Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A MEGYEI PARTbIZOTTSAG ÉS A MEGYEI TAN ACS LAPJA 1970. AUGUSZTUS 23., VASÄRNAP 20 oldal ára: 1,20 Ft XXV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Á biztonságosabb hústermelésért Nem mindenütt okozott kárt] a belvíz és az aszály, mert több- I helyütt tudatosan készültek mindkét káros jelenség elhárítá­sára. Ezenkívül tudatosan, szak­szerűen igyekeztek sok helyütt a mind magasabbra tornászta- tott termésátlagoknak megfele­lően műveim, szerves- és mű­trágyázni a talajt. Bár gazdasá­gonként csak 15—20 mázsa kö­zött váltakozott a búza, 15—30 mázsa között a kukorica holdan­ként! hozama., mégis elmond­hattuk az eddigi gazdasági évek végén, hogy megyénk mezőgaz­dasága átlagon felül járult hoz­zá népünk kenyérszükségleté­nek biztosításához, továbbá az abrak takarmány-bázis megte­remtéséhez. Különösebben nem szégyenkezhet megyénk az ál­lattenyésztés fejlesztése, de a hús-, a tej- és a zöldségterme­lés növekedése miatt sem. A háztáji szarvasmarha-neve­léssel azonban megyénk nem di_ csekedhet, mert az évről évre csökken. Csak részben magya­rázat erre az, hogy a családot alapító ifjabb falusi generáció inkább tévét és autót vásárol, minthogy állatférőhelyeket épít­sen és hogy szabad idejét szíve­sebben tölti szórakozással, mint a háztájiban az állatokkal való bajlódással. Az ilyen hajlamok mellett jelentősen csökkentette az intenzívebb háztáji állattar­tást — a különböző megkötött­ség mellett — az, hogy a szük­séges takarmány beszerzése éve­kig nagyobb gondot okozott, mint a meghatározott számú jó­szág gondozása. Most már szán­lete megyénkben sem, Ez meg­mutatkozik abban, hogy számos­állatonként elég kis területen, csupán egy-egy és fél holdon termelnek szálastakarmányt és ezen belül élég kevés a lucerna s kevés annak a hozama is. A lu- cérna termeszt és kevés becsületét bizonyítja az is, hogy a Felsőnyo. mási Állami Gazdaságban nem­rég megrendezett lucemater- mesztési tapasztalatcserén na­gyobb érdeklődéssel vettek részt az ország távolabbi részeiből, mint megyénkből. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy ismételten ráirányít­sa a figyelmet a luoematermesz- tés fontosságára. Most az eddi­ginél még kedvezőtlenebb idő­járás és terméskilátások ellené­re is. A lucerna fontossága az immár megoldott búza- és ab- raktakarmány-termés után kö­vetkezik. Az öntözéssel elérhető 60—80 vagy az anélkül elérhető 40—60 mázsás holdanként! lu- cemahozam, meg a mind több lucernaliszt és szenázskészítés nélkül nem tudnak jelentősen előbbre jutni gazdaságaink az állattenyésztés fejlesztésében, az állattenyésztési hozamok nö­velésében. Természetesen nemcsak emlé­keztető célzatú volt az ország keleti feléből összehívott felső­nyomási tapasztalatcsere, hanem jónéhány elméleti és gyakorlati tanácsot is adott. Felsőnyomáson azért is tudnak átlag 40 mázsa feletti lucemaszénát termelni évek óta 2400 hold átlagában, mert megfelelő szerkezetű, ká­ros savaktól mentes talajba tele­A nyári vásár mérlege Kilencmillió forint értékű áru talált gazdára A kereskedelem augusztus 3- tól 17-ig nyári vásárt rendezett. Megyénk szövetkezeti és állami kiskereskedelmi üzletei 19 mil­lió forint értékű árut kínáltak kedvezményesen, 20—30—40 szá­zalékkal csökkentett áron. A vásári készletből mintegy 6 millió forint értékű áru a nagy­kereskedelemtől, a többi a vál-, lalatók és szövetkezetek saját árualapjából származott. A kö­zönség érdeklődése különösen az első napokban nagy volt, s a megyei tanács kereskedelmi osz­tályán összesített adatok szerint a két hét alatt, kedvezményes áron számítva, több mint 9 mil­lió forint értékű áru talált gaz­dára. A legnagyobb kereslet a mé­teráru, lakástextil iránt mutat­kozott. A forgalom 20 százalék­kal haladta meg a7 előző évi vásár forgalmát. Ezen árucso­porton belül is kiemelkedő volt a selyem-méteráru-kereslet. Sok fogyott — a tavalyinál 7 száza­lékkal több — a különböző készruhákból, elsősorban a bak. fis-női szintetikus és selyem­árukból. A vásár ideje alatt gyakran vásároltak az egyébként bő választékot kínáló férfi-női gyapjúszövet-cikkekből, vala­mint az olcsó, festett és nyomott pamutáiüből. Viszonylag kevés fogyott — a férfiingek kivételé­vel — a kötött- és divatáruból, de hála a jó időnek, a fürdőru­ha és a strandcikkek iránt fo­lyamatosan nagy volt az érdek­lődés. Az aránylag alacsony láb- beliforgalom oka elsősorban az volt, hogy most csaknem kizáró­lag szezoncikkeket vontak be a kedvezményes akcióba. A női nyári cipők, szandálok többsége így is gazdára talált. A nyári vásár megyed tapasz­talatai, a statisztikák kedvező adatain túl azt is igazolják, hogy a kereskedelem a jól meg­választott időpontban általában a vevők igényeinek megfelelő árukkal rukkolt ki és továbbra is szükség van ezekre az alkal­mi, a vevőknek kedvezményt kínáló vásárlási lehetőségre. B. I. Ma; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága az 1970. július 15— 16-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a X. kongresz- szus irányelveit és úgy ha­tározott, hogy az ország közvéleményének tájékoz­tatása céljából augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. Laipunk 3—4—5—6. olda­lán közöljük a kongresszusi irányelveket. Egymilliárd forintos Mezőhegyesen Tízéves fejlesztési tervet dol­gozott ki a Mezőhegyes! Állami Gazdaság szakmai, párt- és tár­sadalmi vezetése. Ebben a nagy­arányú programban előtérbe ál­lították az állattenyésztés fej­lesztését. Évente négyezer koca és 2300 szarvasmarha tartására, továbbá hatezer hízómarha ne­velésére vállalkoznak. 1980-ban évente 820 vagon sertéshúst ad­nak a népgazdaságnak. Az idén vágómarhából és sertésből 250 vagon húst értékesítenek. Célkitűzéseik között szerepel a kukoricatermesztés teljes gé­pesítése tízezer holdon. Búzát háromezer holdon termeszte­nek, maglucemát és lucernát pedig összesen hétezer holdon. A cukorgyár közelségét kihasz­nálják és a cukorrépa vetéste­rületét háromezer holdra növe­lik. Évente százmillió forint beru­házást valósítanak meg. Szako­sított sertéstenyésztést és szarvasmarha-tartást szervez­nek kooperációban több állami gazdasággal és termelőszövetke­zettel. Sertéstelepükről tízezré­vel kerül majd ki az Állatte­nyésztési Kutató Intézettel kö­tött szerződés alapján szaporí­tott hibridsertés. Figyelemreméltó, hogy ezt a programot mindössze 2—3 szá­zalékos foglalkoztatottság-növe­léssel érik el. Rendkívül nagy gondot fordítanak a dolgozók szakképzettségének fejlesztésé­re. A gazdaságban jelenleg fog­lalkoztatott dolgozók 30 száza­léka szakmunkás. Ezt a számot tíz év múlva 60 százalékra nö­velik. A rekontsrukció során nagy­arányú lakóházépítésbe kezde­nek. összesen 200 szolgálati la­kást építenek, 400 lakás építé­séhez pedig jelentős összeggel hozzájárulnak. A Mezőhegyetíi Állami Gazda­ság tízéves távlati fejlesztési terve most már Budapesten a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői előtt van. Rövidesen hivatalosan is meg­erősítik a rekonstrukció papírra vetett gondolatait. A népgazdaságnak anyagi ér­deke fűződik a mezőhegyes! re­konstrukcióhoz. Az egymilliárd forint beruházással szemben 1980-tól — mai áron számolva — évente 180 millió forint nye­reségre számolnak. FRISS BARÁZDÁK te korlátlan számú szarvasmar­ha- és sertés tartását engedé­lyem a törvény és a tsz-alap­szabály a háztájiban. Ettől az engedélytől azonban nem kerül több hús és tej közfogyasztásra a magánudvarokből. Addig leg­alábbis nem, amíg a szálastakar, mány-termestztés színvonala nem éri utol a most már többé-ke- vésbé elfogadható abraktakar­mány színvonalát. Vagyis, amíg nem jut elegendő lucemaszéna és lédús szilázs a háztájiba is. Márpedig e két szálastakar- mány-fajta termelése országos viszonylatban is, megyénkben is, eléggé stagnál. A lucernát több helyütt még mindig vetik és nem telepítik. Ezért termésátla­ga 18—30 mázsa között váltako­zik a viszonylag kedvező időjá­rású esztendőkben is. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy — néhány gazdaság kivé­píták s 3—4 évre előre adagol­ják a szükséges táperőt. Termé­szetesen gondot fordítanak a növényi és rovarkártevők eilend védekezésre is. Számos szakmai módszer hangzott ed a tapasztalatcserén, olyanok is, amelyek bizonyára nem ismeretlenek megyénk gaz­daságainak vezetői előtt. Nem is az ismeret hiányáról van szó, hanem inkább arról, hogy csak­úgy mint a korábbi években a búza és a kukorica termeszté­sénél, most a lucemahozam nö­velésénél is szemléletváltoztatás és jobb hozzáállás szükséges. Lássanak hozzá gazdaságaink e fontos növény termésátlagának növeléséhez teljes odaadással és lendülettel. Ne szegje, hanem inkább növelje kedvüket az, hogy az idén más növényekkel együtt a lucematáblákban is nagy kárt okozott az ismétlődő telével — a lucerna termesztés­bei- és talajvíz. nek nincs még megfelelő becsü­Kukk Imre % körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben szántják a búzatarlót. A trak­torosok jó munkáját friss barázdák jelzik. Fotó: Oemény

Next

/
Thumbnails
Contents