és sorrendben előbb meg­választani, ha erre a tisztségre több jelöltet fogadtak el. — Van-e az előzőktől elté­rés a szavazás módjában? — A párttitkár, a vezetőségi tagok és a küldötteik titkos vá­lasztása úgy történik, hogy a szavazólapon minden párttag annyi nevet hagy meg, ahány tagú vezetőséget, illetve ahány küldöttet kell megválasztani. Ha a szavazólapon ennél több név szerepel, annyi nevet kell kihúz­ni (azokat, akikre nem szavaz), amennyivel az meghaladja a vá­lasztható vezetőségi tagok, illet­ve küldötték számát. Minden párttag joga, hogy a szavazólap­ra más jelölt nevét is beírja, ehelyett természetesen más ne­vet kell kihúzni. Láthatjuk, hogy ez eltérést je­lent a szavazás eddigi módjá­tól, ami azonban a választás de­mokratikus vonásainak a fej­lesztését célozza. Fontos, hogy a szavazás új módját mindenki jól ismerje, hogy lehetőleg ne legyenek érvénytelen szavazatok. — Mikor kerül sor a párt­csoportvezetők megválasztá­sára? — A vezetőségválasztások után, Ahol egy éven belül vá­lasztottak, ott erre nincs szük­ség. — A X. kongresszus előké­szítésének jegyében milyen tennivalók hárulnak még a pártalapszervezetekre és min­den kommunistára? — Foglalkoznak a párt felső szervei által hozott határozatok végrehajtásával, mint az 1970. évi gazdasági, politikai, kulturá­lis feladatok megoldásával, a kongresszusi munka verseny szer­vezésével, a KB-nak az ifjúság és a nők helyzetére, továbbá a lakásépítésre és a lakbérre vo­natkozó határozataival, a IV. öt­éves terv irányelveivel, valamint több más helyi és országos kér­déssel. Ezek közül most elsősor­ban a kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-vállalásokat em­lítem meg, amelyeknek sikere nem kis mértékben a kommu­nisták példamutatásától függ. Az időjárás és az árvíz okozta ter­melési kiesiés pótolható, ha min­denki a maga posztján hozzájá­rul a nemzeti jövedelem 1 szá­zalékos növeléséhez. Nagyon fontos, hogy ahol az ár- és bel­víz károkat okozott, a gazdasá­gok fordítsanak nagy gondot a jövő gazdasági év előkészítésére, megalapozására. így készülnek jól a kongresszusra. Így érhet­jük el, hogy gazdasági fejlődé­sünk töretlenül felfelé ívelődjék és megvalósuljon pártunk leg­főbb törekvése: a dolgozók élet- színvonalának további emelke­dése. Ne felejtsük el, hogy egy-egy gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei magukba foglalják a pártszervezet, a kom­munisták politikai tevékenységét is — fejezte be nyilatkozatát Dr. Szabó1 Sándor elvtárs. Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents