Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

CVEREKEK ÉS ÉPÜLETEK Árván búslakodik egy tetőnek támasztott létra a békéscsabai tfj Gimnázium udvarán. Egészen pontosan nem is a tetőnek, ha­nem a leendő tető egyik elemé­nek támasztott létra. Körülötte senki, a nagyrészt felhúzott fa­lak közt, ahol majd a padló lesz valamikor, friss fű nő. A falakon kívül sorba rakott fenyődeezkák, jókora cseréphalom. Felveszek egy cserepet, kiviszem az utcá­ra. Senki sem szól rám. Erre két tanú is van. Vihetnem a cse­repet haza, s vxhetném a többit is a deszkákat, mindent. Egy lélek sinos az építkezésen. Visz. szaviszem a cserepet. Nekem mi­nek? Kísérletem egyik tanúja Varga Lajos, a gimnázium igazgató- helyettese: «—• Két tanműhely és egy rak­tárhelyiség készül itt. Célcsopor­tos beruházás, ebben az évben kellene elkészülni az építkezés­nek, a kapcsolódó szakipari sze­relőmunkának, s az ezek után fennmaradó összegért december 31-ig kellene, megvásárolnunk a műhelyek gépeit. Az építkezés azért áll, mert a tető elemei közül néhány szállítás közben eltört. És mivel nem szabvány- méretűek, raktáron nincsenek, lad is, gyakran csak ketfcen-hár- man dolgoznak. Jó lenne tudni, határidőre kész lesz-e az építkezés? A gyerekek nagyon várják... Űj szárny a békéscsabai 3-as számú általános iskolában. Há­rom tanterem, tornaterem, szer­tár, mosdó. I960 tavaszán adták át rendeltetésének, egy tanéven ált mér használták is ezeket a gyerekek. Remek dolog. Csak örülni lehet neki. De! — az ablak alatt csúnya beázásfoltok; az emeleti folyo­són a kőkockák meglazultak; s bár van vízvezeték (sőt csöve­ket, s a napköziben egy boylert a régi épületrészbe is felsze­relték), mindez használhatatlan, mert nincs víz. Tornaóra után lavórban mosdanak a gyerekek, mosogatáshoz kínos-keservesen melegítik a vizet — amelyet a kivatalsegédnek kell hordania az utcai kútról. Az új WC-t sem használhatják. meg kell várni, míg az illetékes vállalat újra hozzáláthat a kü­lönleges méret gyártásához. Amíg mindez elkészül, néhány osztály gyakorlati foglalkozását csak délután tudjuk megoldani, ami azt jelenti, hogy a tanulók — köztük vidékről bejárók is — este 8 órakor mehetnek csak haza... A kivitelező vállalat nem mondja, hogy nem lesz kész eb­ben az évben az építkezés. Mi mégis aggódunk. Miért többet áll a munka, mint halad. S ha ha­Nem tudjuk, terv szerint mi­korra kell bekötni a vizet — ezt az iskola vezetőivel sem közölte senki, de 250 gyerek nem tud megfelelően tisztálkodni. Gyor­sítsák meg a vízbekötést azok, akik tehetnek valamit az ügy érdekében. Amennyire csak tud­ják, amennyire csak lehet. Ugyanígy hozassák helyre a meglazult kőkockákat is... Ha ezek hamar megvalósulná­nak, az a csúnya beázás is — valamivel szebb lenne. zetben elkerülheti-e figyelmü­ket? S ha már megragadta, lo­gikus, hogy felmérik saját terű. Jetüket, az ott levő helyzetet, a lehetséges teendőket. Azaz: az általánostól eljutnak a konkré­tig ,a szavaktól, az állásfogla­lástól a tervekig és tettekig. Ez utóbbihoz értve, természetesen a felsőbb pártszervékhez címzett észrevételeket, javaslatokat is. Mert ezek jelentik az irányel­vek megismerésének, megvita­tásának, s feldolgozásának értel­mét. A POLITIKAI dokumentu­mok, mint ez esetben a Köz­ponti, Bizottság kongresszusi irányelvei, végső soron mindig összegezések, s ezért mindenki­hez szólnak, de nem külön-külön mindenkihez; A megértés for­rása éppen ezért csakis az lehet hogy ugyanarról, az irányelvek­ről beszéljenek ugyan a kommu­nisták, de másként a tudomá­nyos kutatóintézetben az állam- igazgatásban, s megint másként a termelőszövetkezetben vagy az ipari üzemben. A szavak ereje nem a szavak ismétlésében van, hanem a szavak keltette gondo­latokban, véleményekben, s az azokból kővetkező cselekedetek­ben. Valamit félreértettek ott, ahol úgy gondolják: „nem lehe­tünk okosabbak a Központi Bi­zottságnál”, s ezért megeléged­nék az irányelvek olvasásával, formai megbeszélésével, anélkül, hogy a maguk okosságát, a helyi ■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■SÍM ! I tapasztalatokat, tanulságokat ós : teendőket sorakoztatnák fel az * irányelvek adta útmutatáshoz. ■ A kettő együtt ad egészet. A ! Központi Bizottság az egész or- £ szág, a gazdaság, a társadalom, j a párt eredményeit és teendőit S összegezte. Törvényszerű, hogy a £ pártszervezeteknek is ezt keilten- • niük, a maguk hatósugarában, a ! maguk környezetére, tevékeny- £ ségi területére értve. S A IX. kongresszus óta eltelt 5 esztendőkben az élet minden te- £ rületén változások seregét, a fej. £ lődés fényeinek tömegét jegyez- S hettük fel. A gazdasági reform £ bevezetése és realizálása, a har- ■ madik ötéves terv megvalósu- ! lása az állami életben a szó- £ cialista demokrácia kibontakoz- £ tatása, az ideológiai, művészeti S munkában nagy szerepet játszó £ alkotó viták kiragadott példák £ csupán a fejlődés, a változások 5 érzékeltetésére. VAN TEHÁT alap a nekiru- £ gaszkodásra, a holnapi teendők £ felmérésére. Az irányelvek ,‘ minden kommunista közösség, ■ de minden más közösség szúrná- j ra is megjelölik, milyen irány- £ ban keressék e teendőket. Azt £ azonban, hogy e teendők végre- S hajtásának útja, módja, módsze- £ re és stílusa mi legyen, mit ve- £ gyenek előbbre, s mit soroljanak ■ hátrább, csakis helyben dönthe- £ ük el. Ezért nem elég ismerni £ az irányelveket. Érteni is kell S azokat. Érteni tehát: alkalmaz- £ ni! * —dyg— Fotó: Martincsek Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzeme, Szarvas felvételre keres motorszerelő, mg-i szerelő, hegesztő, szerkezeti lakatos és szállítómunkásokat 1970. október 1-től. SZABAD SZOMBAT. Jelentkezés: Az üzem munkaügyi előadójánál. Cím: SZARVAS, T. ni. kér., 223. ___ x 19 30. AUGUSZTUS 38. 3 Fejlődésünk üteme A középtávú tervcélok realitását nagy mérték­ben elősegítették a * korszerű matematikai programozási módszerekkel az Országos Tervhivatalban évek óta folyó kísérletek. A számítások során több vál­tozatú gazdaságpolitikai célki­tűzéseket is elemeztek; olyan alternatívákat, amelyek vala­milyen szempontból — így a külkereskedelem, ^ fogyasztás vagy a beruházások tekinteté­ben — eltérőek. Figyelemre méltó, hogy összesen mintegy 60 változatot számítottak ki. A számítási eredményiek tanulsá­gait és következtetéseit a ter­vezők hasznosították az ötéves tervezésben. Például ezek a számítások bizonyították be azt, hogy a nemzeti jövedelem­nek a tervezettnél gyorsabb ütemű növelése csak irreálisan magas beruházási színvonal mellett lenne lehetséges és a megtermelt anyagi javak ösz- szetétele nem szolgálná a fo­gyasztás növelését, hanem el­sősorban felhalmozási célokat szolgálna. Márpedig az ötéves terv a fogyasztás arányát a nemzeti jövedelemben 75—77 százalékban irányozza élő és félő, hogy a termelés jelenlegi szerkezete mellett a gyorsabb növekedési ütem nem tenné le­hetővé ennek az aránynak a megvalósítását. A gazdaságpolitika távlatt céljainak csakúgy, mint a kö­zéptávú tervben foglalt felada­tok megvalósításának elenged­hetetlen feltétele a gazdasági hatékonyság fokozása. A párt kongresszusi irányelvei és a IV. ötéves terv irányelvei egy­aránt nyomatékosan aláhúzzák: a gazdaságpolitika fő irányvo­nala a jövőben a gazdasági ha­tékonyság gyorsabb ütemű ja­vítása. A hatékonyság fokozá­sának feltételei részben már korábban létrejötték, tehát adottak. Ezek közül mindenek­előtt a már meglevő, működő álló. és forgóalapokat, azok jobb kihasználását, továbbá a munkaerőállományt, a felhal­mozódott szakmai tudást és ta­pasztalatot kell megemlíteni. Fontosak ebből a szempontból a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének megszilárdításában el­ért eredmények és gazdaság- irányítási rendszerben rejlő le­hetőségek és tartalékok kiak­názása. A hatékonyság javítá­sának fontos eleme a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok, mindenekelőtt a szocialista or­szágokkal kialakított és fejlődő nemzetközi munkamegosztás. E zeknek a tényezőknek a kiaknázása is szo­ros kapcsolatban van a gazdasági fejlődés előirányzataival. Amennyire a lassúbb növekedési ütem ki­használatlanul hagyná e ténye­zőket és károsan befolyásolná a gazdasági hatékonyságok ala­kulását, annyira a gyorsabb előirányzat sem teremtene ked­vező feltételeket a hatékonyság javítása számára. A hatékony­ság növelése ugyanis szelektí­vebb — egyes ágazatokat, te­vékenységeket megkülönbözte­tésben részesítő — fejlesztési politikát, az erőforrások foko­zott koncentrációját és a ter­melési szerkezet fokozatos át­alakítását követeli meg, ami nemcsak a progresszív ágazatok dinamikus növékedését, hanem a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korláto­zását is feltételezi. A szelekti­vitás társadalmilag és gazda­ságilag lehetséges mértéke, a termelési szerkezet átalakításá­nak reális üteme nagymérték­ben meghatározza a gazdasági növekedés elérhető ütemét. Ezek szerint az előirányzott növekedési ütemet szentírás­nak, kőbe vésett és megmásít­hatatlan tervfeladatr.ak kell tartani ? Ügy vélem, ez hiba lenne. Az irányelvekben elő­irányzott növekedési ütem gyorsabb is lehet, feltéve, hogy — ez együtt jár a hatékony­ság javulásával, — nem veszélyezteti az élet- színvonal kívánatos növekedé­sét, — nem rontja az ország nem­zetközi fizetési helyzetét, — segíti a beruházási egyen­súly javítását. E rre a következtetésre jutottak a szakembe­rek a tervezési mun­kálatokkal kapcsola­tos matematikai programozá­sok eredményei alapján is. A javuló hatékonyság és a ter­melési struktúra kedvezőbb összetétele a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésnek is meg­veti az alapját. Nem lenne te­hát helyes mereven szembeál­lítani a hatékonysági, illetve a szerkezetváltoztatási követel­ményeket a növekedési ütem­mel; itt egymást feltételező ok­sági összefüggésekről és köl­csönös kapcsolatokról van szó. Végül említést kell tenni ar­ról is, hogy a gazdaságirányí- nyítás jelenlegi rendszerében megváltozott a tervezés stílu­sa is. A tervezés immár nem­csak a hivatásos tervezők fel­adata, hanem a tudományos in. tézmények, a területi szervek és a nagyobb vállalatok aktív közreműködésének az eredmé­nye is. A terv tehát mindin­kább a gazdasági egységek és az országos hatáskörű szervek szoros együttműködésére és kölcsönös információcseréjére épül. A tervezés nem a rész­letes tervjavaslatok összesíté­sét, összehangolását és lebon­tását jelenti. Előtérbe került a gazdasági folyamatok értékelé­se, előrevetítése és befolyáso­lása, a gazdaságpolitikai célok érvényesítése érdekében a köz­ponti, állami döntések és a közgazdasági környezetet befo­lyásoló szabályozás összehango­lása. A tervezési módszerek ilyen jellegű változása is hoz­zájárul a tervezés megalapo­zásához, a társadalmi igények­kel összhangban álló, mozgósító célok kitűzéséhez. (Vége) Dr. Varga György Orvosi előadás a gyógyélelmezésről A MÉTE békéscsabai csoport­ja és a Békéscsabai Konzerv­gyár rendezésében augusztus 26-án őr. Rigó János, az orvos- tudományok kandidátusa, a Bu. dapesti Orvostudományi Egye­tem kórélettani tanszékének do­cense előadást tartott a Gyógy- élelmezés eredményei az ér­rendszeri betegségek kezelésé­ben címen. Ennek keretében is­mertette a konzervgyár új ter­mékének, a Káma szörpnek, mint gyógyélelmezésd cikknek a hatását a7, emberi szervezetre. Elmondta többek között, hogy a Káma olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek kedvezően hatnak általában, különösen pe­dig érszűkületi megbetegedések­nél, egyúttal pedig javítja a közérzetet. Fogyasztása egyes — mint például a vese — megbe­tegedés esetén nem ajánlatos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents