Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Dévaványa nagyközség t itt ie rövid visszapillantást te­szünk múltjára. Dévaványa nagyközséget Gyoma, Körösla- dány, Szeghalom, Kertészsziget, Bucsa, Ecsegfalva és Szolnok megye határolja. Ezerhárom- százharmincnégyben már lakott terület volt, mert a pápai tized, jegyzék mint egyházas helyet említi. 1669-ben fegyverbe szó­lította őket Rákóczi s aiki csak tehette, kurucnak állt be. A Kossuth-vezette szabadságharc, ban 220-an vettek részt őszin­tén megvallva, nagyon keveset tudtam Dévaványa történetéről valahogy olyan elképzeléseim voltak, hogy találkozom olyan valakikkel, akik régi népviseleti ruhákban jámak-kelnek az ut­tozást 1944 október hozta a szov_ jet hadsereg felszabadító győzel­mével. Az eltelt időszak alatt a nagy elmaradottságból való ki­emelkedés erős akarása a lakos­ság községének forró szeretetére vall. Ebben itt nem volt és nincs ma sem hiány. Szükség volt azonban olyan mozgató, szerve­ző erőkre, melyek ezeket a tu­lajdonságokat összeötvözik és a jószándékot valóra váltják. Elfo­gultság nélkül mondhatjuk, hogy ebben a munkában nagy­szerűen egymásra talált az 1944-ben megalakult helyi kom­munista pártszervezet és az 1950. október 22-én megválasz­tott községi tanács. A földosztó bizottság 1647 nincstelennek jut­Molnár István, a nagyközség tanácsának elnöke Amikor ott jártunk ebben az Új nagyközségben, éppen au­gusztus 20-a megünneplésére ké­szülődtek. Ünnepelni az alkot­mányunk megteremtésének 21., államalapító István-király szü­letésének ezredik évfordulóját. Különös kérést nem tettem fel Molnár Istvánnak, e nagyközség tanácsa elnökének, mégis kide­rült, hogy a felszabadulás óta él­téit 25 esztendő gyümölcsöző volt a község életében. Nehéz elképzelni, hegy alig néhány év­tizeddel ezelőtt még pallójárda is volt Dévarványán. A múlt szo­morú. nyomasztó emlékeként őr­zik azt is, hogy 1944-ben még 320 tizenkét éven aluli analfabéta voh a községben. Annái büsz­kébbek újonnan épült lakótele­peikre, üzemeikre, szociális és kulturális intézményeikre. Ki gondolta volna, hogy ennek a 11 ezer 360 lakost számláló község­nek csaknem 1500 tv-elófizetője lesz és egy év alatt több mint 300 ezer forintot fordítanak könyv vásárlására, önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogyan ju­tottak idáig? Mint minden nagyközségnél, Cpül az általános iskola politechnikai műhelye. 1970. AUGUSZTUS 23. Készül a szép szőnyeg. cán, úgy, ahogy én ezt a század, eleji lapokból olvastam. Rövi­den idézek az olvasottakból: „Népviselet a század elején fér­fiaknál: kupás kalap, fehér ing, hosszú derékkal bokáig érő ga­tya, galléros pruszlik, kigombolt kabát, testhez simuló nadrág, szűkszárú csizma. A nőiknél si­mára fésült, középen kétfelé vá­lasztott haj, színes fülbevalók, a nyakba gyöngysorok, horgolt csipkegallér, ingváll, rékli, se- lyemroj tos nagykendő hímzett virággal, bokréta színes szalag­ból. Sok alsószoknya az alján csipkével, patentharisnya félci­pővel”. Naivnak bizonyultam, mert miniszoknyás nőkkel és vasaltnadrágos férfiakkal talál­koztam. Megállapítottam: itt is óriásit változott az élet. Túl egyszerű lenne azonban ezt így fogalmazni. Jól tudjuk, hogy a vál­tatott főidet és nincstelen pa­rasztról ma már nem beszélhe­tünk. Két termelőszövetkezetbe tömörülve, szorgalmas munká­jukkal jó megélhetést biztosí­tottak maguknak a volt nincste­lenek is. Hogy a községben mennyire dolgozott jól a párt és a tanács, azt az elért eredményekből le­het lemérni. Az elnök ezeket így sorolja: — Az elmúlt húsz év alatt la­kosságunk 80 százaléka kapott villanyt, járdát, ahol a felsza­badulás előtt nem volt. össze­sen 42 kilométer hosszú járdát és ugyanannyi villanyhálózatot létesítettünk. Gyakorlatilag tehát befejeztük a villanyhálózat és a járdaépítést. Nagy gond volt az iskolai tantermek kialakítása, melyek ma is zsúfoltak. Gazdasági vonatkozásban köz. ségünk már 1961-ben megtette az előrelépést: két termelőszö­vetkezetet hozott létre, mint­egy 22 ezer katasztrális holdon. A mezőgazdaságban elért ered­mények csökkentették a község lakosainak elvándorlását. Köz­ségünkben az ipar megteremté­sében is van némi előrehaladás. A régi gépállomás korszerűsö­dött, gépjavító vállalattá alakult át, mely jelenleg is mintegy há­romszáz ipari szakmunkást fog. lalkoztat. Egy korszerű üzem­részt rendezett be községünkben a Békési Kosáripari Vállalat, melynek 120 nődolgozója van. A A hamarosan átadásra kerülő törpevízmű, Gyomai Háziipari. Szövetkezet egy kivarró-részleget hozott lét­re, jelenleg 90 nő talált ott mun­kát. Igen fontos problémát ol­dottunk meg 1968-ban, amikor községünkben megalakítottuk a vízműtársulatot Ez a társulat az egész községet jó ivóvízzel látja eL Teljes kiépítése most van folyamatban, így a vízháló­zat hossza mintegy 56 kilométer lesz és 22 millió forintba ke­rül. Építése 1972-ben befejeződik. Amire azonban lekinkább büszkék lehetünk, az a bizalom, amellyel a lakosság munkánkat kíséri, támogatja. Nemcsak ügyes-bajos dolgaikkal fordul­nak a tanácshoz, hanem az egész községet érintő, közérdekű ja­vaslatokkal is. Egyik ilyen volt a község védelmét szolgáló kör­gát építése. Ez az árvízvédelmi létesítmény a lakosság összefo­gásával épült. Ez mentette meg a községet a legutóbbi árvíz na­gyobb pusztításától is. Ami a gondokat illeti, itt is, mint mindenütt a lakáshiány a legnagyobb. Az elmúlt években alig-alig léptek e tekintetben előre. Jelenleg folyamatban van egy 23 lakásos OTP-ház megépí­tése. amely háromszintes lesz, átadására jövőre kerül sor. Ez az OTP-lakás némileg enyhíti a község lakásgondjait, de emel­lett tovább fejlesztik majd a többszintes lakásépítéseket. Ami a nagyközségi rangot il­leti, a lakosság kezdeményezését gyorsabban kívánják megoldani ott helyben. Ezek között is is­mételten a lakások számának növelése az elsőrendű feladat A tanács megfelelő telket tud biz­tosítani az OTP-lakások, vala­mint a családi ház építésére. Végül, ami nagyon fájó pont a községnek: egyetlen taxija sincs! Art az egyet ami volt, „nem gazdaságos” megállapítás­sal elvitte az AKÖV. Ez viszont cseppet sem dicséri az AKÖV szervező munkáját, mert tizen­egyezer lakos, az mégiscsak ti­zenegyezer. — Szóval így csokorba kötve fejlődésünket — mondja Mol­nár István elnök —szépen mu­tat, de sok feladat vár még meg­oldásra. Bízunk áldozatkész la­kosainkban, tanácstagjainkban... Rocskár János Az ő jövőjük alapjait rakják le ötéves terveink. Fotó: Dedény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents