Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
(folytatás a 3. oldalról) teljesíti kötelességéi, Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A fiataloka/t a jövő feladataira kell felkészíteni. A társadalom intézményei, szervezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosítani a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőtték példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. (4 A lenini szövetségi politika, a szocialista nemzeti ■“■egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. III. flz államélet, a szocialista demokrácia fejlődése 44 Társadalmi előrehaladásunkban jelentős szerepe ■'■» volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkásosztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk, rendszerünk szocialista demokratizmusa széles körben biztosítia a dolgozó néo jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen Időszakban az államélet. a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A Komon ti Bizottság széleskörűen megvizsgálta a törvénvhozás. a kormányzás, a közigazgatás, a tanácsrendszer. valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az államélet. a szocialista demokrácia továbbfeilesz- tésének osztály-politikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvénvestiliön a párt vezető szereoe, a tömegek közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igénvlik. hogy egyideiűleg feilődiék az állam központ irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága. U Az országgyűlés tevékenységében fejlőd lék a tör- ■ vénvalkotó munka, a kormányzati tevékenység politikai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában: végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között. Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, hoev a kormány hatékonyabban tudion foglal, kozni a legfőbb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését. A tanácsok részei a demokratikus centralizmus elve alanián működő államszervezetnek. Munkáiukat oly módon kell fejleszteni, hogv egvideiűleg erősödiék államigazgatási. népképviseleti, önkormánvzati funkciójuk. iellegük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan. a jelenleginél iobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában s szocialista demokratizmusnak. a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szak- szerűsége. gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia. Az államélet. a szocialista demokrácia fejlődése, ■ *»■ a tanácsok önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, a, üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. Állami intézményeink fejlődése, tevékenységük 10« fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítása is. Az államélet pártirányítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkotmányban és törvényekben szabályozott, rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, a politikai döntésék végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikai elvek érvényesítésére fordítsák. A párt- és az állami szervek tevékenysége között jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni n Népköztársaságunk alkotmánya híven kifejezi a ■ néphatalom lényegét. Az 1949-bén történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényeinek módosítását. Az alkotmány rögzítse pontosabba-n a szocializmus építésében elért eredményeinket, a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogv államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett. Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei közötti összefüggést és kölcsönösséget. IV. II szocialista gazdasági építőmunka fű A párt IX. kongresszusán elfogadott gazdaság- ■ "■ politikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet. Az ipar termelése öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országok- kal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkésországok- kal is. |Q Gazdaságpolitikai cél iáink elérését jelentéke- !**■ nyen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően, magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru. és pénzviszonyokat. A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogv az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egvéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Üj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia ki- szélesítéséhez. OÁ Néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gaz- "”■ daságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerőgazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munka- fegyelem és munkaerőgazdálkodás elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei mellett az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. Az aránytalanságok és a hiányosságok felszámolása a népgazdaság további gyors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka. 0| A harmadik ötéves terv időszakában elért ^■■eredmények, a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fejlettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az illetékes állami szervek a negyedik ötéves tervet véglegesítve még ez év őszén terjesszék az országgyűlés elé és iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományostechnikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságpolitika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődéséről; útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1975 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék legyen, és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására. Az ipari termelés 32— 34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökkenése mellett — az előző öt év átlagához képest 15—16 százalékkal növekedjék. A termelékenység és a termelés hatékonyságának jelentős javítása, gazdasági versenyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának emelését. Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását. További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáció szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű fel- használására a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modem építési módok és épületszerkezetek elteriesztésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére. a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani. 09 A Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésé- íéLrn nek fontos eleme a nemzetközi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesztése. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az áruforgalom gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő időszakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában. 9| A negyedik ötéves terv feladatai szükségessé g-Vm teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését. A reform alapelveit következetesebben alkalmazva, fokozni kell a népgazdaság közép- és hosszútávú tervezésének szerepét, tudományos megalapozottságát. Gazdasági szabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel is biztosítani kel] a nénpazdaság tervszerű fejlődését. Javítani kell a vállalati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesíteni kell a minisztériumok felelősségét, a gazdasági tevékenységet irányító és koordináló szerepét. A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások arra irányuljanak, hogy a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a központi döntések, A gazdálkodó egységek kezdeményezőkészségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egvéni, valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesüljenek. Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják e] a párt gazdaságpolitikai irányvonalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kelj akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. 24 Gazdasá« építőmunkánkban az egyre növekvő 4,1 feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáiét. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődéssel. Tanuljanak meg távlatokban gondolkodni, rendelkezzenek kellő nemzetközi tájékozottsággal, képezzék magukat. A szocialista gazdaság vezetőinek kötelességük, hogy felelős posztjukon mindent megtegyenek a párt gazdaságpolitikájának megvalósításáért, tárják fel és használják ki az összes erőforrásokat a társadalom •»“észének, a vállalat dolgozóinak javára. (Folytatás az 5. oldalon)
