Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1970. július 15—16-i ülésén elfogadott irányelvei a párt X. kongresszusára Ä párt az elmúlt négy évben a IX. Kongresszus hatá­rozatainak megfelelően a szocializmus teljes felépítése érdekében dolgozott; tevékenységében a munkásosztály, e szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A kongresszus határozatait megvalósítva a párt ered­ményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxiz­mus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításait; a szo­cialista társadalom építése során jelentkező új felada­tokra a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek meg­felelő megoldási módokat dolgozott ki. Erősebb lett a népd hatalom; nagy erdményék születtek a gazdasági, a kulturális életben; emelkedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. A munka során sok akadályt kellett leküzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocialista társadalmi fejlődé­sen belül támadt ellentmondást. Az összességében sike­res munka eredményéként népünk előbbre jutott a szo­cializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évfordulójának évében összeülő kongresszus méltán megállapíthatja, hogy a magyar munkásosztály telje­síti történelmi hivatását. A munkásosztály, pártja ve­tésével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocia­lizmust. A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló cél­jai, forradalmi eszméi válnak valóra. A Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az ed­dig követett politika jóváhagyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legkö. zelebbd négy esztendőben: a szocializmus teljes felépí­tésének magasabb szinten való folytatása legyen. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk 1 Népünk bonyolult nemzetközi feltételeik között ■ végezte szocialista ópítőmunkáját. A IX. kong­resszus óta eltelt időszakot változatlanul a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erődnek harca jellemezte. Ez a küzdelem az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő területén — a gaz­daságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális életben — egyaránt folyik. A világimperializmus és fő ereje; az amerikai impe­rializmus fegyverrel, gazdasági és politikai nyomásisal igyekszik fenntartani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást. A világ fejlődésének fő irányát az imperializmus minden erőfeszítése elle­nére mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A Szovjetunió, a szocialista országok szakadatlanul növelik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai ere­jüket. A szocialista világrendszer az imperialistaellenes harc döntő ereje. A nemzetközi munkásosztály mind ki­terjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopó­liumokkal szemben. A szocialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsönösen segítik egymást az antiimperialista harcban. 2 Az imperializmus élérhet ugyan átmeneti sike- ■ reket, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen el­lentmondásait azonban nem képes megoldani, a poli­tikai válság állapotában van, s az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba egyre jobban belebonyoló­dik. A7 imperialista politika kilátástalanságának meggyő­ző bizonyítóka az Egyesült Államok indokínai háború­ja, a közel-keleti válság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek harca, az arab népek küzdelme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek győ­zedelmeskedni a szabadságukért és jogaikért küzdő, a haladó erők nemzetközi támogatását élvező népeken. 3 Pártunk kötelességének tartotta, hogy a bonyo- ■ lult, ellentmondásos világhelyzetben, a szocia­lizmus és a kapitalizmus erői közötti történelmi jelen­tőségű küzdelemben elvi, internacionalista politikával biztosítsa szocialista építőmunkánk nemzetközi feltéte­leit, s egyben elősegítse a béke, a demokrácia, a szo­cializmus világméretű erednék növelését. Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke megszilárdítása áll. Ezzel egyaránt szolgáljuk legsajátosabb nemzeti érdekeinket és a szocialista vi­lágrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer orszá­gaival való szoros együttműködés. A magyar—szovjet barátság az elmúlt időszakban tovább erősödött. Je­lentős mértékben bővültek, fejlődtek politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolataink a szocialista világ- redszer többi államával is. Minden szocialista or­szággal egységre, internacionalista együttműködésre törekszünk, azokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Bővítettük hazánk politikai és giazdasásgi kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ennek szellemében fej­lesztettük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk az emberi haladás ügyét védelmezte és védelmezi minden vitás nemzetközi kérdésben. Támogatjuk az amerikai agresz- szióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szolidárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációival szemben folytat hazája békés egyesítéséért. Szolidári­sak vagyunk az arab népek igazságos harcával. Támo­gatjuk a Német Demokratikus Köztársaság igazságos törekvését a nemzetközt jogi érvényű elismerésre. Szö­vetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai biztonsági konferencia összehívásáért folytatott erőfe­szítésekben. Küzdünk a háború tűzfészkeinek felszámo­lásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. Támogatjuk a leszerelés eszméjét, mellette va­gyunk minden olyan kezdeményezésnek, amely csök­kenti a háború veszélyét, s a békét szolgálja. Az imperializmus kizsákmányolást, elnyomást, ■ megaláztatást zúdít az emberiségre; háborús fe­szültségben, nyugtalanságban tartja a világot. Az em­beriség számára a társadalmi, gazdasági felszabadulás­hoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirobbantását megakadályozó fő esáköz és biztosíték az emberiség számára a szocialista világrendszer erőinek növelése, a nemzetköri munkás- osztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimpe­rialista harcának fokozása, a népek százmilliódnak moz­gósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szervezete a szociaEzmus és a béke védelmének megbízható eszköze. Ereje a hadsere­gek közötti együttműködés és a katonai szervezet töké­letesítésével hatékonyabbá vált. A Varsód Szerződés tag­államaként gondoskodunk hazánk függetlenségét, né­pünk szabadságát, békés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szocialista vi­lágrendszer, az európai kontinens biztonságának, a né­pek általános békéjének védelméhez. Pártunk a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövet­ségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogás­ban biztosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét. alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egés7 társadalmunk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg s ezzel az egész társadalom érde­keit szolgálja. A párt a jövőven is elsősorban a mun­kásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik te­vékenységében. Minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkásosztály a szocializmus ügye iránti felelősség- érzettől áthatva a párt politikájának következetes vég­rehajtását igényli. A társadalompolitikai és gazdasági intézkedések le­gyenek átgondoltak, tervszerűek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásá­val, a tapasztalatokat vegyék figyelembe s politikailag használják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részük­re rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. A pár* a legutóbbi négy esztendőben további ■ nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtá­sának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegű­vé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmisé- gieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szaka­sza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fej­lesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdon­viszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyo­mán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülmé­nyei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók esz­mei-politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői E A magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biz- y« tosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás—pa­raszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődték, szoro­sabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonalra emelke­dett és szilárdabbá kovácsolódott a munkás—paraszt szövetség. A tudomány és a technika rohamos fejlődése, a ■ tömegek növekvő művelődési igénye, a társada­lom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rend­szerünk biztosítja a7 értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges megfelelő közszellemet. Az ér­telmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás különböző szervei­ben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. 9 Társadalmunkban jelentőségüknek megfelelő he- ■ lyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisipa­rosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisztelő kispolgárok a társadalom egyen­jogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a hará- csolás, a jogtalan haszonszerzés ellen. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettségének, hazaszereteté­nek, a párt iránti bizalmának. Hazánkban a törvényes­ség, a szocialista törvények védik a társadalom érde­keit, az állampolgárok jogait és biztonságát. Pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tö­möríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, a7 értelmiségieket, a kispolgárokat, a kü­lönböző világnézetű embereket, kommunistákat és pár- tonkívüliéket, hi vöket és nem hívőket; egységbe tömö­rít mindenkit, aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. 6 Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. ■ A termelésben, a társadalmi életben és a politi­kai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocia­lizmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnövekedett, a társadalom leg­nagyobb osztályává vált, s összetétele a termelés mű­szaki-technikai fejlődésével jelentősen megváltozott és állandóan változik. Növekszik a szakképzett munká­sok aránya és fontossága a társadalomban, a terme­lésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai ön­tudat, az igények, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekintetében még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztság­gal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó ré­tegeivel együttműködve valósítja meg történelmi cél­jait társadalmunkban. A szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá válásával kibővült és teljesebbé vált a munkásosztály és szövetségese, a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének A társadalom változása és továbbfejlődése az el­■ múlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradandóan hozzá­járultak a szocializmus építésének nagy eredményed­hez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gaz­dasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az ál­talán«« fejlődéssel összhangban tovább javult A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli feltételek. A követke­ző években a gazdaság-, a kultúr, és a szociálpolitiká­ban egyaránt nagyobb figvelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése és jobban érvényesüljön egyenjo­gúságuk. A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermekne­velés, az anyák támogatására, a nők, a fiatal- leányok szakképzettségének növelésére, munka, és életkörül­ményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét ■ alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politiká­ját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents