Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
BÉKÉS Kincsünk az olaj, a földgáz, melyek gyorsítják gazdasági fej- • lődés linket. A megyei tanács július 22-i ülésén elemezte megyénk lakosságának életkörülményeit és élet- színvonalának alakulását. A tanácsülés teljesen egyetértett pártunk azon megállapításával, hogy a IX. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. Gazdaságpolitikai céljaink elérését jelentősen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hatott a gazdasági élet egészére. A reform új fejlődési lehetőségeket teremt a nép- gazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobb ösz- szehangolásában — aminek egyre jobban érezni lehet kedvező hatását megyénkben is. Ezekből közlünk most szemelvényeket. Megállapítható, hogy megyénkben az ipar gyors fejlődésnek indult. Jelentős, hogy elsősorban a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartelepítés fejlődési üteme volt gyorsabb. Alig 10 évvel ezelőtt a megyében az állami iparnak csak két gyártelepié, a Békéscsabai Téglagyár és a ruhagyár foglalkoztatott ezer dolgozónál többet. Jelenleg az ip>ari foglalkoztatottak több mint egynegyede nagyüzemben dolgozik. Az utóbbi évek társadalmi átrétegeződése során jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az ipar bővítéséhez szükséges létszámot főként a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő, továbbá az addig csak háztartásban dolgozó nők munkábaállítása adta. A gyors fejlődés ellenére Békés megye a foglalkoztatásnál továbbra is megtartotta mezőgazdasági jellegét, de a megye mezőgazdasági termelésének népi- gazdasági szempontból is nagy szerepe van. A keresők számának növekedése eredményezte, hogy a megye lakosságának együttes kész- piénzbevétele az utóbbi 5 évben csaknem 40 százalékkal emelkedett. A fejlődés íve töretlen és az évi átlagos 8,9 százaléktól nem szóródik jelentősen. A piénzbevételek megoszlása a lakosság két főrétege között — párhuzamban a mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság csökkenő részarányával — lassú, folyamatos eltolódást mutat a bérből élők javára. A bérjövedelem alakulását elsődlegesen a foglalkoztatottak számának évi átlagos 4,9 százalékos növekedése határozta meg. Az iparban és a forgalmazás területén az átlagos keresetek 1965—1968 években kisebb mértékben emelkedtek, 1969-ben azonban a bérszínvonal (az átlagkeresetek növekedése) a bérből élő lakosság jövedelmének alakulásában már nagyobb súllyal jelentkezett. A mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság jövedelmét egyrészt befolyásolta a terméseredmények növekedése, másrészt a felvásárlási árak emelkedése. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek fokozatos megteremtése az elmúlt 5 évben főként a növénytermelés hozamainak növekedésében mutatkozott meg és pénzügyi vetülete a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének fokozatos emelkedésében tükröződik. Az állattartás hozamaiból eredő paraszti bevételek tömegükben kisebbek voltak. A bérből és fizetésből élők átlagos keresete csaknem minden ágazatban, és tartós jelleggel alacsonyabb volt az országos kereseti átlagoknál, anü ez időben az elmaradott iparfejlesztésre és az 1968. évtől kezdve ható érdekeltségi rendszer létszámnövelő hatására vezethető vissza. Megállapítható mégis, hogy az egyes szakmák átlagos szintjében a korábbi nagyobb különbségek (mint piéldául a helyi iparban foglalkoztatottak hátrányosabb helyzete a nagyiparbaii fizetett bértételekkel szemben) évről évre csökkent és a népgazdaság egyes ágazataiban elérhető kereseti szint is mindinkább közelített egymáshoz. Ez a tendencia a munkaerőkeresletre, valamint az utóbbi években fokozódó munkaerővándorlás fékezésére 1970-ben is változatlanul hatni fog. A lakosság közvetlen munkavégzésből származó jövedelmét kiegészítő egyes szociális bevételek alakulásával kapicsodatban megemlítjük: a nyugdíjjövedelem 1965—69 között csaknem 43 százalékos növekedését, ami kapcsolatban van a juttatásban bevontak körének fokozatos bővülésével, valamint a nyugdíjak lépicsőzetes emelkedésével; a társadalombiztosítási kifizetések ősz- szege, a gyermekgondozási segély bevezetése 1967—68 években átmenetileg megnövelte a lakossági jövedelmet. A munkaerőgazdálkodásról szólva a 60-as évek első felében a megyén kívül munkát vállalók száma meghaladta a 10 ezret. Az egyre kedvezőbb helyi elhelyezkedési lehetőségek és a helyben elérhető magasabb munkabérek hatására a megyén kívüli dolgozók száma 1969-ben 7—8 ezerre csökkent A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közösből az egy dolgozó tagra jutó jövedelem évről évre növekedett, míg 1965-ben 14 380 forint volt 1969-ben 19 960 forintra nőtt. A KSH felmérése szerint a fogyasztói árindex az 1966. és 1969. évek egybevetésében 5 százalékkal emelkedett ' A lakosság készpénzbevételeinek reálértéke (az egy főre jutó reáljövedelem) 1965—68. évek között, országosan, évente azonosan 5—5 százalékkal emelkedett. 1969-ben a fejlődés — a fogyasztói árindex emelkedése ellenére — mintegy 7,5 százalékra gyorsult A reáljöevdelem ilyen mértékű növekedése számottevően meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A lakossági jövedelem 1969. évi erősebb ütemű emelkedése a két év alatt sok vonatkozásban kiteljesedett gazdasági reform kedvező hatásának tudható be, és arányos a nemzeti jövedelemnek a III. ötéves tervben meghatározott szintet jelentősen meghaladó növekedésével. A várható gazdálkodási eredményből képződő részesedési alapiókat nagyobb arányban használták fel év közben és ez a gyakorlat válik általánossá a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában is. Az irányzatban megváltozott bérpolitikára tekintettel az ipmr 1970-ben (az 1969. évi eredmény után) kisebb nyeresérészesedést fizetett ki, mint egy évvel ezelőtt, noha az elért gazdálkodási eredmény nem csökkent. A termelőszövetkezetek 1969. évi zárszámadásainak együttes összege csak mintegy 3 százalékkal haladta meg az 1968. évi eredmények után 1969. első hónapjaiban kifizetésre került összegek szintjét. A megye lakossága főbb forrásokból származó Amit termelünk gyárakban, földeken, az a dolgozó népé: munkásnak, parasztnak telik új ruhára, bútorra, edényre, rádióra, televízióra. Mindenütt nyitott kapukkal várnak a tudás várai: a könyvtárak. A mi szavunkat, kívánságunkat tolmácsolják azok, akiket magunk közül választottunk a parlamentbe, a tanácsokba. ELETKORULMENYEK
