Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Az önálló bérgazdálkodás tapasztalatai - a békéscsabai tanintézeteknél A költségvetési gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében a gazdasági irányítás reformjának megvalósításaként még 1968-ban önállóságot biztosított a költségvetési tervezésben és végrehajtásban a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a gazdálkodó intézményeknek, közöttük az Alsófokú Művelődési Intézmények Közös Gondnokságának, a fiú- és leánykollégiumnak^ valamint a szlovák kollégiumnakA városi tanács végrehajtó bizottsága a múlt hónap végén értékelte az oktatási intézmények gazdálkodási munkáját a gazdaságirányítás reformja óta eltelt időt figyelembe véve. Megállapította, hogy az Alsófokú Művelődési Intézmények Közös Gondnoksága az önálló bérgazdálkodásban rejlő lehetőségekkel nagyon óvatosan él. Szerényen, csak néhány esetben valósított meg átszervezéseket, álláskeretekben és a felmerült többlet- munka ellátásában. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy ennél az intézménynél az önállóság gyakorlatilag még nem bontakozott ki teljes mértékben. A fiú- és szlovák kollégium munkájáról viszont jó tapasztalatokat szerzett. A két intézmény körültekintően, jól alkalmazza az önállóságot, s többek között ennek tudható be, hogy az ésszerű bérgazdálkodás megtakarításait az átlagosnál jobb munkát végzők jutalmazására fordítja, vallva azt az alapelvet, hogy a jutalmazás serkentő hatással van a dolgozókra. A leánykollégium gazdálkodásának vizsgálatakor helytelenítették, hogy ebben az évben soron kívüli előléptetésekre nagyobb összeget használtak fel, mint amennyi a bérkeretben rendelkezésükre állt, és ezzel kimerítették a következő év 2,5 százalékos fejlesztési alapját. A vizsgálat végeredménye: a bértömeg és az önálló bérgazdálkodás általában kedvező tapasztalatokat nyújtott. Javult a bérszínvonal, s ösztönzőnek bizonyult a bérmegtakarítások jutalmazásra váló felhasználása. A gazdálkodás felelős vezetői jól gazdálkodtak, nőtt a dolgozók átlagbére és az évi jutalomösszeg, s ennek nyomán az átlagjövedelem is. Dr. SAJTI !. ZSILAL BÉLA O. <27 m 00009090 09099 SD900909B 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 25 Koholt rablások leleplezése 1969. november 4-én a késő esti órákban a város tejporgyárából mentő szállította be a helybeli kórházba Sánta Irén tejpor gyári dolgozót. Egyidejűleg a rendőrkapitányság ügyeletére bejelentés érkezett a gyárból, hogy a lányt az üzem dolgozói | összekötözött kezekkel, papírral | betömött szájjal találták a gyár udvarán, egy kevésbé megvilágított részen, a bal felső karján seúrási sebekkel. A kórházból hamar kiengedték, mert sérülései jelentéktelenek voltak. A helyszínre a megyei főkapitányságtól bizottság szállt ki, a kapitányság bűnügyi alosztály vezetőjével és nyomozóival együttesen a helyszíni szemlét lefolytatták és megkezdték a nyomozást. Csakhamar gyanússá vált a bejelentés, mert a körülmények; a hevenyészetten lekötözött kezek, a szájban levő papírdarabok és a jelentéktelen sérülés arra mutatott, hogy a rablás kísérlete kitalált. Sánta Irén azonban a rendőri meghallgatás során is kitartott amellett, hogy ismeretlen tettes megtámadta, a száját papírral erőszakkal betömte, pénzt követelt tőle, amikor nem adott, megkötözve otthagyta a gyár udvarán. A helyszíni szemle lefolytatása meghozta az eredményt. A női öltözőbe bezárva (melyet Sánta Irén zárt be és a kulcs mindvégig nála volt), megtalálta a bizottság a lány szájából kivett papírdarabokhoz tartozó papírzacskó többi részét. Hiányzott a öltözőből az aznap este Sánta Irén által vásárolt szalámit borító papír, melynek hollétére vonatkozóan nem tudott kielégítő választ adni. A helyszíni szemle során megállapították, hogy Sánta Irén szájából kikerült papírok egyike a vásárolt szalámit borító papír volt, melyen a szalámi ára is szerepelt. A tárgyi bizonyítékokat és a helyszíni szemle eredményét ismertetve a lánnyal, az előbb ugyan vonakodott beismerni, de később beismerte, hogy kitalálta a bűncselekményt; ő saját maga kötözte meg magát, s helyezte a papírdarabokat a szájába és saját maga szúrta át ruháját és karcolta meg a felső- j karját egy szöggel. Tettének okául azt jelölte meg, hogy a; női öltöző távol van a gyárépü- i lettől, s úgy gondolta, hogy ilyen történet után közelebb fogják azt helyezni. Az indok kevésbé elfogadható, hiszen mindössze 100 méterre van az öltöző a gyár központi épületétől, inkább az a valószínűbb, hogy feltűnési vágyból tette a fiatal lány a valótlan bejelentést. Meggondolatlan cselekedetéért — fiatal korára és az összes körülményekre való tekintettel — a nyomozó hatóság figyelmeztetésben részesítette. Az üzem dolgozói és a lakosság is megnyugvással fogadta a gyors rendőri intézkedés eredményét. Még alig ült el a tejporgyári „rablás” vihara, 1969. november 13-án az egyik községi körzeti megbízott jelentette, hogy megjelent nála Mészáros János helybeli lakos egy megyei vállalat alkalmazottja. Bejelentette, hogy 5.15 órakor a község melletti folyó hídjánál levő útszaka- i szón, amikor ő ott kismotorkerékpárjával munkahelyére ment, megállította egy ismeretien személy. Pénzt követelt tőle. Mi-, után azt mondta, hogy nem ad, az pisztolyt rántott ki zsebéből azt ráemelve követelve a pénzt. Ekkor a nála levő 60 forintot odaadta, miután az ismeretlen személy az út mellett húzódó erdőbe beszaladt. A bejelentést követően azonnali rendőri intézkedés történt. A helyszínt biztosították, a bejelentőt meghallgatták, a helyszínre bizottság szállt ki. Egyidejűleg az erdő átfésülésére megfelelő kutatócsoport indult el. A helyszíni szemlével párhuzamosan több irányú intézkedések történtek. A helyszíni szemle nem támasztotta alá a bejelentő állítását, sőt a negatív nyomok, így például az erdőbe való beszala- dás megjelölt helyén lábnyomhiány, cáfolta a bejelentő állítását. A helyszín körülményei ellene szóltak, mert a lakott terület és a reggeli időben is forgalmas út a rablás elkövetésére kevésbé volt alkalmas, úgy különösen, hogy valaki ne vette volna észre a történteket. A kutatás eredménytelensége is azt bizonyította, hogy a bejelentő állítása nem felelt meg a valóságnak. Meglepő eredményt hozott Mészáros János előző magatartásának tanulmányozása. Megállapítást nyert, hogy a fiatalember szabad napján a községben tartózkodott. Ott az italboltban lerészeg^dett. Majd ellátogatott egyik nőismerőséhez, aki egyébként asszony és családos, és betörve a lakásba, a kisgyermekek előtt (3—7 évesek) erőszakos nemi közösüléssel kísérletezett. Kihallgatása során beismerte, hogy a rablást kitalálta és azt azért jelentette be, hogy a rendőrség előtt mint áldozat szerepeljen és az általa elkövetett bűntett súlyát ezzel csökkentse. A rendőrkapitányság az elkövetett bűntett alapos gyanúja alapján letartóztatta. Az erőszakos nemi közösülés bűntettén kívül felelősségre vonták a hatóság félrevezetéséért. (Vége) Érvényesülnek-e az ifjú diplomások? — Mit kutat a felsőoktatási pedagógus kutatók ösp ont? Több tucat téma jelzi: élén- j kült a felsőoktatás életére, szer- ' vezetőre, tartalmi munkájára, továbbfejlesztésére — vonatkozó kutatás. Az egyetemek, főiskolák jelenével, jövőjével fiatal intézmény, a felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont foglalko-. zik. Milyen témák szerepelnek idei terveikben? — erről tájékoztatták az MTI munkatársát. Az egyetemi felvételeknél világszerte gond a képesség és az alkalmasság megállapítása. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki kísérleti módszereket, és azokat elsőként az erdészeti- és faipari egyetemen próbálják ki, nyomon kísérik az egyetemi előkészítőkre jelentkezett és az azt elvégzett fiatalok sorsát; szociológiai, lélektani vizsgálatok mellett egyetemista korukban is megfigyelik életútjukat, elemzik egyetemi eredményeiket, összevetik tanulmányi munkájukat az érettségivel és a felvételi vizsgával. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem azt is figyelemmel kíséri, hogy a munkás—paraszt szülők egyetemre került hátrányos helyzetű gyermekei az egyetem befejezése után hogyan illeszkednek be az új társadalmi környezetbe. A fiatal — 30 éven aluli — szakemberek, értelmiségiek helyzetének, szociális viszonyainak megfigyelését, elhelyezkedésük részletkérdéseit, szakmai és művelődési körülményeit is vizsgálják a kutatók. A Csongrád megyében, valamint a fővárosban végzett kísérleti megfigyelés eredményeit tartalmazó megállapításokat hamarosan tanulmánykötetben is kiadják. Egy másik érdekes vállalkozás: összevetik az egyetemen elért teljesítményt — a szakmai, gyakorlati és társadalmi tevékenységet —, a későbbi érvényesüléssel: azaz, ki, hogyan tudott elhelyezkedni és hogyan állja meg helyét a gyakorlatban. Kísérletképpen például 50 tehetségesnek ítélt orvostanhallgató életútjának további alakulását is nyomon követik, hogy megfigyelésekéit tehessenek a tehetségek felismerésére és fejlesztésére vonatkozóan. A kutatóközpont kapcsolatot tart hasonló profilú külföldi intézményekkel, s a külföldön elért újabb eredményeket, mód-" szereket rövid idő alatt megismertetik a hazai szakemberekkel. összehasonlítják például a különféle egyetemi felvételi rendszereket, a túljelentkezések európai tendenciáit, a diákok szociális és tanulmányi körülményeit, a nők egyetemi helyzetét, a felsőoktatási reformok sokféleségét. Az oktatás módszereit, eszközeit illetően kísérleteket folytatnak például a kazettás filmek, a zártláncú televíziós rendszerek, az oktatógépek és a diafilmek alkalmazási lehetőségeiről a felsőoktatásban. Pályázatot írnak ki olyan oktatófilmekre, amelyek egyetemi, főiskolai szinten dolgozzák fel az egyes tan- anyagr észleteket. Maratoni méretű, vidám alkotmány-napi non-stop műsor a rádióban Egész napos randevúra várja a fiatalokat az ifjúsági rádió augusztus 20-án. A reggel 9-től este 8 óráig tartó vidám, zenés, játékos műsortervről pénteken délelőtt tájékoztatták a sajtó képviselőit a rádió székházában. A 11 órás maratoni non-stop műsorban 18 helyszínről jelentkezik a rádió 20 riportere. Az ötletes versengésben 14—26 éves fiatalok vehetnek részt, akiknek j „tűzön-vízen” át, minden aka- dályt leküzdve a kora esti órákig kell a budapesti stúdióba vinniük az ország legkülönzö- zőbb pontjain elhelyezett magnótekercseket — melyek tartalma egyelőre még „titok”, a versengésben a budapesti fiatalok mellett miskolciak, gyöngyösiek, szegediek, balatonfürediek, veszprémiek, pécsiek, paksiak és dunaújvárosiak is részt vehetnek. A legjobbak számára „csak győztes fiataloknak” címmel este piándékműsont adnak. Az érdekes műsor szerkesztője Sóskúti Márta, zenei szerkesztője Komjáthy György, vezető riportere pedig Szilágyi János lesz. „Hőtechnika” Építő- és Szigetelő Vállalat orosházi telephelye felvesz: magas kereseti lehetőséggel, változó munkahelyre (Szentes, Hódmezővásárhely, Algyő, Budapest) . hegesztő, lakatos és segédmunkásokat Minden héten szabad szombat. Jelentkezés az orosházi telephelyen: Szarvasi út. Üveggyár mellett. Tímár János művezetőnél, vagy telefonon: 603. 108267 Kocsikísérőket, gyors- és gépírót azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni: AMFÖRA-ÜVÉRT. BÉKÉSCSABA. Kazinczy n. 1—3.
