Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Az V, Országos Képzőm is vészeli Tábor KiskuHVÍorozsmán Vásárhelyi festők tartják a foglalkozásokat Békés megyeiek a táborban Hagyomány immár, hogy a vásárhelyi művészek vendégül látják áz ország fiatal képző, művészjelöltjeit a Tisza holt­ága mellett elterülő festői szép­ségű üdülőhelyen, Mártélyon. Az V. Országos Ifjúsági Képzőmű­vészeti Tábort azonban idén nem lehetett a szokott helyen megrendezni, hiszen a Tisza áradása szinte letarolta Mártély környékét, g a felújítási munká. latok még folynak. A KISZ KB, a KISZ Csongrád megyed bizottsága és a Csongrád Megyei Tanács művelődésügyi osztálya ezért a kiskundorozs­mai Sziksóstó mellett létesített tábort A tábornak minden évben az a célja és a feladata, hogy szak­mai és elméleti tájékoztatást adjon korunk képzőművészeté­nek jellemző formáiról, segítse a fiatalokat eligazodni a művé­szet történetének egyre gyorsu- j ló változásai közepette, vala­mint az, hogy megismertesse hazánk képzőművészetének fon­tosabb törekvéseit, s ezen belül is a vásárhelyi iskola múltját és jelenét. * * * Hatvanan gyűltek össze az or­szág valamennyi megyéjéből a fiatalok, Békésből a Megyei Mtű_ velődésl Ház képzőművészeti szakkörének, valamint a Megyei Művelődési Ház és a Fegyveres Erők Klubja közös stúdiójának néhány tagja, akik Hézső Fe­renc, Fodor József, Lelkes Ist­ván és Holler István festőmű­vészek vezetőiével vesznek részt a gyakorlati és elméleti foglal­kozásokon. A rendezők a fiatalok neve­lése érdekében igen neves elő­adókról is gondoskodtak, így többek között konzultációt vezet Bereczky Lóránt művészettörté­nész, Szörényi Béla belső épí­Festik, javítják a tantermeket A nyár javában tombol. Gye­rekek nagy része nyaral és gon­dolni sem akar még az iskolá­ra, ahol bizony már folyik a munka, szépítik, újítják a tan­termeket. Csak az óvodák ud­vara hangos. Békéscsabán, a Lenkei utcában augusztus 3-án fejezték be a re­noválást. Kívül-belül új, friss festést kaptak a falak, más lett a szobák levegője is. A gyerekek örömére a városi tanács kivite­lező részlege mosdóval, fürdő­fülkével bővítette az épületet. A hideg-meleg víz is biztosított, miután teljesedett a régi álom, egy 500 literes böyler. Az óvoda vezetője, dr. Kertész Mártonná együtt örül a kicsikkel. Az ud­varon egy körhinta és egy má­szóka a kedvenc játék most, hi- i"“”"" szén ezt kapták nemrég A 4-es számú általános Isko­lában nem fogad zsivaj. Az üres folyosókon munkások szorgos- kodnak. Hatodlkán kezdték a j kályhák átrakását, s a 15 tante- " rém meszelését. Itt is a városi tanács kivitelező részlege tevé­kenykedik. Jantyik' János gond- , nők sorolja a teendőket: A cse­répkályhák tüzelőszerkezetét kell megjavítani, mert tönkre­menték a hosszú tél alatt. A megromlott folyóvizes tartályo­kat is cserélni kell, s a táblák is festésre várnak. Ehhez az is- " kólához tartoznak a Hajnal és a Síp utcai tantermek, ahol szintén tataroznak. Ajtókat, ab­lakokat festenek át, sőt az épü­letek kerítésének karbantartásá­ról is gondoskodnak. Mindez au­gusztus 20-ra elkészül, mert 21- én visszajönnek az eddig KISZ- láborban nyaraló napközisek. Négy belvízkárosult család Is la­kik a termekben, ami bizony hátráltatja, hogy határidőre mindenütt készen legyenek. Nem ilyen gondokkal küzde­nek a Békéscsabai Üj Gimnázi­um és Szakközépiskolában. A vegyesipari vállalat mázolói min­den termet újjávarázsoltak, s már a folyosók falainak nagy­részét is végigfestették. A falak alsó részét olaj-lábazat védi. A tetőről sem feledkeztek meg. Annál is inkább, mivel télen többször beázott a szurokkal le­öntött sima tető. Az udvaron nagy üstben fortyog a fekete szurok. Az építőipari vállalat magasban dolgozó emberei — miután egyenletesen bebur­kolják az épület fedelét — ka­vicsot szórnak rá Reméljük, a tavalyi télen tapasztalt kelle­metlenséghez hasonlóról az idén nem kell beszámolni. Közben bővítik az iskolát: de az épülő műhelyeknek még csak a falait húzták fel. Kaposvári Jenő, az építés vezetője mondja: Két tan­műhely épül, Illetve jelenleg áll a munka. A leszállított födém­elemek égettek, rossz minőségű­ek, nem bírják a terhelést. így az átadási határidő meghosszab­bodik. December 31-től azonban remélhetőleg ezekben a helyisé­gekben is megkezdődhet az ok­tatás. Zs. J. tesz. Aradi Nóra kandidátus, művészettörténész, Németh La. jós kandidátus, művészettörté­nész, Vitányi Iván szociológus, Tóth Miklós, MSZMP KB mun­katársa és Sodor Alajos adjunk­tus építészmérnök. Az etoő napon fiatal művé­szekkel beszélgették az őket ér­deklő problémákról a tábor lakói. A csoportvezető festőmű­vészek mellett Szávay István fotóművész, Joó Ete zeneszerző ás Petri Ferenc költő látogattak el a Sziksóstóra. * • • A beszélgetésen, amelyet Szi- rákl Endre, a KISZ KB munka­társa vezetett, a fiatalok kér­déseikkel alaposan feladták a leckét a művészeknek. Kérdé­seik átfogták a képzőművészet szín- és formavilágának alap­vető problémáit, a realizmus fogalmának szőnyegen levő kér. dóséit, sőt az egyik táborlakó még olyan kérd tut is feltett, hogy napjaink festői miért nem tudnak kezet rajzolni. Persze a parázs vitában a mű­vészek sem maradtak adósak a válaszokkal. Hézső Ferenc pél­dául az előbb említett kérdésre lakonikus tömörséggel csak eny- nyit válaszolt: a festők tudnak! Meglepő volt. hogy a fiatalok mennyire tájékozottak a művé­szeti élet érdekesebb eseményei­ről. A tábor 12 napig tart. Ez alatt a fiatalok festési eljárásokkal, a tér az idő és a mozgás ábrázo­lásával ismerkednek meg készí­tenek alakrajzokat és fatanul­mányokat, megismerkednek a komplementer színek használa­tával, s megtanulják a vízszin­tes és függőleges alak-ritmusok alkalmazását is. A fiatalok alkotásaiból augusz­tus közepén kiállítás nyílik Hódmezővásárhelyen. F. P. Megjegyzés egy saflóvitához Vörifskőy János: A fekete macska visszatér KÉMREGÉNY — 7. i saäMMffm 1970, AUGUSZTUS 9. Budapesten, az elhárítok pa­rancsnokságán, négy tiszt ült a tanácskozó-asztalnál. Kertész ez­redesen és Bekén kívül a Nás- fáról érkezett Ébert százados, valamint a turistaházból vissza­tért bűnügyi technikus: Paál fő. hadnagy. Négyük közül egyedül ő létezőit elégedettnek. Az ezredes röviden ismertette a tényállást: — Május 8-án reggel gyakor­lat kezdődött a Bakonyban. A lövészezredet, a feltételezett el­lenség leküzdésében, a násfai tűzérezred III. osztályának há­rom ütege támogatta. A harma­dik üteg fél kilenckor tüzet nyitott a 7-es számú szerpentin megadott pontjára. Itt ugyanis — a gyakorlat terve szerint — „ellenséges harckocsik buk­kantak fel. Ekkor a kijelölt céltól ötszáz méterre, két éles lövedék csapódott be a Vad ga­lamb nevű turistaházba, mely­nek egy része megsemmisült. Beke őrnagy, aki ebben az idő­pontban a ház tereszán ült, sé­rülést szenvedett, emberéletben azonban nem esett kár. Felada­tuk: megállapítani, hogy tragi­kus véletlenről vagy ellenséges akcióról van szó. A felelősségre vonás, természetesen, az első esetben sem maradhat el. Én, anélkül, hogy elébe akarnék vágni az elvtársak beszámolójá­nak, megmondhatom: a vélet­lennek nem adok túl nagy esélyt. A szó most Beke őr­nagyé .., A népi ellenőrzés ez év tava­szán országosan megvizsgálta a MEZÖBER közreműködésének hatását a mezőgazdasági beru­házásokban. A vizsgálatban a Békés megyei NEB is részt vett. A vizsgálati jelentést tárgyaló NEB-Ülésről a Békés megyei .Népújság május 12-1 számában kommentárt közölt, amelyben élesen elmarasztalta a vizsgálat részvevőit, Irányítóit amiatt, hogy a jelentésben nem méltat, ták kellően a MEZÖBER me­gyei kirendeltsége által elért eredményeket, s bírálta az ülés lefolytatásának módját is. A cikk — egy-két megállapí­tásától eltekintve — nem helye­selhető, még akkor sem, ha a vitavezetés módszere bizonyos indítékul szolgált erre. Az Ülé­sen lefolytatott vitáról megjelent kommentárt a megyei NEB nem tartotta helyesnek és a szerkesz­tőségtől helyreigazítást kért. A kérésnek a szerkesztőség nem tett eleget. Így került sor a NEB-nyllatkozatának és a szer­kesztőség válaszának közzététe. lére a Népi Ellenőrzés című lap­ban. Erre válaszolt a Békés me­gyei Népújság július 19-i szá­mában, némileg más beállításba helyezve május 12-d cikkét. A sajtóvitának ez a módja és formája nem nevezhető szeren­csésnek. Már csak azért sem, mivel a vizsgálatban részt vett népi ellenőrök alapos és lelkiis­meretes munkát végeztek, a tes­tületi Ülés széles körű és szín­vonalas vitája pedig hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat céljának megfelelően világos kép alakul­jon ki a vállalat kirendeltségé­nek munkájáról és a teendő in­tézkedésekről. A sajtóvita to­vábbi folytatása nem jelentene ehhez hozzájárulást. A népi ellenőrzési bizottságok megalakulásuk óta, valamint a sajtó arra törekszenek, hogy köl­csönösen, hasznosan együtt­működjenek. A megyei lapok rendszeres informálása a köz­vélemény tájékoztatása elenged­hetetlen feltétele az eredményes munkának. A lezajlott sajtóvita Békés megyében sem zavarta meg ezt a nagyon is kívánatos együttműködést. Néhány szó az „S. 0. S.”-hez Lapunk 1970. július 28-i szá­mában „S. O. S.” címmel rövid cikket jelentettünk meg, mely­ben a gerlai óvodával kapcsolat­ban tettünk megjegyzéseket több gerlai szülő által írott levél alapján. Az óvoda elsőfokú tan­ügyi hatósága a cikk nyomán szülőd munkaközösségi értekez­letet hívott össze, 1970. július 29. én este 6 órára. Az értekezleten megbeszélték a cikkben megje­lent bíráló megjegyzéseket, me­lyek véleményük szerint nem fő­dig a valóságot. Mészáros Já­nos általános iskolai igazgatónak le az a véleménye hogy a levél­írók, azok közül kerültek ki, akik vélt sérelmeiket mindenütt hangoztatják, csak éppen hiva­talos helyen nem emelnek szót azok orvoslása érdekében. Az is­kola igazgatója közölte velünk, hogy a szülői munkaközösség értekezletén a megjelent szülők hangoztatták, hogy az óvodában nem rendszertelen az étkeztetés, az ételek minősége jó, nincsenek kiválasztott gyermekek sem, az óvónők minden gyermekkel egy­formán foglalkoznak. Bízunk abban, hogy ezziel a cikkünk által felmerült problé­mák mindenki számára meg­nyugtatóan megoldódtak. ■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■•■■■•■■■■■«■■•■»■■■■■■■■■■•■■■■■■■■•••a Beke ismertette a turistaház­ban és a Pápán beszerzett ada­tokat, majd leszögezte: — Valaki úgy intézte, hogy a diákok fél kilenckor a turista­házban legyenek. A véletlen nem az. hogy éppen ott lettek volna, ellenkezőleg, az, hogy nem voltak ott. Ez valóban vé­letlen. A többi szándékos, kiter­velt provokáció. — Ezt mondta Paál főhad­nagy — tökéletesen alátámasztja hogy a két lövedék, amely a harmadik üteg első lövegénék csövéből repült ki, nemcsak éles —, hanem speciálisan pre­parált lövedék is volt! Egyiket, a helyszínen felkutatott repe- szek alapján, műszaki pontos­sággal sikerült rekontsruálnunk. Formára, nagyjából talán súlyra is megegyezett a gyakorlatokon használt vaktöltetekkel, s mi­után sikerült közéjük csempész­ni, a löveg kezelőszemélyzete márcsak a sietség, az izgalom miatt sem vehette észre a kü­lönbséget ... Ébert százados közbeszólt: — Tegyük fel, hogy valaki még a laktanya lőszerraktárá­ban gondosan átvizsgálta a gya­korlatra szánt vaktölteteket. Münden ládát felnyit és minden vaklövedéket külön kézbe vesz. Akkor sem veszi észre, hogy az egyikben ólom van ? Ne egy sorkatonára gondolj, hanem egy tapasztalt tisztre! — De, feltétlenül! Sűlykülönb- ség egészen biztosan volt. Ilyen vizsgálatot azonban nyilván nem tartottak. — Köszönöm — mondta Ebert százados. Paál főhadnagy folytatta: — A legfontosabb, hogy a két ei esi öv ed ék magjának ferde tal­pa volt. Az ilyen lövedék nem a műszerrel meghatározott cél­pontot találja ed, hanem a talp hajlásszögének megfelelően el­tér tőle. A harmadik üteg első lövege tehát pontosan célzott, a célzókészülék nem romlott el, az ágyúval a szerpentin meg­adott pontjára tüzeltek. A két lövedék mégis a turistaházba csapódott be. Azoknak, akik az ellensége» akciót megszervezték, ehhez ismerniük kellett a gya­korlat tervét, tudniuk, hogy az üteg hol áll majd, és hová tüzel. Mivel azt akarták, hogy a tu­ristaházat érje találat, gondos­kodtak róla, hogy a két lövedék, amit a vaktöltetek közé csem­pésztek, ötszáz méterrel a meg­adott cél mellé menjen. Az ilyen kisebb gyakorlatok tervét, úgy látszik nem őrzik elég szigorúan. Egyáltalán nem képtelenség feltételezni, hogy illetéktélen személy hozzájutott. Az azon­ban, hogy a gyakorlat előtt át- vizegálnák a lőszeres ládákat, valószínűtlen... — Nos — mondta Ébert szá­zados — ezúttal éppen ez tör­tént! A dolog úgy áll, hogy a parancsnok Zalay alezredes már megégette a körmét. Tavaly, előlző álomáshelyén előfordult egy véletlen lőszercsere. Szeren­csére, akkor csak kézifegyverek­be való vaktöltények közé keve­redett — máig se tudni hogyan ? — élestöltény. Zalay elvtárs meet rendkívüli óvatosságot ta­núsított. Személyesen vizsgálta át a gyakorlatra szánt lőszeres. ládákat, külön-külön minden egyes darab vaktöltetet. Mind­ezt politikai helyettesének a je­lenlétében! A lőszeresládákat szemük láttára rakták föl a te­herautókra, s a menetoszlop már mozgott, amikor ők is ko­csiba ültek. Ekkor a helyzet a következőképpen alakult: Zalay alezredes gépkocsija az oszlop élén haladt, a politikai helyet­tes, Tárnok őrnagy személy­kocsija pedig az oszlop legvégén Miért fontos ezt leszögezni? Azért, mert az oszlop megállás nélkül haladt a gyakorlat szín­helyéig. Egyenletes, állandó se­bességgel. A ládát tehát, amely­ben a két éleslövedék volt, út­közben sem tehették fel a te­herautóra. Hogy került akkor a gyakorlat színhelyére? Tény, hogy végül is ott volt a har­madik üteg 24 lőszeresládája között, a nagy bükkfa alatt, aho­vá a gépkocsiról lerakták őket. Mivel több lőszeres kocci is volt a menetben, szükséges megje­gyezni, hogy a szóban forgó 24 ládát arról a teherautóról rak­ták le, amely hátulról számítva a harmadik volt az oszlopban, tehát egy élelmiszeres kocsi és Tárnok őrnagy kocsija követte csupán. Mint mondottam, ő zár­ta az oszlopot. — Ez elég rejtélyes — mondta Kertész ezredes. — Azt mond­ja, hogy egyszer sem álltak meg... — Gyakorlatilag ez valóban így volt. — Ugyan! És a gyakorlat ta­lán nem felelt meg az elmélet­nek? ... — Megértem a gúnyt, ezredes elvtárs, az oszlop egyszer, egy vasúti sorompónál valóban meg­állt útközben. Ennek azonban az ügy szempontjából tényleg nincs gyakorlati jelentősége. Az történt ugyanis, hogy Tárnok őrnagy szinte a megállás pilla­natában kiszállt a GAZ-ból, s mivel a lőszeres kocsi vége csak

Next

/
Thumbnails
Contents