Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

BÉKÉS Kincsünk az olaj, a földgáz, melyek gyorsítják gazdasági fej- • lődés linket. A megyei tanács július 22-i ülésén elemezte megyénk lakosságának életkörülményeit és élet- színvonalának alakulását. A tanácsülés teljesen egyetértett pártunk azon megállapításával, hogy a IX. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik öt­éves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesí­tése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépíté­sének útján. Gazdaságpolitikai céljaink elérését jelentősen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően magasabb szín­vonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hatott a gazdasági élet egészére. A reform új fejlődési lehetőségeket teremt a nép- gazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti cso­portérdek, valamint az egyéni érdek jobb ösz- szehangolásában — aminek egyre jobban érezni lehet kedvező hatását megyénkben is. Ezekből közlünk most szemelvényeket. Megállapítható, hogy megyénkben az ipar gyors fejlődésnek indult. Jelentős, hogy elsősor­ban a koncentráltabb, nagyobb létszámot fog­lalkoztató ipartelepítés fejlődési üteme volt gyorsabb. Alig 10 évvel ezelőtt a megyében az állami iparnak csak két gyártelepié, a Békéscsa­bai Téglagyár és a ruhagyár foglalkoztatott ezer dolgozónál többet. Jelenleg az ip>ari foglalkoz­tatottak több mint egynegyede nagyüzemben dolgozik. Az utóbbi évek társadalmi átrétegeződése so­rán jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dol­gozók száma. Az ipar bővítéséhez szükséges lét­számot főként a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő, továbbá az addig csak háztartásban dolgozó nők munkábaállítása adta. A gyors fej­lődés ellenére Békés megye a foglalkoztatásnál továbbra is megtartotta mezőgazdasági jellegét, de a megye mezőgazdasági termelésének népi- gazdasági szempontból is nagy szerepe van. A keresők számának növekedése eredményez­te, hogy a megye lakosságának együttes kész- piénzbevétele az utóbbi 5 évben csaknem 40 szá­zalékkal emelkedett. A fejlődés íve töretlen és az évi átlagos 8,9 százaléktól nem szóródik je­lentősen. A piénzbevételek megoszlása a lakos­ság két főrétege között — párhuzamban a me­zőgazdasági főfoglalkozású lakosság csökkenő részarányával — lassú, folyamatos eltolódást mutat a bérből élők javára. A bérjövedelem alakulását elsődlegesen a foglalkoztatottak számának évi átlagos 4,9 szá­zalékos növekedése határozta meg. Az iparban és a forgalmazás területén az át­lagos keresetek 1965—1968 években kisebb mér­tékben emelkedtek, 1969-ben azonban a bérszín­vonal (az átlagkeresetek növekedése) a bérből élő lakosság jövedelmének alakulásában már nagyobb súllyal jelentkezett. A mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság jö­vedelmét egyrészt befolyásolta a terméseredmé­nyek növekedése, másrészt a felvásárlási árak emelkedése. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételei­nek fokozatos megteremtése az elmúlt 5 évben főként a növénytermelés hozamainak növekedé­sében mutatkozott meg és pénzügyi vetülete a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének foko­zatos emelkedésében tükröződik. Az állattartás hozamaiból eredő paraszti bevételek tömegükben kisebbek voltak. A bérből és fizetésből élők átlagos keresete csaknem minden ágazatban, és tartós jelleggel alacsonyabb volt az országos kereseti átlagok­nál, anü ez időben az elmaradott iparfejlesztésre és az 1968. évtől kezdve ható érdekeltségi rend­szer létszámnövelő hatására vezethető vissza. Megállapítható mégis, hogy az egyes szakmák átlagos szintjében a korábbi nagyobb különbsé­gek (mint piéldául a helyi iparban foglalkozta­tottak hátrányosabb helyzete a nagyiparbaii fi­zetett bértételekkel szemben) évről évre csök­kent és a népgazdaság egyes ágazataiban elér­hető kereseti szint is mindinkább közelített egy­máshoz. Ez a tendencia a munkaerőkeresletre, valamint az utóbbi években fokozódó munka­erővándorlás fékezésére 1970-ben is változatla­nul hatni fog. A lakosság közvetlen munkavégzésből szár­mazó jövedelmét kiegészítő egyes szociális bevé­telek alakulásával kapicsodatban megemlítjük: a nyugdíjjövedelem 1965—69 között csaknem 43 százalékos növekedését, ami kapcsolatban van a juttatásban bevontak körének fokozatos bővülé­sével, valamint a nyugdíjak lépicsőzetes emelke­désével; a társadalombiztosítási kifizetések ősz- szege, a gyermekgondozási segély bevezetése 1967—68 években átmenetileg megnövelte a la­kossági jövedelmet. A munkaerőgazdálkodásról szólva a 60-as évek első felében a megyén kívül munkát vállalók száma meghaladta a 10 ezret. Az egyre kedve­zőbb helyi elhelyezkedési lehetőségek és a hely­ben elérhető magasabb munkabérek hatására a megyén kívüli dolgozók száma 1969-ben 7—8 ezerre csökkent A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közösből az egy dolgozó tagra jutó jövedelem évről évre növekedett, míg 1965-ben 14 380 fo­rint volt 1969-ben 19 960 forintra nőtt. A KSH felmérése szerint a fogyasztói árin­dex az 1966. és 1969. évek egybevetésében 5 százalékkal emelkedett ' A lakosság készpénzbevételeinek reálértéke (az egy főre jutó reáljövedelem) 1965—68. évek kö­zött, országosan, évente azonosan 5—5 százalék­kal emelkedett. 1969-ben a fejlődés — a fogyasz­tói árindex emelkedése ellenére — mintegy 7,5 százalékra gyorsult A reáljöevdelem ilyen mér­tékű növekedése számottevően meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A lakossági jövedelem 1969. évi erősebb üte­mű emelkedése a két év alatt sok vonatkozás­ban kiteljesedett gazdasági reform kedvező ha­tásának tudható be, és arányos a nemzeti jöve­delemnek a III. ötéves tervben meghatározott szintet jelentősen meghaladó növekedésével. A várható gazdálkodási eredményből képződő ré­szesedési alapiókat nagyobb arányban használták fel év közben és ez a gyakorlat válik általánossá a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában is. Az irányzatban megváltozott bérpolitikára tekin­tettel az ipmr 1970-ben (az 1969. évi eredmény után) kisebb nyeresérészesedést fizetett ki, mint egy évvel ezelőtt, noha az elért gazdálkodási eredmény nem csökkent. A termelőszövetkeze­tek 1969. évi zárszámadásainak együttes össze­ge csak mintegy 3 százalékkal haladta meg az 1968. évi eredmények után 1969. első hónapjai­ban kifizetésre került összegek szintjét. A megye lakossága főbb forrásokból származó Amit termelünk gyárakban, földeken, az a dolgozó népé: munkásnak, parasztnak telik új ruhára, bútorra, edényre, rádióra, televízióra. Mindenütt nyitott kapukkal várnak a tudás várai: a könyv­tárak. A mi szavunkat, kívánságunkat tolmácsolják azok, akiket magunk közül választottunk a parlamentbe, a tanácsokba. ELETKORULMENYEK

Next

/
Thumbnails
Contents