Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Hazaérkezett Moszkvából a magyar Szombaton hazaérkezett a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének moszkvai ülésén részt vett ma­gyar küldöttség: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Fehér La­küldöttség jós és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályvezető­je, ■ Gyenes András külügymi- niszterhelyettes, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Ferro József, a Külügyminisztérium protokoll osztályának megbí­zott vezetője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. (MTI) VILÁGHÍR ADÓ Így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József Európában és közelebbről! a szocialista közösségben, a hét legion t06abb eseménye a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ülé­se volt. Nyolc nappal azután, hogy Moszkvában aláírták a szovjet—nyugatnémet szerző­dést, hét szocialista ország párt­ós állami vezetői ugyancsak a szovjet fővárosban megvitatták a jelenlegi európai helyzetet. Megállapították az ülésen, hogy a sasovjet—nyugatnémet szerző­dés fontos lépés a feszültség enyhítésének útján, az európai helyzet normalizálásának terén. A szerződés — mondja az ülés­ről kiadott közlemény — szol­gálni fogja minden európai or­szág aktív államközi kapcsola­tai fejlesztésének ügyét. A rész­vevők további lépéseket tesznek az európai biztonság megerősí­tése érdekében és intézkedése­ket foganatosítanak, hogy az Összeurópai értekezletet a leg­közelebbi jövőben meg lehessen tartani. Érdemes megjegyezni, hogy a „szocialista csúcstalálko­zó” a Varsói Szerződés országai diplomáciájának aktivitását éppúgy jelzi, mint a szocialista államok kapcsolatainak, együtt­működésének szilárdságát. A közel-keleti válság meg­oldására hivatott diplomáciai erőfeszítéseket rendkívüli mér­tékben zavarja az a huzavona, amelyet Tel Aviv és Washing­ton között látott kibontakozni az elmúlt héten a világ, a vá­dak, nyilatkozatok, cáfolatok és ellennyilatkozatok özönével. Az izraeli vádaskodásokból csak­úgy, mint felelős Tel Aviv-i ve­zetők megnyilatkozásaiból és az Izraeli kormány más lépéseiből kiviláglik, hogy a taktikázás! szándék erősebb, mint a békés rendezés igénye. Ez pedig jog­gal nyugtalaníthat mindenkit, aki a közel-keleti háborús tűz­fészek végleges kioltását kíván­ja. Ami az unalomig ismételt iz­raeli vádakat illeti, ezek termé­szetére abból le következtetni lehet, hogy még az amerikai hadügyminisztérium sem adott nekik hitelt! Pedig a Pentagont! igazán nem lehet izrael-éllenes- segge.1 vádolni. Sőt! Laird had­ügyminiszter egy televízió-nyi­latkozatban kijelentette, hogy nincs értelme vltatkozgatni va­lamiről, ami vagy 12 órával a tűzszünet kezdete előtt történt, vagy esetleg 12 órával utána... A Pentagon ura közölte, hogy az amerikai kormány megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy tudja, mi is történik a Szuezi-csatorna térségében. (Ezt a kijelentést később a külügy­9 Hicriiss?. ma. augusztus 23. minisztérium szóvivője azzal toldotta meg, hogy U—2-as re­pülőgépek felderítő repüléseket végeznek a csatornánál; e kém­repülések ellen egyiptomi rész­ről természetesen erélyesen szót emeltek.) Az amerikai sajtó arról kez­dett cikkezni, hogy „bizalmi válság” jelentkezik az USA és Izrael viszonyában, Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony Lairddel ellentétben azt Igyeke­zett bizonygatni, hogy a szuezi fronton „jelentősen megválto­zott a katonai helyzet”. Mindez azonban csak arra szolgait, hogy előkészítse a ta­lajt az újabb amerikai fegyver- szállításokhoz Izraelnek — s va­lóban a hét végén amerikai saj­tójelentések közölték, hogy az Egyesült- Államok levegő-föld típusú — támadó — rakétákat juttat Tel Avtv-nak. -v Abba Eban, Izrael külügymi­nisztere egy másik vonalon he­lyezett el amolyan „diplomáciai aknát” a tárgyalásos rendezés útjába. Kijelentette, hogy Izra­el semmi körülmények között sem hajlandó kiüríteni és az araboknak visszaadni a sziriai Golan-fennsíkot és a Tiran-szo- ros hajózásának ellenőrzését le­hetővé tevő Saarm-el-Sejk-et. A Biztonsági Tanács emlékezetes, 1967-es határozata pedig, amely most a közel-keleti rendezés alapja, az Izrael által megszállt összes területekről a csapatok kivonását írta elő, az Egyesült Arab Köztársaság és néhány más arab ország ezzel a felté­tellel fogadta el a tűzszünetet és közvetett tárgyalások megindí­tását. Jarring svéd diplomata köz­vetítő szerepét még ezen a hé­ten sem kezdhette el, mivel nem sikerült megállapodásra jutnia az érdekeltekkel a leg­elemibb kérdésekben sem; hol, mikor és ki legyen a tárgyaló- partnere? Izrael itt is megkö­tötte macát: külügyminiszteri szinten követeli a tárgyalásokat és a közel-keleti térséghez kö­zeli helyen, így például Ciprus- szigetén. Az arab országok New York-ban. az ENSZ székhelyén kívánnak tárgyalni és nagykö­veti szinten: már ki is nevez­ték a tárgyalásokon részvevő diplomatáikat. Az arab táborban történtek közül három eseményt lehet ki­emelni: Husszein Jordániái ki­rály kairól tárgyalásait Nasz- azer elnökkel, az El Fatah ve­zetőjének, Arafatnak bagdadi tárgyalásait és végül a libanoni elnökválasztást. Mindhárom ese­ményt abból a szemszögből ér­demes továbbra is figyelemmel kísérni, hogy milyen hatással lesz az arab külpolitikára, « pa­lesztin felszabadító mozgalom­ra. továbbá Jordánia és llbanon belpolitikái helyzetének alaku­lására. Losonczi Pál Szudánban A késő esti órákba nyúló pénteki díszvacsora után, ame­lyet Nimeri szudáni elnök adott Losonczi Pál tiszteletére, a szí­vélyes és baráti légkörű, ol­dott hangulatú vacsorán — amelyen a vendéglátók részé­ről a Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kormány tagjai, magyar részről Losonczi Pál és kísérete vett részt — Nimeri elnök és Losonczi Pál pohár­köszöntőt mondott. Szombaton délelőtt Losonczi Pál megtekintette a Sudan Tex­til Industry Ltd. Khartoum-i gyártelepet, majd ellátogatott az egyik Khartoum környéki tej- feldolgozó és baromfitenyésztő üzembe, amelyet a közelmúlt­ban vettek állami ellenőrzés alá. Délután tartották meg Lo­sonczi Pál és Nimeri elnök hivatalos tárgyalásait. (MTI) Mondjon le Anglia a fegvverszállílásrál Befejezte 17. ülésszakát az Afrikai Egységszervezet Felsza. badítási Bizottsága. A tanács­kozáson elfogadott határozat sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Nagy-Britannia felújítani készül a Dél-Afrikába irá­nyuló fegyverszállításokat, s felszólítja Angliát, mondjon le erről a tervéről. Románia nemzeti ünnepe Románia népei ma emlékez­nek meg hazájuk felszabadulá­sának 26. évfordulójáról. 1941 nyara végén a szovjet hadsereg előnyomuló alakulatai lasi és Ki-invov körzetében súlyos csa­pásokat mértek a hitlerista erőkre, átszakíiották a fasiszta hadseregcsoportok védelmi rend­szerét és gyors ütemben meg­kezdték Románia felszabadítá­sát. A szovjet hadsereg győzel­mei bátorítást adtak Románia haladó erőinek. A kommunisták vezetésével általános népi felke­lés bontakozott ki, és az antifa­siszta fegyveres osztagok birto­kukba vettek a fővárost. Ezzel a fordulattal lehetővé vált, hogy Románia szakítson a hitleri szö­vetséggel, véget ért a fasiszta Antonescn-rezsim. 1944 augusz­tus 23-án, a népi felkelés győ­zelmének napján új fejezet kez­dődött az ország életében. Az újjászervezett román hadsereg a háború további hónapjaiban a szovjet hadsereg kötelékében küzdött. A felszabadulás 26 esztendeje alatt gyökeresen megváltoztak a társadalmi, gazdasági viszonyok Romániában. A Hohenzollern- dínaszlla uralmának a köztársa­ság kikiáltásával vetettek véget. Románia a háború előtt Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Természeti kincseit a nyu­gati tőkés vállalatok fölözték le, ipara fejletlen, mezőgazdasága külterjes volt, a munkásosztály nyomorgott, a parasztság a bo­járok korlátlan hatalmát nyög­te. A felszabadulás utáni első időkben a burzsoázia tett né­hány kísérletet hajdani uralmá­nak restaurálására, 1946 őszén azonban a kommunisták által szervezett népi erők véglegesen kiszorították a hatalomból a régi rend uralt. A néphatalom ével gyors fel­lendülést hoztak. Románia a szocialista tábor tagjaként, él­vezve a szocialista országok nagy közösségének összefogott erejéből fakadó előnyöket, gyor­san fejlesztette iparát, korszerű­sítette mezőgazdaságát, fellendí­tette a dolgozók anyagi és kul­turális életszínvonalát. Negyed­század alatt a román Ipar ter­melése a felszabadulás előttihez képest a tizennégySzeresére, a mezőgazdaságé több mint más- félszeresére, a nemzeti jövede­lem pedig ötszörösére emelke­dett. Országszerte nagy építke­zéseket folytattak, az új lakások százezreit adták át a dolgozók­nak. A szocialista építés eredmé­nyei a nép szorgalma, a kom­munisták áldozatkész szervező- munkája, a többi szocialista or­szággal való együttműködés kö­zös gyümölcseként jöttek létre. Ugyanezek a tényezők biztosít­ják Románia jövőbeni fejlődé­sét, függetlenségének és bizton­ságának hosszú távlatokra vo­natkozó garanciáját is. A még hatékonyabb együttműködés, a kölcsönös segítség még kiter­jedtebb alkalmazása teszi lehe­tővé, hogy Románia végrehajt­hassa nagyszabású gazdaságfej­lesztési tervei! Felszabadulása évfordulóján a magyar nép őszinte megbecsü­léssel üdvözli a szomszédos or­szág népeit, elismeréssel nyug­tázza a szocializmus építésében elért sikereit és azt kívánja, hogy a baráti Románia sikerrel haladjon tovább azon az úton, amelyen egyaránt szolgálja nemzeti felemelkedésének és a proletár internacionalizmusnak a közös ügyét. Miért New York? A Felszabad! tási Bizottság ezzel összefüggően indítvá­nyozza az Afrikai Egységszer­vezet Minisztert Tanács-a kü­szöbönálló értekezletének, hogy hozzon létre különleges bizott­ságot. A bizottságnak az lenne a feladata, hogy figyelemmel kí­sérje a Dél-Afrikai Köztársaság és Anglia kapcsolatainak ala­kulásét. Ezenkívül az ENSZ- ben felvetné azt a kérdést, miképpen tartják be a Bizton­sági Tanács által hozott em­bargó-rendelkezést. A Felsza- badítási Bizottság erélyesen megbélyegzi azokat a nyugati országokat, így az NSZK-t is, amelyek a Biztonsági Tanács határozata ellenére fegyvere­ket adnak el a fajüldöző dél- afrílkai rezsimnek. (MTI) Agnew amerikai alel nők Los Angelesből szombaton — az Idén már másodízben — dél­kelet-ázsiai körútra indult. Az AFP szerint feladata nem könnyű. Az Egyesült Államok szélsőjobboldali szövetségesei egyáltalán nem nézik Jó szem­mel, hogy Washington csapa­tokat von ki Délkelet-Ázslából ég csapatkivonásokat tervez Dél-Koreából is. Agnew a szövetségeseket arról kívánja biztosítani, hogy az Egyesült Államok továbbra Is megadja nekik a szükséges katonai tá­mogatást, jóllehet elvárja, hogy növeljék saját katonái erejü­ket. Az AFP emlékeztét arra, hogy Agnew akkor indul dél­kelet-ázsiai kőrútjára, amikor a szenátus nem volt hajlandó újabb öszegeket megszavazni a Az Egyesült Arab Köztársa­ság utasította állandó ENSZ- képviselőjét, El-Zajjat-ot, hogy ismételten fejtse ki Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott- nak: az EAK ragaszkodik ah­hoz, hogy a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások színhe­lye New York legyen. Két oika van annak, hogy Egyiptom más városokkal j szemben New York-ot része- 1 siti előnyben: — Minthogy a tárgyalások célja az ENSZ Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának végrehajtása, és a Délkelet-Ázsiában harcoló thai­földi, dél-koreai és Fülöp-szi- geti katonák számára. A dél-koreai rezsim vezetőit kifejezetten aggasztja az a kilátás, hogy az USA esetleg 22 000 amerikai katonát von ki Dél-Koreából. Agnew alelnök Szöulban azt kívánja közölni, hogy az Egyesült Államok haj­tandó megadni a kért eszközö­ket a dél-koreai hadsereg mo­dernizálására. Hasonló feladattal utazik az alelnök Bangkokba is és meg­próbálja eloszlatni a thaiföldi kormány amiatt érzett aggo­dalmát, hogy az amerikai csa­patok kivonása következtében tovább gyengül a rézsím hely­zete. Az alelnök elutazása előtt szombaton még találkozott Nixon elnökkel is. (MTI) Biztonsági Tanács az ENSZ legmagasabb szintű szerve, a kapcsolatteremtésnek New York-ban, az ENSZ székhelyén keli létrejönnie; — Jarring megbízatásának felújítására a négy nagyhata­lom döntése nyomán került sör, tehát a megbeszéléseket a nagyhatalmak képviselőinek közvetlen közelében kell tarta­ni. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy a szovjet, ameri­kai, brit és francia megbízot­takkal konzultációkat tartsa­nak, ha szükség mutatkozik rá. New York-i megfigyelőik sze­rint bizonyosra vehető, hogy a jövő hét elején Gunnar Jarring közvetítésével megindulnak a tárgyalások Egyiptom. Jordánia és Izrael között. A Reuter és az UP1 forrásai úgy tudják, hogy az izraeli kormány, szoká­sos vasárnapi ülésén kijelöli képviselőjét a tárgyalásokra. Legvalószínűbb jelölt Joseph Tekoah, az ország állandó ENSZ-képvlselője; nincs kizár­va azonban az sem, hogy a megbizást Jlchák Rabin, Izra­el washingtoni nagykövete kap­ja meg. (MTI) Jugoszláv nagykövei a Vatikánban A köztársasági elnök rendele tével Vjekoslav Cvrlje-t, a jugo­szláv kormány eddigi vatikáni küldöttét Jugoszlávia szentszéki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezték ki. VI. Pál pápa a Vatikán jugo­szláviai pronunciusává (nagykö­vetévé) Mario Cagna Monsignori, a Vatikán eddigi jugoszláviai apostoli delegátusát nevezte ki. (MTI) Az alelnök magyarázkodó körútra indult

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents