Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
FIGYELEM! — ÁRAMSZÜNET! A DÄV Békéscsabád. Kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy az alábbi helyeken és időpontokban karbantartási munkák miatt kb. 06.30—16.30 óráig ÁRAMSZÜNETET TART. Augusztus 25-én, kedden: A Lázár úti — Illésház úti — Ruhagyári transzformátorkörzetekben. Augusztus 26-án, szerdán: Az őri úti — Tulipán úti — MÁV-állomási trafókör- zetekben. Augusztus 27-én, csütörtökön: Az MSZMP — Irodaházi — Színház — Hunyadi téri — Széchenyi úti transzformátorkörzetekberu Augusztus 28-án, pénteken: A Bocskai úti — Lenin útí — Kiss Ernő úti transzformátorkörzetekben. Szeptember 1-én, kedden: A Ligeti sor — Kórházi Szlovák Diákotthoni teafó- körzetekben. Szeptember 2-án, szerdán: A Thurzó úti — Degré úti — Fürdő és Bánszki útt trafókörzetekben. Szeptember 3-án, csütörtökön: A Bánszki úti — Beloiannisz úti — Petőfi úti — Vécsei úti transzformátorkörzetekben. A villamosberendezéseket az áramszünet tartama alatt is feszültség alatt levőnek kell tekinteni. 162173 KENDERFONÓ ÉS SZÖVŐIPARI V. KÖZPONTI GYÁRA állandó munkára azonnali belépéssel alkalmaz textilipari és gépipari technikumot végzett munkavállalókat SEGEDMÜVEZETÖI, HENGERSZERELÖI beosztásba, valamint kazánkezelői vizsgával rendelkező munkavállalókat, lakatosokat, asztalosokat, 16—40 évig napi 8 órás munkaidővel szövőnőket, női betanított munkásokat cémázó, szövő munkakörben, takarítónőket, férfi segédmunkásokat, fiatalkorú lányokat és fiúkat. Albérleti hozzájárulást, kedvezményes hazautazást biztosítunk, Minden második héten szabad szombat Jelentkezni lehet a gyár munkaerőgazdálkodási csoportjánál, Újszeged, Alsókikötő sor. 6. _______________________________________________________4733 Vésett ajtók gyártását vállaljuk 85x196-os méretig! Termékleszállitás: havonkénti 150 db. Megrendelhető; Mezőtúri Építőipari ftfsz, Mezőtúr, Bajcsy-Zs. u. 37/a Ipari tanulók potbeiskolázása Vállalatunk az alábbi szakmákban pótbeiskolázást tart: kőműves ács állványozó hidegburkoló épületlakatos műkőkészítő üvegező épületbádogos Intézeti elhelyezés és teljes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoport, BUDAPEST, XI., Dombóvári úrt 19. Autósok! Legolcsóbban csak szövetkezetünknél szerezhetnek be akkumulátort A kedvezményes árainkat csak a lakosság részére alkalmazzuk. Gyulai Vasipari Szövetkezet Gyula, Blanár L. u. 3 sz. Telefon: 248. x Átképzés tanfolyamokat indítunk az alábbi szakmákban: házgyári villanyszerelői, valamint épületasztalos A tanfolyam kezdete: 1970. szeptember 7. A tanfolyam ideje alatt 1600 Ft-os biztosított bért fizetünk. Jelentkezhetnek 8 általános iskolát végzett és 18. életévet betöltött személyek. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen: 43. sz. Állami építőipari vállalat szakoktatási csoport, Budapest, XI., Dombóvári út 19. (Megközelíthető: 4-es, 41-es. 43-as, 47-es villamossal.) Augusztus 27-én 8 órakor a Gyulai Állami Tangazdaság központi területében (Szt. Benedek 83) lóárverést tart Árverésre kerül 25 db igás- ló és 11 db csikó. 162197 FÜSZÉRT VÄLLALAT BÉKÉSCSABA, Csorvási út közgazdászt VESZ FEL. Fizetés megegyezés szerint. Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzeme, Szarvas felvételre keres motorszerelő, mg-i szerelő, hegesztő, szerkezeti lakatos és szállítómunkásokat 1970. október 1-től. SZABAD SZOMBAT. Jelentkezés; Az üzem munkaügyi előadójánál Cím: SZARVAS, T. III. kér., 223. A szabályozók szabályozása A negyedik ötéves terv ld^ dolgozásával párhuzamosan a GB koordinációs bizottságának irányításával a funkcionális szervek és a szakminisztériumok elemezték a reform eddigi tapasztalatait, majd javaslatot terjesztettek a Gazdasági Bizottság elé a szabályozó rendszer fejlesztésére. A javaslatokat a GB a közelmúltban hagyta jóvá. Határozata a továbbfejlesztés elveit rögzítette, azok konkretizálása, jogszabályokban való megformulázá- sa még hátra van. Ebből következik, hogy most még csak a módosítások indítékait és általános jellemzőit vizsgálhatjuk. Csaknem három esztendő tapasztalatai igazolták a reform alapelveinek helyességét, a köz- gazdasági szabályozókkal történő tervszerű irányítás élet- képességét. Az irányítási rendszer alapelveinék módosítására tehát nincs szükség — erre nem is kerül sor — csupán az elvek következetesebb érvényesítése céljából kell a szabályozórendszer egyes elemeit újólag szabályozni, tökéletesíteni. Ennek időszerűségét több tényező indokolja. Az új ötéves terv két alapvető gazdaságpolitikai célja: a gazdálkodás hatékonyságának alapvető javítása és az egyensúlyi követelmény egyesítése. Nyilvánvaló, hogy e feladatok megoldását a szabályozórendszer oldaláról is alá kell támasztani, a gazdaság- politikai célokat és a szabályozókat összhangba kell hozm. A módosítást emellett az is indokolja, hogy a szabályozás mai részére, a zökkenőmentes átállás érdekében, átmeneti megoldásokat is — különböző fékek, támogatások — tartalmaz, amelyek számos területen tudatosan tompították a mechanizmus gazdasági ösztönzőkényszerítő hatását. Ma már indokolt, hogy az irányítási rendszer átmeneti sajátosságait fokozatosan kiiktassuk. A módosítás indokoltsága kapcsán arról sem feledkezhetünk meg, hogy az alapvető pozitív tapasztalatok mellett a szabályozók néhány vonatkozásban negatív folyamatokat váltottak ki. A szabályozó rendszer to" vábbfejlesztését nem az általános jellegű, minden szabályozóra kiterjedő módosítás, éppen ellenkezőleg az jellemzi, hogy csak ott korrigálja a szabályozókat, ahol ez feltétlenül szükséges s ahol a fejlesztés és finomítás a negyedik ötéves terv két alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését az eddiginél eredményesebben segíti. Ebből következik, hogy a módosítások következtében a vállalati munka feltételei nem rendeződnek át olyan mértékben, mint a reform bevezetésekor. Nem változik egyebek között az árrendszer s a jelentős ármozgások elkerülése érdekében az élő- és a holtmunka költségterhei — vagyis a bérjárulék és az eszközlekötési járulék — is az eddigiek maradnak. Az 1971. január 1-én életbe lépő változtatások jelentős része a nyereségérdekeltég intenzitásának fokozásával kívánja a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözni. Mivel a fejlesztési nyereségrész adókulcsa a koráboival azonos marad, ezzel szemben az eddigi általános 2-es bérszorzó PAMUTTEXTILMCVEK BÉKÉSCSABAI GYÁRA (Pamutszövő) f e 1 v esz szövő munkakörbe átképzősöket és gyakorlattal rendelkező szövőket, valamint 15 évet betöltött lányokat és fiúkat szövőipari tanulónak. Bővebb felvilágosítást a gyár üzem- gazdasági osztályán. 1924 3-ra növekszik és a részesedési nyereségrész adózásának progressziója csökken, nyilvánvaló, hogy a vállalati nyereségérdekeltség elsősorban a személyi jövedelmek növelése, a részesedési alap képzése szempontjából fokozódik. 1 J gyanerre kővetkeztethe- tünk a bérszabályozás módosításából is. Nevezetesen: megszűnik a bérszínvonalemelés kumulált — évről évre halmozódó — terhelése a részesedési alapra, a béremelés az elszámolható termelési költségeket terheli, de az emelkedés mértékétől függően a részesedési alapból egyszeri adófizetést kell teljesíteni. A bérfejlesztési befizetés mértékét az új szabályozás bizonyos hatékonysági követelmények alapján határozza meg. A bérfejlesztés lehetőségét ugyanis függővé teszi az egy főre jutó bér és nyereség együttes összegének növekedésétől. Az erre vonatkozó, s látszólag bonyolult képletnek, számítási módnak az a lényege, hogy a bér és a személyi jövedelem takarékos létszámgazdálkodással azaz a termelékenység növelésével emelhető a legnagyobb mértékben. A termelékenység növelésére irányuló fokozottabb ösztönzés várhatóan az eddiginél erőteljesebben differenciálja — az ágazatok és vállalatok között — a személyi jövedelmeket. Ügy tűnik, hogy az új szabályozás az eddiginél kedvezőbb alapot teremt a vállalaton belüli ösztönzőbb bérezésre is. TV vereségből képződő válla1 ' lati fejlesztési források növekedési ütemét az új szabályozás csökkenti. Ez elkerülhetetlen következménye annak, hogy a nyereség megosztásakor a magasabb bérszorzó révén növekszik az élőmunka súlya, a részesedési nyereségrész aránya. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a központi fejlesztési források aránya emelkedik, az állam nagyobb mértékben nyújthat támogatásokat a népgazdasági tervben előirányzott, vállalati döntési körben megvalósuló beruházásokhoz. A centralizált és a decentralizált fejlesztési források arányának módosulását a vállalatok minden bizonnyal nem fogadják olyan megértéssel, mint a részesedési alapképzés kedvezőbb lehetőségét A beruházási lehetőségek szűkös volta azonban messzemenően indokolja az állam befolyásoló, szabályozó szerepének növelését A vállalatok egyébként fejlesztési forrásaikat a részesedési nyereségrészből való átcsoportosítással is növelhetik. Ezt az új szabályozás adókedvezménnyel bátorítja. Várható egyébként, hogy a módosítások növelni fogják a vállalatok beruházási kedvét az élőmunkát megtakarító fejlesztések iránt. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésének egyéb vetületei — pl. az állami támogatások — egyedileg és eltérő mértékben érintik az egyes vállalatokat. Az egyes gazdasági tevékenységekre vonatkozó eltérő szabályok közül említést érdemel, hogy a belkereskedelmi ágazatban a kedvezményezett bérszínvonal- növekedés nem az egy főre jutó vállalati jövedelemhez, hanem a forgalom és az 1 főre jutó forgalom növekedéséhez kapcsolódik, ami a nyereségérdekeltséget az áruellátás és a kiszolgálás javításához fűződő érdekeltséggel egészítik ki. Garamvölgyi István békés marassa 1970. AUGUSZTUS 23. 15
