Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

(Folytatás az S. oldalról) keli teremteni. A pártszerű keretek között folyó vi­ták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen fel­tételed a politika egységes értelmezésének, végrehaj­tásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához, ezzel egyidejű­leg növelni kell a párttagokkal szemben támasztott követélményeket. A fontos politikai döntések előké­szítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rend­szeresebben kérjék 3d a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztését, ezért egyidejű­leg mindkettő növelésére törekszik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visz- szaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen to­vábbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. A párt szervezetileg is erősödött, taglétszáma a ■ IX. kongresszus óta több mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a •mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen ter­melőmunkában részt vevők felvételét szorgalmazzuk, A IX. kongresszuson elfogadott káderpolitikai ■ elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, jelentősen csökkent a ká­dermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gya­korlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vezetőkészség követelményeit egyaránt és a koráb­binál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikái elveinek érvényesítésében növelni kell a pártszervék és a pártszervezetek fe­lelősségét. A káderek kiválasztásában jobban támasz­kodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Ja­vítani kell a káderpolitika megy?1 ősításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártel­lenőrzését. A pártszervezetek a kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot az utánpótlás nevelésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között Bátrab­ban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt po­litikáját értő, felkészült és nagy élettapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat. A párt, a pártszervezetek sokoldalú irányító te­■ vékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes beveze­tését. A gazdasági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többét foglalkoztak a gazdaságpoli­tikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkal­mazásával. Az új, korszerűbb munkamódszerek el­terjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operativitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszervezetek ál­talában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gaz­daságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálko­dás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segít­sék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai cé­lok megismertetése a párttagsággal, a dolgozókkal; véleményük tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figye­lemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgoz­zanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékenységét, to­vábbra is vegyenek részt kiválasztásukban, ellen­őrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdasa­gokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszer­vezeteknek a gazdasági munka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniuk a vezető tes­tületekben tevékenykedő kommunisták munkájának összefogására és irányítására; A párt politikai tömegmunkája az elmúlt évek­■ ben jelentősen fejlődött; eredményesen segí­tette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlődött a párt agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszerve­zetek agitációs munkája javult, az agitátorok poli­tikai felkészítése, továbbképzése szervezettebb és ala­posabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadta­tása megkívánja az agitációs munka színvonalának további emelését, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a feladatok, a közvélemény ala­posabb ismeretét. Differenciáltabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a lakosságot foglal­koztató kérdésekre. Az alapszervezeték, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai mun­kával erősítsék az egész párt tömegkapcsolatait. Az agitációs munkában fokozzuk a tömegszervezetek ak­tív szerepét; jobban kell támaszkodni tapasztalata­ikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvélemény-kutatás át­fogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékoztatása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájé­koztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fon­tos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a társadalmi életben. A pártpropaganda keretei kibővültek, a párt­■ propaganda tömegjellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszották *a tömegszervezetek politikai alap- jsmereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelvei­nek kifejtése, népszerűsítése, eszeméinek védelme a pártpropaganda állandó feladata. A propagandamun­ka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocia­lizmus építését segítő időszerű elméleti kérdések ok­tatása álljon. A propaganda színvonalát' emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalomtudományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredmé­nyeinek céltudatos felhasználásával. Az alapképzésben elért eredményekre támaszkodva a következő években a továbbképzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a párt- aktíva, a párttagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlettebb rendszerét, folyamatos magas szintű ok­tatását A IX. kongresszus óta jelentősen javult a tö­■ megszervezetek és a tömegmozgalmak munkája; A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pártonkívüliak politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában válto­zatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a la­kosságot közvetlenül érintő helyi, község- és város­politikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növe­kedésével a népfront-bizottságok munkája is széle­sebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a nép­front szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevo­nása a mozgalom vezetésébe. A szákszervezetek munkája fejlődött. Tevékenysé­gükben a gazdasági munka segítése, a politikai neve­lőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnöve­kedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a népi állam gazdasági és szociál­politikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyelmet fordítsanak a munkásosftály anyagi, szo­ciális, kulturális helyzetére; védelmezzék következete­sen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fo­gyasztási szövetkezetek területi és országos szövetsé­gei. Helyesnek bizonyult, hogy az állami feladatok ellátása alól mentesítették őket és figyelmüket a szö­vetségekbe tömörült szövetkezetek gazdasági érdekkép­viseletére összpontosítják. A szövetségek tartsák tisz­teletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor se­gítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi igé­nyeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövetke­zetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelően érvényesüljön a szo­cialista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a szociar lista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömegszervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kife­jeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szüksé­gessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjú­sági szövetség szervezetei legyenek kezdeményezőb­bek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sport- igényeinek kielégítésében; anyagi, szociális, egziszten­ciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmé­ben. A KISZ vezetői és szervezeted munkájukban ve­gyék jobban figyelembe az ifjúság különböző korosz­tályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasz­talatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre in­kább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak. A tomegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevé­kenykedő kommunistáknak továbbra is a legfonto­sabb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek és moz­galmak rendeltetésüknek megfelelő működését. Kép­viseljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszerve­zetekben, a tömegmozgalmakban, s gondoskodjanak az ott összegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párt­hoz, hogy ily módon a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak is aktívan részt vegyenek a párt politiká­jának alakításában és megvalósításában. Pártunk életében és tevékenységében a lenini ■ normák érvényesülnek. A párt szervezeti sza­bályzatának módosítására vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé. VIII. Pártánk és a nemzetközi munkásmozgalom A IX. kongresszus óta eltelt időben a Magyar ■ Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacionalizmus érvényesítésére törekedve végezte nemzetközi tevékenységét. A párt nemzetközi kapcsolatai nagymértékben kiszélesedtek. Fejlesztettük a két- és többoldalú együttműködést a kommunista és munkáspártok többségével. Kivette részét pártunk a kommunista és munkáspártok 1869 júniusi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előké­szítéséből és munkájából. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt * években fejlődésének eredményes, ugyanakkor bonyolult időszákát élte át. A kommunista és munkáspártok növelték erejüket és befolyásukat, s vitathatatlanul a nemzetközi mun­kásosztály, a világszerte zajló forradalmi harc, a de­mokratikus, imperialistaellenes mozgalom fő ténye­zői. Úgyszólván a világ minden országában létezik, harcol, dolgozik marxista—leninista forradalmi párt. A nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó em­beriség Lenin születésének 100. évfordulójára emlé­kezve a lenini eszmék világszerte növekvő erejét, ha­tását, a munkásmozgalom, az össze» haladó erők egy­ségét erősítette. Nincs egyetlen kommunista és mun­káspárt sem, amelynek története elválasztható volna Lenin művétől, a leninizmus kialakulásától, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának történetétől. A szo­cializmus hívei világszerte méltán tisztelik a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet, amely a legnagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet tette Marx —Engels—Lenin eszméinek megvalósításáért, az env beriség haladásáért. A nemzetközi kommunista mozgalom a burzsoá. ■ ziával vívott világméretű harcban tör előre. A szocializmus erőinek ideológiai harcban kell le­küzdeniük a tőkés rendszert védelmező, a szocialista elméletet és gyakorlatot támadó különféle, sokszor ál­cázott, burzsoá, antikommunista nézeteket. A Magyar Szocialista Munkáspárt az osztályellenség nézeteinek leleplezésével és visszautasításával, ideológiai tevé­kenységének szüntelen fejlesztésével, a marxizmus— leninizmus elméletének hirdetésével és érvényesítésé­vel kiveszi részét a burzsoá ideológia elleni nemzet­közi harcbóL Miközben a kommunista és munkáspártok nagy többsége szilárdan követi a marxizmus—leninizmus elveit, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalom egyes osztagaiban különféle antimarxista irányzatok is jelentkeztek. A jobboldali revizionista és opportunista, a „baloldali” szektás és dogmatikus elhajlásokat, az egyes pártokban, sőt még egyes szo­cialista országokban is jelentkező nacionalista, szov­jetellenes nézeteket, a szakadár törekvéseket a nem­zetközi burzsoázia kihasználja saját céljaim. Az antimarxista, egységbontó irányzatok nehezítik a kommunista és munkáspártok tömörülését, a nemzet­közi munkásosztály, az összes antiimperialista erők egyesítését és harcát az imperializmus éllen. A szo­cializmus, a haladás ügyének hívei azonban felülke­rekednek a nehézségeken és sikeres erőfeszítéseket tesznek a kommunista és munkásmozgalom, a haladás erői egységének megszilárdítása érdekében. Pártunk, esetleges elvi-politikai véleményeltérések ellenére is, minden testvérpárttal akcióegységre törek­szik az osztályellenséggel, az imperializmussal szem­beni harcban. A kommunista és munkáspártok egységtörékvé­■ sónek megerősödését jól szolgálta a testvér­pártok múlt évi történelmi jelentőségű moszkvai nemzetközi tanácskozása. A tanácskozás tudományo­san elemezte a jelenlegi világhelyzetet, áttekintette és felmérte az erőviszonyokait, a fejlődés fő irányait és megjelölte az imperializmus elleni harc légiontól sabb időszerű feladatait. Nagy segítséget nyújtott va­lamennyi kommunista és munkáspártnak a sajátos nemzeti feltételek között végzett munkájához, harcá­hoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette s dol­gozik megvalósításukért. A tanácskozás eredményeként szélesedett az anti­imperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Foko­zódott az imperializmus, elsősorban az amerikai im­perializmus elszigetelődése. Mindez bizakodással tölti él a kommunista világmozgalom osztagait. A moszkvai értekezlet óta javult a kommunista és munkáspártok közötti viszony. A nemzetközi kommu­nista mozgalom az egység megerősítésével fokozottabb mértékben az imperializmus elleni közös harcra össz­pontosíthatja figyelmét. A proletár internacionalizmus alapján pártunk ■ mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységé­ben a kommunista mozgalom egységéért, a testvér- pártokkal való együttműködésért. Szorgalmazza a szocialista, valamint a nemzeti demokratikus pártok­kal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az antiim­perialista akcióegység fejlesztését. A jövőben is szoli­dárisak leszünk a világ dolgozóival, és minden tőlünk telhető módon támogatjuk őket jogaik kivívásában; támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket. Pártunk egész tevékenységéiben, mint eddig, a jö­vőben is abból indul ki, hogy munkásosztályunk, né­pünk érdekei és a proletár internacionalizmus köve­telményei összhangban állnak egymással. Pártunk in­ternacionalista kötelezettségének teljesítését minde­nekelőtt abban látja, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiai alapjait és eszméit védelmezze, képviselje, általános érvényű tanításait hazánk viszonyaira alko­tó módon alkalmazza. Párttagságunkat és dolgozó népünket arra neveljük, hogy csak a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a haladó mozgalmak együttes erőivel összefogva va­gyunk és leszünk képesek hazai és nemzetközi fel­adataink megoldására, a szocializmus teljes felépíté­sének megvalósítására. * A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét és kitűzi az újabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt, a nép elé tárja ennek az időszaknak legfonto­sabb kérdéseit, amelyek együttesen jelentik a párt politikai irányvonalát; A párt nem áll meg történelmi útján, szakadatla­nul kutatja a szocializmus fejlődése során napirendre kerülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységé­ben, harcában munkásosztályunk, népünk támogatá­sára épít. A Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket vitára bocsátja és felhívja a párttagságot, a párt- szervezeteket, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a kongresszus munkájához. A Központi Bizottság felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Taná­csát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a KISZ Központi Bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy az irány­elveket megvitatva, véleményüket juttassák el a párt Központi Bizottságához. A Központi Bizottság meg van győződve róla és bízik benne, hogy a kongresszusi irányelvek találkoz­nak a párttagság, munkásosztályunk, a dolgozó nép egyetértésével, s a szocializmus teljes felépítése érde­kében végzett munka számbavételére, a további fel­adatok kijelölésére hivatott X. pártkongresszus meg­felel küldetésének, a magyar társadalom várakozásá­nak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents