Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
Szőnyeg a világba... mm Ä £ A politikai érdeklődés kielégítés® társadalmi szükség A „Csaba” Szőnyegszövő Htsz évi termelése hatvanmillió forint értékű. 1970- ben százezer négyzetméter szövött és csomózott szőnyeg készül, többnyire amerikai, francia, svájci megrendelésre. A divatosnak mondott szőnyegek pasztell-színekben készülnek, figurális díszítéssel, (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) » politikai párt ereje abban rejlik, ha tömegesen elfogadják a politikáját és részt vesznek annak a társadalmi életbe való „átültetésében”. Ebben mindig nagy szerepük volt és van, meg lesz a jövőben is az agitátoroknak. Nem valamiféle kijelölt csoportokra gondolunk, hanem at~ ra, hogy a mi pártunk, az MSZMP tagjai egyidőben azzal, hogy elfogadják a pórt politikáját, azt is vállalják, hogy nap mint nap hirdetik azt, minden időben képviselik. Érdekes megfigyelni, hogy a nagy vállalkozások idején az egész párttagság mozgásba jön, minden kommunista magas fokú tenni akarásról, politikai aktivitásról tesz bizonyságot, oda megy, ahol szükség van rá. Emlékezzünk a felszabadulást követő évekre, az 1956-os ellenforradalmat követő konszolidációs időszakra, majd a kisparaszti gazdaságok tömeges szövetkezetesítésének időszakára. Ezek a nagy akarások, nagy tettek időszakai voltak. Nem mintha a mai időszak nem kívánna nagy akarásokat, nagy Népi eüenőrök a tsz-ekben háztájikban A KNEB-nél kedden délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a programját annak a vizsgálatnak, amellyel a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok eddiginél jobb együttműködését kívánják elősegíteni. Több jelzés érkezett ugyanis az utóbbi időben, hogy a tsz-tagok I ! —■ Apáca? — No, persze, ne tessék iga- : zi apácára gondolni, az illető £ már a rend feloszlatása óta ta- ; nít. Azt mondta: lám, a jó Is- • ten megoltalmazott bennünket! 1 Kérdem: nem a defekt Inkább? £ Ö, azt mondja, a defekt a jó ■ Istennek köszönhető. Bevallót- ■ ta, hogy valaha apáca volt és £ ma is hivő. Ehhez, ugyebár, £ joga van, kérem? — Természetesen — mondta ; Beke. : — Tessék csak elképzelni, ! milyen szörnyű szerencsétlen- : ség lett volna! Talán vala- £ mennyien meghalnak! Har- ; mine ártatlan gyerek. Egy ■ egész osztály. Az ember már a j katasztrófa gondolatától is 5 rosszul lesz. Pedig mindez kis * híján megtörtént. És nyomában ; a szülők kétségbeesése, orszá- J gos felzúdulás... — Mikor érkeztek ide? • — Fél órával a szerencsét- ! lenség után. S persze, rögtön ! visszafordultak. Most már biz- i tosan otthon vannak, épen, | egészségesen. Egyedül ön sé- 'm rült meg. No, meg a ház. Nagy j szó, hogy ennyivel megúszták... • — Nagy! — mondta meg- £ győződéssel az őrnagy. Kezet £ fogott a gondnokkal, jobbulást ■ kívánt a feleségének, aztán a ! főhadnagytól is elbúcsúzott. : Kocsiba szállt, nem kímélte' a ■ Wartburgját, a maximális se- j bességgel hajtott. A város felé, ahonnan az is- ■ ltolások érkeztek. (Folytatjuk) ! mind több nehézséggel találják I magukat szemben háztáj: gaz-j daságük fenntartásában. Sok esetben a tsz-vezetök elzárkóz* | nak a kellő és elvárható segítségnyújtástól, a „tsz-érdekek- j re” hivatkozva figyelmen kívül hagyják azokat a lehetőségeket, amelyeket a háztáji gazdaságok kínálnak a termelés fejlesztésére. A népi ellenőrök vizsgálatukat az ország tsz-einek körülbelül egybarma- dára terjesztik ki. Nemcsak a mezőgazdasági üzemekben tesznek majd látogatásokat, hanem közvetlenül tsz-tagoktól Is — brigádgyűléseken, kisebb csoportos beszélgetéseken — közvetlenül érdeklődnek a háztáji gazdálkodással kapcsolatos gondokról, nehézségekről. A vizsgálatnál kiemelt feladat lesz az állattenyésztéssel kapcsolatos problémák feltárása. A termelőszövetkezetek állatállományának 36 százaléka a háztáji gazdaságokban van, a tehénállománynak 47, a sertéseknek 44, a törzsbaromfi-állománynak 84 százalékát gondozzák a háztájikban. A szarvasmarhák száma 1962— 1969 között 30 százalékkal csökkent, csupán 1969-ben 74 ezerrel, s ebből 35 ezres csökkenés a háztáji gazdaságokban jelentkezett. (MTI) SZERET OLVASNI? Tízfordulós rejtvénypályázatunk — Első díj egy db 500 forintos vásárlási utalvány 9. forduló Vízszintes: 1. Javadalmaz. 6. ... partizán. 7. Néma kín. 8. United Press. 9. AI. 10. Szolmi- záoicG hang. 11. Marokkó fővárosa. Függőleges: 1. Kikötőváros Afrikában. 2. Kávémárka. 3. Szovjet repülőgéptípus. 4. Bolt. 5. Férfinév,-i 1 i H '! Ha •? "T 1 3 1 H 1 tetteket, csupán arról van szó, hogy megváltoztak a társadalmi viszonyok, amikor nincsenek mindennap nagy vállalkozások, hanem a magunk elé tűzött céljainkért mindenkinek azt kell tennie, ami rá esik, mert a tömeges „apró tettek” együtt fejezik ki a nagy akarásokat, nevezetesen, hogy majd a negyedik ötéves tervünkkel összefüggő valamennyi feladatot is sikerrel oldjunk meg. Ez pedig teljességgel csak úgy lehetséges, ha minden kommunista a maga környezetében úgy hirdeti, képviseli a párt politikáját, hogy megértésre találjon mindenkinél, mit, miért kell tennie. Ez jelenti a párt politikájának a társadalmi életbe való „átültetését”. Ez az agitáció s ebből az is következik, hogy minden párttag agitátor. Ennek jelszavát különben az 1957-es országos pártkonferencia így fogalmazta meg: minden párttag agitáljon. Napjainkban pedig azt lehet látni, hogy a pártpolitika hirdetésében a tömegkommunikációs eszközökre, a rádióra, a tévére, a sajtóra hagyatkozunk. Természetesen ezek. az információs csatornák nem nélkülözhetők, ezeknek tömegméretű hatását számításba kell venni minden körülmény között, de ugyanakkor nem nélkülözhető a személyes, a szóbeli agitáció sem, sőt, ez semmi más~ sál nem pótolható. Mert nevezetesen, ha valaki meghallgat egy rádióhírt, ez információ befogadását jelenti, azután következik az információt hallgató ítéletalkotása, minősítése, a maga felfogása szerint értelmezi azt és így adja tovább környezetében. S amennyiben ez az ítéletalkotás a valóságtól eltérő, ami sok esetben előfordulhat, akár a nem elegendő politikai ismeretek miatt, és a kommunista nem reagál a valóságtól eltérő vélemény terjedésére, nem szegezi vele szembe a valóságos helyzet reális „mérlegét”, akkor a hamis értékítélet ágyazódik be annak a környezetnek, kisebb közösségnek közvéleményébe. A zért hangsúlyozzuk a kisebb közösséget, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy az országos politikában sokszor jobb az emberek tájékozottsága, mint a munkahelyi vagy a lakóhelyi politikában. Ez abból adódik, hogy az országos társadalmi folyamatokról a tömegpublikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a tévé bőséges Információt ad. ug.>vmrkkor a lakóhelyi, a munkahelyi folyamatokról nem kapnak az emberek mindenre kiterjedő tájékoztatást. Olyan helyzet alakult ki, hogy az ország, sőt a világ dolgait ismerjük, de a közvetlen világunkat, amelyben élünk, nem ismerjük jól, nem ismerjük annyira, hogy minden esetben tudnánk egyik vagy másik jelenségnek az okát. Ez abból fakad, hogy információnk, tájékozódásunk csak egy-egy részfolyamatra korlátozódik, nincsen birtokunkban kisebb közösségünk minden lényeges folyamata, sokszor nem tudjuk, miért történik valami úgy, ahogyan történik. Olyan mindennapi - jelenségre választ kell hogy kapjon a lakosság, mint Mezőhegyesen van. A me. zőhegyesiek a battonyai tsz ottani boltjában tudnak zöldséget venni, mert helyben kevés van. Miért van így, erre helyben válaszolni kell, mert bármilyen jók az országos tervek a zöldségellátás javítására, az a mezőhegyesieket nem nyugtatja meg, ha ott helyben kevés van belőle. A kommunistái? nagy felelőssége éppen az, hogy a helyi miértekre adjanak választ, hogy a helyi társadalmi folyamatokat jó mederbe tereljék. Ehhez pedig az szükséges, hogy a pártszerveknek, párt- szervezeteknek birtokában legyenek a közvéleményt érdeklő dolgok, és annak megfelelően tájékoztassák a párttagokat, legyen bőségesen „muníciói íc” ahhoz, hogy a valóságos helyzetről beszélhesselek mindennap. Mert az kézenfekvő, ha az ember tudja, miről van szó, akkor jobban teszi a dolgát, értelmét látja annak, amit csinál, értelmét látja annak, ami a közösségben végbemegy. E z az agitáció lényege, ez az agitáció alfája és ómegája. Ebből pedig az is következik, hogy a párt ereje ezzel egyenes arányban növekszik, mert a párttal való kapcsolat az egyes emberek előtt nem valahol a képzeletben lebeg, hanem az egyes párttagokban, kommunistákban ismerik fel a párt jelenlétét. Mert ahol a személyes agitáció nem kapcsolódik az élet elevenjéhez, ott az emberek a politikát távollevőnek tartják, az országgyűlésben vagy a kormányban vélik csak felismerni. Pedig nagyon sok bizonyság van rá, hogy az embereket elsősorban a munkahelyi, a lakáshelyi dolgok érdeklik akkor is, ha nagy figyelítjgiiiel kísérik a nemzetközi, országos folyamatokat. Gondoljunk arra, ha valakinek segítségre van szüksége, nem a helyi vezetőkhöz fordul-e? De igen! Legyen az párttitkár, tsz-elnök vagy művezető. Ez a dolgok természetes állapotának a vetülete. S ahogyan növekszik a műveltség, úgy nő a politikai érdeklődés is. Ennek kielégítése pedig társadalmi szűk. ségesség. Cserei Pál Néprajzi filmszemle Szekszárdon az idén is megrendezik a néprajzi tárgyú filmek szemléjét és a néprajzosok tudományos tanácskozását augusztus 8-tól 13-ig. A Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztálya augusztus 8-án sajtó- tájékoztatón ismerteti a lapok képviselőivel a szemle és a tudományos tanácskozás célját és programját. A filmszemlén külföldi néprajzi filmeket is bemutatnak. 1970. AUGUSZTUS 5.
