Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
A holnap paras — ötmázsás sertések vetélkedője Nyitás előtt a mezőgazdasági Mini a lakodalom előtti nap. Amikor már együtt a stafírung, a vőfélyek már tudják, hogy hová állva hirdetik meg a meny. asszony táncot, csak a szakácsnők keverik a tortába való krémeket s még az udvaron futkos az apró jószág, amelyikből rántott csirke, kacsasült vagy tyúkhúsleves lesz. Igen, ilyen állapotban találjuk a nyitás előtt a 67- Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár jövendő színterét is. Csaknem 3000 ember serénykedik, hogy a nyitás órájára rendben legyen minden. A 33 és fél hektárnyi terület ma még az idővel versenyző munka színtere. Az utakon már ott a friss, sárga kavicsszőnyeg, a nehézipar üveg-alumínium falú pavi. Ionjára most szerelik a fémbetűket. Odébb hegesztők dolgoznak villanyfényhez hasonló su- gárözönben. Millió literes hidroglóbus A magyar ezüst, az alumínium fiaíalos ragyogása szinte betölti az egész területet. A tervezők bátran alkalmazták, ahol csak mód nyílt rá. Külön felhívják a figyelmet a vásár rendezői a Magyar Alumínium Alkalmazástechnikai Központ bemutatójára, ahol alumínium hűtőháztól az alumínium sertéshizlalóig seregnyi új felhasználása látható e könnyű fémnek. Engem, a laikust mégis az új hidroglóbus ezüstösen ragyogó gömbje ragad meg. Az egymillió literes tartály mintegy nyolc emeletnyire magasodik az utak fölé, s ott jártamkor is három toronydaru segítségével végzik rajta az utolsó simításokat. Ezekben az órákban kiváló tenyészállatok sokasága érkezik a vásár területére. Egy idős bácsi — tájszólása alapján a Nyírségbe valónak vélem — az idegenvezetők tájékozottságával hívja fel a figyelmemet hogy itt láthatja majd a közönség a több mint hatezer literes tehénrékorket lazító közös gazdasági tömörülésekkel próbálnak változtatni. A latin-amerikai országok ugyanis külkereskedelmi forgalmuknak' mindössze 10 százalékát bonyolítják le egymás között, azaz sokkal jobban függnek az Egyesült Államok, valamint Anglia, az NSZK és Franciaország gazdasági intézkedé- seitőil, mint a szomszédos országokétól. Részben éppen az egymástól elkülönült fejlődés tette lehetővé az észak-amerikai tőkéseknek a gazdasági behatolást és jelentős érdekeltségek megkaparintását a latin-amerikai kontinensen. A „második függetlenségi háború” természetesen nem napjainkban kezdődött. Hiszen korábban is voltak példáik az észak-amerikai monopóliumok vagyonának államosítására akár a harmincas években Mexikóban, akár Bolíviában Paz Es>- tenssoro elnök idején. Mégis a „gazdasági nacionalizmus” egyértelmű tendenciája a kubai forradalom győzelme után bontakozott ki. Peru és Bolivia mel. lett, amelyek a radikális utat választották az IPC, illetve a Gulf Oil esetében, Mexikóban és Chilében is folytatódik a megkezdett folyamat; a kormányok igyekeznek tulajdonosi részvénytöbbséget szerezni az amerikai vállalatokban, még Braziljában és Argentínában is hoztak törvényt a külföldi cégek új tőkebefektetéseinek korlátozására, illetve az állam részesedésének növelésére a profitból. Nelson Rockefeller New Ycek-i kormányzó, Nixon elnök dert, a jászboldogházai Aranykalász Tsz jószágát. Emlegeti a Szentegát nevű híres tenyész- mént, a szentesi Termál Tsz gyönyörű ötös kancafogatát és a bábolnai híres arab kancafogatot is. — Bátyám rendező? — csodálkozom rá. — Én? — nyúl egy csákány után, mégosak nem is ismerek olyat. Csak itt dolgozok mindig. Szerencsémnek tartom, hogy most pillanthatok be a „Korszerű falu” bemutató lakóházának ablakán. Ennek az épületnek alighanem több nézője lesz, mint a legagyafúrtabb mezőgazdasági gépcsodának. A modern vonalú, mégis sok vonásában hagyományos „parasztház” szerencsésen egyesíti magában a gazdaporta jellemzőit és mindazt ami a mai világban joggal élvárható egy modem épülettől. Három szobája, lakó előtere, összkomfortja van. Ott látom mellette a garázst, de a hagyományos nyári konyhát is. Az utóbbi mellett barkácsműhely, takarmánykonyha, szemes termény-, zöldség- és tüzelőtároló, továbbá borospince is van. II munka nótája A lovasbemutatók színterét egyelőre fűnyíró gépek járják, majd alaposan megöntözik a füvet, hogy legyen zöld bársony. Teherautók tömege forgolódik a szűknek tetsző utakon. Érthető, hogy sok minden csak az utolsó órákban szállítható a helyszínre, mert nem tesz jót, ha korábban ott éri a nap. Azt szokták mondani a nagyiramú, de jókedvű munkának nótája van. Itt is nótája van a munkának. Sokak számára ez egyelőre hosszú, reggel héttől este 9-ig tartó nóta. A szocialista országok kiállító csarnokain már valóban csak az utolsó simításokat végzik. Sok a nyugati rendszámú tehergépkocsi és személyautó is a vásár területén, a tőkés országokból érkezett kiállítók érthetően nagy különmegbízottja nem véletlenül állapította meg múlt évi, hatalmas vihart kavart laitón- amerikai körútja után készített jelentésében: „Az Egyesült Államok ma már nincs abban a helyzetben, hogy a kormányokra gyakorolt nyomással meg tpdná akadályozni az amerikai vállalatok államosítását”. Érthető, hogy Latin-Amerikában napjainkban nem lehet felületesen ítélkezni az egyes kormányok által hangoztatott nacionalista politikáról, a nacioa- lizmus ma már nem azt jelenti, amit ötven vagy száz évvel ezelőtt, az egyes államok nemzeti megszilárdulásának idején. A latin-amerikai nacionalizmus értékelésekor minden egyes esetben külön kell vizsgálni a kormányok jelszavait és tényleges tetteit, hiszen például alapvető különbség van a perui és az argentin politika között, noha mindkettőt nemzeti forradalomnak nevezik. Míg Velasco Alvarado kormánya haladó nacionalista, részben antiimperia- lista politikát folytait az ország gazdasági és így közvetve tényleges politikai függetlenségének a megszerzése érdekében, Argentínában csak a lassú gazdasági reformokat lehet a nacionalizmus pozitív hatásaként említeni. Másrészt az is kétségtelen', hogy néhány országban az uralkodó osztályok még mindig a nemzeti gyűlölség szításával próbálják elterelni a figyelmet a súlyos belső problémákról, ahogy ez történt legutóbb Salvador és Honduras „futballhá- borúja” idején. Lovas Gyula vásár becsvággyal készülnek a nyitásra, hogy termékeikre vásárlót találjanak a szocialista piacon. Halászcsárda — birkacsárda Egyelőre még nem dőlt él, hogy a kiállítási sorsjáték két főnyereménye az az öt mázsán felüli hízó lesz-e, amelyiket a Bajai Állami Gazdaságban hizlalnak vagy a borotai Egyesülés Tsz ugyancsak több mint ötszázkilós disznaja. Viszont eldöntöttnek tetszik, hogy a másik főnyeremény, az a 36 kilós harcsa lesz, melyet a Béke Halászati Ttsz tagjai emeltek ki a Dunából Tolna mellett. Az óriás hal egyelőre a Fővárosi Állatkert akváriumában él. Érthetően, a vendéglők, poha- razók, hurka- és kolbászeütők állnak leginkább készen a nyitásra. A Szöllőskert-éttenem már működik is. Ott étkeznek a vásáron dolgozó külföldiek, de magam is sorba állok ivó részében egy szörpért... Reprezentatív étteremnek a debreceni Aranybika 1000 ülőhelyes vásári kirendeltsége ígérkezik. Látom a dunakömlődi Halászcsárda feliratát, a népszerű Karcagi Birkacsárdát és a Miatyó csárdáét is. Több mint egy tucat tsz és szak- szövetkezet kínálja majd borait a látogatóknak. Egyik helyen a következő feliratot olvasom: „Állami gazdaságok borai decizve”. Uramisten, (hányszor bukik majd borba az a bizonyos egy- decis? B. N. E. Mezőgazdasági miniszteri találkozó Szerdán a MÉM-ben dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitotta a KGST-országok mezőgazdasági mdnisztéreinék két. napos találkozóját. Az értekezleten részt vesz V. Sopov Bulgária földművelésügyi és élelmiszeripari minisztere, B. Ve- cera Csehszlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi szövetségi bizottsági elnöke, J. Oku- niewski Lengyelország földművelésügyi minisztere, A. Micu- lescu Románia mező- és erdő- gazdasági minisztere, dr. Erwin Neu, a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazda- sági és élelmiszergazdasági tanácsának elnökhelyettese, C. Demberel mongol mezőgazda- sági miniszterhelyettes és R. Szidak, a Szovjetunió össz-szö- vetségi mezőgazdasági miniszterhelyettese. A találkozó részvevői egyebek között megtárgyalják a KGST-országok mezőgazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit is. (MTI) Megjelent a Bibliotheca Bekesiensis negyedik száma Dr. Papp János gimnáziumi tanár szerkesztésében a napokban jelent meg a Bibliotheca Bekesiensis 4. száma, mely Kner Imre gondolatai, életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről címet kapta. A kötet anyagát Elek László főiskolai tanár válogatta és rendezte sajtó alá. A kis kiadvány a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari szakközépiskolás tanulóinak munkája, A közép- és hosszútávú gazdasági döntések megalapozásakor általában a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: . a környezeti feltételeket (a világpiac, a nemzetközi munkamegosztás, a műszaki, technikai haladás várható alakulását) és e környezetben feltárható és kiaknázható lehetőségeket, az ország rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőforrásokat, továbbá a szociológiai és társada. lompilitikai tényezőket. Ezeket a stratégiai tervezés összetevőinek is nevezhetjük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tényezők egyenkénti. feltárása, megállapítása kevesebb problémát okoz, mint valamilyen választott célrendszerben — a mi esetünkben a gazdasági fajlődéB legkedvezőbb ütemének meghatározásához — történő együttes alkalmazásuk és összehangolásuk. A stratégiai tervezés művészete éppen abban áll, hogy mennyire képes megteremteni e tényezők dinamikus egyensúlyát, összhangját. Az egyes elemeket önmagukban mérlegelve ugyanis eltérő eredményekre és következetetésekre juthat a tervező. Miután az MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a népgazadság IV. ötéves tervének irányelveit, érthető módon érdeklődés tárgyává vált a közvéleményben, hogy a gazdasági fejlődés előirányzott üteme mennyiben reális; nem lehetne-e a népgazdaságot gyorsabban fejleszteni? A fejlődés ütemének helyes, reális megválasztása fontos szerepet játszik mind a terv belső összhangja, konzisztenciája, mind a tényleges gazdasági folyamatok tervszerűsége ás az or_ szág gazdasági stabilitása és társadalmi-politikai [közérzete szempontjából. A túlságosan alacsony fejlődési ütem éppen úgy nem ösztönöz, mint az irreálisan „feszített’ tervek. A növekedési ütem önmagában még nem jelenti sem az adott ország gazdasági helyzetének vagy tényleges fejlődésének minősítését. Évi 7—8 százalékos nemzeti jövedelem-növekedés is lehet kedvezőtlen, ha a megtermelt új érték összetétele nem jó, például, ha aránytalanul nagy részét kell készletekben tárolni, vagy ha a gyorsütemű növekedés importvonzata olyan nagymértékű, hogy az tartós fizetési mérleg problémákat okoz stb. Ám ennek az ellenkezője is igaz lehet, amikor a viszonylag alacsonyab, 4— 5 százalékos gazdaságfejlődési I ütem is kielégítőnek bizonyul, mert kedvezően hat a bel. és külgazdasági egyensúly alakulására. Természetesen az ideális körülmény az, amikor a gazdasági fejlődés viszonylag gyors Országszerte megkezdődött az egyetemeken, főiskolákon a felkészülés a tanévkezdésre. Elsőnek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nyitja meg kapuit: szeptember 5- én tartják az ünnepélyes évnyitót, s szeptember 9-én kezdődnék az előadások. Újdonság, hogy ősztől megindul a szakemberképzés az egyetem új karán, a pécsi tagozaton, s a „központban.” a nemzetközi szak az új tanévben már csak mint a külkereskedelmi szak egyik ága szerepel. Üj karral gyarapszik az idén legnagyobb felsőoktatási intézményünk, a Budapesti Műszaki Egyetem is: a művelődésügyi miniszter rendelete alapján ősztől az egyetem kihelyezett egységeként működik majd a volt bajai felsőfokú vízgazdálkodási technikum. Az Eötvös Morand Tudó-. I üteme a gazdaság tartóé egyensúlyával párosul. A IV. ötéves terv az 1971— 75. évi időszakra a nem. zeti jövedelem 30—32 — évi átlagban 5,5—6 — százalékos növekedését irányozza elő. Ez az előirányzat a bevezetőben említett tényezők sokoldalú elemzése alapján alakult ki. Realitását mindenekelőtt az. zal alapozták meg, hogy a gazdasági fejlődés megtett útját kritikus elemzés alá vetették. Minden tervező munka lényege azonban az előre tekintés; igaz, minél meszebbre tekintünk, annál nagyobb a bizonytalanság foka. Mégis célszerű a gazdasági és társadalmi fejlődés fő folyamatait minél hosszabb távon megrajzolni és kialakítani azokat a hosBzútávú elképzeléseket, amelyek a fejlődés kívánatos irányát és az elérhető fejlettségi színvonalat meghatározzák. A társadalmi és gazdasági fejlődés egészét átfogó távlati tervezés most folyik először hazánkban. A népgazdaság középtávú tervének elkészítése így — ezúttal — szerves részét képezhette a hosszútávú tervmunkának és fő céljait tekintve, előbbre mutat az ötéves időszaknál. P éldául a hoaszútávú célok között szerepe: — A gazdaság magasabb fejlettségi szintre történő emelése, az ehhez szükséges, a tudományos-technikai fejlődésen alapuló és az azzal összhangban levő termelési szerkezet és infrastruktúra kialakítóija oly módon, hogy a magyar népgazdaság a fejlettség és a hatékonyság magasabb színvonalán álló országokhoz közelítsen; — A nép életszínvonalának állandó emelése, a gazdasági fejlettségnek és a szocialista társadalmi rendszernek megfelelő életkörülmények és életmód ki. alakítása, a városi és a falusi életmód közelítése, a mai értelemben vett lakáskérdés megoldása az egészségügyi, a szociális és a kulturális ellátás' javítása, a fogyasztási szerkezet korszerűsítése. H a a IV. ötéves terv irányelveit tüzetesen elolvassuk, úgy közvet. lenül és közvetetten rábukkanhatunk ezekre a célokra. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei ugyancsak ezekből a célokból indulnak ki, ami azt jelenti, hogy a párt és a kormány középtávú gazdaságpolitikai programjai hosszútávú stratégiai megfontolásokon alapszanak. Ez igen nagyfontosságú a nyugodt, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai légkör, a szükséges stabilitás biztosításához és a kellően át nem gondolt gazdaságpolitikai „fordulatok” elkerüléséhez. Dr. Varga György (folytatjuk) mányegyetem földrajz szakán most indul meg először a statisztika, valamint a politikai földrajz oktatása, s nagyobb nyomatékot kap a matematikai ismerete^ elsajátítása. A jogi karon új tantárgy az állam- igazgatás szervezése és vezetése, ugyancsak most kezdik meg először a hallgatóik az áZ- lamigazgatás politikai stúdiumának tanulmányozását. Akár az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a szegedi és a debreceni tudományegyetem is szeptember 14-én rendezi tanévnyitó ünnepségét. Ezen a napon nyit az állatorvostudomá- nyi egyetem, egy héttel az orvostudományi után. BÉKÉS mm.s-r 3 1970. AUGUSZTUS 27. ** Megkezdődött a felkészülés a tanévkezdésre
