Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
Megérett a medgyesi dinnye István József és felesége — a m ed gyesegyházi Haladás Tsz dinnyései —szedik a Sugár-Bébit, amely a mostoha időjárás ellenére most is kitűnő ízű és zamatú. (Fotó: Márton László) Hogyan lehet növelni a hústermelést a gyulai járásban? A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1970. első félévi jelentése Gépi felszerelésre 300 ezer forint Ä battonyai Mikas Kelemen Gimnázium igazgatója kérelmet nyújtott be a mezőkovácsházá járási tanács végrehajtó bizottságához, amelyben a mezőgazdasági szakközépiskola részére gép- és műszerfelszereltsége lásához kért 300 ezer forint fejlesztési hitel-felhasználást. A végrehajtó bizottság figyelembe vette, hogy az iskola jelenlegi gép és műszerfelszereltsége nem kielégítő, indokolt azok pótlása. Ezért a központi fejlesztési alap tartaléka terhére engedélyezte a battonyai gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola részére a 300 ezer forint fejlesztési hitel igénybevételét. VB előtt a szakmai oktatás Nemrég tárgyalta az Eleki Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a mezőgazdasági szakmunkásképző-iskola múlt évi munkáját. Megállapította, hogy a gyakorlati oktatást több rnint 300 ezer forintot érő járművek és takarmányelőkészítő gépek segítették. Az elmélyültebb és szélesebb gyakorlati képzást segíti majd a Kossuth- út 6. szám alatt kialakított oktatóterem is, amelynek átalakítási költsége mintegy 40 ezer forint.. Az is az oktatás korszerűsítését segíti, hogy az iskola 30 ezer forintért egy Volga típusú fejőberendezést, 16 ezer forint értékben pedig szemléltető szertári anyagokat vásárol. A munka megkönnyítésére, a gépjárművek felújításához 70 ezer forintot használtak fel. S hogy nemcsak az állami támogatásra számít az iskola, bizonyítja az is, hogy az iskola tanárai háá kivitelezésben 43 szemléltető anyagot készítettek, mintegy 6 ezer forint értékben. A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály és az állattenyésztési felügyelőség együttesen összeállított igen tartalmas jelentése alapján megvizsgálta és megvitatta a járás 18 termelőszövetkezeteiben az állattenyésztés és értékesítés helyzetét. Időszerű volt felderíteni, hogy miért nem fejlődött kellőképpen az állattenyésztés, ! milyen tényezők akadályozzák az állatlétszám kívánatos növekedését, melyek az állattenyésztés korszerűsítésének időszerű módszerei? A tanácskozás során az a vélemény alakult ki, hogy felvásárlási árakkal kapcsolatos igények mellett szükséges a helyi állatnevelési lehetőségek jobb, eredményesebb kihasználására és a termelési költségek csökkentésére, valamint a szakosított telepek kialakítására, s a sok- ágazatú állattenyésztés megszüntetésére törekedni. Szemléleti változásra van szükség a termelőszövetkezetek vezetőségeinél és az állattenyésztési szakembereknél, hogy fokozatosan felszámolják a sokféle állatra kiterjedő, tehát sokágazatú, konzervatív állattenyésztési módszereket és ki kell alakítani az egy-két állatra kiterjedő tenyésztési profilt, amit korszerű technológiával és a mainál alacsonyabb költségráfordítással kell üzemeltetni. Jó példát mutat erre a Gyulai Tangazdaság, ahol' forradalmasították a hízómarha-tenyésztés technológiáját és 30 százalékois költségcsökkenés mellett napi 1400 grammos súlygyarapodást érnek el nagyüzemi keretben. Hódmezővásárhelyen ugyancsak a tangazdaságban tapasztaltak hasonló technológiát, ahol a felsőfokú technikum által kidolgozott hizlalási technológiával napi 1486 gramm súlygyarapodást érnek el hízómarháknál. Mivel 860 kilogramm a gyulai járási átlag, kívánatos volna ezt a technológiát átvenni és elterjeszteni. Ezért szeptemberben ankétot tartanak majd. Az állattenyésztés fejlesztéséhez megfelelő takarmánybázis szükséges. Kívánatos volna, hogy a járás többi termelőszövetkezete is bevezesse a takarmányok tartósításánál a bara- nyalőrinci módszert, amelyet már a telekgerendás! Vörös Csillag és a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Termelőszövetkezet sikerrel alkalmaz több száz vagonos mennyiségben. Javasolták, hogy a területi határokat félredobva, a termelőszövetkezetek hozzanak létre társulásokat és szakosított telepeket közös anyagi eszközökkel, korszerű technológiával. Márai György (Folytatás az 1 oldalról) nyán és Körösladányban. Mindez akadályozta a termelés* zavartalan menetét. A téglatermelés fokozását az üzem rendkívüli műszakok szervezésével oldja meg. Ipar Az ipar termelése 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül jóval nagyobb mértékben növelte a termelést a szövetkezeti ipar és az állami könnyűipar. Az élelmiszeripar termelése csak 4 százalékkal emelkedett. Az ipar egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1970 első felében mintegy 4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedésnek csak 39 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. A megyében tehát továbbra is extenzív jellegű az ipari termelés növekedése. Az ipar az idén növelte a belkereskedelem részére az értékesítés mennyiségét és arányát,, ami a kereskedelemben az eddiginél jobb áruválasztékot eredményezett. A termelés ütemszerű folyamatát egyes iparágakban, mint például a könnyűiparban — ezen belül a textiliparban — és az élelmiszeriparban esetenként zavarta a hiányos alapanyag- ellátás. A legfontosabb termékek közül azonban — az égetett tégla, főzelékkonzerv és a mélyhűtött gyümölcs kivételével — általában jóval többet termelt az ipar, mint egy évvel ezelőtt: így például kőolajból 18, konzervipari idényü végből 21. kötöttáruból 23. férfiingből 18, vágott baromfiból 22, gyümölcs- konzervből 21, mélyhűtött főzelékből 30 százalékkal. Mezőgazdaság — vásárlás A vetésszerkezet kialakulását az év első felében a különböző — részben rendkívüli — természeti viszonyok károsan befolyásolták. Az ár- és belvíz hatására csaknem 20 év óta az idén maradt legnagyobb terület vetetlenül, illetve vetés után kipusztulva. A vetetten terület csökkentésére a csapadékos időjárás miatt nem volt lehetőség. A folyó évi időjárás melletti a korai és nyári zöldségfélék termelése — növényfélék szerint változó területeken — nem mindenben volt kedvező. A konyhakerti növények érése 3—4 héttel elhúzódott. A gabonafélék betakarítását mintegy 3 héttel később kezdhették el a gazdaságok, mint az előző években. A legfontosabb kenyérgabonából, a búzából a tavalyinál kisebb termés várható, ami azonban a tavalyi rekordtermés következtében nem okoz ellátási problémát. Az állatállomány számszerű alakulása biztosítéka lehet a hústermelés, illetve az ellátás javításának. A fél év végén ugyanis a megye összes gazdaságában — beleértve természetesen a háztáji gazdaságokat is — 728 000 darab sertést tartottak. Ez a mennyiség eddig egy év alatt nem tapasztalt mértékű (40 százalékos) emelkedésnek az eredménye. Az állattenyésztés fejlődése szempontjából kedvező, hogy az anyaállomány az összes sertések számánál jobban emelkedett. A fél év végén a 134 000 darab szarvasmarha szám szerint 2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az év első felében a felvásárlás egyes cikkek szempontjából kedvezőtlenül alakúit, összességében kb. 8 százalékkal kevesebb élő állatot és állati eredetű terméket vásároltak fel, mint 1969 első hat hónapjában, ezen belül például vágósertésből 16, vágómarhából 18, tejből 5 százalékkal. Ezzel összefüggésben — bár import hús felhasználásával mérsékelve — nem megfelelően alakult a húsipar ter-j melési szerkezete sem. J A már említett okok miatt a mezőgazdaság a szükségesnél kevesebb nyersanyagot adott át a feldolgozóiparnak, így egyes konzervfélékből és mélyhűtött árukból kevesebbet készítettek, mint a tavalyi első félévben. A lakosság életkörülményei Az év első felében a népmozgalmi ' események kedvezőbbek voltaik, mint tavaly ilyenkor. Emelkedett a házasságkötések száma. Hat százalékkal több gyermek született, mint 1969 első hat hónapjában. Az utóbbi hónapokban mintegy 5500 szülő nő volt gyermekgondozási szabadságon, 30—35 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A foglalkoztatottak száma átlagosan 8 százalékkal emelkedett, ezen belül az iparban 6, az építőiparban és a kereskedelemben 8 százalékkal dolgoztak többen, mint 1969 első felében. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete csaknem 1900 forint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az év első felében a lakosság pénzbevétele 10 százalékkal növekedett. Ezen belül a munkabérek 12 százalékkal, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakossági pénzbevételek 9 százalékkal haladták meg az 1969 első hathónapi bevételeket. A lakosság tovább növelte takarékbetétállományát. A kiskereskedelmi forgalom összege — folyóáron számítva — 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszerek és a ruházati cikkek forgalma 8—8, a vegyes iparcikkeké 17 százalékkal haladta meg a tavalyi első félév forgalmát. A ruházati cikkek forgalma változatlan áron kb. 5 százalékkal növekedett, mivel ezen árufőcsoportban volt a legmagasabb, mintegy 3 százalékos áremelkedés. A kereskedelem az ipar megfelelőbb árukínálatának, az import növelésének, s általában a jobb készletezések hatására javította a lakosság ellátását. Ennek ellenére esetenként hiányos volt az ellátás egyes élelmiszerekből — mint például az olcsóbb töltelékárukból, egyes szalonnafélékből, gyulai kolbászból, szegedi és paprikás szalámiból, valamint az iparcikkek közül kerékpárból, kisebb méretű motorkerékpárból, gázkészülékekből, járműalkatrészekből. A kiskereskedelem — főleg a szövetkezeti — az utóbbi időszakban korszerű hálózatfejlesztéssel növelte az elárusítóhelyek területét, javította a kiszolgálás kulturáltságát. A lakosság egészségügyi ellátásában azáltal, hogy az orvosok száma nem a kívánt mértékben emelkedett — nem volt számottevő javulás. Több orvosi állás betöltetlen, ami — értesülésünk szerint — legfőképpen az adott esetbeni lakáshiánynak az oka. Az év első felében a gondozóintézetek valamivel kevesebb, a rendelőintézetek viszont 6 százalékkal több szűrővizsgálatot, illetve gyógykezelést végeztek, mint 1969 azonos időszakában. Az 1969/70-es tanévben az általános iskola VIII. évfolyamát 7800 tanuló végezte el a megyében, 400-zal kevesebb az előző évinél. Az 1970/71. tanévre a megye középiskoláiba összesen 2300 első évfolyamos tanuló iratkozott be; a szakközépiskolákba 34, a gimnáziumokba 11 százalékkal kevesebb, mint ahány jelentkezett. Mindkét iskolatípusban vannak betöltetlen férőhelyek. A középiskolába beiratkozott tanulók 27 százalékát vették fel kollégiumba, akiknek mintegy háromnegyedrésze fizikai dolgozók gyermeke. 3 Jöjjön el! Érdemes! A Kondorosi ÁFÉSZ ruházati boltjában nagy nyári vásárt tartunk 1970. augusztus 3—17-ig. KÖTÖTTÁRU fi ifi I méteráru nagy választékban KONFEKCIÓ 20—40 ssásalékos árengedménnyel most megveheti, úgyis szüksége lesz rá. Já vásár után, jó szórakozás! a kondorosi csárdában. Ízletes ételek, kitűnő italok, badacsonyi borok. FIGYELMES, UDVARIAS KISZOLGÁLÁS. Kondorost ÁFÉSZ 197Q. AUGUSZTUS 5.
