Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
KOROS fl művészetpártoló király István király az új társadalmi rendet ideológiailag megalapozó keresztény vallással együtt meghonosította hazánkban az európai művészetet is. Az új vallás terjesztéséhez kisebb- nagyobb templomépületek sokaságára volt szükség. Külső és belső falaikat faragások ás képek díszítették; a papok ugyanis művészi eszközökkel, bibliai témájú ábrázolásokkal szemléltették, magyarázták, ismertették meg az írástudatlan néptömegekkel a vallás tanait. A misék, kör- menetek, a házasság, keresztelés és temetés szertartásait különleges ruhák. ban, különleges eszközökkel végezték. István király törvénye szigorúan kötelezett mindenkit a vasárnap megtartására. Elrendelte, hogy „tíz falu közösen építsen temp, lomot” — olvasható az Ad- mont-i kéziratban. A falusi templomok többsége fából, sőt paticsból (vesszőfonadékkal megerősített sárfalból) készült fonódott. E technika változataira emlé. keztetnek az ilyen helység, nevek: Sövényháza, Hímas- egyháza, Ágasegyháza. Az első király templomai nem maradtak meg. Néhánynak alaprajza és díszí. táse ismeretes. KétségteleSzalay Sándor Csendélet Szállási Zoltán: Sebezhetetlen Magam vagyok. Eber a táj. Vállamra napsugár feszül. _ Át- meg átsuhan hajam közt a tavasz. Szemembe tódul a világ, és úgy emeli, szorítja tekintetemet, hogy már nem alhatom eL Mennyboltok ezüst harangnyelvei, a jegenyék még ingának. Magam vagyok: a puha füvekkel lábaimnál; a százkarú jelennel; a mozdulatokkal; Az atmoszférák nehéz ajtóit, meg a százlábú mozdulatlansággal, az ég vasperemét magába szívja a Nap, elégeti, és olyan könnyű lesz a felfelé Induló élet, mint a sebezhetetlen ifjúság! Békési Gyula: Szerelmesek Árnyékuk egymáson. (Száj a szájon). Egymáshoz tapadtak. (Száj a szájon). — Mindketten fennakadtak aranyhorgán a boldog pillanatnak. levelek tudósítanak. Ezekben az egyszerű, nyakban viselt ereklyetartó kereszttől az ékesebb oltárkeresztekig, kelyhekig valameny. nyi adományozható tárgyról megemlékeznek. A garam- szentbenedeki kézirat külön kiemeli Neskü ötvöst. A mester Vác körül lakhatott, mert az oklevél később, név nélkül, mint „aurifaber in Waz”-nak, vagyis „váci aranyművesnek” titulálta. Méltán világhírű a királyi kincstár páratlan, miseruhából alakított koronázási palástjai. Alighanem a " * w«.***» • Zén tors. Jnwonu szalKu- h(n*zték. Latin M. helyén. Székesfehérváron, királyi koronázó és temetkező templomnak épült ba. zilika volt Innét származik irata közli: Gizella és István 1031-ben a székesfehérvári bazilika számára , , . készíttette. Eredetileg ha. a korakozepkon európai rang alakú volt s csak a művészét _ egyik remeke^ az xn század közepén alakl_ ún. Istvan-koporsó (jelen- kották át palásttá. A hexa- ieg a kőtárban orzak). Az meteres szöveg és a gondo- egykori építményről Hart- ^ terv.ezett Jelenetsor a wik püspök is szól a Szent Te Deum gQndolatkörét István legendában. tükrözi. Valószínű, hogy A szekesfehervánhoz ha. István király n. Kondrád sonlo volt a kalocsai S2^- 1030-ban aratott keeegyhaz is, fohorn - győzelme (ez megmentette ta előtt csarnokkal, udvar- hQSSZÚ időre a fiatal ral. Háromhajós, a kalocsait got a német elnyomál3tóI) utánzó alaprajzú ^ara<si alka!mából rendelték a mi. templom. A mai pécsi sze- seruh£t kesegyházruk viszont leg- Ami mÍTlden. feljebb est* a magja1st- u tud; a királyi kincstár. yan-k°ri- * ban három külföldön ké1300 körüli miniatűrjein szült koronát őriztek. Kettót 3 későbbi magyar korabeli templomok négy tor- roruában egyesítettek. Az nyuak, vámzerue^Ez idő- egyik a mal korona felső ben emelték a híres feldeb- része Kereszt aiakban ösz. ről templomot & a Feldeb- sapkaszerűen rotöl pár kilométernyire . il(Ztt kh. „ranv fekvő Tarnaszentmária kis *yolc Apástól re. templomát is. Az Isten házait díszítő a zománclapok technikája, kőfaragasok közül említést stílusa, rajza a bizantini- érdemelnek — a többi kő- zr\ö ötvösség ritka remeke, zott — a pilisszentkereszti, Vitatott: a lemezek erede- szodi. bodrogmonostorszegi, tileg is zárt koronának vagy szekszárdi, pécsi, aracsd, esetleg könyvtáblának, hor. zalavári töredékek. Értékes dozható oltárdísznek ké- ritkaságok az Esztergom- szültek-e? Az alsó rósz ham, Budán, Székesfehér- ugyancsak rekeszzománc- várott a kőtárban található caj ékesített abroncs, fö- oszlop. és pillérfők. Stí- lötte háromszög alakú, áttetsző zománclapok. Aranya gyengébb maga a munka is primitívebb az előbbijeles lombardok, a „Magiét, ri commacini” kezemunkáját Ezek az építőmesterek nél. Featevések szerint Du- egyaránt faragtak növényt kász Mihály bizánci csá- utánzó díszítményeket, fan- szártól kapott ajándék. A tasztikus közösfejű szömyalakokat, oroszlánokat, két koronát a XII. század végén, III. Béla parancsára kába harapó kígyót és legendás sárkányt. Kevés emberalakos domborművet isin esebeli baziliszkuszt, far. dolgozták eggyé. A harmadik korona Nyit- raivánkán került elő. ... , , ,, , _ Ugyancsak bizánci császári merünk e korból. Az első műhelyben készült, s emlek, az aracsi sírkő, stó. ugyancsak rekeszzománc- las aldo papot ábrázol, alat- technikával díszítették. Ez ta szalagíonattal elválást- nyitott korona: úgynevezett va, süveges fej; mellette diadém volt. Téglány ala- kezdetleges iram, az emlek kd felül féIkörösen lezárt rongálojat fenyegető, később vésett átok-felirat. A ^ somogyvári, XI. századvégi Konstetinos' ____________ d ombormű a Géza István ^ feleségej valamint tán- es Imre előtt hodolo ma- cos-nők láthatók. A feliraemezein rendkívül finom rajzú zománcos figurák: IVJon omachos gyarságot ábrázolja. tok szerint e koronát 1043 Az István-kori építészet és 1054 között ajándékoz- jelentős emlékei a bencés hatták a magyarok királyá. monostorok. Pécsváradon, nak. erősen átépítve megmaradt a kolostor háromhajós ____ temploma. Történelmi bizonyság: István király kapcsolatot tartott a Mtonte Cassino-i barátokkal. Pannonhalma, például a bencések itáliai tanyakolcßto- rával azonos kiváltságokat élvezett. Valószínű, hogy a bencés kolostorok mellett már ebben az időben is voltak remeteségek — elsősorban a visegrádi, valamint a tihanyi bazilitáknál. A tihanyi hegy oldalában levő „barátlakások” e ritka építkezési mód jellemző emlékei. Az első szekszárdi apát, Péter, „latin” volt, olasz vagy francia. A Nyugatról hozzánk került bencések az első templomokat építő mes. terek szellemi irányítói: — h középkori építészetben is a meerendelő ízlése, igénye döntött. A mise- é«s szerkönyveket, így a Hahőti, a Szelep- csényi-kódexet, a Hartwik misekönyvet a káptalani, kolostori iskolák másolóműhelyeiben kézzel írták. Az ötvösművesség termékeiről az egyházi alapítóLiászló Miklós Pocsai Imre Pata] Pál Vázlat Besze Imre: Átölelt a csend... Veled voltam. A csend fülelve átölelt, és ajkad simogatta. Rámnéztél, feszült ruhád alatt szívdobogásod. Szemed lehunytad, ajkad félig kinyílt; Fogad gyöngysora fázott, Alattunk a pad pirulva görnyedt csókok súlya alatt. Zsadányi Lajos: Három virág Három virág hajladozik, három virág Illatozik. Három virág körülőid, három virág nem enged el. Három virág hajladozó, három virág Illatozó. Ragyognak a nyári napban, mind a három halhatatlan.
